A sajtókommunikációs munka során rendszeresen, megbízható, pontos és hírértékű információkkal kell ellátnunk a média képviselőit, törekedve a kétoldalú, jó személyes kapcsolatok kialakítására.
Útmutató az 1%-os jogosultságról, a gyűjtés feltételeiről és körülményeiről, beszámolásáról.
Az önkéntes tevékenységről szóló jogszabályt 2005-ben fogadta el a parlament, majd 2005. október 1-vel lépett hatályba, s mára már a civil szervezetek körében ismert jogszabállyá vált.
Ha van olyan társadalmi ügy, ami szívünknek kedves, és szeretnénk új tapasztalatokat szerezni, tudásunkat a jó ügy érdekében kamatoztatni, akkor ennek egy kézenfekvő és gyakorlati formája lehet, ha valamelyik civil szervezetnél vállalunk szabadidőnk terhére önkéntes munkát.
Aktív közéleti szerepvállalásának köszönhetően Somai Józsefet már a kilencvenes évek elején megismerhettem, de Jóska bácsiról mégis elsősorban a Közgazdász Fórum jut eszembe. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (BBTE KGK) doktoranduszaként váltam 2004-ben a folyóirat rendszeres olvasójává, nem sokkal később néhány tanulmányom is megjelent a lapban, majd 2012-ben főszerkesztővé neveztek ki. Szerzőként és szerkesztőként is sokat tanultam Jóska bácsitól és mindig számíthattam a tanácsaira, támogatására.
Küldetésünk: Országos és regionális gazdasági projektek kezdeményezése és aktív támogatása, kivitelezése. Romániai magyar közgazdászok szakmai összefogása, fejlődésük elősegítése és aktivizálásuk. Vállalkozók, vállalkozások, szövetkezetek, közbirtokosságok és más szervezetek szakmai támogatása. A romániai magyar gazdasági kutatás és oktatás támogatása. A végzősök szakmai integrálása.
Fiatalok és az Eu Vajdaságban és annak hatásai a társadalom egészére.
A Nemzeti Tanácsok helyzete Szerbiában.
Közhelyszerű tétel a társadalomtudományokban, hogy a történelem során kialakult társadalmak szükségleteinek kielégítésére alapvetően három lehetőség volt adott, éspedig: a) a piaci megoldások (amelyet a magántulajdon, a pénz és a verseny határoz meg); b) az állami cselekvés (elsősorban olyan szolgáltatásokra nézve, amelyekre mindenkinek szüksége van, viszont nem biztosítható csupán egyéni/vállalkozói részvétellel); c) végül a „civil megoldások”, amelyek egyéni és közösségi szükségletekre irányulnak, jellemzőjük az öntevékenység, a szolidaritás, vagyis az önsegítés és az önszervezés igénye. E három társadalmi cselekvési tér közötti kapcsolatok etikai vonatkozásaival rég foglalkozik a filozófia és az erkölcstan. Az etikai dimenzió és a felelősség kérdése külön is vizsgálható és vizsgálandó az állam-piac, a piac-civil társadalom, valamint az állam-civil társadalom kapcsolatrendszerben.
Véget ért az iskolákban a tanév és megkezdődik a mintegy két és fél hónapos nyári vakáció. Arról, hogyan végződött a tanév, hány diák ballagott el és hány elsős diákra számítanak őszre az intézményekben, a Vörösmarti Általános Iskola, a Kórógyi Általános Iskola és az eszéki HMOM Központ igazgatóit kérdeztük.
A szerb–magyar határ két oldalán lévő területek és lakosok közötti kapcsolatok esélye és gyakorlata
A Szórványstratégia elkészítését megelőzően mélyinterjúkat készítettünk olyan értelmiségiekkel, akik nap, mint nap a saját bőrükön érzik a szórványlét gondjait, nehézségeit és küzdelmeit.
