Magyar Kulturális Intézet Kolozsváron: Teleki Tibor Csongor[1]
A Diplomácia – elmélet és gyakorlat tárgy keretében ismerhetjük meg, hogy mit jelent diplomáciai körökben dolgozni, a külképviseleti misszióban hivatást végezni, mit jelent magyar érdeket képviselni. A magyar kultúrdiplomácia feladata a magyar kultúrát megismertetni más nemzetekkel, kultúrákkal. Fel kell készülni a feladatokra, a kihívásokra, és fontos a leleményesség, a kreativitás, találékonyság és kitartás ahhoz, hogy sikeres munkát végezhessenek a kiküldetés során.
Jelen dolgozat témája a kultúrdiplomácia területét érinti, azon belül pedig arra a kérdésre, hipotézisre keresem a választ, hogy Kolozsváron alapítandó magyar kulturális intézetek milyen hatást gyakorolnak a város magyar polgáraira, valamint egy ilyen típusú intézmény milyen szerepet tölt be román-magyar viszonyban? Napjainkban a magyar diplomáciának, az államközi kapcsolatok, gazdasági kapcsolatok mellett a kultúrdiplomácia is a részét képezi. Arra keresem a választ, hogy ez miért vált ilyen fontossá.
„A kulturális diplomáciával olyan hidakat tudunk építeni,
melyek más eszközökkel elképzelhetetlenek lennének”[2]
A kultúrdiplomácia fogalma
Milton C. Cummings szerint:„a kultúrdiplomácia nem más, mint eszmék, információk, intézményrendszerek, hagyományok, hitrendszerek és más kultúrkörök értékeinek kölcsönös cseréje azzal a céllal, hogy megvalósulhasson egymás mind teljesebb megértése. Mindez nem lehetséges az értékcserében részt vevők kulturális önazonosságának megtartása nélkül, ám a folyamatok egy aktív szereplője sem hagyhat fel a szüntelen kapcsolatépítéssel és a társadalmi, ideológiai, illetve egyéb, közösségek közötti megbékélés fáradhatatlan munkálásával.[3]
A fenti idézet értelmében a kultúrdiplomácia egyik legnagyobb feladata, hogy folyamatos kapcsolattartást tudjon fenntartani a különböző kultúrák között, hogy a kapcsolati háló szélesítése és egymás minél teljesebb megismerése által prosperáló kapcsolatok lehessen kiépíteni, valamint a megbékélés folyamata, a történelem, a múlt sérelmeit a megfelelő módon tudjuk kezelni. Erre tökéletes példa az, hogy kultúra és párbeszéd révén Franciaország és Németország több pusztító háborút és két világháborút követően sikerült kiegyezniük. Ennek hatására a két államnak sikerült letenni egy olyan együttműködésnek az alapját, amely napjainkra egy teljes integrációs folyamattá nőtte ki magát. Az európai integrációban résztvevő államok között békés fejlődés és kapcsolatépítés kezdődött, melynek eddigi sikerei egyedülállóak a világtörténelemben és kontinens történelmében is. Ezt a pozitív példát kell alapul vennünk akkor, amikor a magyar kapcsolatokat vizsgáljuk, főként a szomszédos államokkal.
Joseph S. Nye politológus, a The Means To Success In World Politics című könyvében a hatalmat úgy definiálja, mint: „képesség mások viselkedésének befolyásolására, annak érdekében, hogy elérjük, amit akarunk”. J. S. Nye az erőt nem kizárólag a katonai, illetve a gazdasági hatalom manifesztációjában látja. Az ő nevéhez fűződik az úgynevezett „puha hatalom” (soft power) fogalma, melyet a következőképpen határoz meg: „A kemény (hard power) és a puha hatalom összefüggnek egymással, hiszen mind két esetben mások befolyásolására kerül sor valamilyen cél elérése érdekében. A különbség a viselkedés természetében, valamint az ehhez felhasznált források kézzelfoghatóságában rejlik”.[4]
Más értelmezésben a kultúra és annak a népszerűsítése, megismertetése más nemzetekkel, „soft power”[5] részét képezi, ami a nemzetközi kapcsolatok vonatkozásában a hatalmi kérdés egyik aspektusa, hogy egyik állam a másik államra milyen kulturális befolyást tud gyakorolni.
