A pályaorientáció támogatása

A Felhívás címe:
Az alap- és középfokú iskolák pályaorientációs tevékenységét, kiemelten az MTMI készségeket és kompetenciákat támogató pályaorientációs szakmai módszertan átfogó megalapozása és fejlesztése
A Felhívás kódszáma:
EFOP-3.2.13-17
Magyarország Kormányának felhívása központi költségvetési szervek számára a pályaorientációs és tanácsadási tevékenységek megerősítése érdekében.
A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki az oktatásba és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházást a készségek fejlesztése érdekében. A cél elérését a Kormány központi költségvetési szervek együttműködésével tervezi megvalósítani jelen Felhívásban foglalt feltételek mentén.
Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy:
– a Felhívás feltételeinek megfelelő projektet 1 000 000 000 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig;
– a támogatási előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projektnek a megítélt támogatás elszámolható költségei legfeljebb 100%-ának megfelelő, maximum 1 000 000 000 Ft összegű támogatási előleget biztosít.
A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek az együttműködés keretében vállalják, hogy projektjük megvalósításával hozzájárulnak:
– a köznevelés eredményességének, hatékonyságának növeléséhez,
– a minőségi oktatáshoz, neveléshez és képzéshez való hozzáféréshez,
– a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a projektet.

1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK HÁTTERE
1.1. A felhívás indokoltsága és célja
Helyzetelemzés:
A köznevelési intézményekben megvalósuló pályaorientáció, életpálya tanácsadás jelenleg nem hatékony, a külső szakértők, szervezetek bevonása mellett, az iskolai belső tudásbázis is fejlesztésre szorul. A pedagógusnak feladata, hogy tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, azonban a pedagógusok körében kevés a valódi pályaismereti és önismereti segítséget nyújtani képes szakember. Nincs egységes eszköz és módszertár, hiányzik az egységes képzési/továbbképzési rendszer a pedagógusképzésben, nincs állandó, megbízható információforrás. A továbbtanulási döntések előtti együttműködés hiánya jellemző a pedagógusok és a szülők részéről. A kötelezően előírt osztályfőnöki tájékoztatás nem elegendő a pályaválasztás megalapozásához. A tanulók sok esetben valós információkkal sem a foglalkozásokról, sem a képzésekről nem rendelkeznek, önálló pályainformáció-szerzésre és feldolgozásra nem képesek. A pályaorientációt segítő rendezvények legtöbbször túl sok és osztályozatlan információval szolgálnak, amely kiértékelésére a tanuló nem kap segítséget, összezavarodik.
További probléma, hogy a matematika, természettudományos, műszaki és informatikai (a továbbiakban MTMI, angol rövidítés: STEM) kompetenciákkal nem megfelelő szinten rendelkező munkaerő a gazdasági fejlődés egyik fő gátja lesz a jövőben Európa-szerte. Magyarország szembesült azzal a nemkívánatos jelenséggel, hogy egyre kevesebben jelentkeztek MTMI képzésekre, és az MTMI végzettségű munkavállalók hiánya – a munkaerő-piaci szereplők visszajelzései alapján – már-már a gazdaság stabilitását, illetve a továbbfejlődés lehetőségét veszélyeztetik. Határozott lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az oktatásban nagyobb hangsúlyt kaphassanak a természettudományos témák, illetve a tanulók számára egyre népszerűbb legyen e tantárgyak tanulása és a mérnöki, természettudományos, informatikai életpálya választása. Ezen hivatások felé az orientációt az ehhez kapcsolódó tantárgyak megszerettetését már kisiskolás korban célszerű elkezdeni, hogy a gyerekek már a legfogékonyabb korban megszeressék a matematikát, az informatikát és a természettudományos tárgyakat, így később motiváltabbak és sikeresebbek legyenek e tárgyak tanulása során. A fiatalokhoz közel álló, digitális, interaktív eszközök használata mellett fontos javítani a diákok a matematika, természettudományos, műszaki és informatikai tantárgyakhoz fűződő viszonyát, vagyis el kell oszlatni az e területeket a mai napig is jellemző gyenge és torzképet, félelmeket, előítéleteket. Ezek együttesen segíthetik az e tantárgyakra épülő életpályák vonzerejének növelését.
A pályaorientáció fontos eszköz lehet a társadalmi integráció területén is. Azon hátrányos helyzetű gyerekeknek, fiataloknak, akiknek családja, közvetlen környezete az oktatási rendszerről és a munkaerőpiacról korlátozott ismeretekkel, tapasztalattal rendelkezik és ezeken a területeken követhető sikeres modellekkel csekély mértékben tud szolgálni, az életpálya-építéshez használható tudás és készségek megszerzésére is kevesebb esélyük van külön, ilyen irányú beavatkozás hiányában. A hiányok kompenzálásra a célzott pályaorientációs támogatás különféle – testreszabott, könnyen hozzáférhető és a célcsoport speciális helyzetére is reagálni képes – formái alkalmasak lehetnek. A pályaorientáció, mint a tanulmányok és a későbbi életpálya, a “való életben” való boldogulás összefüggéseinek feltárásra alkalmas eszköz egyben bevonható a korai iskolaelhagyás, lemorzsolódás megelőzését célzó, motiváló jellegű intézkedésekbe is.
A 2007-2013 programozási időszakban az MTMI képzések tartalmi megújításán volt a hangsúly. Ennek folytatásaként a 2014-2020-as programozási időszakban – ezen belül jelen felhívás megjelentetésével is – a pályaorientáció és az MTMI kompetenciákra épülő szakmák megismertetése kerül fókuszba.

