Szegregált élethelyzetek felszámolása

A pályázattal kapcsolatos szerkesztői megjegyzések:
Ezúton értesítjük a tisztelt támogatást igénylőket, hogy módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal (ESZA)” című (EFOP-1.6.2-16 kódszámú) felhívás. Módosult a Felhívás 4.3. A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja című fejezet az alábbiak szerint:
Jelen Felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására 2017. március 29-től 2019. március 29-ig van lehetőség.
Ezen időszak alatt az alábbi értékelési szakaszok kerültek meghatározásra:
2017. március 29. – 2017. április 26.
2017. május 2.- 2017. július 1.
2017. szeptember 4. – 2017. szeptember 11.
2017. szeptember 18. – 2018. március 1.
2018. március 6. – 2018. július 1.
2018. július 6. – 2019. március 29.
Tájékoztatjuk a tisztelt támogatást igénylőket, hogy a fentiek értelmében a támogatási kérelmek benyújtására 2017. szeptember 4. naptól lesz ismét lehetőség.

A Felhívás címe: 
Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal (ESZA) 
A Felhívás kódszáma: EFOP-1.6.2-16 
Magyarország Kormányának felhívása önkormányzatok, egyházi jogi személyek és nonprofit szervezetek részére a szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élő hátrányos helyzetű emberek társadalmi felzárkózásának és integrációjának segítése érdekében. 
A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki, hogy kitörési lehetőséget nyújt azon mélyszegénységben élő családok részére, akik felzárkózását a lakhatási körülményeik akadályozzák legnagyobb mértékben. A cél elérését a Kormány önkormányzatok és államháztartáson belüli illetve kívüli nonprofit szervezetek együttműködésével tervezi megvalósítani jelen Felhívásban foglalt feltételek mentén. 
Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy: 
– a Felhívás feltételeinek megfelelő projekteket a projektre megítélt 45-200 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig; 
– a támogatási előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a Felhívásban meghatározottak szerint támogatási előleget biztosít. 
A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek az együttműködés keretében vállalják, hogy: 
– projektjük megvalósításával hozzájárulnak a nem városi jogállású települések esetében szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élő hátrányos helyzetű emberek társadalmi felzárkózásának és integrációjának elősegítéséhez; 
– a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a projektet. 

