AZ EGYESÜLETRŐL
MI AZEGYESÜLET?
Atörvény megfogalmazása szerint az egyesület olyan önkéntes, nem állami,non-profit szervezet, amelyet az egyesülési szabadság alapján természetes ésjogi személyek hoznak létre, olyan közösségi és általános célok megvalósítása érdekében, amelyek az alkotmányban vagy a törvényekben nem tiltottak.
Megállapítható, hogy az egyesületet elsősorban a következő ismérvek határozzák meg:
– önkéntességen és önszerveződésen alapul, a tagokat senki sem kényszeríti, hogy szervezetet alakítsanak s hogy bármilyen tevékenységetvégezzenek az egyesület életében, szavazzanak stb.
– kormányzattól független szervezet, így a közjogi szervezetek, egyesületet nem alapíthatnak
– gazdasági tevékenység végzése, profitszerzés céljából nem alapítható egyesület, a tevékenység során megszerzett vagyont a tagok nem oszthatják fel egymás között,
– jogi személyiségű szervezet,
– célja a közjó szolgálata.
TILTOTTTEVÉKENYSÉGEK
Tilos titkos és katonai jellegű egyesületek létrehozása.Az Alkotmánybíróság döntésével betilthatja azon egyesületek működését is,amelyeknek célja erőszakos úton veszélyeztetni Szerbia alkotmányos rendjétvagy annak területi integritását, megsérteni a szavatolt emberi és kisebbségi jogokat, szítja az egyenlőtlenségeket, a gyűlöletet és a türelmetlenséget faji,nemzeti, vallási vagy más sajátosság alapján.Az Alkotmánybíróság akkor is betilthatja egy egyesület működését, ha aza fenti tiltott célokat kitűző nemzetközi szervezethez tagként csatlakozik. Abetiltott egyesületek jelképeit tilos nyilvánosan használni.A Szerb Köztársaság Alkotmánybírósága az egyesületi törvény ezen rendelkezéseit is figyelembe véve tiltotta be az „Obraz” nevű egyesületet 2012. június12-én. Ugyanakkor a „SNP 1389” nevű szervezet esetében az Alkotmánybíróságelutasította a Köztársasági Ügyészség indítványát, azzal az indokolással, hogyaz Alkotmánybíróság betiltásról szóló döntése, a demokrácia védelmének utolsó bástyája. Az Alkotmánybíróság a nem bejegyzett, nem formális egyesületeket is betilthatja.
MI A NEM FORMÁLIS EGYESÜLET?
A nem formális egyesület jogi személyiséggel nem rendelkező egyesület. Anem formális egyesület soha nem kerül bejegyzésre, általában egyetlen meghatározott cél elérése céljából alakul, tagjai teljes mértékben felelnek a vállaltkötelezettségekért.
AZ EGYESÜLÉSEK SAJÁTOS TÍPUSAI
Azon típusú egyesülésekre vonatkozólag, amelyeket külön törvények részletesen szabályoznak (pl. politikai pártok, szakszervezetek, for-profit egyesületek,egyházak és vallási közösségek, spontán társadalmi mozgalmak), az egyesületi
törvény csak másodlagosan érvényesül.Az egyesület különleges típusa a sportegyesület. A sportegyesületekre nem
az egyesületekről, hanem a sportról szóló törvény rendelkezései alkalmazandóak. A sporttörvény II. fejezete tartalmazza a sportegyesületek alapítására, működésére, megszűnésére vonatkozó részletes szabályokat. Ezek a rendelkezések számos ponton megegyeznek az egyesületekről szóló törvény rendelkezéseivel, ugyanakkor vannak különbségek is. Például a 20 tagnál többet számláló sportegyesület esetében az igazgatóbizottság kötelező ügyvezetőszerv; bejegyeztethetőek a sportegyesületek szakosztályai; a sportegyesületekesetében nem alkalmazhatóak az egyszerűsített felszámolási eljárás szabályai,stb. Az Ügynökség a sportegyesületeket és azok szövetségeit külön jegyzékben tartja nyilván, ebből kifolyólag a sportegyesületek nyilvántartási eljárásaiban kizárólag a sportegyesületi jegyzék formanyomtatványai alkalmazandóak.
EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE
Az egyesület belföldi és külföldi szövetségekbe, illetve más egyesülésekbeis társulhat. Ha a szövetség székhelye a Szerb Köztársaság területén van, azegyesületi törvény rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
KI ALAPÍTHAT EGYESÜLETET?
Az egyesületnek cselekvőképes, természetes személy, vagy jogi személy lehetaz alapítója, azaz mindenki, aki korlátlanul szerezhet jogokat s vállalhat kötelezettségeket.
