A pénzkezelés, gazdálkodás nagyon fontos eleme a civil szervezetek működésének, annak ellenére, hogy a szervezetnek nem a pénzszerzés a célja.
A szervezetek közérdekű céljainak megvalósításához, a biztonságos működéshez elengedhetetlen feltétel a rendezett anyagi háttér, gazdálkodás megléte. A Forrásszervezés c. útmutatókban részben áttekintjük, hogy egy szervezet milyen forrásokat vehet igénybe működéséhez, ebben a rovatban pedig ahhoz található útmutatás, hogyan feleljünk meg a civil szervezetek számára is kötelező számviteli előírásoknak.
Ez a fejezet azon szervezeteknek szól, akiknek pénzforgalma nagyobb mint 0 forint.
A civil szervezetek elsődlegesen vállalkozási tevékenységet nem végezhetnek, és ha profitot termelnek, azt a tagok között nem oszthatják fel. Azonban céljaik elérése érdekében, azt nem veszélyeztetve, végezhetnek bármilyen céljukkal, tevékenységükkel közvetlenül összefüggő vállalkozási tevékenységet – noha ezen a területen rájuk is a versenyszféra szabályai vonatkoznak, és kedvezményekre, adminisztrációs könnyítésekre itt nem számíthatnak. A gazdasági jog területén a civil szervezet egy a piaci szereplők között.
Bevételek és kiadások
A civil szervezetek sajátos társadalmi-gazdasági helyzetük miatt sajátos bevételekkel is rendelkeznek. A bevételek típusai alkalmazkodnak a szervezeti forma sajátosságaihoz, valamint az adott ország gazdasági helyzetéhez, a politikai döntésekhez.
A bevétel megszerzésének formája lehet: pályázat, szerződésen alapuló juttatás/kifizetés vagy önkéntes felajánlás, azaz adomány.
A bevétel forrása lehet az állam, egy önkormányzat, a magánszféra, illetve bevételt hozhat a szervezet által végzett tevékenység is. A források lehetnek külföldiek is, hiszen számos nemzetközi szervezet, illetve az EU is számos módon juttathat forrást a hazai civil szektornak.
Általánosan elmondható, hogy a kiadások tekintetében a civil szervezeteknél nincs különösebb sajátosság, azaz a szervezet minden, a tevékenységével összefüggő, azt megvalósító kiadást teljesíthet a saját belátása szerint. Sem a kiadások mértékére, sem célszerűségére nincs jogszabályi korlát. A kiadások célszerűségét és ésszerűségét a szervezetek legfőbb szerve (azaz a kuratórium vagy közgyűlés) ellenőrzi.
Költségvetés tervezése
A magyarországi civil szervezetek esetében többnyire igaz, hogy a bevételek nem, vagy csak nehezen tervezhetők: nem lehet megtervezni hány pályázatot fog nyerni a szervezet, nem lehet tervezni hányan fogják az adójukat nekünk felajánlani, és nem lehet azt sem megtervezni, hogy hány általunk megkeresett adományozó fog és mennyit adományozni. Azoknál a szervezetnél lehet tervezni, ahol például rendszeres adományozók állnak a háttérben, illetve ott, ahol a költségvetési normatíva vagy a nem pályázati úton elnyert támogatás egy viszonylag kiszámítható bevételt jelent a szervezet részére.
Az általános gyakorlat szerint a költségvetés tervezése azt jelenti, hogy meglévő, kiszámítható kiadásainkhoz mennyi bevételt kell valahonnan produkálnunk.
Tekintettel a pályázati kiírások esetlegességeire, sokszor a civil szervezet nem azt csinálja, amit szeretne, hanem azt, amire éppen pályázati kiírást talál, s a pályázati programot alakítja úgy, hogy abba a céljainak megfelelő kiadások is beleférjenek. Éppen ezért nagyon figyelni kell arra, sokszor mérlegelni kell, hogy a céljainknak megfelelő kiadások és a megszerzett bevételek egybeessenek.
A gazdálkodás nyilvántartásának adminisztrációs kötelezettségei
A gazdálkodás nyilvántartását az általános könyvvezetési szabályok mellett a szervezetek által létrehozott szabályzatok irányítják.
A számviteli szabályok szerint elkészített beszámolót a szervezeteknek letétbe kell helyezniük.
Mit kell tudni a szabályzatokról?
A szabályzatok egy részének elkészítése kötelező, míg más részüket a szervezet saját átlátható és szervezett működése miatt maga alakítja ki. A szabályzatokat a gyakorlatban a legfőbb szerv fogadja el, de létesítő okirat ettől eltérően is rendelkezhet.
Kötelező:
- létesítő okirat (alapító okirat vagy alapszabály), amelyik a szervezet életét szabályozza. Ennek vannak kötelező tartalmi elemei, amelyek nélkül a létesítő okiratot a bíróság el sem fogadja; azon túlmenően a szervezet bármilyen kérdésben szabadon dönthet a törvényesség keretein belül.
- Számviteli politikát is kötelező készíteni.
Nem kötelező:
- szervezeti és működési szabályzat
- befektetési szabályzat (Kötelező, amennyiben a közhasznú szervezet befektetési tevékenységet végez; a legfőbb szerv fogadja el.)
- egyéb szabályzatok
Ki ellenőrzi a szabályzatok meglétét?
A könyvvezetés általános szabályairól:
- Mi az egyszeres és kettős könyvvitel közötti különbség?
- Mikor kell egyszeres vagy kettős könyvvitelt alkalmazni?
- Milyen számviteli beszámolót kell készíteniük a civil szervezeteknek?
- Mit kell tartalmaznia a közhasznú mellékletnek?
- Mit láthatunk a beszámoló (mérleg és eredménykimutatás) soraiból?
- Mikor kell számlát kiállítani egy szervezetnek és hogyan?
- Mikor kötelező könyvelő? És mikor ajánlott?
- Kell-e könyvvizsgáló?
Kapcsolódó kérdések:
- Mi a különbség vállalkozás és gazdálkodás között?
- Mit jelent az, hogy a vállalkozási tevékenység veszélyezteti a közérdekű célt?
- Mit jelent a profit felosztásának tilalma?
- Milyen típusú bevételei lehetnek a civileknek?
- Milyen típusú kiadásai lehetnek a civileknek?
- Milyen adózási szabályok vonatkoznak a civil szervezetekre, milyen kedvezmények illetik meg?
- Hogyan lehet összehangolni a pályázati elszámolásokat és a könyvvezetést?
További kapcsolódó kérdéseket és válaszokat a Gyakori kérdések rovat A civil szervezetek gazdálkodása téma alatt talál.
Vonatkozó jogszabályok:
- 2000. évi C. Törvény 14.§.
- 224/2000 (XII.19.) Kormányrendelet
- 2011. évi CLXXV. Törvény (Civil Tv.)
- 350/2011 (XII.30.) Kormányrendelet
- 2011. évi CLXXXI. Törvény
Forrás: nonprofit.hu