A szervezet szükség szerint bérelhet, vagy bérbe adhat tárgyakat és ingatlant.
A bérbeadó a bérleti szerződésben kötelezi magát, hogy használatba bocsátja a bérlet tárgyát, amiért megfelelő ellenértéket kap. A bérbevevő (bérlő) köteles megőrizni a bérleti idő alatt a bérbe kapott ingóságot, illetve ingatlant.
Az egymás közötti viszonyt a bérbeadó és bérbevevő között a Kötelemi jogviszonyokról szóló törvény (Zakon o obligacionim odnosima) szabályozza.
Az, hogy a bérleti szerződésből származó jövedelem adó alá esik-e vagy nem, az attól függ, hogy a bérbeadó jogi vagy természetes személy-e, ingóságot vagy ingatlant ad-e bérbe, s jogi személyként ÁFA (PDV – porez na dodatu vrednost) köteles-e.
Az ügyfelek kötelessek írott bérleti szerződést (“Ugovor o zakupu”) készíteni. A szerződés formája és tartalma nincs előírva, de minden fontos elemet tartalmaznia kell: a bérlet tárgyát, a bérleti díjat, a tárgy megőrzési kötelezettségét stb.
Bérbeadás illetve bérbevevés
Bérbeadás illetve bérbevevés alkalmával kötelesek az ügyfelek bérleti szerződést készíteni. A szerződés formája, tartalma nincs kötelezően meghatározva, de minden fontos elemet tartalmaznia kell: a bérlet tárgyát, bérleti díjat, a tárgy megőrzését és így tovább.
A kisebb javítások, amit a bérleti idő alatt a bérlő elvégez, mint például a festés, meszelés, asztalos munkák, stb., nem képezik a bérleti díj részét. Azonban ha a bérlő beruház a bérelt tárgyba, amellyel a tárgy értékét növeli vagy meghosszabbítja élettartamát akkor ezek a költségek bele tartoznak a bérleti díjba. Ez abban az esetben érvényes ha a bérlő bele foglalja a szerződésbe ezeket a költségeket. A bérlő és a bérbeadó megegyezhetnek, hogy a bérlő egy bizonyos időszakra nem fizet bérletet, ha átalakítást, beruházást végez, mert e munkálatok értéke a bérleti díj összegének számít (az ilyen megegyezésekről ajánlott szerződés mellékletet (anexet) készíteni és mindkét megegyező fél aláírásával ellátni).
Forrás: Délvidéki Civil Portál