2019
1. MEGHATÁROZÁS ÉS ALAPOK
1.1. Díj a vállalkozásösztönző tevékenységek elősegítésére
Az Európai Bizottság által alapított “Európai Vállalkozásfejlesztési Díj” pályázat azokat a kiváló kezdeményezéseket ismeri el és jutalmazza, amelyek támogatják a vállalkozói tevékenységet. A 2005-ben alapított díj nem csupán verseny, fő célja, hogy fokozza a vállalkozási tevékenység ismertségét.
Minden évben összeurópai szinten díjazzák azokat a kiváló kezdeményezéseket, tevékenységeket, amelyek mások számára is inspirációt nyújthatnak.
A verseny földrajzilag az Európai Unió 28 tagállamát, valamint a Versenyképességi és Innovációs Keretprogramban (CIP) társuló Izlandot, Norvégiát, Szerbiát és Törökországot foglalja magába.
1.2. Célkitűzések
1. A vállalkozásokat és a vállalkozói tevékenységet előmozdító sikeres tevékenységek és kezdeményezések kiválasztása és ösztönzése;
2. A legjobb vállalkozási elképzelések és gyakorlatok bemutatása és megosztása;
3. A vállalkozók társadalomban játszott szerepének szélesebb körű megismertetése; továbbá
4. A potenciális vállalkozók ösztönzése és inspirálása.
1.3. A vállalkozói szellem fontossága
A vállalkozásbarát politika elválaszthatatlanul összekötődik a kis- és középvállalkozások (kkv-k) szükségleteivel, amelyek az európai vállalatok 99%-át teszik ki, és így létfontosságú részei az európai gazdaságnak. A kkv-k hozzájárulnak az innovációhoz, lendületet adnak a munkaerőpiacnak és ami a legfontosabb: új munkahelyeket teremtenek.
A Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság ezért ügyel arra, hogy jutalmazza azokat a kezdeményezéseket, amelyek megkönnyítik az üzletmenetet, különösen a vállalkozói tevékenység fontosságának elismerésével.
1.4. Miért éri meg pályázni?
Minden pályázó, akit országa benevezett a Díj európai fordulójára, meghívást kap a díjátadó ünnepségre.
A jelöltek pályázatairól szóló információt elhelyezik a Díj honlapján, így a lehető legszélesebb közönség számára válnak elérhetővé. A jelöltek médiakampány és a közösségi média (pl. Facebook) segítségével kapnak nyilvánosságot.
A díjazás formái: a kategóriagyőzteseket a vállalkozásokat támogató gyakorlatok kreatív megvalósításáért tűntetik ki, továbbá egy általános győztes kapja meg a zsűri fődíját. Azon kívül, hogy megkapják magát a díjat, a győztesek találékonyságukért és a sikeres megvalósításért részesülnek elismerésben. Így abban a helyzetben lesznek, hogy az egész Európai Unióban másokat is inspirálni tudnak.
Mind európai mind nemzeti szinten számos médiaesemény biztosítja majd, hogy a győztesek saját ügyfélkörükben és a sajtón keresztül egyaránt megkapják a megérdemelt elismerést.
2. MÓDSZERTAN
2.1. Célközönség
A Díjra pályázhatnak alapítványok, civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok, valamint azon oktatási programok, melyek nem felsőoktatási intézményi kezdeményezések.
A verseny az Európai Unió, illetve a Versenyképességi és Innovációs Keretprogramban (CIP) társuló Izland, Norvégia, Szerbia és Törökország hatóságai számára áll nyitva.
2.2. Kategóriák
A díjnak hat kategóriája van, valamennyi azokat a helyi, regionális és országos tevékenységeket, kezdeményezéseket ismeri el, amelyek sikeresen ösztönzik a vállalkozói teljesítményt:
1. A vállalkozói (üzleti) szellem javítása: Olyan nemzeti, regionális vagy helyi szintű kezdeményezések számára nyújt elismerést, amelyek a fiatalok és a nők körében népszerűsítik a vállalkozói gondolkodásmódot.
