Egy 2011-es, a magyar civil szférára kiterjedő felmérés szerint a mintegy 500 délvidéki magyar civil szervezet kb. 20 %-a foglalkozik ifjúsági tevékenységgel is (ez nagyjából 80-at szervezetet jelent). A szervezetek kb. 10 %-ának tevékenysége kizárólag a fiatalokat érinti, míg további 56 %-uké vegyes (bizonytalan azonban, hogy ezek közül hány esetében célcsoport az ifjúsági korosztály is). A szervezetek ¼-e vezetőségének átlagéletkora 35 év alatti.
A 2000-es években tömegesen megszaporodó regionális és helyi ifjúsági szervezetek többsége az évtized közepére megszűnt (ennek egyrészt társadalmi okai voltak, másrészt a magyarországi ifjúsági támogatások 2006-os drasztikus lecsökkentése). Az ifjúsági szervezetek legfőbb gondja, hogy egyre nehezebb tudják megszólítani a fiatalokat, nehezen találnak megfelelő helyet a tevékenységükhöz, illetve anyagi erőforrást a működésükhöz és programjaikhoz. Azonban megfigyelhető egy párhuzamos pozitív folyamat is, hogy a fiatalok a klasszikus ifjúsági szervezetek mellett egyre több más témában (pl. környezetvédelem) hoznak létre szinte kizárólag fiatalokat tömörítő egyesületeket. A fiatalok életkorából adódó optimizmus, nyitottság és magas életenergia-szint miatt a fiatalokból álló civil szervezetek a legkreatívabb és legdinamikusabb délvidéki szervezetek közé tartoznak.
Egy 2000-es felmérés szerint a délvidéki magyar fiatalok által az ifjúsági szervezetek megítélése is jelentős részben közömbös volt (51 %). A felmérés szerint a fiatalok 19 %-a tartozott valamilyen civil szervezethez (egy 2011-es felmérésben ez már 37 %-os volt). A Tisza-mente középiskolásai között zajlott 2012-es felmérés azt mutatta ki, hogy a civil szervezeti kapcsolatokkal rendelkező fiatalok sokkal jobban kötődnek településükhöz, mint a társaik, s esetükben a kivándorlási hajlam is jóval alacsonyabb.
Szinte minden ifjúsági szervezet jelen van a Face-book-on, s a tagjaival való fő információ-áramlási eszköz is ezen keresztül történik meg.
Az elkövetkezőkben azokat a civil szervezeteket mutatom be, amelyeknek a tagsága kizárólag vagy döntő többségében fiatalokból áll. Nem foglalkozom azokkal a szervezetekkel, amelyek tagsága felnőttekből áll, de a célcsoportjukat a fiatalok jelentik (pl. oktatási szervezetek).
Regionális ifjúsági- és hallgatói szervezetek
A történelemi VMDK ifjúsági tagozata, a Vajdasági Magyar Ifjúsági Szövetség rövid működése után már az új magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kezdeményezésére az 1995-ban először megszervezett ifjúsági fesztiválból nőtt ki a Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFÓ). 1998-tól helyi szervezeteket hoztak létre, amelyek a milošević-i rezsim 2000-es megdöntésében tapasztalható országos ifjúsági mozgalmi pezsgés idején (egy 2010-es felmérés szerint a magyar fiatalok 39 %-a részt vett a diktatúra-ellenes Otpor-mozgalomban) megerősödtek ugyan, azonban pár évvel később a forráshiány miatt lassan elsorvadtak (egyszerűen a nagy központi szervezet saját infrastrukturális hátterének kiépítése és működtetése mellett nem tudta a helyi szervezeteket is anyagilag támogatni). A VIFÓ a mai napig létezik, s elsősorban szabadkai működéssel néhány regionális nagy rendezvényt szervez (Vajdasági Szabadegyetem, Gólya-buli).
Az 1997-ben alakult Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) elsősorban hallgatói érdekképviseleti szervezet, Szabadkán és Újvidéken saját irodával. Elsősorban a felsőoktatási tájékoztató körútja, egyetemista bulijairól ismert. A fenti két, elvileg az egész Délvidékre kiterjedő tevékenységgel bíró két nagy ifjúsági szervezet az elmúlt tíz évben egyre inkább beszűkülő hatásfokkal működik (igazából már csak Szabadkán és Újvidéken vannak jelen), s elsősorban már csak saját szervezetük anyagi fenntartására törekednek, főként az anyaországi támogatások megszerzése által. Komoly felelősségük van abban, hogy a délvidéki ifjúsági civil szféra egyre inkább beszűkült és elerőtlenedett.
