Molnár mgr. Verona

Nyitott Távlatok, Szabadka

Vajdaság

A civil szervezetek szerepe

a vajdasági magyar önkormányzatok gazdasági fejlesztése terén

1  A hatalom és a civil szervezetek

A Tisza földrajzi vonzásköre Vajdaság kilenc Önkormányzatából nyolcat tömörít Vajdaság északi harmadán. Lakósainak száma 600.000, kifejezetten multietnikus és multikulturális karakterisztikákkal. A magyarság számaránya kb. 60%, ezt az adatot pontosítani fogja a 2002. áprilisi népszámlálás. Ez a térség, főleg a Tisza és Palics vonzásköre, közel azonos, majdnem identikus természeti adottságokkal és gazdasági potenciálokkal rendelkezik. E tradicionális régiót erős, természetes kohézió jellemzi, amely a közös történelmi kapcsolatok és a századok óta tartó együttélés alapján alakult ki. A térség civil önszerveződése hasonlóan a jugoszláviai viszonyokhoz különösen a rendszerváltás óta fejlődött erőteljesebben. A milósevityi rezsim bukását elősegítő civil szervezeteknek amellett, hogy nőtt az autoritása lassan kialakul a szerepköre is. Egyelőre, csak az országos (Jugoszlávia) felmérési adatok ismeretében és azoknak e térségre vonatkoztatásával, a térségre vonatkozó kutatás illetve felmérés hiányában, a következő szakági, százalékos megoszlás feltételezhető, az egyszerűség kedvéért összehasonlítva a magyarországi és németországi adatokkal:

%-ban

Forrás: Együttműködési lehetőségek civil szervezetek és a  helyi önkormányzatok között, DemNet kiadvány, 1998, Budapest, valamint Civilno drustvo i nevladin sektor,  a CRNPS kiadványa, Belgrád, 2002.

Az eltérés jelentős és karakterisztikus, egyben megmagyarázható is. Míg a nyugaton a civil szervezetek erőteljes fejlődésnek indulva  főleg a szociális és oktatáshoz kapcsolódó feladatkört „hódították” meg, illetve ezeket engedte át, hárította rájuk a fejlett állam, addig  a Közép-kelet illetve balkáni térségekben a helyzet egészen más. Magyarországon messze vezet a kultúra, oktatás, rekreáció, kutatás civil jellege a szociális szolgáltatásokkal együtt. A társadalmi igény ebbe az irányba mutat. Jugoszláviában viszont a civil szervezeteknek a demokratizációs  folyamatokban  való  aktív részvétele miatt az élre az egyéb kategóriába tartozó (emberjogi, kisebbségvédelmi, polgári társadalom fejlesztésével, politikai-rendszerváltással foglalkozó) illetve a szakmai (vállalkozói, gazdaköri, jogászi, közgazdasági, környezetvédelmi) egyesületek törtek. Tehát a civil szervezetek csaknem fele.

2. A polgári kezdeményezés fejlődése Jugoszláviában

Jugoszláviában a civil szektornak a rendszerváltásban elért szerepét  illetően a German Marschall Found egyik kelet európai vezetője úgy jellemezte, mint amely a térségben legnagyobb  eredményeket tudott felmutatni, s adott pillanatban a közös cél érdekében a legsikeresebben tudta mozgósítani a polgári társadalmat. Majd meglátjuk, hogy ezek az eredmények tartósaknak bizonyultak-e. Következtetésképpen, amely egyébként a civil szektor lényegéből fakad, a polgári önszerveződésnek, legalább ilyen intenzitással kellene rész vállalnia  helyi önkormányzati szinten is a gazdasági reformok programjának kidolgozásában és végrehajtásában, s így a vajdasági magyar önkormányzatok esetében is.

