Vajdaságban a civil szféra legújabb, 1990-től zajló korszaka két szakaszra bontható. Az első a ’90-es évek korszaka, a másik pedig máig zajló és 2000-től kezdődött. A két korszak jelentősen különbözik egymástól. A ’80-es évek végén és a ’90-es évek elején, tehát a többpárti rendszer kialakulásával egy időben alakultak meg az első vajdasági magyar civil szervezetek (az egypárti rendszer ideje alatt a művelődési egyesületek jelentették a civil szférát). A ’90-es évek politikai helyzete miatt a civil szervezetek támogatásában látták mind Magyarország, mind a nyugati államok a demokrácia elımozdításának lehetőségét, ezért ebben az időszakban nagyon sok anyagi támogatást kapott a civil szféra. Ennek a korszaknak a miloševići rendszer bukása vetett véget, amikor a külföldi támogatók, már az állami szektor támogatásában látták a demokrácia megerıőítését, ezért drasztikusan csökkent a civil szférának juttatott anyagi támogatás. Mondhatni, hogy a szervezetek egy teljesen új környezetben találták magukat, amit a verseny, a szigorúbb pályázási és elszámolási rendszer jellemzett. Kevés olyan szervezet volt, aki tudott alkalmazkodni ezekhez a feltételekhez, ami a civil szféra egyik alapvető hiányosságára mutatott rá, nevezetesen, hogy nem elég „mozgékony” a vajdasági magyar civil szféra. Ennek orvoslására különbő módon próbáltak segíteni a civil szervezeteken, képzésekkel, konferenciákkal, azonban felemás a siker, mivel sok civil szervezet eme „mankók” segítségével sem tudja követni a változásokat.
Az Identitás Kisebbségkutató Mőhely egy fiatal szervezet, aminek köszönhetıen kevés tapasztalattal rendelkezik a civil szféráról, de az már szembetőnı, hogy segítségre szorul a civil szféra. Ennek érdekében szervezetünk elhatározta, hogy egy projekt keretében – melynek része a civil szféra alapos állapotfelmérése – elkészíti a vajdasági magyar civil szervezetek fejlesztési stratégiáját. Természetesen a stratégiát vitaanyagnak szánjuk, amely végsı formáját csak a társadalmi vita után fogja elnyerni. 4 A stratégia célja, hogy áttekintést adjon a civil szféra jelenlegi állapotáról – erısségeirıl és gyengeségeirıl –, és hogy felvázolja azokat a kihívásokat, amelyekkel a civil szervezeteknek meg kell küzdeniük, valamint hogy meghatározza a közös feladatokat. A civil szférának kell olyan erısnek lennie, hogy szembenézzen saját helyzetével, és hogy „kitermelje” megoldási javaslatait, amelyek elısegítenék a civil szféra fejlıdését. A stratégia tehát két közönségnek is készül: egyrészt a civil szférában tevékenykedıknek, másrészt azoknak, akik állami támogatások kiírásáról, illetve odaítélésérıl döntenek a civil szféra számára. Az elsı csoportba tartozóknak azért lenne fontos, hogy reagáljanak erre a dokumentumra, mert tényleg fontos lenne, ha ez a stratégia egy alulról jövı kezdeményezéssé válna, amely mögé fel tudnának sorakozni a civil szervezetek. Az állami döntéshozók részérıl pedig azért lenne fontos, ha elolvasnák a stratégiát, hogy minél valósághőbb képük legyen arról, hogy a szervezetek milyen állapotban vannak, és így a pályázati kiírásokat a civil szféra igényeihez tudják igazítani. A fejlesztési stratégiát annak reményében készítettük, hogy a civil szférában pozitív változások fognak bekövetkezni, és be fogja tölteni a társadalomban neki szánt szerepet, és ez által hozzájárul majd a társadalom demokratikusabb mőködéséhez. A civil szféra átfogó kutatása igencsak gyerekcipıben jár Vajdaságban, ami azért jelent problémát, mert kutatások hiányában nem tudjuk összehasonlítani a most kapott eredményeket, és így folyamatában vizsgálni a változásokat. Ahhoz, hogy átfogó képünk legyen a civil szféráról rendszeresen kell állapot- és igényfelmérı, illetve a támogatások hasznosulására vonatkozó kutatásokat végezni. A civil szervezetek körében végzett állapot- és igényfelmérı kutatásunk főbb eredményei a következıek:
• Nincsenek tömeges tagsággal rendelkezı civil szervezetek
• A civil szervezetek, tagságukhoz viszonyítva, nagy létszámú passzív tagsággal rendelkeznek
• A civil szervezetek tagjainak munkájában kisebb arányban vesznek részt fiatalok és idısebbek
• A civil szervezetek 48,4 százalékában nincs 18 év alatti tag
• Kevés a főállású és a mellékállású alkalmazott a civil szférában
• A civil szervezetek vezetıi szóban támogatják a hálózatba tömörülést, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy tett nem követi véleményüket
• A civil szervezetek infrastrukturális ellátottsága rossz
• Sok civil szervezetnek nagyon alacsony az éves bevétele, ami a komolyabb pályázatokból kizárja ıket
• A civil szervezetek 19,1 százalékának nem volt nyertes pályázata a 2007-es évben
• A civil szervezetek vezetıi többnyire optimisták a civil szféra jövıjét illetıen
• A civil szervezetek mindössze 66,7 százalékának tevékenységében vesznek részt önkéntesek
• A civil szervezetek nehezen tudnak önkénteseket toborozni
• A civil szervezetek közvetlen demokrácia szerint mőködnek: általában együtt beszélik meg a fontosabb dolgokat
A fenti megállapítások alapján fogalmaztuk meg a legfontosabb stratégiai célokat.
Forrás: Vajdasági magyar civil szféra fejlesztési stratégiája