A Délvidéki Magyarok Ifjúsági Szervezete (DMISZ) 1999-ben alakult meg Szegeden a Magyarországon tanuló délvidéki felsőoktatási hallgatók szervezeteként, azonban az otthon maradottak segítése érdekében. 2000-től évente megszervezte Zentán a Nyári Ifjúsági Játékokat, amely pár év alatt a délvidéki magyar ifjúság legnagyobb fesztiváljává nőtte ki magát (a fénykorban napi 8-10.000 látogatóval). Elsősorban a délvidéki ifjúsági hálózat kiépítésére törekedett, s ezekre építkezve adta ki Barangoló címmel a Délvidék első turisztikai kézikönyvét, szervezte meg szórvány-magyar területen a Tour de Délvidék kerékpár-túrát. A vezetők idősödésével előbb a szervezet, majd a fesztivál is 2013-ra megszűnt (helyét kistérségi, illetve tematikus ifjúsági fesztiválok próbálják azóta pótolni).
A Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium (VMFK) 2001-ben alakult meg Újvidéken a felsőoktatásban tanuló legtehetségesebb magyar hallgatókat mentoráló szervezetként. A „láthatatlan” kollégium működési alapja egy ösztöndíjazási rendszer és a velejáró tutorális oktatási-képzési forma (a kollégisták állandó létszáma 30, s velük az Újvidéki Egyetem magyar ajkú egyetemi tanárai foglalkoznak 3 évig). 2002 óta minden évben megrendezi a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciát, amelyen évente mintegy 150 magyar hallgató és mentor vesz részt. A szervezet emellett a hallgatók publikálása érdekében rendszeresen folyóiratokat és könyveket jelentet meg.
A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete eredetileg 2001-ben alakult meg, de jó egy évtizednyi szünet után az elmúlt években vált újra aktívvá. A délvidéki magyar tudományos utánpótlás képviselőit fogja össze (mintegy 150 – 160 személyt), akik hazai (31 %) és magyarországi (64 %) felsőoktatási intézményben folytatják posztgraduális tanulmányaikat.
A Vajdasági Magyar Cserkészszövetség (VMCSSZ) 1991-ben alakult meg Muzslyán. Az első csapatok Közép-Bánságban alakultak meg, s jelenleg 5 cserkészkörzetben 37 cserkészcsapat működik. A csapatok fele a bácskai tömb-magyar területeken, míg ¼ – ¼-e Bánságban és dél-Bácskában található (nyugat-Bácskában egyelőre nincs jelen a cserkész-mozgalom). A legerősebb csapatok Szabadkán, Csantavéren, Horgoson (70 tag), Kispiacon (33 tag), Topolyán, Kishegyesen (40 fő), Temerinben és Muzslyán működnek. A szövetség 2014. évi jubileumi Nagytáborában 300 cserkész vett részt. A szövetség mellett egyre több cserkészcsapat is külön jogi személyként jegyezteti be magát (Észak-bácskai Magyar Cserkészegyesület, Szabadka; Homokháti Kistérségi Cserkészkörzet, Királyhalom; Kanizsai Cserkész Csapat, Magyarkanizsa; Papp Pál Cserkészcsapat, Bácskossuthfalva; Petőfi Sándor Cserkészcsapat, Topolya; Dél-bácskai és Szerémségi Cserkészkörzet, Temerin; Torontál Cserkészkörzet, Nagybecskerek), de többen közülük már a névválasztással is a nemzetközi forrásokat megcélozzák (Together Fiatalok Egyesülete, Kispiac; Juvenior Polgárok Egyesülete, Horgos).
A bácskossuthfalvi Szabadidő-szervezők Egyesülete a magyarországi Zabhegyezők Egyesületével való 1993-tól működő együttműködésből nőtt ki, s 2006-ban került alakult meg önálló egyesületként. Jelenleg a Délvidék legerősebb szabadidős programokat szervező gyermek-animátor szervezete. A célcsoportjuk azonban nem csak a gyerekek, hanem a fiatalok is, s szervezőik többsége is az ifjúság korosztályából kerül ki. Legnagyobb rendezvény-sorozatuk a nyaranta Bácskossuthfalván megszervezésre kerülő Nyári Táborok (a négyből kettőnek ifjúsági célcsoportja van, létszámuk pár száz fő körül mozog, eddig összesen 60-at szerveztek meg). A táborok mellett a vezetőik rendszeresen akkreditált képzéseket is tartanak e témákban.
Regionális és helyi egyházi ifjúsági szervezetek
A Katolikus Ifjúsági Tanács a szabadkai és nagybecskereki Római – Katolikus Egyházmegye keretében működik, amelynek tagjai plébániai papok, így ez nem az elsődleges feladatkörüknek számít. Elsősorban vallási jellegű ifjúsági találkozókat szerveznek.