1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK HÁTTERE 
1.1. A Felhívás indokoltsága és célja 
A társadalmi-gazdasági problémák területi koncentrálódást mutatnak. 2016 második félévére, több éves előkészítő munka eredményeként a KSH a 2011-es népszámlálás adatainak felhasználásával elkészült az országos szegregátum adatbázis és térkép, mely a 2014-ben módosított szabályozásnak (314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet) megfelelően, térképi ábrázolás mellett tartalmazza majd az ország szegregátumainak legfőbb adatait, társadalmi jellemzőt. Az adatbázis alapján az ország területén 709 településen, 1384 – főként romák lakta telep illetve település szövetbe ágyazódott elmaradott településrész található, melyben az ország lakosságának 2,8%-a él. Ezeken a helyeken egyszerre vannak jelen a súlyos munkanélküliségi, szociális és egészségügyi problémák, szolgáltatásokhoz való hozzájutási nehézségek. 
A nélkülözés, a hátrányos helyzet generációról generációra való öröklődését a hátrányos helyzetben lévők illetve maguk a hátrányos helyzetű települések önerőből nem tudják meggátolni. A kialakult társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében komplex, megfelelően felkészített szakemberek bevonásával zajló, összehangolt és folyamat-támogatással kísért szakmapolitikai beavatkozások szükségesek. 
A konstrukció célja a szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élő hátrányos helyzetű emberek társadalmi felzárkózásának és integrációjának segítése. 
A konstrukció részcéljai a következők (integrálható és vadtelep esetében is): 
– Javuljon a telepeken és telepszerű lakókörnyezetben élők szolgáltatásokhoz való hozzáférése (beleértve a szociális, közösségi, oktatási, képzési, egészségügyi és munkaerő-piaci szolgáltatásokat); 
– Növekedjen a bevont személyek képzettségi szintje; 
– Növekedjen azon személyek száma, akik társadalmi felzárkózást segítő (különösen oktatási, képzési és foglalkoztatási) programokba kapcsolódnak; 
– Növekedjen a célterületen élő személyek közül foglalkoztatásba kerülők száma; 
– Növekedjen telepszerű környezetben élő gyermekek óvodáztatási aránya; 
– Javuljanak a programba bevont iskoláskorú gyermekek/fiatalok iskolai előrehaladási esélyei, tanulmányi eredményei és szabadidő eltöltési lehetőségei; 
– Javuljon a célterületen élő személyek egészségi állapota; 
– Fenntarthatóan javuljon a célcsoport szempontjából szükséges közszolgáltatások elérhetősége;Fenntarthatóan javuljon a közszolgáltatásokat nyújtók és a célcsoport kapcsolattartása; 
– Csökkenjen a szenvedélybetegséggel rendelkezők száma; 
– Növekedjen a célcsoport felkészültsége az integrált környezetben való életvitelszerű tartózkodásra; 
– Növekedjen az integrált környezetben élők befogadási hajlandósága és kevesebb hátrányos megkülönböztetés érje a telepen elő vagy onnan beköltöző családokat; 
– Javuljon a közösségi kohézió a településen. 
– Növekedjen az önálló lakhatási feltételek segítését célzó támogatásokhoz való hozzáférési lehetőség igénybevételére való képesség (CSOK, kedvezményes építési telek vásárlása, munkaviszony létesítését segítő beavatkozások) 
A célok elérését szolgáló főbb beavatkozások a következők: 
– a helyi viszonyok áttekintése; 
– diagnózis alapú komplex fejlesztés programterv elkészítése; 
– bevonás 
– jelenléten alapuló szociális munka 
– felnőttképzés 
– foglalkoztatás 
– munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztése, munkagyakorlat szerzés támogatása 
– a helyi humán szolgáltatások elérhetőségének fejlesztése, koordinációjuk javítása; 
– szociális, közösség-fejlesztési, oktatási, és egészségügyi 
szolgáltatások nyújtása 
– szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása 
– a hátrányos megkülönböztetés csökkentésére érzékenyítő tevékenységek; 
– ezeknek a tevékenységeknek a célcsoport részéről történő visszacsatolás. 
A periférikus élethelyzetek felszámolása a generációkon át mélyülő (foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, közösségi, lakhatási és szolgáltatásokhoz való hozzáférési) hátrányok felszámolását jelenti az eszközök összehangolt, integrált módon történő folyamatos biztosításával, valamint az érintettek, a helyi közösségek, az önkormányzatok, civil szervezetek és egyházi jogi személyek aktív részvételével. A fejlesztések alapja a célterületen zajló folyamatos szakmai jelenlét (jelenléten alapuló szociális munka). 
Uniós támogatásból először a TÁMOP 5.3.6-11/1 Komplex telepprogram című konstrukció keretében 8,04 Mrd forint forrásból összesen 55 település (köztük 25 nem városi és 30 városi jogállású) valósított meg programot annak érdekében, hogy elősegítsék a periférikus élethelyzetben élő marginalizált csoportok társadalmi és területi integrációját. A konstrukció kiegészítéseként 8 településen folyt lakhatási beruházás is a TIOP 3.2.3.A-13 keretében. 
A telepprogram azon mélyszegénységben élő családok egy részének nyújt kitörési lehetőséget, akik felzárkózását a lakhatási körülményeik akadályozzák legnagyobb mértékben. A hátrányos helyzet, az esélytelenség különösen nagy arányban érinti a roma lakosságot, amit jól mutatnak a roma kutatások tapasztalatai. A szegregált lakókörnyezetből adódó problémák ugyanakkor egyszerre sújtják a telepeken élő roma és nem roma embereket/családokat. A program az egyén/család munkaerőpiaci és közösségi aktivizálódásához, a gyermekek óvodai és iskolai rendszeres részvételéhez köti a lakhatási feltételek javítását, illetve biztosítását (a lakhatási elemek külön támogatási kérelem keretében kerülnek támogatásra). 
A telepszerű lakhatási körülmények között élőkre irányuló komplex programok a jelen programozási időszakban három operatív program támogatásával indulnak: a Területi és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) a városi rangú településeken és azok külterületein, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programból (VEKOP) Pest megyében városi és nem városi rangú településeken a szociális város-rehabilitációs intézkedések keretein belül, az Emberi Erőforrások Operatív Programból (EFOP) a nem városi rangú településeken, illetve vadtelepeken. 
A Kormány által az 1603/2014. (XI. 4.) határozattal elfogadott Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (MNTFS) egyik (lakhatási) beavatkozási területeként (7.6.2.) a telepprogramokat, szociális város-rehabilitációt jelöli ki – összhangban a Partnerségi Megállapodással és a fenti Operatív Programokkal. Az MNTFS 2015-2017 közötti – 1672/2015 (IX. 22.) Kormány határozattal elfogadott – intézkedési terve pedig elrendeli, hogy komplex telepprogramot kell indítani a telepszerű lakókörnyezetben élők társadalmi és területi integrációját szolgáló humánfejlesztések támogatására, valamint a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések, lakhatási beruházások biztosítására, és támogatni kell a telepszerű lakókörnyezetben élők kezdeményezésével és aktív közreműködésével megvalósuló programokat. 
A projekt keretében az alábbi fejlesztési irányok valósulhatnak meg: 
– Olyan szegregátumok, amelyek nem voltak kedvezményezettek a TÁMOP 5.3.6-11/1 Komplex telepprogramban:a települési szövetbe ágyazott vagy a településtesttől elkülönült, jellemzően hagyományos építésű településrészek (telepek), ahol marginalizált közösségek élnek, és ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú lakosságon (15-59 éves lakosság) belül eléri, illetve meghaladja a határértéket. A cél a további leszakadás megállítása, és lehetőség szerint a terület és az ott élő lakosság státuszának emelése, rehabilitálása. Hangsúlyosan jelenik meg a komplex fejlesztések között a jelenlét típusú szociális munka megteremtése. 
– Olyan nem városi szegregátumok, ahol korábban már megvalósítottak komplex telepprogramot, ahol a cél az eddig elért eredmények továbbfejlesztése és újabb eredmények elérése (a TOP és EFOP közötti lehatárolás értelmében a városi jogállású települések komplex telepprogramra a TOP szociális város-rehabilitációs intézkedése keretében nyújthatnak be támogatási kérelmet). Hangsúlyosan jelenik meg a komplex fejlesztések között a minőségi szolgáltatások elérésének biztosítása és a foglalkoztatási elemben a munkagyakorlat biztosítása a célcsoporttagoknak. 
– “Vadtelepek”, ahol a telep teljes felszámolása a cél, az itt élők integrált lakókörnyezetbe való költözésének támogatásával. Hangsúlyosan jelenik meg a komplex fejlesztések között a jelenlét típusú szociális munka megteremtése és ezzel a hosszú távú kísérés megalapozása.. 
Szakmai-módszertani-képzési támogatást biztosít az EFOP-1.6.1. “Felzárkózási együttműködések támogatása” című kiemelt konstrukció megvalósítója kötelező együttműködő partnerként. 
A lakhatási feltételek biztosítása mellett jelen Felhívás támogatásával olyan beavatkozásokat kell végezni, amelyek segítik, hogy az érintettek képessé váljanak saját lakhatásukat és élethelyzetüket úgy kezelni, hogy az a helyi közösségi érdekek kölcsönös figyelembevételével történjen. 
Jelen Felhívásban meghatározott tevékenységeket kizárólag a kapcsolódó EFOP-2.4.1 ERFA felhívásban meghatározott tevékenységekkel együtt lehet végrehajtani. Egyik a másik nélkül nem valósítható meg. Amennyiben a támogatást igénylő a két konstrukció közül valamelyiket nem valósítja meg, a támogató eláll a másik konstrukció finanszírozásától, és visszaköveteli a támogatást. 
Jelen Felhívás keretében kizárólag olyan támogatási kérelmek támogathatóak, amelyek megfelelnek a fenti célkitűzésnek. 