Simon-Nagy Lilla szerint a „nyilvános diplomácia nem szorítkozik kizárólag a diplomatákra és elitekre összpontosító kapcsolattartásra, hanem a partnerországok közvéleményére kíván hatni.”[6] Ezen értelmezést is figyelembe kell vennünk, amikor kultúrdiplomáciáról beszélünk, hiszen a társadalomra is kell figyelni, hogy a másik állam területén milyen a megítélése a magyar kultúrának, nyelvnek, mint úgy a magyarságnak, mint gyűjtőfogalom, valamint azoknak az értékeknek, amelyet a magyar állam képvisel.
„A magyar állam Trianon után rendkívüli erőfeszítéseket tett arra, hogy szinte teljes külpolitikai elszigeteltségéből kitörjön. Mivel erre a diplomácia klasszikus eszköztárának alkalmazásával kevés lehetősége volt, ezért elsősorban a nagyobb és szabadabb mozgásteret biztosító kulturális külpolitikát hívta segítségül. Mindezt elősegítette, hogy 1922-től a Klebelsberg Kuno vezette Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium fontos szerepet játszott a húszas évek elején még életképtelennek gondolt ország konszolidációjában. A kulturális ágazat a legfontosabb szakpolitikává vált, az 1926/27. költségvetési évtől valamennyi tárca közül a legmagasabb támogatást kapta az állami költségvetésből.”[7]
A magyar kultúrdiplomácia több mint 100 éves,[8] és ennek kapcsán rendezett konferencia keretében elhangzott diplomáciai sikerek azt jelentik, hogy a magyar diplomácia még mindig hangsúlyt fektet arra, hogy a magyar kultúra, a nyelv, a hagyományok, a történelem ismertetése határokat, kontinenseket átszelve ismertesse meg a világgal a magyar nemzetet, Magyarországot. A magyar állam számára a kultúrdiplomácia, és intézményi oldalának a támogatása, fejlesztése kormányoktól, függetlenül mindig is prioritást élvezett.
Ebben a munkában a széles kulturális háló, az intézményrendszer játszik fontos szerepet, ezeknek az együttműködése, a közös programok, események, kulturális jellegű fesztiválok megszervezése biztosítják a tartalmat, azt hogy eredményes munkát tudjanak elvégezni az intézmények, mint amilyen a Balassi Intézet. A Balassi Intézetnek Romániában két helyen van jelen: a fővárosban, Bukarestben, és a Székelyföldön, Sepsiszentgyörgyön.[9] A harmadik ilyen intézet felállítása Kolozsváron várható.[10] Feltehetjük magunkban a kérdést, hogy ez a kulturális intézet miért van Bukarestben. Azt, hogy egy magyar többségű városban, Sepsiszentgyörgyön székel, azt nem kell magyaráznom. Az elsőként említett székhely elhelyezkedése azért fontos, mivel fővárosban van, az utóbbi esetében pedig Székelyföld egyik kiemelkedő városáról beszélhetünk, amely megyeszékhelyi státusza mellett, magyar vonatkozású kulturális programok egyik fellegvárra, valamint Hargita megyében, Csíkszeredában már van magyar Konzulátus így érthető, hogy Kovászna megyébe került egy másik fontos diplomáciai intézmény.
Miért pont Kolozsvárra terveznek egy újabb kulturális intézetet alapítani a magyar Konzulátus mellé a válasz a következő: A város lakóinak igénye van egy ilyen típusú és magyar kulturális tevékenységet folytató intézetre. Kolozsvár mindig is a régió egyik legfejlettebb városa volt és napjainkban sincs ez másként, a város Románia második legnagyobb városa és fejlettség (kulturális és gazdasági) szempontjából vetekszik Bukaresttel. Románián belül meg is figyelhetünk egy Kolozsvár – Bukarest ellentétet. A kincses város Erdély történelmi fővárosa, amely érdemeit tekintve méltó is erre a titulusra és ekként is viseltetik. Gazdasági és kulturális értelemben mindenkép egy központi szerepet tölt be, magyarság vonzatában pedig még ez kiegészül egy erős egyetemi, tanulmányi, kutatói háttérrel.