A1990-ben Magyarországon megalakult Katolikus Közösségek Hálózata (Háló) Kárpát-medencei szintű katolikus szervezet, s célja a keresztény kisközösségek közötti kapcsolati háló megteremtése. 2007-ben már mintegy 1.000, főként felnőttekből álló kisközösséget kötött össze. A Háló mozgalomként működik, s rendszeresen időközönként különböző szintű találkozókat szervez. Délvidéken az első Háló-találkozót 1997-ben szervezték. Ezekből a találkozókból nőtt ki a HÁLÓ – Közösségfejlesztő Keresztény Egyesület. A kisebb helyi találkozók mellett évente átlagosan négy regionális Háló-találkozót szerveznek (észak-Bácskában, észak-, közép- és dél-Bánságban), illetve egy központi találkozót Muzslyán (a központi iroda is itt található). Ezeken kívül külön Ifjúsági Háló Találkozókat is szerveznek Temerinben és Nagykikindán (átlagosan 35 – 80 résztvevővel).
A Keresztény Értelmiségi Kör ifjúsági tagozata 2010-ben Fáklya Keresztény Ifjúsági Egyesület néven önállósult, de természetesen továbbra is szoros kapcsolatban maradt az anyaszervezetével. Szabadkai székhelyű, de tevékenységével a szabadkai katolikus egyházmegye ifjúsági életének jelentős részét lefedi. A nagyobb rendezvényekre több száz fiatalt mozgósítanak, zenés ifi-misékkel járják Vajdaságot, nyári tábort szerveznek, ifjúsági találkozókat, zarándoklatokat szerveznek, újságot adnak ki.
A “Fény” Ifjúsági Szervezet 2007-ben alakult meg Hódegyházán, a helyi Keresztény Adventista Egyház kezdeményezésére. A szervezetnek átlag 20 tagja van, s azóta többek között stabilan működteti a faluban a helyi ifjúsági klubot, ahol időnkénti beszélgetéseket és előadásokat szervez, de emellett kisebb szórakoztató rendezvényeket (bulik, kerékpár-túra) is rendez.
A “Relay” Ifjúsági Szervezet a helyi Keresztény Adventista Egyház keretében 2011-ben alakult meg Zentán (a nemzetközi Relay keresztény ifjúsági mozgalom által inspirálva), s legfontosabb célja a zentai fiatalok körében az értékalapú életszemlélet megerősítése volt. A 2011-2012-es évben nagyon aktívak voltak, s ennek érdekében többek között előadás-sorozatot, sport-napokat, kirándulásokat, humanitárius akciókat szerveztek. 2012 végén azonban az egyesület több mozgató személye is elköltözött, így a szervezet tevékenysége azóta jóval kevésbé aktív.
Regionális politikai ifjúsági szervezetek
A Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fóruma (VMSZ IF) a meghatározó magyar párt keretében jött létre, azonban számottevő tevékenysége csak választások körül tapasztalható (a párt számára a tagjai elsősorban terepi aktivistaként, illetve időnként káder-utánpótlásként szolgálnak).
A Magyar Remény Mozgalom Ifjúsági csoportja (MRM ICS) a 2009-ben már eleve az elsősorban fiatalokat tömörítő nemzeti radikális párt részeként jött létre. A párt a célcsoportját jelentő fiatalok tömeges kivándorlása miatt 2014-ben határozatlan időre felfüggesztette tevékenységét.
Helyi ifjúsági szervezetek
A Kishegyesi Ifjúsági Iroda a belgrádi Ifjúsági és Sportminisztérium országos kezdeményezése részeként a Kishegyes Község Önkormányzatának támogatásával 2008-ban nyílt meg. Legfontosabb feladata a helyi Ifjúsági Akcióterv megvalósításának koordinálása. A fiatalokat folyamatosan informálják és segítik a legkülönbözőbb témákban, de emellett szerveztek már szerb nyelvű tanfolyamokat, munkahely-keresési képzés-sorozatot, s állandó jelleggel önkéntes akciókat (ebben szerbiai szinten is kiemelkedőek voltak).
Magyarkanizsa Község Ifjúsági Irodája szintén minisztériumi kezdeményezésre 2010-ben jött létre, amely a teljesen felújított Ifjúsági Otthon épületében kapott helyet. 2014-ben a DKMT-HÍD projekt keretében Híd Ifjúsági Iroda is helyet kapott az Ifjúsági Otthonban, amelynek célja a DKMT Euró-régióban való ifjúsági hálózatépítés erősítése. Az iroda a fiatalok tájékoztatása mellett kisebb kulturális és szórakoztató rendezvényeket szervez.