Célcsoport bemutatása 
A program célcsoportjába a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben, szegregátumokban élő, halmozottan hátrányos helyzetű, alacsony, illetve elavult iskolai végzettséggel rendelkező, jellemzően szociális és anyagi gondokkal küzdő, roma és nem roma egyének és családok tartoznak, de a program a település egésze számára is nyújt olyan szolgáltatásokat, amelyek segítik a hátrányos helyzetű emberek felzárkózását és a település életébe történő integrációjukat. Cél, hogy a generációkon át mélyülő hátrányos helyzet megelőzése érdekében a bevont személyek olyan családok tagjai legyenek, amelyeknél a különböző programokon keresztül biztosítható az egész család felzárkózásának segítése. 
Család: A társadalom alapvető egysége, egymással közeli rokonságban álló emberek csoportja. A család olyan együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait vagy házassági vagy élettársi (nem regisztrált is) kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval vérségi (kivételes esetben örökbefogadási) kapcsolat köt össze. 
Közvetlen célcsoport: 
Olyan 16-54 éves hátrányos helyzetű szegregátumban élő személy és családja, akire egyéni fejlesztési terv készül a projekt során. 
Közvetett célcsoport: 
Szegregátumban élő személyek, akikre egyéni fejlesztési terv nem készül a projekt során. 
1.2. A rendelkezésre álló forrás 
A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 22 milliárd Ft. 
Jelen Felhívás forrását az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. 
A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 110 – 488 db 
1.3. A támogatás háttere 
Jelen Felhívást az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: EFOP) keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: Támogató) hirdeti meg a 1037/2016 (II.9.) számú kormányhatározatban szereplő éves fejlesztési keret alapján. 

2. ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK ELÉRHETŐSÉGE 
Ha további információkra van szüksége, forduljon bizalommal a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálathoz a 06/1 896-0000-ás, normál díjazású telefonszámon, ahol hétfőtől csütörtökig 8:30-tól 16 óráig, pénteken 8:30-tól 14 óráig fogadják hívását. 
Kérjük, kövesse figyelemmel a felhívással kapcsolatos közleményeket a http://www.szechenyi2020.hu oldalon, ahol a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálat elektronikus elérhetőségeit is megtalálhatja! 

3. A PROJEKTEKKEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK 
Kérjük, hogy a támogatási kérelem összeállítása során vegye figyelembe, hogy a projekteknek meg kell felelniük különösen a következőknek: 
3.1. A projekt keretében megvalósítandó tevékenységek 
3.1.1. Önállóan támogatható tevékenységek 
3.1.1.1. Kötelezően megvalósítandó önállóan támogatható tevékenységek: 
Projekt szakmai megvalósítása 

Célcsoporttagok és közösség felkészítése a megvalósításra 
1. A beavatkozás első fázisaként a folyamatos szociális munkás jelenlét biztosításával a kölcsönös bizalomépítés, kapcsolatteremtés zajlik a szegregátumokban élőkkel, illetve a helyi szereplők bevonására, aktivizálására kerül sor. 
2. Ugyanezen időszakban kerülnek megerősítésre és kidolgozásra a kölcsönös támogató együttműködés részletei a települési intézményhálózattal, a településen működő gazdálkodó és civil szervezetekkel, egyházakkal, helyi/megyei roma nemzetiségi önkormányzatokkal és más potenciális partnerekkel, például a településen nem található, de területileg illetékes és releváns segítő és támogató szolgáltatókkal (pl. egészségügyi és oktatási intézmények, foglalkoztatók). 
3. A támogatást igénylőnek a bevonásra kerülő célcsoporttagokkal együttműködési megállapodást szükséges kötnie, melyben a megvalósító rögzíti azon szolgáltatásokat, melyet a célcsoporttag részére biztosít a projekt keretében, illetve a célcsoporttag vállalja az együttműködést és a részvételt projektben (az együttműködési megállapodás a Felhívás mellékletét képezi). 

Csillag- “Cherhaj” szolgáltató pont 
4. Amennyiben a támogatást igénylő nem rendelkezik megfelelő ingatlannal a jelenlét alapú szociális munka helyszínének biztosítására, köteles azt ideiglenes jelleggel biztosítani – jelen Felhívás terhére – a célcsoporttagok számára könnyen elérhető helyen ingatlan vagy mobil konténer bérlésével az EFOP-2.4.1 projekt keretében biztosított Csillag- “Cherhaj” szolgáltató pont használatba vételéig. 

A célcsoport bevonásának előkészítése, egyéni fejlesztési tervek készítése 
5. A közvetlen célcsoport a projekt fejlesztéseiben érintett, hátrányos helyzetű szegregátumban élő 16-54 éves korú személyek. A szegregátumok területén kötelező a programban részt vevő személyekre az alábbiak szerint egyéni fejlesztési tervet készíteni: 
– 300 fő alatti szegregátum esetén a 16-54 éves korú lakónépesség legalább 80%-ára, 
– 301-500 fő közötti szegregátum esetén a 16-54 éves korú lakónépesség legalább 60%-ára, 
– 501-1000 fő közötti szegregátum esetén a 16-54 éves korú lakónépesség legalább 40%-ára, 
– 1000 fő feletti szegregátum esetén a 16-54 éves korú lakónépesség legalább 25%-ára. 

