Mit kell tudni az új pályázatról?
A korábbi, a naperőmű-fejlesztők dominanciáját hozó kiírásokhoz képest jelentős eltéréseket tartalmazó pályázat kizárólag olyan 5 és 50 MW közötti meglévő erőműegység felújítására vagy fejlesztésére vonatkozhat, amelyet
LEGALÁBB 20 ÉVVEL A KIÍRÁS IDŐPONTJA ELŐTT HELYEZTEK ÜZEMBE ÉS A PÁLYÁZAT KIÍRÁSA ELŐTTI 20 ÉVBEN LEGALÁBB 14 ÉVET ÜZEMSZERŰEN MŰKÖDÖTT.
A korábbi kiírásokban is szerepelt ugyan a meglévő erőműegységek felújítási célja, de azokba az új beruházás révén létesülő erőműegységek támogatásának célja is bele volt foglalva, az éles árverseny miatt pedig a felújításoknak nem volt esélyük nyerni.
Az új pályázat keretében elnyerhető támogatás nem igényelhető olyan erőműegység felújítására sem, amely egésze vagy bármilyen részegysége tekintetében a pályázó kötelező átvételi vagy prémium típusú támogatással rendelkezett a kiírás időpontjában. Pályázni – az egyéb feltételek teljesülése mellett – olyan már meglévő erőműegységekkel lehet, amelyek megújuló energiaforrásból termelnek villamos energiát és jelentős – az eredeti kezdeti beruházási érték 50%-át meghaladó költségű – felújításon vagy fejlesztésen esnek át a teljesítőképesség megőrzése vagy növelése érdekében. Vegyes tüzelésű erőműegység felújítása esetén a teljesítőképesség megújuló energia felhasználással arányos részét kell figyelembe venni a teljesítőképesség fenntartásának megítélésénél.
További változás a korábbiakhoz – így például az áprilisban kiírt idei első tenderhez – képest
A KIOSZTHATÓ TÁMOGATÁSI KERET KÉT NAGYSÁGRENDDEL 17 MILLIÁRD FORINTRA TÖRTÉNŐ MEGEMELÉSE.
Kikerült a támogatható termelésre vonatkozó szám
Az új kiírás első változatában a támogatható villamosenergia-mennyiséget 870 GWH/évben határozták meg (az április kiírásban ez 300 GWh/év volt), nem sokkal korábban, december 9-én azonban a kiírás úgy módosult, hogy a támogatási kerethez tartozó, a támogatott villamos energia mennyiségre vonatkozó 870 GWH/éves konkrét szám kikerült belőle. A változás a kijelölt két pályázati kategória közül csak a nagyobbat érintette – legalább 20 MW, de 50 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű erőműegységek -, míg a kisebb pályázati kategóriára vonatkozóan – legalább 5 MW, de 20 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű erőműegységek – a szövegben maradt a kiosztható támogatott villamosenergia-mennyiség 30 GWh/éves korlátja. Nem módosult a kiírás abból a szempontból sem, hogy a kis kategóriában a kiosztható éves új támogatási korlát 600 millió forint, a nagy kategóriában pedig 16,4 milliárd forint.
A fenti változás egy december 7-i NFM-rendeletet módosító ITM-rendelet nyomán került be a kiírás szövegébe, ahogy szintén ennek hatására egészült ki a december 9-én frissített pályázati kiírás (2. verzió) a következő ponttal is: “Ha az a) vagy b) pont szerinti kategóriában a beérkezett ajánlatokhoz tartozó támogatási igények nem érik el sem a kiírandó mennyiségre, sem a kiosztható éves új támogatásra vonatkozó korlátot, akkor az adott kategória két külön pályázati kategóriára bontandó a hiánytalanul beérkezett és a hiánypótlásra szoruló pályázatok szerint. Az adott kategóriában beérkezett ajánlatok között e tekintetben nem veendők figyelembe azok a pályázatok, amelyek érvénytelensége hiánypótlási felhívás nélkül megállapítható.”
A támogatható méretkategóriák szintén érdemben módosultak az áprilisi kiíráshoz képest, melyben az 0,3 és 1 MW, valamint az 1 és 20 MW közötti névleges teljesítőképességű erőműegységek alkották a két pályázati kategóriát; a mostani kiírásban viszont 5 és 20 MW, valamint 20 és 50 MW között határozták meg a két kategóriát. (Az 50 MW-os mérethatár korábban egyszer már szerepelt az egyik tenderkiírásban.) Továbbá, az új kiírás szerint a benyújtható legmagasabb ajánlati ár 38,15 forint/kWh, míg a legutóbbi érvényes, áprilisi kiírásban ezt 27,32 forint/kWh-ban határozták meg.