A Vlade Divac ismert kosarazó által létrehozott, belgrádi központú Divac Alapítvány támogatásával Szerbia öt községében (Magyarkanizsa, Versec, Vlasotince, Vladičin Han, Projepolje) 2014-ben Divac Ifjúsági Alap jött létre, amelyek vezetése helyi fiatalok koordinálása alá került. Ez az Alap utána pályázatot írt ki helyi fiatalok civil szervezetei és nem bejegyzett csoportjai számára, s ezen a magyarkanizsai alap 12 pályázatot támogatott 500 – 100 $-ral.
A Zentai Ifjúsági Szervezet 2010 körül alakult meg Zentán, a kishegyesihez hasonlóan a belgrádi Ifjúsági és Sportminisztérium által támogatott regionális ifjúsági irodák hálózatának helyi központjában. Évente 3-4 helyi jellegű rendezvényt szerveznek, amelyek közül a legnagyobbak a Játékok Határok Nélkül, a Kincskeresés és az Autómentes Nap. Az EU Fiatalok Lendületben Programja támogatásával időnként nemzetközi ifjúsági képzéseket szerveznek.
A Tornyosi Ifjúsági Szervezet (TIK) 2009-ben alakult meg a közepes nagyságú faluban, Tornyoson, hogy a fiatalok számára egy közösségi helyet és tartalmas szabadidő-eltöltést biztosítson (előtte ugyanis a faluban egyáltalán nem volt ilyen). Délvidéki szinten is példamutató módon napi nyitva tartással ifjúsági klubot működtetnek, ahol havonta bulikat is szerveznek. Az ide látogató fiatalok asztaliteniszezhetnek, dartsozhatnak, internetezhetnek, emellett születésnapokat és újévvárást is szerveznek. A fiatalok teljesen önerőből (saját anyagi hozzájárulásokból) és önkéntes munkával működtetik a klubot (a 2014-es felújítását azonban külső anyagi támogatásokból fedezték, s távlati tervük a kerthelyiség felújítása is). Emellett időnként sport-rendezvényeket szerveznek, részt vesznek a falu civil szervezeteinek összefogásával megvalósuló önkéntes akciókban.
Az Active Független Ifjúsági Szervezet 1999-ben még nem bejegyzett csoportként, majd 2002 óta bejegyzett egyesületként működik Csókán. Egyike azon helyi ifjúsági kezdeményezéseknek, amelyek még a milošević-i diktatúrát megdönteni kívánó Otpor-mozgalom kezdeményezésére jöttek létre, a többitől eltérően azonban mind a mai napi működik is. A település vegyes nemzetiségi összetétele miatt az egyesületnek is vegyesen, magyar és szerb tagjai is vannak (a honlapja azonban már kizárólag szerb nyelvű). Az elmúlt 15 évben számos sport-, kulturális- és szórakoztató rendezvényt, képzési programokat szervezett. 2012 óta több projektet is az EU Fiatalok lendületben-programjának támogatásával valósítottak meg.
Az IFIX Ifjúsági Szervezet 2003-ban alakult meg Adán. Folyamatosan működnek, s átlag havonta szerveznek valamilyen rendezvényt, többek közt labdarúgó tornákat, bulikat, takarítási akciókat, meccsnézéseket, de emellett szerveztek már Múzeumok éjszakáját, Húsvéti játékokat, Eszement olimpiát. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, s több nyertes pályázatuk volt már az EU Fiatalok lendületben – programján.
A Junitisz 2011-ben alakult meg egy kis faluban, Törökfalun. Elsősorban a helyi középiskolás korosztály részére szerveztek kisebb bulikat, sportnapokat.
A Falunkért Ifjúsági Csoport (FICS) 2012-ben Péterrévén amiatt alakult meg, mert a faluban nagyon megromló közbiztonság miatt a Magyar Remény Mozgalom párt felhívására, éjszakai önkéntes járőrszolgálatot hoztak létre. Emellett azonban a helyi falunap szervezésében (kézműves- és kirakodóvásár), a falu hivatalos honlapjának szerkesztésében is részt vesznek, illetve megemlékezéseket szerveznek az 1944-es vérengzések áldozatainak emlékére.
A Vajdasági Magyar Szövetségből 2012-ben kilépett óbecsei tagok hozták létre az Óbecséért Polgári Csoportot, s ennek ifjúsági tagozataként pedig az Ifjúság Óbecséért nevű szervezet szintén 2012-ban alakult meg. A helyi Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör épületében elsősorban szórakoztató rendezvényeket (bulik, bálak) és sportnapokat szervezett.