Kiskorú személy is lehet az egyesület alapítója, ha tizennégy évesnél idősebb, valamint ha ezt törvényes képviselője a nyilatkozatában jóváhagyja, s anyilatkozaton a bíróság vagy közigazgatási hivatal előtt az aláírását hitelesíti.
A magánjog szabályai szerint létrehozott jogi személyekre vonatkozóan nincsen semmiféle korlátozó rendelkezés, ami azt jelenti, hogy gazdasági társaságok, politikai pártok, alapítványok, de jogi személyiséggel rendelkező egyesületek is alakíthatnak egyesületet. Az egyesületek nem kormányzatijellegéből egyenesen következik, hogy ezen alapítási szabadság nem vonatkozik a közjogi szervezetekre, így a községi önkormányzatok vagy közvállalatoknem alapíthatnak egyesületet.
HÁNY SZEMÉLY ALAPÍTHAT EGYESÜLETET?
Három alapító alapíthat egyesületet azzal, hogy legalább egynek Szerbia területén kell, hogy legyen a lakó-, illetve tartózkodási helye vagy a székhelye.
Ebből az következik, hogy az alapítók külföldi állampolgárok is lehetnek.
ALAKULÓ KÖZGYŰLÉS
Az egyesület az alapító okiratnak és az alapszabálynak az egyesület alakulóközgyűlésén való elfogadásával és az egyesület képviselésére meghatalmazottszemély megválasztásával alakul meg. A közgyűlésen a képviselésre meghatalmazott személy mellett az egyesület más tisztviselői is megválaszthatóak,viszont ezen tisztségviselők adatai nem kerülnek bejegyzésre.
A törvény nem foglalkozik az alakuló közgyűlés megtartásának részleteivel, ott és úgy tartják meg az alakuló gyűlést az alapítók, ahogyan kedvüktartja azzal, hogy az alakuló közgyűlésen elfogadott okiratok kötelező tartalmi elemeit a törvény szabályozza. Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvkészül. Mindezek a dokumentumok a bejegyzési eljárás kötelező mellékletei, amiről egy későbbi fejezetben lesz szó.
ALAPÍTÓ OKIRAT
Az alapító okirat írásbeli nyilatkozat, amelyben az alapítók létrehozzákaz egyesületet.
Az alapító okirat kötelező tartalmi elemei:
– az alapítók személyneve vagy elnevezése és lakó-, illetve székhelye;
– az egyesület neve és székhelye;
– az egyesület céljainak területe;
–az alapítás céljai;
– az egyesület képviselésére meghatalmazott személy neve és lakhelye;
– az alapítók aláírása és személyi száma vagy – ha az alapító külföldi
állampolgár – úti okmányának száma és a kiadó ország neve,
– az alapító okirat meghozatalának napja.
Az alapító okiratot az alapítóknak eredeti formájában személyesen kellaláírnia. Ha az alapítók között jogi személyek is vannak, akkor a szervezeteknevében a szervezetek képviselője írja alá az okiratot, a jogi személy elnevezésénél lepecsételi aláírását, továbbá odaírja a jogi személy törzsszámát (matičnibroj) és adószámát (PIB).
ALAPSZABÁLY
Az alapszabály az egyesület alapvető általános aktusa, „alkotmánya”. Az alapszabálynak összhangban kell lennie az alapító okirattal és minden általános vagy egyedi egyesületi aktusnak összhangban kell lennie az alapszabállyal. Semmisek mindazok a rendelkezések, amelyek ellentétesek az alapszabály rendelkezéseivel.
Az alapszabály kötelezően szabályozza a következőket: az egyesület neve és székhelye; a célok megvalósításának területe, az alapítás céljai; az egyesület belső szervezete, szervei, meghatalmazásaik, összetételük, megválasztásuk és visszahívásuk módja, megbízatási idejük tartama és döntéshozataluk módja;az alapszabály módosítási és kiegészítési eljárása, s ha az egyesület más általános aktusokat is alkot, meghozataluk és módosításuk eljárása; az egyesület képviselése; a nyilvánosság érvényesítése; a tagfelvétel feltételei és módja, illetve a tagság megszűnése; a tagok jogai, kötelességei és felelőssége; a célok valóra váltásához szükséges eszközök megszerzésének módja és az eszközökkel való rendelkezés, beleértve a nyereséggel járó gazdasági vagy más
tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket is, ha az egyesület ilyen tevékenységet is folytat; a státusváltozásokról és az egyesület megszűnéséről való döntéshozatal módja; az egyesület vagyonáról való rendelkezés az egyesület megszűnése esetére; a pénzügyi és más jelentések, beszámolók elfogadási módja; a pecsét külalakja és tartalma; törvényben meghatározott egyéb kérdések.