Előzmény:
Az Európa 2020 stratégiában az oktatás, képzés és élethosszig tartó tanulás kapcsán megállapításra kerül, hogy a diákok egy hetede kimarad az oktatásból és képzésből, a középfokú oktatásban a diákok mintegy fele szerez végzettséget, azonban ez a szám sem feltétlenül egyezik a munkaerő-piaci igényekkel, továbbá alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya. Ezért nemzeti szinten a fiatalok munkaerőpiacra való belépésének segítése érdekében a szakpolitikai irányítást, a tanácsadást és a szakmai gyakorlatot felölelő intézkedéseket kell a tagállamoknak megvalósítaniuk.
A pályaorientációs és tanácsadási tevékenységek megerősítése megkönnyíti a tanulók pályaválasztását, az oktatási rendszeren belüli, illetve az oktatásból a munka világába való átmeneteket. Ezáltal csökken a hamis elvárásokon vagy elégtelen információn alapuló rossz döntések, és az emiatt végül iskolát, vagy az iskola végzettség megszerzése után a szakmát elhagyók száma. Az említett tevékenységek megerősítése hozzásegíti a fiatalokat ahhoz, hogy ambíciójuknak, személyes érdeklődési körüknek és tehetségüknek megfelelően válasszanak szakmát.