A Vajdasági Ifjúsági Szervezet, nevétől eltérőn, helyi ifjúsági szervezetként jött létre 2013-ban Bácsföldváron. Több helyi civil szervezet fiataljai fogtak össze, s újraindították a már évek óta nem működő helyi művelődési egyesületet. Ennek keretében elsősorban a fiatalokat érdeklő nép- és klasszikustánc oktatás indult meg.
A 2007-ben Újvidéken Vajdasági Magyar Ifjúsági Központ (VMIK) néven létrejött szervezet elsősorban az Újvidéken élő fiatalok számára szervez bálakat, képzéseket (Újvidék mellett azonban a dél-bánsági Székelykevén is van helyi szervezete). Az általa évente megszervezett Ifjúsági Etno Tábor délvidéki szinten ismert rendezvény (kezdetben Szőregen, jelenleg Péterrévén szervezik). 2009 óta számítanak az Európai Önkéntes Szolgálata (AVS) program legkomolyabb délvidéki magyar szervezetének, s ennek kapcsán már a Délvidék más részein is kapcsolatokat, hálózatot építenek ki.
A Jövő Fiataljai- Magyar Ifjúsági Egyesület (JF) szintén Újvidéken alakult meg 2005-ben, elsősorban a helyi magyar középiskolások tartalmasabb szórakozásának biztosítása érdekében.
A Független Ifjúság Kupuszinai Szervezete (FIKUSZ) már a nyugat-bácskai sziget-magyar települések egyikén, Bácskertesen alakult meg 1999-ben. Fő célja a helyi ifjúság szórakozásának a biztosítása, s ennek keretében bulikat és bálakat, hagyományos kupuszinai lakodalmat, Fikusz Feszt néven három napos fesztivált, Nyári Játékokat szerveztek. De emellett részt vettek falu-szépítési, ruhagyűjtési akciókban is.
A Doroszlói Ifjúsági Szervezet (DISz) szintén a Nyugat-Bácskában fekvő Doroszlón alakult meg 2009-ben, s kb. 50 taggal rendelkezik. Kisebb helyi rendezvényeket szerveznek (jelmezbálak, filmvetítések, sportnapok, takarítási akciók, kézműves foglalkozás gyerekeknek).
A Gombosi Ifjúsági Szervezet (GISZ) 2001-ben a Nyugat-Bácska harmadik meghatározó magyar falvában, Gomboson jött létre. Elsősorban ifjúsági bulikat és bálakat szerveztek, de emellett az egyesület tagjai segítettek a művelődési otthon felújításában, a Búcsúi Napok megrendezésében. A tevékenységük azonban csak pár évig volt aktív, azóta azonban szünetel.
A Magyarcsernyei Ifjúsági Klub szintén a rendszerváltás körüli ifjúsági mozgalmi hullámban, 2001-ben alakult meg, amely azonban a mai napig közép-Bánság legrégebben működő ifjúsági szervezete. Stabilitását az adja, hogy a kezdetek óta az egyesület működteti a környék egyetlen helyi magyar diszkóját (heti rendszerességgel való nyitva tartással). Emellett évek óta rendezi a Délvidéki Parasztolimpiát, a majálisi játékokat.
További kisebb ifjúsági szervezetek a következőek: Kistérségi és Települési Ifjúsági Hálózat (Szabadka), Pacséri Ifjúsági Klub (Pacsér), Ifjúsági Klub (Zentagunaras), People Szervezet (Orom), Generáció Civil Szervezet (Magyarkanizsa), Fiatalok a Falvakért Polgárok Egyesülete (Felsőhegy), Planta Újvidéki Ifjusági Központ (Újvidék), Interkulturális Ifjúsági Központ (Újvidék), Ifjusági Klub Tinet (Székelykeve).
Fiatalokat tömörítő környezetvédelmi szervezetek
A délvidéki környezetvédő civil szervezetek nagy része az elmúlt évtizedben jött létre (jelenleg összesen 24 db sorolható ide), s ezek nagy többségének szinte teljes tagsága fiatalokból áll. Ez mutatja, hogy az ifjúság gondolkodásában a szórakoztató és a kulturális programok mellett komoly szerepet játszik a környezet megóvásának fontossága is. A legfontosabb, fiatalokból álló, környezetvédelmi szervezetek a következőek:
A Riparia Természetbarátok Egyesülete a fiatal madarászokból 1999-ben alakult meg Szabadkán. Az egyesületnek jelenleg 60 aktív tagja van (ebből 10 akkreditált madárgyűrűző), s jelenleg a legerősebb délvidéki környezetvédelmi szervezet. Fő tevékenységük a madárvédelem, s legfontosabb rendezvényük a ludasi ökológiai tábor. Több kiadványuk és nyertes nemzetközi projektjük is van.