Természetesen, a felsorolt „kötelező minimum” mellett az alapszabály az egyesület működése szempontjából fontos más kérdéseket is szabályozhat.
Az alapszabálynak személyi adatokat nem kell tartalmaznia.
Amennyiben az alapszabály nem rendelkezik a törvény által előírt kötelező tartalommal, a Cégbejegyzési Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) elveti az alapítás iránti bejegyzési kérelmet.
KÖTELEZŐ-E A CIRILL BETŰS ALAPÍTÓ OKIRAT ÉS ALAPSZABÁLY?
Nem. Azonban a bejegyzésre kerülő szerb nyelvű névnek és székhelynek mindenképpen cirill betűvel kell szerepelni.
AZ EGYESÜLET NEVE
Mindenekelőtt viszgáljuk meg az egyesület nevére vonatkozó szabályokat.
Először: az egyesület neve nem lehet azonos vagy összetéveszthető már bejegyzett egyesület nevével.
Emiatt tanácsos az egyesület nevének kiválasztása előtt az Ügynökség honlapján ellenőrizni a már bejegyzett egyesületek adatait. Arra is van lehetőség, hogy az alapítók előre lefoglalják az elnevezést, így megvédve a névre vonatkozó ötletet. A foglalás 60 napig érvényes a lefoglalás napjától számítva.
Másodszor: az egyesület nevének összhangban kell lennie a céljaival és a tevékenységével. Ez az ún. névvalódiság elve, mely szerint a névnek tükröznie kell az egyesület fő tevékenységi körét, illetve nem lehet félrevezető vagy megtévesztő.
Harmadszor: Az egyesület neve csak szerb nyelvű, cirill betűs lehet. De emellett, amennyiben erről az alapszabály külön rendelkezik, akkor lehet használni a nemzeti kisebbség nyelvén való és írással leírt változatot is, s ezt a nyilvántartásba is bejegyzik.
Példa.
Ha az egyesület teljes, szerb nyelvű neve Удружење грађана „Зеленa звезда“, akkor a bejegyezhető magyar nyelvű változat „Zöld csillag” Polgári Egyesület lenne. A gyakorlatban előfordul, hogy a jegyzéket vezető, a bejegyzési kérelem elfogadásáról szóló határozatában hibásan tünteti fel az adott egyesület magyar nyelvű elnevezését. Ilyen esetekben haladéktalanul javítási kérelemmel kell az Ügynökséghez fordulni, tekintettel arra, hogy a további jogi ügyletek szempontjából a bejegyzésről szóló határozatban szereplő adatok a meghatározóak. Továbbá, az egyesület nevében szerepelhet idegen szó is, amennyiben az egyesület tagja valamelyik nemzetközi szervezetnek, a szerb nyelvben már meghonosodott a szó, snincs rá külön szerb kifejezés. Az idegen szavak szereplésére vonatkozó szabályt alkalmazta mindezidáig a legrugalmasabban az Ügynökség.
Példa.
A „Rotary Club” elnevezésnek nem „Ротари Клуб”-ként kell szerepelnie, de természetesen így is bejegyeztethető. Ugyanakkor a magyar nyelvű személyneveket nem kell cirill betűsre átírni.
Példa.
Мађарско културно уметничкодруштво„Szirmai Károly” – Темерин.
A következő bejegyzett nevek esetében pedig nyoma sincs cirill betűnek: Serbia Green Building Council, Media
Freedom Watch, European-Serbia Life, Lovely Designs, Creative Team
Digital Still, Bellissimo.
Továbbá, az egyesület szerb nyelvű és cirill betűkkel leírt neve után fel lehet tüntetni annak valamelyik idegen nyelvű fordítását
is, s ezt a nyilvántartásban is be lehet jegyezni. Nincs olyan törvényes rendelkezés, amely a fordítás mikéntjére vonatkozna, általánosan elfogadott viszont, hogy a fordításnak minél pontosabbnak kell lennie. Ebben az esetben az alapszabálynak a fordítást is tartalmaznia kell.
Az egyesület rendelkezhet rövidített névvel is, azonban ezt is külön kell az alapszabályban rendezni. A rövidített nevet a nyilvántartásba is bejegyzik, így az a jogügyletekben is hivatalosan használható.
Példa.