Kolozsvár napjainkban több mint 300 ezer[11] lakosú nagyváros, magyar ajkú lakossága 50 ezer körüli. Etnikailag egy sokszínű városról beszélhetünk, amely gazdag történelmi múlt mellett, multikulturális jellegét is megőrizte és értékként tekint rá. Kolozsvár központi szerepe és a magyar kultúrában elfoglalt történelmi szerepe predesztinálja arra, hogy a magyar kultúra egyik bástyája maradjon. Kolozsváron élő magyar közösség egy erős és jól szervezett közösség. Az egyetemeken hallgató magyar diákság egy jól képzett, a magyar kultúra iránt elkötelezett új értelmiségi réteget hozott létre. E fiatalok jelentős része a továbbiakban is a város lakója marad, és a városban fejti ki tevékenységét. Ez a tény, hogy egy olyan magyar közeg van a városban, amely értelmiségiként igényli a kultúra művelését, ehhez hozzájárulna egy kulturális intézet megléte. A már meglévő magyar kulturális intézetek, mint amilyen a Állami Magyar Színház, amelynek előadásaira a város román ajkú tagjai örömmel látogatnak el, és nagyon szeretik a magyar nyelvű előadásokat (az előadások mindig felvannak iratozva románul is). Ez tekinthető egy pozitív példának, amely alkalmazható lehet egy más jellegű kulturális intézet esetében is.
A magyar kormány új külpolitikát folytat, amelynek a nemzetközi kapcsolatok mellett, a gazdasági kérdések, a gazdasági érdekek összehangolása, a külkereskedelem támogatása áll központban és mindezek mellett megjelent a magyar kultúra. A kulturálisdiplomácia szervezettsége, egysége megvalósult 2014 után, amikor a külügyminisztérium új nevet kapott, (Külgazdasági és Külügyminisztérium), amely szimbolikus jellegű. A megváltozott név mellett a minisztérium hatáskörébe került a Balassi Intézet is. Ez által a külügyminisztérium hatásköre és feladatai bővültek.
Kulturális intézet
A kultúrdiplomácia műveléséhez nélkülözhetetlen a megfelelő intézményi háló, amelyet a különböző létesített intézmények hálószerű összekapcsolása tud biztosítani. Tokiótól, Rómán át Los Angelesig.
Balassi Intézetek „a határon túli magyar kultúra magyarországi és az egyetemes magyar kultúra külföldi bemutatásáért felel. Az egységes és egyetemes magyar kultúrát terjeszti és népszerűsíti a nagyvilágban, úgy hogy ezzel párhuzamosan segíti a külföldön vagy határon kívül létező magyar hagyományok és kultúra megismertetését Magyarországon. Az intézet központi költségvetési szerv, a magyar művelődés nemzetközi kapcsolatrendszerének nemzeti háttérintézménye, amely 2007. március 1-től sajátos jellegű szakmai irányító központként működik, akárcsak a német Goethe Institut, vagy az angol British Council.”[12]
A leírtakból kiolvasható, hogy az említet intézményi háló nélkülözhetetlen szereplője a Balassi Intézetek. Egy ilyen intézetet szeretnének Kolozsváron is létrehozni.
A dolgozat első felében feltett kérdésre – hogy egy ilyen intézet miért lenne fontos, valamint mindez mivel tudna egy hozzájárulni a magyarsághoz, a magyar kultúrához, nyelvhez, és a román- magyar kapcsolatok fejlődéséhez – a válasz a következő:
Kolozsváron több magyar vonatkozású intézmény működik, mint amilyen a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar intézetei/tanszékei, Sapientia EMTE, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, Magyarország Főkonzulátusa, az Állami Magyar Színház, az Állami Magyar Opera, kutatóintézetek, Kolozsvári Akadémiai Bizottság, és egy sor fontos civil szervezet.
Ezek mind olyan nélkülözhetetlen intézmények, amelyek a magyar kultúra műveléséhez, kutatásához hozzájárulnak, ám hiányzik egy olyan intézmény, amely kulturális programokat finanszírozna és a kulturális élet egyik központja lenne, valamint a különböző kutatások számára biztosítana egy újabb egységet és a kulturális programokat összefogná és koordinálná.
Az intézet létrehozásáról a helyi lapokban megjelent cikkekből kiemeltem néhány fontos személyiségnek a véleményét:
A jelenlegi főkonzul, Mile Lajos szerint: „Kolozsvár a megfelelő helyszín egy ilyen intézmény működéséhez. Fontos lenne nem csak a magyarság, hanem a többség számára is. Reményteli fejlemény ez a megállapodás. A román hozzáállás eddig sem volt elutasító a kérdést illetően. A magyar fél minden bizonnyal rövid időn belül megteremti az intézmény létesítéséhez szükséges feltételeket.”