6. Minden célcsoporttag egyéni fejlesztési tervének kötelező mellékletét képezi az ún. családi fejlesztési terv, melyben a vele egy háztartásban élő családtagok, különös tekintettel a gyerekek fejlődését akadályozó családi problémákból adódó problémák kezelésére, oldására van lehetőség. A szociális munkás rendszerszemléletben gondolkodva a család egészét segíti, gondozza az egyén minél hatékonyabb integrálódása érdekében. 
Önmagában 16 évesnél fiatalabb személyre nem támogatható egyéni fejlesztési terv elkészítése. 

7. Jelenléten alapuló folyamatos szociális munka, mely biztosítja a telepen élő célcsoport felkészítését a projekt tervezésére, illetve bevonását a megvalósításba, amit helyi diagnózis alapján kell előkészíteni. Egy szociális munkás maximum 30 célcsoporttag ellátását valósíthatja meg. 

A helyi humán szolgáltatások elérhetőségének fejlesztése, koordinációjuk javítása 
8. A település egészét célzó bizalomépítő, erősítő tevékenységek. 
9. Létező közszolgáltatásokhoz, önkormányzati ellátásokhoz való hozzáférés telepen élők számára történő biztosításának szervezése; szükség esetén az ezekben a szolgáltatásokban dolgozók felkészítése. 
10. A helyi ellátórendszerrel való együttműködés kialakítása, különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekjóléti alapellátásra és szakellátásokra. 
11. A Közösségi Beavatkozási Terv felülvizsgálata, szükség szerinti módosítása. 
12. A telepen/településen élők bevonása konkrét munkafolyamatokba. 
13. Konfliktuskezelés, mediáció. 
14. A munkafolyamatokhoz a megfelelő szaktudású szakember háttér/koordináció biztosítása. 
15. A környező foglalkoztatási lehetőségek (betanított munkák, munkahelyek, közlekedés, szolgáltatások, képzések stb.) felderítése, együttműködések kialakítása. 

A Közösségi Beavatkozási Terv és egyéni fejlesztési tervek megvalósítása – Szociális, közösség-fejlesztési, oktatási, képzési, egészségügyi és munkaerő- piaci szolgáltatások. 
16. A tevékenységek ezen csoportja a hosszabb távú eredmények feltételeinek megteremtését szolgálja az elkészített egyéni fejlesztési tervek és a Közösségi Beavatkozási Terv alapján. Elkülönülő, de a kölcsönhatásokra figyelő módon tervezett szociális, gyermekjóléti, közösség-fejlesztési, oktatási, képzési, egészségügyi és munkaerő-piaci szolgáltatásokat szükséges nyújtani a szegregátumban élők számára, beleértve a helyben már működő szolgáltatások igénybevételét. 

Helyi humán szolgáltatási kapacitások fejlesztése és a szolgáltatók együttműködésének megerősítése 
17. A konzorciumi partnerek, együttműködő partnerek és egyéb helyi szereplők bevonásával (pl. iskola, tanoda, egyház, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltató) rendszeres időközönként workshopok megtartása; 

Kora gyermekkori, gyermekkori és iskolán kívüli fejlesztés és oktatás 
A bevonandó 18 év alatti lakosság esetében javasolt a helyi intézményekkel együttműködve minél több gyermek esetében az óvodai nevelés feltételeinek megteremtése, valamint az iskolán, illetve nevelési intézményen kívüli gyermekfoglalkoztatás, fejlesztés, oktatás megszervezése. 
18. Telepen élő tanulók felzárkóztatása, képesség- és kompetenciafejlesztése. 
19. Szülői szerep erősítését célzó tréningek. 
20. Iskoláskorú gyermekek iskolai előmenetelének iskolán kívüli támogatása, tehetségfejlesztése, kiemelten a már működő szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítésével. 
21. Az iskolai lemorzsolódás megelőzése érdekében a bevont személyek és családok és az oktatási intézmények közötti együttműködés megerősítése, az iskolai felzárkózást támogató szolgáltatások biztosítása. 
22. Drogprevenciós és további felvilágosító és megelőzési programok. 
23. Fejlesztő, feszültség feldolgozó, pozitív mintákat közvetítő játékos és sport-szabadidős programok. 
24. Koragyerekkori fejlesztések elérését támogató programok. 
25. Az óvodai, iskolai nevelésben való eredményes részvétel előmozdítása az óvoda, iskola és a család közötti koordinációt biztosító start asszisztens alkalmazásával (az adott szegregátumban élő projektben foglalkoztatott segítő személy). 