Vajdaságban földrajzilag szórványnak, vagy a szórvánnyá válás valamely fázisában lévőnek tekinthető a Bánságban, Szerémségben és Bácska déli illetve nyugati részén élő magyarság.
A 21. század társadalmi kihívásainak megfelelően az új pedagógiai gondolkodásmódban új formákat vesz fel a tudás, a tanulás és a tanítás is.
Az alábbi sablonok közzétételével az egyes szervezetek (egyesületek, alapítványok) nyilvántartásba vételi, ill. változásbejegyzési eljárása során alkalmazandó dokumentumai elkészítéséhez kívánunk tartalmi és egyben formai segítséget is nyújtani.
Beszámolók - Gyakran Ismételt Kérdések
Beszámolók - Vonatkozó Jogszabályok
A letétbe helyezéssel kapcsolatos egyéb fontos tudnivalók
Kitöltéshez formai és tartalmi követelmények
A civil szervezet az elkészített beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét köteles minden év május 31. napjáig letétbe helyezni akként, hogy a beszámolót, illetve a közhasznúsági mellékletet elektronikusan (az ún. Ügyfélkapun keresztül), illetve papír alapon - eredetben vagy hitelesített másolatban - megküldi az Országos Bírósági Hivatal (1363 Budapest, Pf.24.) részére.
A civil szervezet az elkészített beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét köteles minden év május 31. napjáig letétbe helyezni akként, hogy a beszámolót, illetve a közhasznúsági mellékletet elektronikusan (az ún. Ügyfélkapun keresztül) ÁNYK űrlapon, vagy papír alapon - eredetben vagy hitelesített másolatban - megküldi az Országos Bírósági Hivatal (1363 Budapest, Pf.24.) részére.
Helyi érdek - helyi érték - Tanulmány a civil - önkormányzati együttműködésről
Az Európai Non-profit Jogi Központ összehasonlító tanulmánya a közhasznúsági státuszról Európában.
Alapkérdések az Alapítványokról - Az alapítványi szabályozás reformjának szükségessége Magyarországon
Álom és rémálom - a támogatási jogviszonyról
A Civil Jövőkép koncepció a magyar nonprofit jogi szabályozás átfogó és stratégiai vizsgálatából indul ki. Egyértelműen civil oldalról, de a mindenkori kormányzati közösségi szereplőkkel való együttműködésre építő kezdeményezés első, kézzelfogható eredménye.
A 2014. március 15. napján hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény az alapítványokra vonatkozó jogi szabályozást is jelentősen átírta. 2014. március 15. napját követően alapítvány már csak az új szabályok szerint jöhet létre, a korábbi szabályok szerint létrejött alapítványoknak pedig legkésőbb 2017. március 15. napjáig az új szabályokra át kell térniük.
Alapítvány alapításának lépései - alapító okirat, nyilvántartásba vétel
A 2014. március 15. napján hatályba lépett új Ptk. a 2013. évi V. törvény az egyesületekre vonatkozó jogi szabályozást is jelentősen átírta. 2014. március 15. napját követően egyesület már csak az új szabályok szerint jöhet létre, a korábbi szabályok szerint létrejött egyesületeknek pedig legkésőbb 2017. március 15. napjáig az új szabályokra át kell térniük.
Nem mindig állt rendelkezésünkre az a szabadság, amit a civil társadalom léte ma számunkra jelent. Érdekeink védelme és értékeink kifejezése érdekében szabadon közösségekbe szerveződhetünk, hogy így hatásosabban tudjuk képviselni azt, amiben hiszünk.
Ha tisztáztuk, mi a célunk, könnyedén eldöntető, hogy terveinknek melyik szervezeti forma felel meg. Alapítvány, egyesület vagy valami más?
