AZ EGYESÜLETEK BEVÉTELEI, VAGYONA ÉS GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGE
AZ EGYESÜLET BEVÉTELE ÉS VAGYONA
Az egyesület céljainak megvalósításához elengedhetetlenül szükséges a pénzügyi források megléte. A törvény szerint az egyesület bevételt szerezhet többek között tagdíjból, önkéntes adományból, ajándékból, pénzügyi támogatásból, hagyatékból, betéti kamatból, bérleti díjból, osztalékból stb.
A törvény lehetőséget ad arra, hogy más törvényekkel, mint például azadótörvénnyel összhangban, bizonyos adókedvezményben részesüljön az a jogi vagy természetes személy, aki adományt vagy ajándékot ad az egyesületnek (részletesebben ezt a lehetőséget a könyv pénzügyi részében taglaljuk). A törvény nem írja elő, hogy milyen bérletei lehetnek az egyesületnek, de a tulajdonában levő ingó és ingatlanok bérbeadásával természetesen jövedelemhez juthat.
A pályázati úton kiosztott pénzügyi támogatások jelentik az egyesületek döntő többsége számára a legfontosabb bevételi forrást. E támogatások legfontosabb jellemzője, hogy azokat az állam, annak szervezetei vagy az alapítványok olyan projektekre adják, amelyek közösségi célt szolgálnak, a közjó előmozdítását segítik elő. Az egyesület vagyonát csak az alapszabályban lefektetett célok megvalósítására használhatja fel. Vagyis az egyesület vagyonát nem lehet felosztani a tagjai, a vezetői, a munkavállalói vagy bármelyik másik személy között. Ez alól kivételt képez az egyesület céljai megvalósítása érdekében a fenti személyeknek kifizetett jutalmak, költségtérítések, útiköltségek, napidíjak, s a munkavállalók esetében pedig munkabérek is.
Az egyesület kötelezettségeiért a teljes vagyonával felel, azonban az egyesület tagjai és vezetősége ezekért nem felel a saját vagyonával is. Kivételesen azonban a saját vagyonukkal is felelnek, ha az egyesület vagyonát rosszindulatúan, magánvagyonukként vagy törvénytelenül kezelték. Másrészt az egyesület szerveinek tagjai egyetemlegesen felelnek azokért a károkért, amivel az egyesületnek az általuk meghozott döntéssel súlyosan gondatlanul vagy szándékosan kárt okoztak (kivéve azokat a tagokat, akik ezzel a döntéssel ellentétes véleményüket kérték a jegyzőkönyvben külön feltüntetni). Az egyesület megszűnésekor az egyesület vagyonát az alapszabályban megjelölt hazai non-profit jogi személy kapja, amely a megszűnt egyesülethez hasonló célokkal rendelkezik. Amennyiben az alapszabály nem jelölt meg ilyen szervezetet, illetve ha az egyesület a tevékenységének betiltása miatt szűnt meg, akkor a vagyona tulajdonjogát a szerb állam kapja (illetve annak használati jogát az a helyi önkormányzat, amelynek a területén volt az egyesület székhelye).
GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG
Az egyesület egyik alapvető meghatározója az, hogy nem nyereségorientált. A non-profit jelző kivétel nélkül minden egyesületre érvényes s ennek a jelzőnek köszönhetően terjedt el a „non-profit szektor” elnevezés is. Logikusan következik a kérdés: ha az egyesület non-profit szervezet, akkor miképpen lehetséges, hogy az egyesület gazdasági tevékenységet végezzen? Annak érdekében, hogy rávilágítsunk az egyesület gazdasági tevékenységének alapvető jellegzetességeire nézzük a következő két kérdést:
Egyedi ékszereket gyártok, egyesületet szeretnék alapítani, hogy eladhassam őket, megoldható?
Szeretnénk egy kávézót nyitni, egyesület formájában, ahol italt árulnánk és az ital eladásából szerzett jövedelemből rendezvényeket szerveznénk. Regisztrálható ilyen formában a vendéglátóipari tevékenység?
A válasz mindkét kérdésre ugyanaz: nem. Egyesület elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható. Azonban, az egyesületi törvény által meghatározott keretek között az egyesület mégis végezhet gazdasági tevékenységet, nyereségszerzés céljából.
HOGYAN VÉGEZHET AZ EGYESÜLET GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET?
Az egyesület végezhet gazdasági tevékenységet, amennyiben:
– a tevékenység kapcsolódik az alapszabályban meghatározott fő célokhoz,
– a tevékenység az alapszabályban előlátott,
– a tevékenység kiegészítő jellegű, s elősegíti az egyesület fő céljainak
megvalósulását.