Egészségügyi szolgáltatások elérésének javítása 
26. Egészségügyi szűrések megszervezése, a célcsoporttagok számára az egészségügyi alap és szakellátás keretében igénybe vehető szűrővizsgálatok (melyek az 51/1997. (XII. 18.) NM rendeletben kerülnek rögzítésre) elérésének lehetővé tétele. 
27. Egészségfejlesztő, felvilágosító programok, egyéni tanácsadás, a lelki egészség fejlesztését szolgáló tájékoztatás, információ-nyújtás. 
28. Étkezési szokások, gyermek étkeztetési szokások formálása. 
29. A családi életre felkészítő programok megvalósítása. 
30. Dohányzás leszokást, alkohol és drog problémák megoldását segítő programok megvalósítása. 

Felnőttoktatás, felnőttképzés, szakképzés 
Cél a bevonandó aktív korú (16-54 éves) lakosság esetében a hiányzó általános iskolai végzettség, valamint – a helyi és a térségi foglalkoztatási lehetőségekhez illeszkedően – minél több személy esetében OKJ-szintű végzettség megszerzése. 
A TÁMOP 5.3.6-11/1 Komplex telepprogramot megvalósító támogatást igénylőknek a képzési terv elkészítésénél az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venniük: a bevont aktív korú (16-54 éves) célcsoporttagok esetében kötelező tevékenységként csak OKJ-s képzést valósíthatnak meg, amelyet kizárólag a helyi és térségi munkaerő-piaci igényeknek és a célcsoporttagok igényeinek, képességeinek megfelelően tervezhetnek meg. 
31. Képzés-szervezői feladatok ellátása. 
32. Képesség-, készség- és kompetenciafejlesztő programok (pl. munkavállalást gátló egyéni problémák kiküszöbölése, képzésben való részvétel segítése), az érintettek felkészítése a munkavállalásra, képzés, munkaszocializációs tevékenységek az egyéni fejlesztési terv alapján. 
33. Az informatikai és nyelvi készségek fejlesztését biztosító programok. 
34. A potenciális foglalkoztatók érzékenyítése. 
35. A potenciális foglalkoztatók képzési igényeinek felmérése (a foglalkoztatás időbeli kereteivel összehangolt formában). 
36. Képzésben való részvétel elősegítése: 
– motiváció erősítése, 
– alap- és kulcskompetenciák fejlesztése, 
– közismereti és kommunikációs felzárkóztatás. 
37. Megélhetési támogatás nyújtása a képzés teljes időtartamára (2003. évi CXXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az egyenlőség előmozdításáról). 
38. Utógondozás: a képzésekben részt vevők foglalkoztatásba, elsődleges munkaerő- piacra kerülésének elősegítése. 
39. Képzésben való bennmaradást segítő szolgáltatások szervezése/biztosítása, beleértve képzésekre való eljutás biztosítása, megszervezése. 
40. A képzéshez szükséges kis értékű eszközök beszerzése. 
41. Munkagyakorlat megszerzésének támogatása. 

Foglalkoztatás elősegítése 
42. Az érintettek számára alkalmas helyi, térségi foglalkoztatási lehetőségek feltárása, együttműködés kialakítása munkáltatókkal. 
43. A foglalkoztatási lehetőségeknek megfelelő mobilitás biztosítása (pl.: a munkahelyre jutás támogatása a munkakipróbálás időtartama alatt). 
44. A leendő munkáltatók felkészítése a képzésből kilépők (el)fogadására, munkahelyi beilleszkedésének támogatására. 
45. Munkáltatók részére sokszínűségi, érzékenyítő tréning biztosítása. 
46. Munkahelymegtartást segítő tevékenységek (kapcsolattartás munkáltatókkal, mediálás). 
47. A programba bevont személyek foglalkoztatásának támogatása a területileg illetékes kormányhivatal foglalkoztatási főosztályának bevonásával. 
48. Az elhelyezkedettek nyomon követése, utógondozása, munkahelyi beilleszkedésük segítése. 
49. Ingázóknak közösségi szálláslehetőségek felkutatása és az ingázás megszervezésének elősegítése. 
50. Annak elősegítése, hogy a program célcsoportja részt vehessen egyéb forrásból finanszírozott településüzemeltetési, -felújítási, valamint lakhatási körülményeket javító programokban. 