Az álláskeresés lépéseiben nem szektorfüggő. Akárhol is szeretnénk elindulni, ugyanazokat az alapvető dolgokat kell átgondolnunk. Ki vagyok, mivel szeretnék foglalkozni, kikkel akarok együtt dolgozni? A civil szektorban történő munkavállalás egy kis- vagy középvállalatéhoz hasonlít: sokrétű tudást, folyamatos tanulást, fejlődést, változatos munkát rejt magában megfűszerezve egy kis közjóért való tevékenykedéssel. Aki a szektorban szeretne elhelyezkedni, az valószínűleg meg van fertőzve némi jobbítási szándékkal, elköteleződéssel, közösségi gondolkozással.
A non-profit szervezetek céljaikat az emberi erőforrás nélkül nem tudják megvalósítani. A szervezetek, mint jogi személyek a magánszemélyekkel az alábbi jogviszonyokat hozhatják létre:
A 2008. novemberében – a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadásában – megjelent Bennünk élő múltjaink című tanulmánykötetet.
Tanulmány a felnőttoktatás helyzetéről Szerbia Köztársaságban
A II. világháború végén a magyarok elleni bosszú emlegetésekor szinte kizárólag a Bácska területén elkövetett gaztettekre gondolunk, pedig a megtorlásnak Baranyában is voltak áldozatai. Közéjük tartozott az édesapánk, Faragó Ferenc (1905-1944) református lelkész.
A Kisebbségi Tanács április 20-án - törvény által előírt határidőt jócskán túllépve - soron következő ülésén döntést hozott a Horvátországban működő kisebbségi szervezetek anyagi támogatásáról. A nem kormányzati egyesületek, valamint a kisebbségi intézmények és egyesületek kulturális autonómiájára (tájékoztatás, kiadványok, kulturális amatőrizmus, rendezvények támogatása) meghirdetett pályázatra jelentkezve a magyar kisebbség 2017-ben összesen 3.629.000,00 kuna támogatásban részesül, ami a tavalyihoz képest 139.000,00 kunával többet jelent!
A vajdasági magyar civil szféra elemzésének szükségessége, annak eredményei.
A civilszervezetek kutatása és egyéb adattárgyűjtemény.
A felelős beosztást betöltő köztisztviselők és önkormányzati képviselők új típusú vagyonbevallásáról, az e-deklarációról, melynek második hulláma január 1-én vette kezdetét, s április 1-jéig tart.
A Magyar Nemzeti Tanács A nemzeti kisebbségek nyelvének hivatalos használatáról szóló tartományi határozat 7. szakaszának (1) bekezdése alapján meghozta A vajdasági magyar helységnevek meghatározásáról szóló határozatát.
Március 1-től már csakis a közjegyzők és munkatársaik hitelesíthetik a dokumentumainkat.
A civil szféráról talán azok tudnak legtöbb információval szolgálni, akik nap mint nap találkoznak annak jellegzetességeivel, akik mindennapi kapcsolatban vannak civil szervezetekkel, pályázatokkal, pályáztatókkal, önkéntesekkel.
Az Identitás Kisebbségkutató Műhely célja egy olyan Vajdaságot felölelő, összesített digitális adatbázis létrehozása, amely az internet segítségével a világ bármely pontjáról elérhető
A Horvátországi Magyar Országos Koordináció március 15-én tartotta meg harmadik ülését. A testület tagjai Zágrábban értekeztek. A koordináció képviselői az ülést követően a Petőfi emléktáblánál koszorúztak.
A Horvátországi Magyarok Országos Koordinációja tavaly márciusban alakult. A tanácsadó, javaslatadó testületet a napokban jegyezték be a kisebbségi tanácsok nyilvántartásába.
A Törvény előírja, hogy a pénzügyi kötelezettségek kifizetésének határideje nem lehet hosszabb, mint 60 nap!
Magánszemélynek, aki nem ÁFA-„PDV” köteles és bérbe ad ingatlant, nem kell „PDV” -t elszámolnia. Ebben az esetben, a bérbeadó személy, a bérleti díj utáni, lakossági jövedelem adót köteles fizetni.
A szervezet szükség szerint bérelhet, vagy bérbe adhat tárgyakat és ingatlant.