Az új tendert november 19-én hirdette meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az Innovációs és Technológiai Minisztérium felkérésére, majd a kiírási dokumentáció november 22-én került nyilvánosságra, mielőtt tehát december 9-én módosult.
Már nem elvárás a kapcsolt termelésre való alkalmasság
A mostani kiírás azonban nem közvetlenül követte a fent többször említett áprilisi kiírást. A MEKH 2021. október 15-én is közzétett egy (idei második) METÁR pályázati kiírást, ezt azonban november 19-én, vagyis a harmadik pályázat meghirdetésének napján visszavonta. Az előző kiírás visszavonásáról azért döntött a Hivatal, mert megítélése szerint egy, a kiírási dokumentáció közzétételét követő jogszabály-módosítás jelentős mértékben befolyásolhatja a pályázatokat, illetve érintheti a kiírási dokumentációban foglaltakat. A Hivatalnak a kiírási dokumentáció időbeli korlátozás nélküli módosítására és visszavonására is volt lehetősége (éppen a kiírási dokumentáció egyik pontja szerint), végül utóbbi mellett döntött.
A hivatkozott jogszabály-módosítás egy november 8-i kormányrendelet, amely november 9-i hatállyal hatályon kívül helyezte egy korábbi kormányrendelet egy lényeges bekezdését, mely szerint a biomasszából vagy biogázból nyert villamos energia termelője a kötelező átvétel keretében történő értékesítésre vagy a zöld prémium típusú támogatásra akkor jogosult, ha az erőműegység alkalmas nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre (vagyis villamos- és hőenergia egyidejű előállítására – a szerk.).
Az új változtatás gyakorlatilag azt jelenti, hogy a korábbiakkal szemben mostantól elméletileg
NEM CSUPÁN A KAPCSOLT TERMELÉSRE ALKALMAS BIOMASSZÁS ÉS BIOGÁZOS ERŐMŰVEK LEHETNEK JOGOSULTAK A TERMELÉSÜK UTÁN ÁTVÉTELI TÁMOGATÁSRA, HANEM AZOK IS, AMELYEK CSAK ÁRAM- VAGY CSAK HŐTERMELÉSRE KÉPESEK.
A változtatásnak megfelelően a legutóbbi, harmadik idei kiírásból a visszavont kiíráshoz képest kikerült a kapcsolt termelésre való alkalmasságot előíró kötelezettség.
Az októberi pályázati kiírás visszavonásakor az előző, második idei tender jelentkezői már túl voltak a pályázati dokumentáció benyújtásán is, hiszen erre 2021. november 5. 00:00 órától aznap éjfélig volt lehetőségük. (Egyébként az október 15-én közzétett kiírási dokumentáció október 29-én szintén módosításra került, mielőtt visszavonták volna. A módosítás egyebek mellett a benyújtási határidőket is érintette, hiszen az első verzióban eredetileg november 2. 0 órától november 4. éjfélig tartó benyújtási időszak szerepelt, ezt írták át aztán a november 5-i határidőkre.)
Helyzetbe kerülhetnek a biomassza- és biogáz-erőművek
A kiírás specifikumai arra engednek következtetni, hogy ezúttal a régi biomassza- és biogáz-tüzelésű erőművek is sikerrel szállhatnak versenybe a támogatásokért, noha nem tűnik kizárhatónak, hogy új naperőművek régi biomassza-erőművek mellé való építésével is lehet pályázni. Az biztos, hogy
A LEGALÁBB 20 ÉVES ÜZEMBE HELYEZÉSRE VONATKOZÓ KRITÉRIUMNAK GYAKORLATILAG EGYETLEN JELENTŐSEBB MAGYARORSZÁGI NAPERŐMŰ SEM FELEL MEG, ÉS A SZÉLERŐMŰVEK KÖZÜL IS MINDÖSSZE EGY-KETTŐ.
A biomassza-erőművek az eddigi tendereken szinte kizárólagosan nyertes fotovoltaikus technológiához képest ugyan nagyobb beruházási összegeket igényelnek, a villamosenergia-rendszer szabályozásában betöltött szerepük felértékeli őket. Különösen napjainkban, amikor a hazai naperőmű-kapacitás gyors bővülésével párhuzamosan egyre nagyobb kihívást és költségeket jelent a szükséges szabályozási energia biztosítása is. Így a zsinóráram termelésre is képes régebbi biomassza-erőművek felújításával javulhat a rendszer rugalmassága, fokozva az újabb időjárásfüggő megújuló termelő egységek rendszerbe való integrálhatóságát.
A kiírás szerint a bontási adatokat már karácsony előtt közzéteszi a MEKH a honlapján, míg az eredményhirdetésre valamikor a tavasz folyamán kerülhet sor.
Forrás: portfolio.hu