Az Arcus Környezetvédő Egyesület 1988-ban a helyi Gimnázium tanulóinak kezdeményezésére alakult meg Topolyán, s 1991 óta bejegyzett egyesület. Tagsága 100 fő feletti (többségében egyetemista), s a szervezetben az ornitológiai és botanikai szakcsoport működik. A legismertebb rendezvényeik a nyári ismeretterjesztő tábor, a téli előadássorozat, a képzőművészeti és irodalmi pályázatok, az óvodások játékos utcai foglalkozásai.
Az Iringó Környezetvédő és Honismereti Civil Szervezet 2004-ben alakult meg Horgosan, majd 2010-ben újjászerveződött. Tevékenysége a környezetvédelem és a honismeret körül manifesztálódik. Hivatalos területkezelői a horgosi Kamarás parkerdőnek. 2014-ben megszervezték az I. Vajdasági Ifjúsági Honismereti Akadémiát az elvándorlás témájában.
A Mancs Állatvédő Egyesület Magyarkanizsán jött létre 2010-ben. Jelenleg 20 tagja van. Fő célja az állatok védelme, elhagyott állatokról való gondolkodás. E célból működtet egy tájékoztató honlapot, időnként rendezvényeket szervez (kutya-kiállítás, kutyaház-építő verseny, Tisza-tábor), illetve folyamatosam gazdát keres gazdátlan kutyák részére.
A Destinus Ifjúsági Szervezet 2011-ben alakult meg Magyarkanizsán, s elsősorban környezetvédelmi jellegű rendezvényeket (képzések, előadások, ifjúsági felmérés, rajz-verseny) és akciókat (faültetés) szerveztek.
A Természetjáró Egyesület 2005-ben alakult meg szintén Magyarkanizsán a természetjárás népszerűsítése céljából. Bár tagsága nem életkorhoz kötött, a 200 tag közül jelentős számban fiatalokról is van szó. ifjúsági tagsággal is rendelkezik. Többek között kirándulásokat szervez, túra-ösvényeket jelöl ki, ösztönzi a környezettudatos életet, s legtömegesebb rendezvényük az Autómentes Nap.
A Ci-Fi Civil Központ 2007-ben alakult meg Zentán, elsődleges célként a délvidéki civil szervezetek tevékenységét segítendő. Fiatalokból áll a tagsága, s az általa évente Kárpát-medencei szinten szervezett Tour de Délvidék a régió 150 fiatal amatőr kerékpárosát gyűjti egybe. Több ifjúsági képzést is szervezett az EU Fiatalok lendületben – programjának támogatásával.
A Locator Város és Környezetvédő Egyesület 2004-ben alakult meg Zentán ifjúságot bevonó környezetvédelmi szervezetként. Viszonylag gyorsan népszerű lett a helyi fiatalok körében a várostisztító-, szelektív hulladékgyűjtő- (pl. nejlonzacskók cseréje vászontáskákra), parlagfű-írtó akcióinak köszönhetően. Emellett nagyobb fesztiválokra is kitelepülve hívta fel a környezettudatos gondolkodás fontosságát a fiatalok részére.
A Lajka Állat- és Természetbarátok Egyesülete 2013-ban alakult meg Zentán, s pár hónap alatt a város legnépszerűbb és legdinamikusabb egyesületévé vált (a Face-book profiljának jelenleg 2.500 kedvelője van). Fő tevékenységi területe az állatvédelem: kutya-menhelyt működtet, gazdátlan állatok részére gazdát közvetít ki, szervezett már kutya-szépségversenyt is.
A következő fiatalokat tömörítő környezetvédelmi szervezetek jelentősek még: Ifjúsági Öko-élet (Szabadka), Eco Enjoy Polgárok Egyesülete (Kishegyes), Zöld Dombok Környezet- és Közösségfejlesztési Szervezet (Bácsfeketehegy).
Fiatalokat tömörítő és velük foglalkozó kulturális szervezetek
A Középiskolások Művészeti Vetélkedője (KMV) óbecsei központtal 1967 óta évente kerül megrendezésre, amely a délvidéki középiskolások legnagyobb összművészeti szemléje. Jelenleg a következő műfajokban zajlik a vetélkedő: irodalom (publicisztika és értekező próza), beszédművészet, műfordítás, megzenésített versek, szín- és filmművészet, népzene és néptánc, néprajz, képzőművészet, plakátkészítés. Évente átlagosan 650-en vesznek rajta részt (ami a magyarul tanuló középiskolások 10 %-a).
A TAKT Temerini Alkotóműhely és Képzőművészeti Tábor 1976-ban alakult meg Temerinben, s 1990 óta bejegyzett egyesület. A vezetősége ugyan nem fiatalokból áll, ám az egyesület szervezésében minden év nyarán kerül megrendezésre a Túlabarai Ifjúsági Alkotótábor, amelyen fiatal pályakezdő képzőművészek, a művészeti középiskolák diákjai vesznek részt (ez a Délvidék legnagyobb képzőművészeti ifjúsági tábora).