A felhívás célja:
A fő cél a pályaorientáció köznevelési intézményekben történő megerősítéséhez nyújtott szakmai – módszertani támogatás, a matematikai, természettudományos, informatikai és műszaki pályák választásának népszerűsítése.
A felhívás részcéljai:
– A tudatos felnőttkori életpálya-építés és a majdani sikeres munkaerő-piaci részvétel megalapozása, az ehhez szükséges készségek elsajátításának, és így a köznevelés eredményességének, hatékonyságának és hátránykompenzáló szerepének javítása érdekében a pedagógusok szemléletformálásával.
– A pedagógusok pályaorientációs célú felkészültségének, módszertani kultúrájának bővítése.
Az életpálya építési kompetenciák fejlesztése folyamatelv alapján szerveződik, és életkorhoz, érettségi szinthez alkalmazkodó módszerekkel már a köznevelés alsó szintjeitől kezdve (korai pályaorientáció) annak legfelső évfolyamáig és azon túl is folytatható és folytatandó (életút támogató pályaorientáció).
Kiemelten fontos, hogy a korai pályaorientációban az érintettek több forrásból és fórumon keresztül is tájékozódni tudjanak és a továbbtanulási motivációik több csatornán keresztül kapjanak megerősítést. Emiatt fontos, hogy a felsőoktatási értéklánc első elemével (EFOP-3.4.4-16 felhívás) párhuzamosan a köznevelésben folytatott általános pályaorientáció (EFOP-3.2.5-17 felhívás) is megvalósuljon, szinergikus együttműködésben a felsőoktatási beavatkozásokkal, melyet átfogó szakmai módszertan is támogat, kiegészít (EFOP-3.2.13-17 felhívás).
Az EFOP-3.2.5-17 felhívásban iskolai pedagógiai folyamatba ágyazott, az iskolában tanórán, vagy tanórán kívül, a tanév során megvalósított általános pályaorientációs tevékenységek és ismeretterjesztés zajlik köznevelési keretek között (az osztályfőnök/pedagógus/szakember közreműködésével).
Az EFOP-3.4.4-16 felhívás keretében a felsőoktatási intézmények kiegészítő szolgáltatásokkal és készségfejlesztő programokkal a 6-12. évfolyamon specifikus, a saját profiljuknak, tevékenységüknek megfelelő pályaorientációt végeznek.
Az iskolai általános és az iskolán kívüli specifikus készségfejlesztő foglalkozások így együttesen tudják elérni a célcsoportot.
Az EFOP-3.2.13-17 felhívás az alap- és középfokú iskolák pályaorientációs szakmai módszertanának átfogó megalapozásához és fejlesztéséhez járul hozzá.

Célcsoport:
Jelen felhívás célcsoportja a kevésbé fejlett régiókban
– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7.§ (1) bekezdésében szereplő köznevelési rendszer szerinti intézmények tanulói, pedagógusai:
– általános iskola,
– gimnázium,
– gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény (kivéve szakiskolai, készségfejlesztő iskolai, és fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolai feladatokat ellátó intézményegységeket),
– az Nkt. 20. § (1) bekezdése szerinti alábbi többcélú intézmények (kivéve szakiskola, készségfejlesztő iskola, és fejlesztő nevelést-oktatást végző iskola vonatkozásában) tanulói, pedagógusai:
– egységes iskola vagy összetett iskola,
– közös igazgatású köznevelési intézmény,
– általános művelődési központ,
– egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény.

A felhívás az alábbi stratégiákhoz illeszkedik:
Az Európai Unió a foglalkoztatást, valamint intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiájának egyik kiemelt célkitűzése a képzettségi szint növelése, amelyhez konkrét célként a felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezők arányának növelése, a kisgyermekkori nevelésben való részvétel – mint a későbbi oktatás sikeressége alapjának – növelése, valamint a végzettség nélküli iskolaelhagyás mértékének csökkentése kapcsolódik.