A „Serbia Green Building Council” nyilvántartott rövidített neve a „SrGBC”, az Удружење грађана „Зеленa звезда“
rövidített változata az УГ „Зелена звезда”, vagy a „Зелена звезда” lehetne. Miután az egyesület neve és rövidített neve bejegyeztetik, a jogforgalomban azokat a bejegyzett formában kötelező használni.
AZ EGYESÜLET VIZUÁLIS SZIMBÓLUMAI
Az egyesület nevéhez hasonlóan törvényes védelmet élvez az alapszabályban rögzített jel, embléma, logó vagy más szimbólum. A szimbólumok esetében is érvényes a kizárólagosság elve, ami azt jelenti, hogy az egyesület vizuális azonosító szimbóluma nem lehet azonos az Ügynökség által bejegyzett vagy bejegyzés végett bejelentett másik egyesület szimbólumával. Hasonlóképpen
alkalmazandó a valódiság alapelve is, azaz az egyesület azonosító szimbóluma nem támaszthat kételyt az egyesülettel, céljaival vagy azzal kapcsolatban, hogy milyen jogi személyről van szó. Az alapszabályok általában a nevet, székhelyet és pecsétet rendező szakaszokban szabályozzák az egyesület vizuális azonosítóit. Emellett az alapszabályhoz hozzákapcsolható a szimbólum
grafikai ábrázolása is, színes vagy színtelen változatában.
SZÉKHELY ÉS CÍM
Általánosan elfogadott definíció szerint az egyesület székhelye ott van, ahol a központi ügyintéző szerve. A székhely lehet családi ház vagy lakás, lehet valamelyik tag állandó lakcíme is (sokszor az alakuló közgyűlésen megválasztott képviselő címe szerepel székhelyként), lehet jogi személy címe is. Más jogrendek civil szabályozásától eltérően nálunk nem kell, hogy az egyesület tulajdonában legyen az ingatlan, amit az egyesület székhelyként használ, sőt a bejegyzési eljárásában azt sem kell igazolni, hogy milyen jogalapon használja az egyesület az adott ingatlant.
A székhellyel kapcsolatban egyetlen szabályt kell figyelembe venni: az egyesület székhelyének a Szerb Köztársaság területén kell lennie azzal, hogy székhelyként azt a helyi önkormányzati egységet kell megjelölni, amelynek a területéről az egyesületet irányítják. Az egyesület alapszabályában nem kötelező feltüntetni a székhely címét, amiből az az előny is származik, hogy egy
esetleges címváltozás nem von maga után alapszabálymódosítási kötelezettséget.
A LAKÍTHATÓAK-E A SZÉKHELYEN KÍVÜLI EGYESÜLETI RÉSZEK?
Nincs törvényes akadálya annak, hogy az egyesületek az alapszabályban meghatározott székhelyükön kívüli helységekben egyesületi részeket (szakosztály, csoport, klub, fiók, kirendeltség stb.) hozzanak létre. Az egyesületek alapszabálya hivatott rendezni az egyes részek tevékenységi körét, feladatait, azonban fontos megjegyezni, hogy ezek a részek nem rendelkezhetnek jogi személyiséggel és nem kerülnek bejegyzésre.
MILYEN ALAKÚ LEGYEN AZ EGYESÜLET PECSÉTJE?
Az egyesületi törvény egyetlen helyen szól az egyesület pecsétjéről, ahol kimondja, hogy az alapszabálynak rendelkeznie kell a pecsét külalakjáról és tartalmáról. Ebből kifolyólag a pecsét lehet négyszögletű, kör alakú, kisebb vagy nagyobb. A tartalma viszont meg kell, hogy egyezzen az alapszabály névre és székhelyre vonatkozó rendelkezéseivel. Nem tüntethető fel a pecséten
az alapszabályban rögzített és a vonatkozó jegyzékben bejegyzett névtől különböző elnevezés vagy székhely. Így, amennyiben az egyesület neve cirill betűvel írott, a név a pecséten sem szerepelhet latin betűkkel. Az Ügynökség elvetia nyilvántartott adatok módosítására irányuló kérelmet, ha a mellékelt dokumentumokon a bejegyzett adatoktól eltérő tartalmú pecsétlenyomat szerepel.
Továbbá, a pecséten szerepelhet az egyesület magyar nyelvű elnevezése, idegen nyelvű fordítása, valamint rövidített neve is – az alapszabállyal összhangban. A pecsétet az egyesület a megalakulása után készíti el, a bejegyzésről szóló határozat alapján. A pecsét elkészítése során a pecsétet kidolgozó vállalkozó köteles ellenőrizni a bejegyzési határozat tartalmát.
Forrás: Civilportal