Példák: A vállalkozásról és a vállalkozókról alkotott kép javítása, valamint a kreativitás, az innováció és a kockázatvállalás ösztönzése érdekében szervezett rendezvények és kampányok.
2. Befektetés a vállalkozói kompetenciák fejlesztésébe: Olyan országos, regionális és helyi szintű kezdeményezések számára nyújt elismerést, amelyek a vállalkozói és a vezetői készségeket javítják.
Példák: Az olyan speciális szakértelem támogatása, mint a kézműiparhoz szükséges szakismeretek, a nyelvi képességek, számítógép-ismeret; a mobilitás és tanácsadó rendszer vállalkozói, valamint az iskolai és egyetemi vállalkozásoktatás számára.
3. Az üzleti környezet fejlesztése: Elismerésben részesíti azokat az országos, regionális vagy helyi szintű innovatív intézkedéseket, amelyek előmozdítják a vállalkozások indulását és növekedését, egyszerűsítik az adminisztratív eljárásokat és a “Gondolkozz először kicsiben” elvet alkalmazzák a kis- és középvállalkozások érdekében.
Példák: A kis- és középvállalkozások számára a közbeszerzési piacok hozzáférhetőségét megkönnyítő intézkedések, a bürokrácia csökkentése, új vállalkozások indulásának segítése, a kommunikációs és információs technológia (ICT) és az e-business innovációs lehetőségeinek segítése.
4. A vállalkozások külpiacra lépésének elősegítése: Olyan kezdeményezések számára nyújt elismerést, amelyek arra ösztönzik a vállalkozásokat, különösen a kis- és középvállalkozásokat, hogy jobban profitáljanak az Európai Unión belüli és kívüli piacok által kínált lehetőségekből.
Példák: A nemzetközi üzleti együttműködés kialakítását, fenntartását és támogatását célzó projektek; információs vagy partnerkereső eszközök, a KKV-k külföldi piacra lépését segítő szolgáltatások vagy rendszerek.
5. A zöldgazdaság és az erőforrások hatékony felhasználása: Olyan intézkedések és kezdeményezések számára nyújt elismerést országos, regionális és helyi szinten, amelyek támogatják a kis- és középvállalkozások hozzáférését a zöldpiachoz és javítják forrásgazdálkodásukat, például a zöld készségek javításán és partnerkeresésen keresztül csakúgy, mint finanszírozással.
6. Vállalkozás a társadalmi esélyegyenlőségért: Hatóságok, és olyan országos, regionális vagy helyi kezdeményezések számára nyújt elismerést, amelyek a kis- és középvállalkozások társadalmi szerepvállalását hangsúlyozzák. Ebben a kategóriában a hátrányos helyzetűek például munkanélküliek, különösen a tartósan munkanélküliek, bevándorlók, mozgáskorlátozottak vagy etnikai kisebbségből származók vállalkozási erőfeszítéseit is díjazzák.
Példák: A vállalkozásokon keresztül társadalmi igényeket szolgáló civil vagy non-profit vállalkozások.
Az európai zsűri ítéli oda a Zsűri Fődíját annak a pályázónak, amelyet bármely kategóriában a vállalkozási tevékenység előmozdításában a legkreatívabbnak és leginspirálóbbnak vél.
2.3. Kétlépcsős kiválasztási folyamat
A pályázati eljárás két kiválasztási szakaszban zajlik. Amennyiben a pályázók túljutnak a nemzeti fordulón, abban az esetben vehetnek részt a Díj európai fordulójában.
2.3.1. Nemzeti szint
Valamennyi résztvevő ország kijelöl egy EEPA Koordinátort.
A nemzeti koordinátorok hazájukban népszerűsítik a Díjat és valamennyi megfelelőnek tartott tevékenység megvalósítóját ösztönzik a pályázaton való részvételre. A határidőket valamennyi országban a koordinátor dönti el. A koordinátor eldöntheti, hogy szervez-e nemzeti versenyt és díjkiosztó ünnepséget avagy sem. Az Európai Bizottság egységesített jelentkezési lapot készít, és a koordinátoroknak ezt kell használniuk nemzeti szinten.