A Duna Régió Stratégia (DRS) kapcsán jelen felhívás keretében megvalósuló fejlesztések támogatják és szolgálják a DRS-ben a makro-régió egyes területei közötti nagyfokú regionális fejlettségbeli különbségek felszámolására, lényeges mérséklésére meghatározott célok megvalósulását.
A DRS 9. prioritásának, az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés beavatkozási területei kapcsán célul tűzi az elmaradott régiók, térségek versenyképes tudáshoz való hozzájárulását. A felhívás ezen cél megvalósítását az egész életen át tartó tanulás nehézségeinek közös vizsgálata és a bevált végrehajtási gyakorlatok cseréjén keresztül támogatja.
Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája köznevelési pillérének jelen felhíváshoz is kapcsolódó jövőképe egy olyan minőségi és méltányos köznevelési rendszer kialakítása, amely az európai és globális társadalmi és gazdasági térben alkalmazkodni képes fiatalokat készít fel a munkaerőpiacon, a felsőoktatásban és az egész életen át tartó tanulásban való sikeres részvételre. A stratégia egyik fő célkitűzése az alkalmazkodás képességének megalapozása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek elsajátításának elősegítése révén, annak érdekében, hogy a jövő állampolgárait felkészítse többek között a 21. századi folyamatos technológiai fejlődéssel és az információs és kommunikációs technológiák óriási térhódításával járó változásokra.
Az Országgyűlés 88/2009. (X. 29.) OGY határozatával elfogadott Nemzeti Ifjúsági Stratégia (NIS) 4.6.1. “Az ifjúsági korosztályok sikeres társadalmi integrációjához szükséges környezet fejlesztése” specifikus céljának 4.6.1.2. “Önálló egzisztencia – a fiatalok munkavállalásának, otthonteremtésének elősegítése” fejezetében a kapcsolódó részcélok között fogalmazza meg a tudatos életpálya-tervezés fontosságát, az egyéni készségek, kompetenciák és ambíciók elemzésén alapuló, a képzések munkaerő-piaci sikerességét objektíven feltáró hatékony pályaorientációs tanácsadó rendszer fejlesztésének szükségességét a professzionális ifjúsági szolgáltatóknál, a közoktatásban, a felsőoktatásban és a felnőttképzésben. A 4.6.2. “Az ifjúsági korosztályok és közösségeik érvényesülésének segítése” specifikus céljának 4.6.2.1. “Tanulás és környezete – versenyképes tudás biztosítása és az önálló élethez szükséges kompetenciák fejlesztése” fejezete kapcsolódó részcéljai szerint fejleszteni kell a karrier tanácsadást a pályaorientációs tevékenység és az egész életen át tartó tanulás hatékonyabb megvalósítása érdekében, továbbá az iskola nevelési funkcióinak bővítése kapcsán a serdülők, fiatalok rendszeres, pályaorientációt segítő készségfelmérését kell megszervezni és lebonyolítani, és a mérés-értékelés eredménye alapján személyre szabott tanácsadó szolgáltatást biztosítani. A NIS helyzetelemzésében megállapítja, hogy az innováció-vezérelt gazdasági növekedés humán feltételeinek megteremtéséhez szükséges műszaki és természettudományos képzettséggel rendelkező kvalifikált munkaerő kibocsátása jelentősen elmarad az EU átlagától, ezért a a 4.6.2. “Az ifjúsági korosztályok és közösségeik érvényesülésének segítése” specifikus céljának 4.6.2.1. “Tanulás és környezete – versenyképes tudás biztosítása és az önálló élethez szükséges kompetenciák fejlesztése” fejezetében a műszaki és természettudományos szakokra járók arányának növelését tűzi ki célul a felsőoktatási intézmények végzős hallgatói között.