A Tanyaszínház a Kárpát-medencében egyedülálló módon 1978-ban fiatal színészek, rendezők és színinövendékek által alapított társulat, amely azóta is minden év nyarán mobil színházával egy hónapon keresztül járja a Délvidék falvait. Az egyesület évente változik, tagjai végzett, de pályakezdő színészek mellett főiskolások, olykor középiskolások. Az elmúlt négy évtizedben 700 lejátszott előadás és közel fél millió lelkes néző van már a mozgalom mögött.
A kulturális fesztiválok szervezői között meghatározó szervezet a Dombos Polgárok Egyesülete (Kishegyes) és a Promoart (Újvidék). A Sziveri János Művészeti Színpad (Muzslya) elsősorban a szépirodalmi rendezvényeiről és kiadványairól ismert.
A St. Longinus Középkori Hagyományőrző Egyesület 2005-ben alakult meg Zentán, s jelenleg is a Délvidék egyik ritka középkori hagyományápoló egyesülete. Elsősorban a középkori lovagi harcmodort, illetve életmódot mutatja be kosztümös bemutatóin. Nagyon sok hazai és magyarországi rendezvény meghívott fellépője, de emellett évente történelmi tábort is szervez a gyerekeknek. A bácskossuthfalvi református lelkész kezdeményezésére 2008-ban létrejött azonban a helyi Fehérlófia Baranta Csapat is, amely az ősi, nomád magyar harcművészettel ismerteti meg a fiatalokat. A történelmi hagyományápoláshoz köthető még a temerini Hunor Íjászegyesület és a zentai Arcus Íjászegyesület is.
A Moravicai Értelmiségi Fórum (MÉF) a rendszerváltó lendületben, helyi középiskolások és egyetemisták részvételével, 1999-ben alakult meg Bácskossuthfalván. A Helyi Közösségtől elkapott, rossz állapotban lévő Jegyzőház épületét önkéntes munkával 2000 végére teljesen felújították. Közösségi ház funkcióban itt kapott helyet és azóta is itt működik a falu könyvtára, a Teleház, a Kosztolányi Dezső Diáksegélyező Egyesület. Jelenleg vers- és prózamondó-, színjátszó- és természetjáró csoporttal is rendelkeznek.
A délvidéki amatőr színjátszó csoportok többségének tagjai elsősorban a fiatalok közül kerülnek ki. A csoportok nagy része más egyesületek keretében működnek (elsősorban a helyi művelődési egyesületek szakcsoportjaiként, részben pedig hivatásos színházak melletti diák-csoportokként), de vannak közöttük külön bejegyzett egyesületek is (pl. Adai Színtársulat és Kulturális Egyesület, Ada; Orpheus Egyesület, Csóka).
A délvidéki filmművészet eleve nagyon szűk réteget érint, de ennek ellenére egyre több fiatal jelentkezik ebben a művészeti ágban is. A legfontosabb két központjuk a következő: Cinema Filmműhely (Magyarkanizsa), Bolyai Filmműhely (Zenta, nem bejegyzett csoport).
A népzene- és néptánc-mozgalom is elsősorban a gyerekekre- és a fiatalokra épít, s a több mint száz délvidéki művelődési egyesület keretében működő szakcsoportok kap helyet. Pontos szám nincs arról, hogy ez hány fiatalt érint, de délvidéki szinten biztos, hogy ezres létszámról van szó.
A klasszikus- és modern zene-, illetve táncmozgalom kisebb ugyan, de mégis jelentős. A legfontosabb egyesületek a következőek: Adai Ifjusági Fúvószenekar (Ada), Zentai Fúvósbarátok Egyesülete és a Tiszamenti Fúvószenekar (Zenta), Ifjúsági Fúvószenekar (Bácskossuthfalva), Harmónia Ifjúsági Táncklub (Szabadka), Bolero Művelődés Táncegyesület (Magyarkanizsa), Flamenco Táncklub (Zenta), Midnight Táncklub (Zenta), „New Ada Dance” Táncklub (Ada), Kozmix Tánc Klub (Csantavér).
Fiatalokat tömörítő vagy velük foglalkozó más tevékenységű szervezetek
A Képes Ifjúság 1945 óta létező délvidéki magyar ifjúsági hetilap (2005 óta már a Magyar Szó mellékleteként jelenik meg). A lap munkatársainak 95 %-a külsős, időnként írásokat beküldő fiatal. Egy lapszámból átlagosan 3.000 példány fogy el.