Széman Péter, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke is sikeresnek tartotta az intézet létesítésére vonatkozó egyezményt, de arra is felhívta a figyelmet, a sok kulturális program szervezőinek összehangoltan kellene tevékenykednie, hogy elkerüljék az egymásra torlódó eseményeket.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület főtitkára, Bitay Enikő szerint a kutatómunkának nagy szüksége van minden állami támogatásra, és ha az új intézet erősíteni fogja a civil szférát, akkor könnyebbé teheti a tudományos életet.
„Szerencsés ügyről van szó, mert amit a politikum nem képes megoldani, azt pótolja a kultúra kapcsolatépítő ereje. Ráadásul Kolozsvár jó hírneve is erősödhet általa” – fogalmazott.
Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Egyesület elnöke: „Egy magyar kulturális intézet létrehozása Kolozsváron feltétlenül pozitív változás lesz nemcsak a város, hanem egész Erdély művelődési életében”. Úgy vélte, az intézet feltehetően át fogja venni azokat az eseményeket, amelyeket jelenleg a konzulátus menedzsel, s valószínűleg saját épülettel rendelkezik majd, ahol megszervezik a programokat, illetve saját személyzetre is szüksége lesz.
Egy ilyen intézmény létrehozása sok pozitívummal járna Kolozsvár és a térség életében. Ami a legfontosabb lenne, a magyarságról alkotott képet lehet alakítani, formálni, hogy ne azok a negatív sztereotípiák legyenek úrrá, amelyek melegágya tud lenni a nacionalizmus, és amely csak mélyíti a kulturális különbségeket a magyarság és a románság között, valamint olyan éket ver a két nép közé, amelyeket olykor nem lehet áthidalni, csak hosszadalmas utómunka segítségével. Számunkra Közép-Kelet Európa államaiban élőknek az a legfontosabb, hogy a népeink ne egymás ellenségei legyenek és a vezetőink ne egymás ellen munkálkodjanak, hanem közösen együtt munkálkodjanak, közösen megegyezett értékek és érdekek mentén. A múlt század sérelmein, veszteségein túl kell tegyük magunkat és el kell kezdjünk élni és tervezni. Együtt meg kell terveznünk, hogyan szeretnénk, hogy legyen a jövőnk e térségben, hogy milyen körülményeket, térséget hagyjunk a gyerekeinkre. Nem akarjuk, hogy a múlt század szörnyűségei megismétlődjenek és újra egymás ellenségeivé váljunk. Nekünk, mindannyiunknak azon kell munkálkodnunk, hogy ne a különbségek, hanem a közös, az azonos kapcsoljon össze minket. Ebben nagy segítség lehet egy ilyen intézet megléte, amely a magyar-román párbeszédben, megbékélésben egy színhely lehet, egy olyan kulturális központ, mely összeköt minket: magyarokat és románokat.
Következtetés
A konklúzió a következő: ami a legfontosabb és kiemelendő azaz, hogy egy ilyen újabb kulturális intézet létrehozása Erdély szívében, Kolozsváron fontos pillére és egyben helyszíne lehet a két nép megbékülésének, valamint egy olyan folyamat elindításában, amelynek célja a kölcsönös megbecsülésen és tiszteleten alapuló kapcsolat. A magyar- román kapcsolatokat új alapra lehet helyezni. Ehhez az első fontos lépés az, hogy párbeszédet kell folytatni, arról, hogy melyek az elvárásaik a két nemzetnek.
2018-ban már több mint száz éve, hogy Erdélyt Romániához csatolták. Eljött már az ideje egy olyan prosperáló kapcsolat kiépítésének, amelyben megőrizhetjük önazonosságunkat, kultúránkat és többek között a nyelvünket. Ennek a folyamatnak a hatására a negatív, nacionalista, sovén hangok ereje csökkenhet, és egy olyan új együttélés korszaka kezdődhet meg, ahol egymásban nem ellenfelet, hanem partnert, barátot tudunk látni. Napjaink Erdélyében 20%-os a magyarság részaránya az összlakosságot tekintve, így számunkra 20% az a feladatunk, hogy a többi 80%-al megismertessük önmagunkat, a kultúránkat, nyelvünket, hagyományainkat, és együtt a történelem során ne az ellentéteket, hanem a közös, azonos pontokat keressük, amelyek alapjai lehetnek az új kapcsolatnak. Egy ilyen típusú kapcsolatépítésben segíthet egy újabb kulturális intézet. Kolozsvár egy szimbólum, egy olyan város, amely mind a románok mind a magyarok számára kedves.