A helyi önkormányzatokról szóló új törvény értelmében, amelyet 2002. februárjában fogadtak el és amely az önkormányzatoknak három hónapos adaptációs időszakot adott, tehát e törvény szerint a helyi önkormányzatok irányába elkezdődött a decentralizációs folyamat, illetve a decentralizálódás felé mutató „átigazolás”. Lehetőség nyílt-nyílik a helyi önkormányzati források bővítésére, ilyenek például: forgalmi adóból folyó bevételek, az egyéni vállalkozók személyi jövedelem adójából, szerencsejátékokból eredő bevételi források, a privatizáció bizonyos részének és az ingatlanok forgalmazásból eredő járulékok átirányítására a helyi önkormányzatok javára. Ez jelentős gazdasági potenciált jelen, egyelőre csak lehetőségként.

Aki ezt a feladatot felkészültebben, rátermettebben oldja meg, az fejlettebb közösségként kibontakoztathatja a polgári önszerveződést. Amennyiben a helyi önkormányzatok időszerű, európai típusú, európai standardokat követő önkormányzatokká akarnak válni, akkor felelősségüket a polgárok iránt, a civil kezdeményezés iránt jelentősen fejleszteniük kellene. Mert ez a civil szervezetek iránti viszonyulás egyelőre csak kvázi együttműködésként működik.

3. A helyi önkormányzatok és a civil szektor együttműködési lehetőségei

A vajdasági magyar önkormányzatok az elmúlt tíz év folyamán Szerbiában az ellenzéki önkormányzatok előnytelen pozíciójából tevékenykedtek. Ma már azonban a vajdasági magyar politikai  pártok is kormányzati szerepet vállaltak a hatalomban a szerbiai rendszerváltó erők oldalán. A hatalom felelős gyakorlójaként kettős felelősséggel tartoznak: egyszer a nemzeti közösségük, másodszor pedig a többségi nemzet felé. Már nemcsak a politikával, hanem főleg a gazdasággal foglalkozva, a regionális fejlődés valós tényezőjévé válva, a helyi önkormányzatoknak ebben az eddig ismeretlen, új, történelmi, szerepkörben, egy kreatív, együttműködő régióhoz méltóan az európai és balkáni integráció irányába mutató új stratégiát kell kidolgozniuk. Ennek a felelősségnek a terhe alatt a vajdasági magyar helyi önkormányzatoknak a politikai arroganciával fűszerezett bezártságot fel kell váltania a polgári önszerveződéseket támogató, civil szervezetekkel való széles és nyílt szakmai együttműködés és közös fejlődési, gazdaságot érintő stratégia kidolgozását igénylő partnerségnek.

Most már nemcsak a helyi önkormányzatok különböző testületeiben való együttműködés illetve közreműködés mutatkozik lehetőségként, hanem, az önkormányzat szakmai, infrastrukturális feltételeit, illetve hazai de főleg külföldi kapcsolatrendszerét jelentősen bővíteni tudó civil együttműködés egyenesen elengedhetetlen szükségletként jelentkezik. Itt ki kell emelnünk, a civil szektor autoritását mint jelentős apportot, amit a külföldi alapítványok, támogatók felől élvez. Amennyiben a vajdasági magyar önkormányzatok dinamikus, fejlődő, aktív tényezőként alakítják ki jövőképüket, akkor, ez az említett partnerség mentőövként, a felgyülemlett feladatok megoldásának allokációja nyomán fokozatosan, egyes merész feltételezések és külföldi, magyarországi tapasztalatok alapján akár 30 %-nyi feladatkört ruházhatnának át a polgárok egyesületeire. Ezt a civilek erkölcsileg is de technikailag is vállalni tudják, sajnos, egyenlőre csak egyoldalúan.