A koordinátor ügyfélszolgálatként is funkcionál a lehetséges nevezők számára, akiknek felvilágosításra vagy útmutatásra van szükségük a jelentkezési folyamat során. A jelentkezők kiválasztására vonatkozó iránymutatás ugyancsak ebben a dokumentumban található.
A jelentkezések beérkezése után a koordinátor vagy a nemzeti zsűri kiválaszt legfeljebb két projektet két különböző kategóriából saját országa képviseletére.
A döntéshozatali folyamatot minden országban a koordinátor belátására bízzák, viszont minden országnak átlátható jelentéssel – például a kiválasztási ülés jegyzőkönyve – kell megindokolnia döntéseit, ha az Európai Bizottság azt kéri.
Az “Európai Vállalkozásfejlesztési Díj” pályázatra minden országnak legfeljebb két jelöltje lehet két különböző kategóriában. Európai szinten a pályázatokat az EU bármely hivatalos nyelvén be lehet adni. A koordinátorok számára nemzeti jelöltjüknek az “Európai Vállalkozásfejlesztési Díj” pályázat második és egyben utolsó szakaszába való jelöléséhez megállapított határidő 2019. július 03-a (az elektronikus jelentkezés határideje).
A második fordulóban a pályázatokat csak elektronikusan kell elküldeni, pdf és word formátumban egyaránt.
A jelentkezési lapokat a hivatalos pályázati címen kívül, kérjük, küldje el e-mailben az e-mailcímre is.
2.3.2. Európai szint
Amikor a koordinátorok továbbították legfeljebb két nemzeti jelöltjük jelentkezését, a jelentkezési lapokat – legfeljebb 10 oldal – az Európai Bizottságnak továbbítják.
Az európai fordulóban a zsűri tagjait az Európai Bizottság választja ki.
A zsűriben a következők kapnak helyet: az oktatási tevékenység egy képviselője, egy üzleti szervezet, egy vállalkozó az adott év tavaszi európai tanácsi elnökséget ellátó országból, aki lehet vállalkozó, üzleti szervezet vagy magas szintű kormányképviselő, és egy magas szintű kormányképviselő az adott évben az őszi európai tanácsi elnökséget ellátó országból. Két állandó tag is lesz, egyikük a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság, másik pedig a Régiók Bizottságából. A Bizottság továbbá felkéri a zsűri fődíjának előző évi győztesét a zsűriben való részvételre.
A nevezőkről adatbázis készül, a zsűri tagjai pedig minden nevezést elektronikus formában kapnak meg. Kérésre további információkat is kaphatnak.
A nevezések megvitatására összeállított zsűri Brüsszelben ülésezik. A zsűri kinevez egy elnököt, aki szavazategyenlőség esetén döntésre jogosult; a megbízott ügynökségtől egy titkár a zsűri összes ülésén jelen lesz.
A zsűri készíteni fog egy szűkített listát a pályázatokból. Az ülés során kiválasztanak egy-egy győztest a listáról valamennyi kategóriában, valamint egy általános győztest, a zsűri fődíjának nyertesét. A zsűri a lentebb leírt támogathatósági és díjazási feltételek alapján hozza meg döntését.
A zsűri dönthet úgy, hogy egy nevezőt alternatív kategóriába helyez át, amennyiben ezt szükségesnek véli, illetve úgy is dönthet, hogy valamelyik díjat nem adja ki, ha úgy véli, hogy a pályázatok minősége nem megfelelő.
A zsűri benyújtja az Európai Bizottság számára a pályázatokkal kapcsolatos végkövetkeztetéseit, amelyek megjelölik a különböző kategóriáknak és a zsűri fődíjának a győztesét. A zsűri döntése végleges.
A pályázókat meghívják a díjátadási ünnepségre, ahol bejelentik a kategóriák és a zsűri fődíjának győztesét.