A fejezet azon szervezeteknek szól, akik már jogilag is megalakultak, tehát intézményesült szervezetnek tekinthetőek. Akármekkora is a működés intenzitása, avagy a pénzforgalom, függetlenül attól, hogy van-e foglalkoztatottja a szervezetnek, vagy a tagok, aktivisták tevékenységére épül, vannak olyan kötelezettségei és feladatai, amivel mindenképpen meg kell birkóznia.
A pénzkezelés, gazdálkodás nagyon fontos eleme a civil szervezetek működésének, annak ellenére, hogy a szervezetnek nem a pénzszerzés a célja.
Porosenko aláírta a vállalkozó természetes személyek új illetékéről rendelkező törvényt
A nemzetállamok mai világában arra nem szokás rákérdezni, mitől és miért magyar, avagy román a tudomány – pedig ugyanúgy indokolt lehetne, miként egyesek rákérdeznek arra: mikor civil a tudomány? Bár a továbbiakban visszatérek ezekre a kérdésekre, elöljáróban a tudomány kettős jellegére utalnék. A tudomány egyrészt megismerési folyamat és ennek az eredménye, a tudás mint bizonyított ismeret. (Vekerdi 1994) Ugyanakkor a tudomány intézményrendszert is jelent, azt a társadalmi struktúrát, ahol ez a tudás megszületik. Attól függően, hogy milyen társadalmi körülmények között jön létre a tudás, beszélhetünk magyar tudományról, erdélyi magyar tudományról és erdélyi magyar civil tudományról. Civil abban az értelemben, hogy nem az állam által (fentről) kialakított intézményi keretekben, hanem közösségi szándékot követve, közösségi alapon (lentről) szerveződő műhelyekben jön létre ismeret és tudás.
2011. november 4-5 között tizenkettedik alkalommal került megrendezésre a Civil Fórum konferencia Marosvásárhelyen. A rendezvény idei témája a Fenntartható Civil Társadalom volt. A plenáris ülés keretében Sebestény István „A civil forrásteremtés dilemmái” címmel tartott előadást.
Az egyesület két kötelező szerve a közgyűlés és az egyesület képviselője.
Az egyesület szervezeti felépítésétől függően az egyesület végrehajtó szervének szerepét a meghatalmazott képviselő vagy az igazgatóbizottság tölti be.
Az egyesület közgyűlése az alapszabályban meghatározott kérdésekben dönt, az alapszabályban meghatározott szavazatöbbséggel.
Társadalmi tőke, kapcsolati tőke, civil tőke – a civil szervezetek lehetőségei, kihívásai a „tőkés rendszerben”
Akármilyen szektorról legyen szó, a munkáltatásra vonatkozó szabályok mindenhol megegyeznek. Munkáltató és munkavállaló viszonyát a Munka Törvénykönyve szabályozza. Ez a keretrendszer tág mozgáslehetőséget ad a Munkáltatónak, melyből szabadon választhatja ki működési formájához leginkább illő és gazdaságos formát.
Amikor elvállaltam e tanulmány elkészítését, arra a feladatra vállalkoztam, hogy összefoglaljam mindazt, ami a 2002-ben az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) által megrendezett IV. Civil Fórum és a tanulmány írása közötti időintervallumban a romániai magyar civil szférában történt. Mondanom sem kell, hogy egyáltalán nem könnyű feladat, és ennek több oka is van.
Közhelyszerű tétel a társadalomtudományokban, hogy a történelem során kialakult társadalmak szükségleteinek kielégítésére alapvetően három lehetőség volt adott, éspedig: a) a piaci megoldások (amelyet a magántulajdon, a pénz és a verseny határoz meg); b) az állami cselekvés (elsősorban olyan szolgáltatásokra nézve, amelyekre mindenkinek szüksége van, viszont nem biztosítható csupán egyéni/vállalkozói részvétellel); c) végül a „civil megoldások”, amelyek egyéni és közösségi szükségletekre irányulnak, jellemzőjük az öntevékenység, a szolidaritás, vagyis az önsegítés és az önszervezés igénye. E három társadalmi cselekvési tér közötti kapcsolatok etikai vonatkozásaival rég foglalkozik a filozófia és az erkölcstan. Az etikai dimenzió és a felelősség kérdése külön is vizsgálható és vizsgálandó az állam-piac, a piac-civil társadalom, valamint az állam-civil társadalom kapcsolatrendszerben.
Jobb esetben akkor hozunk létre civil szervezetet, amikor már tudjuk a miértjét, megvan a célunk. Azt, hogy ezt a célt milyen eszközökkel, hogyan kívánjuk elérni érdemes megtervezni.
Kutatásunkban a romániai magyar fiatalokkal kapcsolatos kutatások összegyűjtésére vállalkoztunk azzal a céllal, hogy megvalósult vizsgálatok egyfajta kronológikus, tematikai áttekintését készítsük el. Tárgykörünket tágan értelmezve, a szakirodalmi anyagok alapján igyekeztünk figyelni minden erdélyi magyar fiatalokkal kapcsolatos empirikus kutatásra, vizsgálatra, esettanulmányra. Írásunkban a kutatás során elkészült, mintegy 70 kutatást magába foglaló adatbázis alapján tekintjük át a romániai/erdélyi magyar ifjúságkutatás közel 25 évét. Tanulmányunkban először a romániai ifjúságkutatási szférát, majd pedig az erdélyi magyar ifjúságkutatásban érintett műhelyeket mutatjuk be röviden. Ezt követően bemutatjuk az empirikus kutatások eloszlását témakörök, illetve az alkalmazott módszertan szerint. Végül pedig időrendben haladva, a vizsgált időszakot három időintervallumra bontva tekintjük át a különböző témaköröket, kutatásokat. Kulcsszavak: romániai magyar ifjúságkutatás; empirikus kutatások; erdélyi magyar fiatalok; kronológi
Dolgozatunkban egy erdélyi civil szervezet példáján mutatjuk be az erdélyi civil szféra rendszerváltás óta történt átalakulását, a következő szempontok szerint: milyen a szervezeti felépítés, milyen célokat tűznek ki maguk elé, milyen tevékenységeket folyatatnak, milyen finanszírozási módokkal élnek, milyen kapcsolatban állnak a politikai szférával, hivatalos intézményekkel és a gazdasági szférával. A vizsgálat célja, hogy kimutassuk, nyomon követhető-e a nyugat-európai minták átvétele, milyen változásokat hozott az Európai Unió a szervezetek életébe, céljaik meghatározásába, finanszírozásukba és kapcsolatukba a politikai szervezetekkel, piaccal. Választásunk egy olyan szervezetre esett, amely a rendszerváltás után az egyik első létrejövő civil szervezet volt, jól meghatározott célokkal, amelyeket az elmúlt húsz évben következetesen szem előtt tartott. Interkulturális, többnyelvű környezetben jött létre, a kommunizmus megszűnte után elsőként vállalta fel és terjesztette a pluralizmus, a demokrácia, az interkulturalitás, az európaiság eszméjét. Dolgozatunkban azt vizsgáljuk, hogyan próbálták életképes, közösségszervező elvekké változtatni ezeket az értékeket, milyen változás figyelhető meg az elmúlt 20 év alatt az emberek viszonyulásában, az EU-s csatlakozást követően érzékelhető-e a kezdeti célok átalakulása, milyen új problémák kerülnek a központba. Ezek mellett figyelemmel követjük az elmúlt 20 év során a finanszírozási formákban, kapcsolatrendszerben, szervezetben történt változásokat, az uniós csatlakozás hatásait.
Az egyesületek, szövetségek és külföldi egyesületek jegyzékét a Cégbejegyzési Ügynökség vezeti, szerb nyelven: Agencija za privredne registre.