A civil szektor egyik elengedhetetlen feladatköre, amely nélkül létének és működésének lényegét hamarosan el is veszíthetné, az a civil kontroll folyamatos és következetes gyakorlása. A mai hatalomnak nincs valódi, európai mércékkel mérhető ellenzéke Szerbiában, így, jelen estben a civil társadalomra hárul ez a feladatkör is. Azonban, nem a politikai ellenzék szerepét kell betöltenie, hanem, a konstruktív, partneri civil kontroll szerepét. A polgárok részvétele, mobilizálása akár a területi fejlesztések, akár a térségre vonatkozó jelentős stratégiai irányváltoztatások kérdéseiben elengedhetetlen karika, mert nélkülük a megálmodott stratégia nem realizálható. Ezzel az egyéni érdekek, a korrupciós kapcsolatok, a felelőtlen kivitelezések, érdek összefonódások megjelenése minimalizálható. Ez egyben társadalmi és gazdasági érdek.

4. A civil szektor, mint gazdasági tényező

A polgári egyesületek a gazdasági rendszerben történő újraelosztás specifikus résztvevői. Nem rendelkeznek hatalmas adminisztratív gépezettel, amely ellenőrizetlenül nyeli a pénzt, az eszközöket helyben használják fel, a problémákra fókuszálva azokat a legrövidebb időn belül, hatékonyan és célravezetően oldják meg. Igazságos pályáztatás esetén dinamikus és jogszerű átrendeződés történik folyamatosan, átlátható módon, korrupciómentesen. Ugyanakkor, a civil szervezetek működési rendje megegyezik az egyéb jogi személyek működésével, ugyanazok a szabályok érvényesek számukra is, adót, járulékokat fizetnek, könyvelést vezetnek, szervezeti felépítésük, működési elveik is azonosak a gazdasági szereplőkkel, azzal az egy különbséggel, hogy a megtermelt nyereséget vissza kell forgatniuk alaptevékenységükbe. A kreatív, magas szellemi potenciállal rendelkező civil szervezetek igy csaknem minden tekintetben pozitív tényezői a mikro-gazdasági közösségnek. Az európai követelményeknek is eleget tevő, gazdaságilag is erős szervezetek már jelentősen befolyásolják, és hosszútávon biztosítják nemcsak saját fenntartható fejlődésüket, hanem a gazdaság egyéb szereplőivel, főleg a kis és középvállalkozásokkal való együttműködés által, az ő fejlődésüket is. Ez már egy partnerségen alapuló, depolitizált, intézményesített polgári önszerveződési forma. Ez bizony még messzi van.

A vajdasági magyar önkormányzatok előtt tehát ott a lehetőség, hogy szerződéses viszony keretén belül rendezze kapcsoltát a civil szervezetekkel és így, a kezdetben legalább azoknak a feladatoknak a megoldását bízza a polgári egyesületekre, amelyekre pillanatnyilag sem pénze, sem szakemberei nincsenek. Ilyenek pillanatnyilag Szerbiában, így a vajdasági magyar önkormányzatokra jellemzően is a következők: munkanélküliség, a csökkent munkaképességgel rendelkezők, a középiskolások, kezdő vállalkozók problémáival való foglalkozás, képzés illetve továbbképzés az önfoglalkoztatás serkentése érdekében, kisebbségi csoportok képzése (nők, vállalkozó családok, falusi gazdaságok, fiatalok, nemzeti kisebbségek stb.), információk biztosítása, a szociális szituáció felmérése – térképének kidolgozása, a térség gazdasági tartalékainak mobilizálására, stratégiai tervek kidolgozására irányuló tevékenységek a polgárok bevonásával, a fejlesztési tervek pénzforrásainak felkutatása stb.

Egyelőre, hogy csak általános, szemmel látható akadályokat említsünk ezen az úton: a civil szektornak hiányosak a főleg pénzügyi forrásai, szakembereinek felkészültségén is lehetne javítani, nem kielégítő a műszaki felszereltsége illetve a kommunikációs infrastruktúrája, számuk nem elegendő. Tehát van tennivaló. A civilek azonban még így is elengedhetetlen tényezői a térség regionális fejlődésének s így a vajdasági magyar önkormányzatoknak is.