2.4. Támogathatósági feltételek
A verseny az EU, vagy a Versenyképességi és Innovációs Keretprogramban (CIP) társuló Izland, Norvégia, Szerbia és Törökország valamennyi helyi, regionális és országos hatósága. Ide tartoznak a kis- és nagyvárosok, régiók és önkormányzatok, valamint az állami hatóságok és vállalkozók közötti köz- és a magánszféra partnerségei (public-private partnership, PPP), oktatási programok, vállalatok és üzleti szervezetek.
Több országot érintő, határokon átívelő kezdeményezésekre vonatkozó nevezéseket is elfogadnak, feltéve, hogy valamennyi érintett ország támogatja őket.
Az “Európai Vállalkozásfejlesztési Díj” pályázat célkitűzése, hogy jutalmazza a helyi, regionális és országos szinten, és – az első két kategória esetében – nemzeti szinten a vállalkozási tevékenységet előmozdító intézkedéseket. A díjat ezért állami hatóság is megkaphatja.
Az állami hatóság definícióját az egyes résztvevő országok jogrendszere határozza meg, és felölelhet politikai döntéshozó intézményeket, finanszírozó szerveket és végrehajtó szervezeteket egyaránt.
A díjat megkaphatják a köz- és a magánszféra partnerségei is, vagyis “az állami hatóságok és a magánszektor közötti olyan együttműködési formák, amelyek célja infrastruktúra vagy szolgáltatásnyújtás finanszírozása, kiépítése, felújítása, irányítása vagy karbantartása”.
A köz- és a magánszféra partnerségébe az alábbiak tartoznak:
– Pénzügyi megállapodás, amelyben a magánpartnert megbízzák az állami hatóság által kidolgozott politikák megvalósításával;
– Megállapodás a magánpartner és az állami hatóság között, amelyben a magánpartnert – szakértelme, tudása vagy erőforrásai miatt – bevonják a döntéshozatali (politikaalkotási) folyamatba; és
– Kifejezett – nem feltétlenül pénzügyi jellegű – támogatás, amelyet egy az állami hatóság egy konkrét projekt keretében nyújt a magánszektori partnernek. A díj alkalmazásában a támogatásnak konkrétnak kell lennie.
A nevezéseknek jelenlegi vagy közelmúltbeli politikaalkotási, vállalkozási vagy oktatási kezdeményezésekre és ezeknek az adott régióra vagy helységre gyakorolt hatására kell hivatkozniuk, és az elmúlt két év során növekvő tendenciát kell mutatniuk.
A nemzeti válogatóban kiválasztott két győztes nevezését az EU bármely hivatalos nyelvén 2018. július 03-a, a nap végéig lehet benyújtani az európai fordulóra. A nevezéseknek a következőket kell tartalmazniuk:
1. A díjkategória, amelyre a jelentkező pályázik
2. A jelentkezési lap word és pdf formátumban
3. Egy esettanulmány a projektről, ideális esetben egy helyi vagy regionális példával együtt – tartalmazhatja például a helyzetelemzést, a kihívásokat, a kreatív megoldást/üzleti stratégiát, a megvalósítást, az eredményeket -, és a leendő megvalósítási tervet
4. Egy magas szintű politikus, vállalkozó vagy egyetemi oktató támogatása (referencialevél)
5. Részletes elérhetőség
6. Elektronikus aláírás
7. Az európai szinten nem megengedettek a papíralapú anyagok
A nevezések nemzeti szintű beérkezésének határideje 2019. július 03-a.
2.5. Díjazási feltételek
Miután egy kezdeményezés nevezésre alkalmasnak minősült, vállalkozási érdemei alapján fogják elbírálni.
Valamennyi nevezést az alábbi kritériumok alapján pontoznak:
1. Eredetiség és megvalósíthatóság: miért sikeres a projekt? Melyek az innovatív vonásai?
2. Helyi gazdaságra gyakorolt hatás: a sikerességet alátámasztó adatok bemutatása.
3. A helyi érdekelt felekkel való kapcsolatok javulása: több félnek is haszna származott-e a kezdeményezés megvalósulásából? Miért vonták be őket, és milyen szinten vettek részt?
4. Átadhatóság: adaptálható-e a tevékenység Európa valamely másik régiójában is?
http://www.kormany.hu/hu