(A JSZSZK Hiv. Lapja 6/80. és 36/90. sz., a JSZK Hiv. Lapja 29/96. és a Szerb Közt. Hiv. Közlönye 115/2005. sz. – egyéb elnevezésű törvény)
- fejezet
ALAPELVEK
- szakasz
Természetes és jogi személyeknek tulajdonjoguk lehet ingó és ingatlan dolgokon.
- szakasz
(Törölve)
- szakasz
A tulajdonosnak jogában áll saját dolgát birtokolni, használni, s rendelkezni azzal a törvénnyel megállapított határokon belül.
Más személy tulajdonjogának megsértésétől mindenki tartózkodni köteles.
- szakasz
A tulajdonos tulajdonjogát a dolog természetével és rendeltetésével összhangban valósítja meg.
Tilos a tulajdonjogot a törvény által meghatározott vagy elismert céljával ellentétesen gyakorolni.
- szakasz
A tulajdonos az ingatlan használata során köteles tartózkodni az olyan cselekményektől, és köteles megszüntetni az ingatlanából eredő azon okokat, amelyekkel mások ingatlanának használatát – tekintettel az ingatlan természetére, rendeltetésére és a helyi körülményekre – a szokásosat meghaladó vagy jelentős kárt okozó mértékben megnehezíti (füstkibocsátás, kellemetlen szagok, hőhatás, korom, rezgés, zaj, szennyvízkibocsátás stb.).
Az ingatlan használatát külön jogosítvány nélkül tilos különleges berendezésekkel az e szakasz 1. bekezdésében körülírt módon háborítani.
- szakasz
Tulajdonjog tárgyát képező dolgon – a törvényi feltételek mellett – szolgalmi jog, dologi teherjog és zálogjog létesíthető.
Tilos az e szakasz 1. bekezdésében körülírt jogokat a törvény által meghatározott vagy elismert célokkal ellentétesen gyakorolni.
- szakasz
A tulajdonjog, a szolgalmi jog, a dologi teherjog és a zálogjog megszerzését törvény szabályozza.
- szakasz
A tulajdonjog csak az alkotmánnyal és a törvénnyel összhangban vonható meg vagy korlátozható.
- fejezet
A TULAJDONJOG
- A tulajdonjog tárgya
- szakasz
A természetes és a jogi személyek tulajdonjogának tárgyai lakóépületek, lakások, irodaépületek, üzlethelyiségek, mezőgazdasági földterületek és egyéb ingatlanok lehetnek, kivéve az állami tulajdonban levő természeti kincseket.
A természetes és a jogi személyek tulajdonjogának tárgyai lehetnek – a törvénnyel összhangban – a közhasználatban levő javak és a városi építési telkek, továbbá, a törvény által megszabott keretek között, az erdők és az erdei földterületek.
10–12. szakasz
(Törölve)
- szakasz
Több személynek osztatlan dolog felett társtulajdona van, ha mindegyikük részhányada az egészhez viszonyított arányban van kifejezve (eszmei hányad).
Ha a tulajdoni hányadok nincsenek meghatározva, egyenlő arányokat kell vélelmezni.
- szakasz
A tulajdonostársnak joga van a dolgot részhányadának arányában birtokolni és azt a többi tulajdonostárssal együtt használni, nem sértve eközben a többi tulajdonostárs jogait.
A tulajdonostárs saját tulajdoni hányadával a többi tulajdonostárs hozzájárulása nélkül rendelkezhet.
A társtulajdonosi hányad eladása esetén a többi tulajdonostársat elővásárlási jog csak akkor illeti meg, ha e jogot törvény írja elő.
- szakasz
A tulajdonostársakat megilleti a dolog közös kezelésének joga.
A dolog rendes kezelésének körébe tartozó cselekmények foganatosításához a dolog együttes értékének felénél nagyobb hányadot tulajdonló tulajdonostársak hozzájárulása szükséges.
Ha az e szakasz 2. bekezdésében körülírt esetekben nem jön létre megegyezés, az intézkedés foganatosítása azonban feltétlenül szükséges a dolog rendes karbantartásához, a kérdésben a bíróság határoz.
A rendes kezelés keretét meghaladó cselekmények (az egész dolog elidegenítése, rendeltetésének megváltoztatása, bérbeadása, jelzálogjog keletkeztetése az egész dolgon, telki szolgalmak létesítése, nagyobb javítások stb.) foganatosításához az összes tulajdonostárs hozzájárulása szükséges.
A tulajdonostársak a dolog kezelését egy vagy több tulajdonostársra, illetve harmadik személyre is rábízhatják.
A dolog használatának, kezelésének és karbantartásának költségeit, valamint a dologgal kapcsolatos egyéb terheket a tulajdonostársak részhányadaik arányában viselik.
- szakasz
Ha a törvény másként nem rendelkezik, a tulajdonostárs bármikor követelheti a dolog megosztását, kivéve ha a megosztás időpontja kárt okozna a többi tulajdonostársnak.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt jog nem évül el.
Semmis az a szerződés, mellyel a tulajdonostárs véglegesen lemond dologmegosztási jogáról.
A tulajdonostársak a dologmegosztás módját megegyezéssel határozzák meg, annak hiányában pedig a bíróság határoz.
Ha a természetbeni megosztás nem lehetséges, vagy ha az a dolog értékének jelentős csökkenésével járna, a bíróság elrendeli a dolog eladás útján történő megosztását.
Azon tulajdonostárs iránt, akit a dolog vagy annak része a megosztás nyomán megillet, a többi tulajdonostárs – saját részhányada értékének keretei között – a dolog jog- és kellékszavatosságát vállalja.
Az e szakasz 6. bekezdésében körülírt jog a dolog megosztásától számított három év lejártával megszűnik.
- szakasz
Társtulajdon keletkezik az egyes részein különböző tulajdonformákat öltő osztatlan dolgon is.
- szakasz
A törvény által meghatározott esetekben és feltételek mellett közös tulajdonjog is fennállhat.
A közös tulajdon több személy tulajdona egy olyan osztatlan dolgon, melynek részarányai meghatározhatók ugyan, de a hányadok mértéke eleddig nem határoztatott meg.
- szakasz
Az épület külön része tulajdonjogának tárgya lakás, üzlet-, ill. irodahelyiség vagy garázs, ill. garázshely lehet.
Az épület közös részei és berendezései felett az épület külön részeinek tulajdonosai közös osztatlan tulajdonjoggal rendelkeznek.
A törvénuy teljes szövege az alábbi címen olvasható: