RODOSZ

Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ)

Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ) 2014. november 26-án interjú céljából találkoztam drd. Székely Tündével, a RODOSZ elnökével. Előkészítettem interjúkérdéseket, de Székely Tünde gyakorlott nyilatkozó, ezért a kérdésekre talán már nincs is szükség. Az alábbi szöveg tehát a RODOSZ elnökéé, a kérdéseket mellőztem. A RODOSZ nem kimondottan egy tehetségtámogató civil szervezet, viszont implicit mó- don ezen a téren is tevékenykedik. Tehetséggondozás szempontjából érdekes helyzetben vagyunk, hiszen a tehetséggondozottak, akiknek a doktori programban van témavezetőjük, oktató- ként tehetséggondozók is. Ők egyszerre átlátják és megtapasztalják e rendszer mindkét aspektusát. A RODOSZ-t 1999-ben alapították, akkor kezdett egyre több magyar fiatal bekapcsolódni a doktori programokba, magyar doktori programok indultak a BBTE-n, és többen úgy érezték, szükség van egy különálló szervezetre, amely a doktori hallgatók, majd a magiszteri programok beindulása után a mesterizők, illetve a fiatal kutatók érdekeit képviseli. A RODOSZ a magyar tannyelvű romániai felsőoktatás előmeneteléhez is hozzá kíván járulni, konferenciák szervezését vállalja, illetve a többi doktorandusz szövetséggel való kapcsolattartást. A szervezet jelenleg kb. 70 tagot számlál, egy-egy projektben általában 10-15 ember vesz rész, a konferenciákon kb. 100- 150 ember veszt részt. A szervezet megalapításának az ötletgazdái Veres Valér (a szövetség alapító elnöke), illetve Gál András Levente (a budapesti Doktoranduszok Országos Szövetségének akkori elnöke) voltak. Tehát nem egy tiszta erdélyi kezdeményezésre jött létre, hiszen az 1994-ben létrejött DOSZ-nak az akkori elnöksége is hatással volt a szövetség létrejöttére. A DOSZ a határon túli hasonló szervezeteket próbálta felkutatni, illetve megalapítani ott, ahol ezek még nem léteztek. Mind a DOSZ, mind a RODOSZ fontosnak tartotta hasonló szövetségek létrejöttét máshol is a Kárpát-medencében, jelenleg is a RODOSZ rendezvényei elérhetőek ezen szervezetek (felvidéki, kárpát-aljai, vajdasági) elnöksége számára, azaz ingyenesen, meghívottként vehetnek részt a rendezvényeken, így újabb találkozási lehetőséget biztosítva. Az öt doktorandusz szövetség (magyarországi, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági) napi szinten kapcsolatban állnak egymással, van egy érdekegyeztető fóruma is, a Magyar Doktorandusz Közösség. A RODOSZ kutakodott afelől is, hogy működik-e hasonló román szervezet. Egy időben kapcsolatban állt az országos diákszövetséggel, az ANOSR-val (Alianța Națională a Organizațiilor Studențești din România), és a szervezet vezetése szerint a magiszteri, illetve doktori hallgatóknak nincsen külön érdekképviseleti szerve, ilyen jellegű bejegyzett szervezet nincs. Konferenciák terén az interdiszciplináris szakmai konferencia kap kiemelt szerepet, amely a DOSZ Tavaszi szél konferenciája alapján indult útnak. A RODOSZ hagyományos rendezvénye, immár tizenhárom alkalommal került megszervezésre. A rendezvényen tudományos 1 munkák, friss kutatási eredmények kerülnek bemutatásra. Célja az, hogy a fiatal kutatók munká- ját szakmailag segítse a bemutatkozás, megmérettetés lehetőségét nyújtva, illetve, hogy a különféle tudományos munkásságok láthatóak, ismertek legyenek. Lehessen tudni, hogy ki milyen té- mában kutat. Fontos tudni azt, hogy milyen témában milyen szakemberhez/szakemberekhez fordulhatunk, illetve, hogy ne párhuzamos munkák szülessenek egy adott kutatási téren, hanem egymást kiegészítő munkák. Nem szervezünk tematikus konferenciát, hozzánk bárhonnan, bármilyen témával be lehet jelentkezni. A legutóbbi, Az innovációs kreativitás a tudományban címet viselte. Harmincöt előadó mellett hozzávetőlegesen nyolcvan résztvevő volt jelen. Meglepő mó- don a RODOSZ konferenciák célcsoportját jelentős mértékben a magyarországi doktoranduszok képezték, a romániai magyar doktoranduszok kb. egyharmad arányban vettek részt. Örvendetes, hogy ezek között szerepelt a kolozsvári fiatal magyar egyetemi oktatók jelentős része. A konferencia előadásaiból általában konferenciakötet készül. A legutóbbi konferenciakötet az EME kiadásában fog megjelenni, jelenleg folyik a könyv korrektúrázása. Hagyományos tevékenységek közé sorolható az is, hogy kétévente vagy a RODOSZ kezdeményez egy kutatást, vagy egy folyamatban lévő kutatásba kapcsolódik be. Új eredménynek számít a 2012 májusában elindított www.osztondijak.ro oldal működtetése, ez a megvalósítás a RODOSZ egyik legnagyobb sikere. 2014-ben nem kerül sor RODOSZ-konferenciára. Ebben az évben a kolozsvári helyszínű Erdélyi Politikatudományi Konferencia szervezésébe kapcsolódtunk be, másrészt a Kolozsvári Magyar Napokon a Magyar Doktorandusz Közösség egy tehetséggondozó kerekasztallal vett részt. A beszélgetés célja az volt, hogy egy ilyen kaliberű rendezvényen Kárpát-medencei szempontokat tudjunk megfogalmazni, mindezt úgy, hogy ne csupán a társadalomtudományi tehetségtámogatásról essen szó. Ez a jellegű tehetséggondozás kerül a legkevésbé pénzbe, míg műszaki vonalon költségesebbek ezek a programok. Ugyanakkor a beszélgetés egyik igen fontos következtetése az volt, hogy magyarként is elérhetünk nemzetközi sikereket. Fontos az, hogy minden határon túli magyar szervezetnek esélye volt a felszólaláshoz. A budapesti oktatási ombudsmannak, Aáry-Tamás Lajosnak született e beszélgetés során egy ötlete: fel kellene keresni mindenkit, akit a tehetséggondozásban érdekelt, azonosítani kellene a problémákat, s azt, hogy ezeket hogyan lehetne orvosolni. Egyelőre konkrétan nem léptünk ebben a kérdésben, de a Magyar Doktorandusz Szövetség közös összefogással akár meg is valósíthatja a jövőben. Szóval tehetséggondozás, tehetséges hallgató, és mit értek ezen? Úgy gondolom, a tehetség egy összetett dolog, ami három pillérre épül: intellektuális képesség, érdeklődési kör és önfegyelem a kitartó munkához. A tehetséggondozás alapfeltétele egy hallgató és egy oktató együttműködése. Egy oktatónak komoly feladata, hogy amennyiben egy diákban tehetséget lát, elérje, hogy azzal a hallgató kezdjen is valamit. Természetesen a diáktól függ, hogy mennyire hajlandó meghallgatni az oktató tanácsait. Az ETDK-n való részvétel fontosságáról saját élményt mesélek el. Harmadéves koromban egy dolgozatom dicséretben részesült, ami megtisztelő elismerés. Ezt utólag a Magyar Kisebbségben közölték. Ez volt az első lépés számomra a tudományos kutatás világában. A következő években kétszer is részt vettem az ETDK-n, a szervezésében is. Az ETDK-n való részvétel 2 igen fontos velejárója, hogy embereket ismersz meg. Kellemes és örömteli látni például azt, hogy volt TDK-s társak ma már zsűritagok. Ugyanakkor a TDK nyújt valami pluszt is, ami később mindenképp az ember fejlődéséhez járul hozzá. Oktatóként fontosnak tartom, hogy a diákok munkáját, a szakdolgozat elkészültét folyamatosan kövessük, javítsunk az esetleges hibákon, nyújtsunk magyarázatot, útbaigazítást. A határidők fontosak, motiváló erők. A RODOSZ, már említettem, nem tehetséggondozással foglalkozó szervezet, viszont együttműködik az ETDK szervezését is felvállaló Kolozsvári Magyar Diákszövetséggel. Nem célja külön a tehetséggondozás, mert erre Erdélyben megvannak a megfelelő szervek. A RODOSZ ezen szervezetek munkásságát támogatni szeretné, nem pedig átvenni ezek attribútumait. Kérdezed, mitől lehet jó egy tehetségpont? Lehet ügyes a szervező, lehetnek benne jó tutorok, pedagógusok, akik a szakmai kérdéseken túl az emberekhez is értenek. Alapvető dolog, hogy minden diákot segíteni kell, mindenki kapjon esélyt, a hogyan, az már személyre szabott. Fontos az, hogy a diáknak legyen vezetője, a jó ötletek mások részéről is jöhetnek. Egy tehetséggondozó programban való részvétel előnyös, felsőoktatásról beszélek, mert a hallgató így meg tudja magát jeleníteni mind az erdélyi magyar, mind az erdélyi, mind a magyarországi felsőoktatási térben. Kisebbségiként csak úgy tudsz érvényesülni, ha jobb vagy, mint a többiek, ha a maximumot tudod kihozni magadból. Nem csak szakmailag, emberileg is fejlődsz. Ez nem csak személyes cél, társadalmi cél is. Szóval mi a RODOSZ kiemelkedő sikere? A már említett www.osztondijak.ro honlap létrehozása, amely által a szervezet a felsőoktatásban résztvevő diákok tudatos karrierépítésben kí- ván szerepet játszani. Siker továbbá a szövetség legutóbbi kutatása is (Kárpát-medencei magyar doktorandusz életpálya vizsgálata), amelyet mind a négy határon túli régióban megvalósítottak. Nagy siker maga az a tény, hogy újra meg újra van energia kutatásokkal foglalkozni. Személy szerint azt is fontosnak tartom, hogy az Erdélyi Ifjúsági Jelentés kutatásban részt vettünk, hiszen román-magyar kétnyelvű vizsgálat mind a magyar, mind pedig a román civil társadalom számára fontos a kutatás eredményeként jött létre. Sajnos kevesen olvassák ezeket a jelentéseket, az indokoltnál sokkal kevesebben, elsősorban civil szervezetek számára lenne igen hasznos. Negatív tapasztalat? Ilyen is akad: 2011-től kezdődően különböző tematikus képzéseket szerveztünk rendszeresen, viszont érdeklődéshiány miatt az utóbbi évben az ilyen típusú tevé- kenységet fel kellett számolni. Tehát a támogatás kérdése: a RODOSZ, más civil szervezetekhez hasonlóan, alultámogatott. Projekt alapú támogatásokat lehet megszerezni, működésre nincs kiírva pályázat, tehát nem pályázati pénzekből tartja fenn magát. A Nemzeti Családi és Szociális Intézet (Magyarország) gyermek-és ifjúsági programokra hirdet meg pályázatot, amely határon túli helyszínen is megvalósítható, itt többször nyert a RODOSZ is támogatást. A DOSZ részéről, illetve az Emberi Erő- források Minisztériumából is érkeznek támogatások, működésre az utóbbiakban említett támogatótól kapott teljes összeg kb. 15%-át használhatják fel. Nehézséget okoz, hogy ezeket a támogatásokat általában késéssel küldik le. A tervekről pár szóban azt mondhatom, hogy a közeljövőben a konferenciakötet megjelenése várható, illetve ösztöndíjak.ro bemutatókat tervezünk. Nagyobb konferencia szervezését 3 nem vállaljuk, viszont konferenciaszervezésben partnerséget vállalunk. A DOSZ tudományos osztályokba szerveződve működik, a RODOSZ célja az európai ifjúsági főváros program okán minél több testületi rendezvényt kihozni Kolozsvárra. Az első ilyen rendezvény március 26-27- én lesz, a DOSz Filozófiatudományi Osztálya szervezi. Mivel személy szerint részt veszek a DOSZ Történelem- és Politikatudományi osztályának a tevékenységében, ennek a DOSZ Cafe rendezvénysorozatából legalább két rendezvényt szeretném, ha Kolozsváron tudnánk megszervezni. Lejegyezte: Kovács Kinga Tünde 4

Megjelent: Civil Fórum Lap 2014/1