Kiszervezhető tevékenységek köre és mértéke 
Kiszervezhető tevékenység mindazon harmadik féltől beszerezhető szolgáltatás, 
– melyet a támogatást igénylő erőforrás hiányában nem tud saját kapacitással megvalósítani, vagy 
– rendelkezik ugyan megfelelő erőforrással, azonban igazoltan költséghatékony a kiszervezéssel történő megvalósítás. 
Kivételt képeznek a jogszabály által meghatározott hatósági igazgatási-, szolgáltatási díjak, illetékek díja, továbbá azok az Általános (rezsi) költségek között elszámolható költségek, melyet a támogatást igénylő olyan szolgáltatótól szerez be, mely kizárólagos szolgáltató az adott területen (például közüzemi szolgáltatások és postaköltség esetén). A Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó kommunikációs szolgáltatásokra és az azokhoz kapcsolódó termékekre vonatkozóan a kiszervezés aránya 100%, a projekt egyéb tevékenységeire vonatkozóan maximum 75% lehet. 
A kiszervezhető tevékenységek mértéke: a forrás maximum 50%-a. 
Projekt előkészítési időszaka: 
– Projektmenedzsment felkészítése 

Projekt megvalósítási időszaka: 
1. Szakmai megvalósítók részére: 
– Szupervízió 
– Workshop 
– Szakmai nap-projekt előrehaladásának, jó gyakorlatainak megosztása 
– Szakmai tanulmány utak- tapasztalatcsere-jó gyakorlatok megtekintése 
– Közösségfejlesztő és szervezetfejlesztő tréningek 

2. Célcsoport számára (Egyéni és/vagy családi fejlesztési tervhez): 

Foglakoztatás- képzés: 
– OKJ-s, engedélyeztetett képzések 
– Tréningek 
– Képzésekhez kapcsolódóan- OKJ-s vizsgáztatás költségei: vizsgabizottság tagjainak költségei, bizonyítvány, törzslap, tételek 
– Munkaerő-piaci szolgáltatások költségei 

Közösségfejlesztés: 
– Rendezvényszervezés 
– Kirándulások, táborozás 

Lakhatás: 
– Lakókörnyezet, lakhatási feltételek biztosítása- beleértve a konténeres hulladékgyűjtést a terület megtisztítására, a rágcsáló és csótányirtást, eb oltást, kóbor állatok befogását (1alkalom/félév/tevékenység) 

Szakemberek biztosítása speciális fejlesztésekhez: 
– Pszichológus 
– Jogász 
– Fejlesztő pedagógus 
– Logopédus 

3. Egyéb szakmai megvalósításhoz kapcsolódó költségek: 

Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó bérleti díjak: 
– Szakmai munka megvalósítása érdekében- Gépjármű, autóbuszbérlés 

Nyilvánosság biztosítása: 
– Záró kiadványok 
– Projekttábla 
– Projektnyitó vagy projektzáró rendezvény 
Honlap létrehozása és üzemeltetése
4. A TÁMOGATÁSI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELEI 
4.1. Támogatást igénylők köre 
Jelen Felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be a nem városi jogállású települések önkormányzatai: 
– 321 Helyi önkormányzat 

Jelen Felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására kizárólag konzorciumi formában van lehetőség. 
Nem nyújthat be támogatási kérelmet az a konzorcium vezetői feladatot ellátó települési önkormányzat, amely nem rendelkezik testületi döntéssel arra vonatkozóan, hogy a testület a támogatási kérelem benyújtásával egyetért és a projekt megvalósítását támogatja. 
Kötelező 1 konzorciumi partner bevonása: 
– 572 Nonprofit korlátolt felelősségű társaság 
– 573 Nonprofit részvénytársaság 
– 575 Nonprofit közkereseti társaság 
– 576 Nonprofit betéti társaság 
– 569 Egyéb alapítvány 
– 529 Egyéb egyesület 

A konzorciumba kötelezően bevont nonprofit szervezet alapító okiratában szerepelnie kell a szociális ellátás, vagy foglalkoztatás területére vonatkozó tevékenységnek, illetve legalább egy tevékenységnek az alábbi területek egyikén: szociális ellátás, közösség-fejlesztés, oktatási, egészségügyi, képzési vagy foglalkoztatási tevékenység. A nonprofit szervezetnek igazolnia kell az alapító okiratban szereplő tevékenység területén szerzett legalább 3 éves szakmai jártasságát (a támogatási kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül). 
A szakmai jártasság igazolásának módja: 
– legalább két lezárt év közhasznúsági jelentése, vagy 
– legalább két lezárt év éves beszámolója. 