Erdélyi magyarként én csak támogatni tudok minden ilyen kezdeményezést, amely számunkra segítséget nyújt a társadalom többségi tagjaival, mivel fontosnak tartom a kölcsönös megismerést és elfogadást.
Bibliográfia:
- NYE, Joseph S. [2004a]:Soft Power–The Means To Success In World Politics. New York: PublicAffairs Books. 2.-7.o
- SIMON-NAGY, Lilla [2012]:Nyilvános Diplomácia. PhD. Értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem. Forrás: http://phd.lib.uni-corvinus.hu/705/1/Simon_Nagy_Lilla.pdf (letöltve: 2017.12.21.) 17. o.
- http://www.culturaldiplomacy.org/pdf/case-studies/Hwajung_Kim_Cultural_Diplomacy_as_the_Means_of_Soft_Power_in_the_Information_Age.pdf megtekintés ideje: 23.12.2017
- http://www.bukarest.balassiintezet.hu/hu/balassi-balint-es-a-balassi-intezet/ megtekintés időpontja: 23.12.2017
- http://www.balassiintezet.hu/hu/balassigaleria/kiallitasok/714-kulturalis-hidfoallasok-a-magyar-kulturalis-diplomacia-tortenete/ megtekintés dátuma: 23.12.2017
- http://www.balassiintezet.hu/hu/nemzetkozi-kapcsolatok/kulfoldi-magyar-kulturalis-intezetek/ megtekintés dátuma: 23.12.2017
- http://internationalrelations.org/soft-power/ megtekintés időpontja: 23.12.2017
- http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=etnikai&id=5291 megtekintés időpontja: 23.12.2017
- http://www.kultura.hu/szazeves-magyar megtekintés időpontja: 23.10.2017
- http://szabadsag.ro/-/kolozsvari-magyar-kulturalis-intezet-megnyitasarol-egyezett-meg-szijjarto-peter-bukarestben megtekintés dátuma: 23.12.2017
[1] A dolgozat a Sapientia EMTE DIT mesterszakán készült 2018-ban
[2]http://www.kultura.hu/szazeves-magyar megtekintés időpontja: 23.10.2017
[3]http://www.culturaldiplomacy.org/pdf/case-studies/Hwajung_Kim_Cultural_Diplomacy_as_the_Means_of_Soft_Power_in_the_Information_Age.pdf megtekintés ideje: 23.12.2017
[4] NYE, Joseph S. [2004a]: Soft Power –The Means To Success In World Politics. New York: Public Affairs Books. 2.-7.o
[5]http://internationalrelations.org/soft-power/ megtekintés időpontja: 23.12.2017
[6]SIMON-NAGY, Lilla [2012]: Nyilvános Diplomácia. PhD. Értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem. Forrás: http://phd.lib.uni-corvinus.hu/705/1/Simon_Nagy_Lilla.pdf (letöltve: 2017.12.21.) 17. o.
[7]http://www.balassiintezet.hu/hu/balassigaleria/kiallitasok/714-kulturalis-hidfoallasok-a-magyar-kulturalis-diplomacia-tortenete/ megtekintés dátuma: 23.12.2017
[8]http://www.kultura.hu/szazeves-magyar megtekintés időpontja: 23.10.2017
[9]http://www.balassiintezet.hu/hu/nemzetkozi-kapcsolatok/kulfoldi-magyar-kulturalis-intezetek/ megtekintés dátuma: 23.12.2017
[10]http://szabadsag.ro/-/kolozsvari-magyar-kulturalis-intezet-megnyitasarol-egyezett-meg-szijjarto-peter-bukarestben megtekintés dátuma: 23.12.2017
[11]http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=etnikai&id=5291 megtekintés időpontja: 23.12.2017
[12]http://www.bukarest.balassiintezet.hu/hu/balassi-balint-es-a-balassi-intezet/ megtekintés időpontja: 23.12.2017