Az Árok Ferenc Polgári Egyesület 2013-ban alakult meg Zentán a fiatal, korábban a Magyar Szóban és a Képes Ifjúságban publikáló újságírók kezdeményezésére. 2014-ben teljesen önkéntes munkával megindították a Press Szó internetes magazint (www.press-szo.com), amely érték-orientáltságával és őszinteségével teljesen új színfoltja a délvidéki magyar média-piacnak.
A Vajdasági Magyar Ifjúsági Rádiósok Szövetsége (Szabadka) a rádiós kommunikáció terén ért el fontos sikereket.
A zentai Zen klub nevezetű kávézó 2014. novemberétől havi rendszerességgel közéleti fórum-sorozat szervezésébe kezdett, amely a tömeges méretet öltő kivándorlást a legkülönbözőbb aspektusokból közelíti meg. Délvidéken unikum-szerűek a meghívott előadók mellett folytatott közösségi beszélgetések sorozata.
A Petra Egyesület 2003-ban Zentán alakult meg, a helyi evangelizációs kis keresztény egyház kezdeményezésére. Az egyesület 2012-ben megnyitotta az Omega Közösségi Házat, amelyben keresztény szemléletű előadások és foglalkozások mellett elsősorban család- és művészetterápiás, ifjúság- és családsegítő-, illetve párkapcsolatot erősítő műhelymunka folyik.
Az Exspecto Mentálhigiéné Alapítvány a szabadkai önkormányzat alapításával jött létre 2006-ban Szabadkán. Fő tevékenységi területe a drog-prevenció végzése a fiatalok körében.
Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2006-ban alakult meg Zentán tíz fiatal végzett egyetemista által. Fő tevékenységi körük társadalomtudományi és szociológia kutatások végzése, s az elmúlt években a délvidéki tudományos élet egyik fontos műhelyévé nőtték ki magukat.
Unikum-szerű a szenttamási Emberi Jogi Központ munkája, amely elsősorban a délvidéki magyarság ellen elkövetett atrocitásokkal és jogsértésekkel foglalkozik.
2000-ben a délvidéki magyar vezetőséggel rendelkező Jugoszláv Teleház Szövetség részére az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID), a DemNet és a Magyar Teleház Szövetség javaslatára, 692.000 dolláros támogatást biztosított teleházak létesítésére Szerbiában. E támogatásnak köszönhetően 66 teleház és 32 tele-kunyhó alakult meg Szerbia-szerte (de jelentős részük délvidéki magyar településeken), amelyek nem csak közösségi irodaként, hanem a gyerekek és fiatalok kedvenc szórakozási helyeként kezdtek el funkcionálni. A támogatás azonban, az infrastrukturális háttér kiépítése mellett, csak 9 hónapig biztosította a működésüket, s mivel többségük kis településen volt, s nem tudott más forrást e célra szerezni, így pár év után megszűntek (kivétel ez alól pl. Hajdújárás, Pacsér, Bácskossuthfalva, Bajsa, Gunaras, Törökbecse).
A Délvidék legrégibb és legtradicionálisabb szervezetei közé az Önkéntes Tűzoltó Testületek tartoznak, amelyek még a dualizmus korában, egy-egy település tűz- és katasztrófavédelmének megszervezése érdekében, jöttek létre. Többségük majd száz éves épülettel, még mindig nagy létszámú állandó tagsággal, de szinte semmilyen anyagi támogatással nem rendelkezik (sem a szerb, sem a magyar állam támogatáspolitikájának nem ők állnak ugyanis a homlokterében). Nagyon komoly és nagy létszámú utánpótlás-nevelést folytatnak, s ennek köszönhetően sok fiatal csapatuk is van (bár azért az utóbbi időben egyre csökken a fiatalok közötti népszerűségük).
Köztudottan a sportegyesületek többsége a gyerekeket és a fiatalokat célozza meg. A titói rendszerben felépített infrastruktúra, a társadalmi hátterével együtt, az elmúlt háborús – gazdasági válságos évtizedekben azonban erősen leerodálódott. A pénzügyi hátterük megszűnésével a működésük is bizonytalanná vált, különösen a kisebb településeken. Egyes településeken azonban a sport is az etnikai szegregáció része lett, így az egyébként is kevésbé sportoló magyar fiatalok több helyt kiszorultak a sport-klubokból. Ennek ellenére, a művelődési egyesületek mellett, a sportegyesületek tömörítik a legtöbb magyar fiatalt. E téren a Délvidéki Aranycsapat Egyesület (Zenta) érdemel külön figyelmet, amely délvidéki partnerszervezete a minden évben megrendezésre kerülő Kárpát-medencei Összmagyar Nemzeti Diákbajnokságnak (2002 óta, négy sportágban).