Mit kell tudni az eseményekhez kötődő forrásszervezési akciókról?
A sikeres támogató toborzáshoz érdemes utánajárni, hogy az adott téma iránt érdeklődőknek mi a legfontosabb, mi motiválja őket az adományozásban, mik a legfőbb jellemzőik. A célcsoport ismerete hatékonyabbá, könnyebbé teheti mind az adományszervezést, mind a szervezet külső kommunikációját.
Az adomány, az, a civil szervezetnek az alapszabályában rögzített céljaira, ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, vagyon, áru, illetve nyújtott szolgáltatás.
A civil szervezeteknek a pénzforgalmat kizárólag folyószámlán keresztül kell végezniük. Ezért minden szervezetnek erre a célra az álltaluk kiválasztott bankban fólyószámlát kell nyitni.
Munka Törvénykönyve
A szerbiai szabályzás szerint a megalakult és a törvénnyel összhangban, a Gazdasági nyilvántartási ügynökségnél ("Agencija za privredne registre"), bejegyzett egyesület munkaszerződéssel alkalmazhat
Az egyesület megalakulására vonatkozó bejelentés a Gazdasági Cégbejegyzési Ügynökség honlapján található meg, melynek a benyújtása egy példányban kötelező.
Az alapító okirat és az alapszabály mellet a harmadik kötelező alapító dokumentum, melyet az alakuló közgyűlés hoz meg. Az egyesületet egy vagy több, erre meghatalmazott személy képviseli
Az alakuló közgyűlés kötelező napirendi pontjai: feladatainak és céljainak meghatározása, valamint az Egyesület alapító okiratának meghozatala, az egyesület Alapszabályának bemutatása
A szerbiai jogszabályok szerint az egyesület az alapító okiratnak és az alapszabálynak az egyesület alakuló közgyűlésén való elfogadásával és az egyesület képviselésére meghatalmazott személy megválasztásával alakul.
Útmutató az 1%-os jogosultságról, a gyűjtés feltételeiről és körülményeiről, beszámolásáról.
Hol tudok információkat gyűjteni a forrásteremtés lehetőségeiről?
Hogyan alakítsa ki egy nagyobb munkatársi létszámmal dolgozó szervezet a belső kommunikációs csatornáit és miért fontos ez?
Milyen marketingeszközöket tudok használni a szervezetemben?
Mire figyeljek az emberi erőforrás-fejlesztésénél?
Milyen eszközökkel tudom ismertebbé tenni a szervezetemet?
A Felvidéki Településmustra a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet adatbázisainak – a Csemadok 1949-beni megalakulása óta történt helytörténeti, népzenei, néptáncgyűjtéseinek, a hely értékeinek – halmaza, melyek egy-egy település értékeihez köthetők: – a HAGYOMÁNYOK csoportban gyermekjátékok, kiolvasók, mondókák, közmondások, lakodalmi és vőfélyversek, népdalok, népmesék, népmondák, népi játékok, néptáncok, kvízek – a JELEK csoportban emlékhelyek, kiadványok, rendezvények, ünnepélyek – a KÖZÖSSÉGEK csoportban a Csemadok szervezet megalakulása, a működése, az amatőr művészeti együttesek – a SZEMÉLYISÉGEK csoportban az országos rendezvényeken eredményesen szerepeltek, a szövetség kitüntetettjei, jeles személyiségek, kézművesek, iparművészek adatai találhatók.
A törvény lehetővé teszi a külföldi egyesületek, illetve nemzetközi szervezetek képviseleteinek a bejegyzését is
A csatolmányoknál a közösségfejlesztéssel kapcsolatos hasznos dokumentumokat tölthet le a látogató.
2015-ben a magyar kormány több mint 450 millió forinttal támogatta a vajdasági magyar kultúrát és oktatást. A támogatások több mint kétharmadát azonban pártpolitikai kötődésű szervezetek kapták.