További konzorciumi tagokként a fent felsorolt szervezeteken kívül az alábbi szervezetek is bevonásra kerülhetnek: 
– Felzárkózási koordinációs feladatokat ellátó, a társadalmi felzárkózás politika eszközeit alkalmazó, a közfoglalkoztatással összefüggő feladatait kiemelt szempontként ellátó központi költségvetési szerv 
– 572 Nonprofit korlátolt felelősségű társaság 
– 573 Nonprofit részvénytársaság 
– 575 Nonprofit közkereseti társaság 
– 576 Nonprofit betéti társaság 
– 559 Egyházi jogi személy 
– 322 Helyi önkormányzati költségvetési szerv 
– 371 Roma nemzetiségi önkormányzat 
– 372 Helyi kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya 

A konzorciummal szemben támasztott feltételek: 
– Konzorcium minimum kettő, maximum öt tagú lehet. 
– Egy települési önkormányzat csak egy konzorciumban vehet részt. 
Egy államháztartáson kívüli nonprofit szervezet több konzorciumban is részt vehet konzorciumi partnerként. 
– A támogatási kérelem benyújtásához konzorcium létrehozására irányuló együttműködési megállapodást kell kötni. 

Kötelező együttműködő partnerként bevonni: 
– Az EFOP-1.6.1. “Felzárkózási együttműködések támogatása” című kiemelt konstrukció megvalósítóját, valamint kötelező együttműködni a konstrukcióban alkalmazott tapasztalati szakértőkkel. 
– Települési, ennek hiányában megyei roma nemzetiségi önkormányzatot, amennyiben nem konzorciumi partner. 
– Helyi családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást ellátó intézményt, amennyiben nem konzorciumi partner. 
– Helyi kormányhivatal foglalkoztatási főosztályát, amennyiben nem konzorciumi partner. 
4.2. Támogatásban nem részesíthetők köre 
Lásd az ÁÚF “Kizáró okok listája” c. részben. 
4.3. A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja 
Jelen Felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására 2017. március 29-től 2019. március 29-ig van lehetőség.
Ezen időszak alatt az alábbi értékelési szakaszok kerültek meghatározásra:
2017. március 29. – 2017. április 26.
2017. május 2.- 2017. július 1.
2017. szeptember 4. – 2017. szeptember 11.
2017. szeptember 18. – 2018. március 1.
2018. március 6. – 2018. július 1.
2018. július 6. – 2019. március 29.
A támogatási kérelem benyújtásának módja online benyújtás, elektronikus kitöltő programon keresztül. 
Felhívjuk a figyelmet, hogy a kitöltő programban véglegesített támogatási kérelemhez a Felhívás 6. pontjában leírt módon kell csatolni a kérelem elektronikus benyújtását hitelesítő, cégszerűen aláírt nyilatkozatot is! A nyilatkozat papír alapú példányát – ha azt nem minősített elektronikus aláírással látták el – postai úton is be kell nyújtani az elektronikus benyújtást követően legkésőbb az elektronikus benyújtást követő 3 napon belül zárt csomagolásban, postai ajánlott küldeményként vagy expressz postai szolgáltatás/futárposta-szolgáltatás (garantált kézbesítési idejű belföldi postai szolgáltatás) igénybevételével a következő címre: 
Emberi Erőforrások Minisztériuma 
EU Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság 
1397, Budapest, Pf. 504. 
Kérjük, hogy a küldeményen jól láthatóan tüntesse fel a Felhívás kódszámát, a támogatást igénylő nevét és címét!
5. A FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK 
Kérjük, a projekt előkészítése során vegye figyelembe, hogy a támogatást a projekt megvalósítása során csak akkor tudja majd igénybe venni, ha megfelel a következő szabályoknak! 
5.1. A támogatás formája 
Jelen Felhívás keretében nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül. 
5.2. A projekt maximális elszámolható összköltsége 
Jelen Felhívás esetében nem releváns. 
5.3. A támogatás mértéke, összege 
a) Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 45 millió Ft, maximum 200 millió Ft. 

b) A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100%-a. 
https://www.palyazat.gov.hu/efop-162-16-szegreglt-lethelyzetek-felszmolsa-komplex-programokkal-esza
A fenti kiírást terjedelmi okokból rövidítettük, az eredeti a szövegben található webcímen elérhető. (A Szerk.)

A pályázattal kapcsolatos dokumentumok:
pályázati csomag