Az elmondottakból világosan kiderül, hogy a gazdasági tevékenység másodlagos, teljes mértékben az egyesület céljainak van alárendelve s az e tevékenységből származó nyereség kizárólag az egyesület céljainak megvalósítására fordítható. Különösen fontos figyelni a profitosztás tilalmára. A gazdasági tevékenységből megvalósított jövedelmet az egyesület az alapszabályban
lefektetett céljai megvalósítására használhatja csak fel, vagyis nincs joga arra, hogy azt felossza az egyesület tagjai, a vezetősége, az alkalmazottai vagy bárki más személy között. Lényeges kiemelni azt is, hogy attól függetlenül hogy azt egyesület végzi, minden egyes gazdasági tevékenységre az adott tevékenység külön szabály- és feltételrendszere vonatkozik. A fenti kérdéshez visszatérve, bejegyezhető az egyesület vendéglátóipari tevékenysége azzal, hogy az egyesületi törvényben meghatározott feltételek teljesítése mellett, a tevékenység végzésének meg kell felelnie mindazoknak a feltételeknek, amely egyébként a
vendéglátóiparra vonatkoznak.
A AZDASÁGI TEVÉKENYSÉG BEJEGYZÉSE
Az egyesület gazdasági tevékenységét be kell jegyezni a Gazdasági alanyok jegyzékébe is, s e tevékenységet kizárólag a bejegyzése után kezdheti meg az egyesület. Amennyiben az egyesület alapszabálya annak alapításakor nem tartalmazza a gazdasági tevékenység végzésére vonatkozó rendelkezést, az alapszabály módosítása által a gazdasági tevékenységet először az Egyesületek majd a Gazdasági alanyok jegyzékébe kell bejegyezni. A Gazdasági alanyok jegyzékébe egy meghatározó gazdasági tevékenységet lehet bejegyezni, a gazdasági társaságok fő tevékenységének bejelentéséhez hasonló módon (a tevékenységek osztályozásáról szóló rendelet alapján a tevékenységet pontos jelölő kód és leírás megjelölésével). A gyakorlatban sűrűn előforduló gond, hogy az egyes egyesületek széles spektrumú tevékenysége nem csomagolható egyetlen „kódba”. Ennek a problémának a megoldása céljából az alapszabályban ajánlott minél pontosabban leírni minden olyan tevékenységet, melynek végzéséből nyereség szerezhető azzal, hogy ezen tevékenység mellé nem kell kódot írni s csupán megjegyzés formájában kerülhet bejegyzésre.
ADÓKÖTELES-E A GAZDASÁGITEVÉKENYSÉG?
A gazdasági tevékenység kiegészítő jellege azt jelenti, hogy ez a tevékenység az egyesületnek nem lehet a meghatározó része. Amennyiben a költségek levonása után a belőle származó jövedelem évi összege nem éri el a 400.000,00 dinárt, akkor eddig az összeghatárig kérheti a jövedelmi adó alóli mentességet. Ez nem jelenti azt, hogy ennél magasabb jövedelem az egyesület gazda-
sági tevékenységéből nem valósítható meg, de ezen összeg felett az egyesület is köteles megfizetni a törvényben a gazdasági társaságok jövedelmére előírt mértékű jövedelmi adót.
BÜNTETHETŐ-E AZ EGYESÜLET HA A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET NEM A FENT LEÍRT MÓDON VÉGZI?
Amennyiben az egyesület az alapszabályban nem előlátott vagy a szervezet céljaihoz nem kötődő gazdasági tevékenységet végez, akkor az egyesület és a felelősvezetője is, súlyos pénzügyi büntetéssel sújtható. Ehhez hasonlóan az egyesület és felelős személye büntethetők, ha a gazdasági tevékenység az egyesület tevékenységének meghatározó, többségi része, illetve az nem szükséges az egyesület céljainak a megvalósításához. Azonban az utóbbi két kitétellel az a baj, hogy
Az egyesületek bevételei, vagyona és gazdasági tevékenysége ezt a törvény pontosan nem írja körül, így annak mértéke és tartalma bizonytalan. Elmondható, hogy az egyesületi törvény öt éves alkalmazása sem adott egyértelmű választ a gazdasági tevékenység mértékére vonatkozó kérdésekre.
GAZDASÁGI TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA
Az egyesület a gazdasági tevékenység végzése mellett önállóan vagy más jogi személyekkel együtt alapítója lehet gazdasági társaságnak is (részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság). E szempontból semmilyenkülönbségtétel sincs téve a többi jogi személlyel szemben. Egy egyesület elsősorban akkor fog külön gazdasági társaságot alapítani, amennyiben a gazdasági tevékenysége már meghatározó, többségi része az összes tevékenységének. A fő gond ezzel az, hogy a törvény ezt a kérdést már végképp nem részletezi, másrészt elég furcsa, hogy az egyesület által alapított gazdasági társaságvalójában már bármilyen gazdasági tevékenységet végezhet, hisz rá is vonatkozik a gazdasági társaságok szabadságára vonatkozó szabály (ami elvileg aztjelenti, hogy nem kell már neki kapcsolódnia az egyesület fő céljaihoz és tevékenységéhez.
Forrás: 