A Köznevelés-fejlesztési Stratégiában és a Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégiában szereplő oktatásfejlesztési célkitűzések egy minőségi és méltányos, az állam által garantált közszolgálatként megvalósuló köznevelési rendszer kialakítását jelölik meg célként, amely az európai és globális társadalmi és gazdasági térben sikeresen alkalmazkodni képes fiatalokat készít fel a munkaerőpiacon, és az egész életen át tartó tanulásban (a továbbiakban: LLL) való sikeres részvételre.
A 1603/2014. (XI. 4.) Korm. határozattal elfogadott Köznevelés-fejlesztési stratégia az oktatás tartalmi követelményeinek, nevelési-oktatási programjainak meghatározásakor – az Európai Unió prioritásaival összhangban – kiemeli a természettudományos, műszaki oktatás fontosságát, illetve azt az igényt, amellyel az információs társadalom egyre nagyobb technológiai kihívások elé állítja a polgárait. A kihívásokra adandó műszaki, természettudományos alapokon nyugvó válaszok, illetve a megvalósítást segítő vállalkozói készségek és képességek – folyamatos fejlesztések eredményei ellenére is – meglévő hiányosságai jelentős problémát okoznak a fiatalok munkaerő-piaci lehetőségei, ennek következtében a gazdasági növekedés terén is. A felsőoktatás helyzetével és a résztvevők arányával kapcsolatosan megfogalmazza azt is, hogy Magyarországon az EU átlaghoz képest kevesen szereznek természettudományi, matematikai és műszaki felsőfokú végzettséget.
A felhívás közvetlenül hozzájárul a képzettségi szint javítása érdekében a Nemzeti Reform Programban (NRP) tett vállaláshoz, amely a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának (a 30-34 évesek körében) 30,3 százalékra növelését tűzte ki 2020-ig, illetve a “Fokozatváltás a felsőoktatásban” c. felsőoktatási fejlesztési koncepcióban meghatározott a lemorzsolódók arányának 25%-ra való csökkentéséhez. A felhívásban a köznevelési intézmények felkészítő és pályaorientációs tevékenységeinek támogatására történnek lépések a szakképzettség megszerzését, a felsőoktatásba történő bekerülést támogató pályaorientációs célú programok megvalósításával, különös tekintettel az MTMI területekre. Mindezek az intézkedések várhatóan kihatnak a végzettségi arány növekedésére, a lemorzsolódás csökkentésére is.
A 1603/2014. (XI. 4.) Korm. határozattal elfogadott Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia az “1. Adekvát képzési kínálat” célja között tűzi ki a mindenki számára hozzáférhető életpálya-tanácsadási rendszer működtetésének fontosságát. A mindenki számára hozzáférhető életpálya-tanácsadási rendszer támogatja az egyén képességeihez, aspirációihoz képest legmegfelelőbb tanulási út megválasztását, a reálisabb pályakép kialakítását. Ezt segítik elő az alábbiak:
– az iskolai átmenetet megelőző két tanévben mindenki számára elérhető, az iskolában szervezett, professzionális pályatanácsadó szakemberrel biztosított személyes konzultációk rendszere;
– az oktatási rendszeren kívül bárki számára könnyen elérhető és hozzáférhető, kiképzett szakemberek által biztosított életpálya-tanácsadás;
– az általános iskola felső tagozatától biztosított, az egyéni erősségeket, illetőleg a különböző, az adott életkorban végezhető munkatevékenységeket és szakmacsoportokat megismertető, szervezett tevékenységek.
A fentieken túl az Országos Fogyatékosságügyi Programról (2015-2025.) szóló 15/2015. (IV. 7.) OGY határozat is kihangsúlyozza az alábbiakat:
– A sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő szülők esetében különös jelentőséggel bír a pedagógiai szakszolgálati intézmények által nyújtott megfelelő színvonalú ellátás, különös tekintettel a nevelési, továbbá a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás szakszolgálati tevékenységekre, ezért fontos feladat az ezekhez való hozzáférés bővítése.
A sikeres munkaerő-piaci elhelyezkedés előkészítése érdekében fejleszteni szükséges a szakszolgálati rendszerben biztosított továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférést.

Illeszkedés az Emberi Erőforrás Operatív Programhoz:
A 2014-2020 fejlesztési időszakra vonatkozóan az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) a 10. tematikus célkitűzés alatt a Gyarapodó tudástőke elnevezésű 3. prioritási tengely keretében teremt lehetőséget “a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása a köznevelésben, az alap- és középfokú oktatásban” célkitűzés elérése érdekében olyan típusú fejlesztések megvalósítására, amelyek a nevelési-oktatási intézmények társadalmi, gazdasági és munkaerő-piaci elvárásokhoz alkalmazkodása, a képzési színvonal minőségének javítását támogatják (10.i).
A beruházási prioritás két egymásra épülő beavatkozást fog át: a végzettség nélküli iskolaelhagyás komplex eszközökkel történő kezelését, továbbá általában a köznevelés eredményességének, hatékonyságának és hátránykompenzáló szerepének javítását annak érdekében, hogy a köznevelésből sikeresen kikerülő gyermekek legyenek felvértezve a boldogulásukhoz szükséges képességekkel.
Jelen felhívás keretében kizárólag olyan támogatási kérelmek támogathatóak, amelyek megfelelnek a fenti célkitűzésnek.
1.2. A rendelkezésre álló forrás
A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1 000 000 000 Ft
Jelen felhívás forrását az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
A támogatott támogatási kérelmek várható száma 1 db.
1.3. A támogatás háttere
Jelen felhívást az Emberi Erőforrás Fejlesztés Operatív Program keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma, EU Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság hirdeti meg az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1037/2016. (II. 9.) Kormányhatározatban szereplő éves fejlesztési keret alapján.

2. ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK ELÉRHETŐSÉGE
Ha további információkra van szüksége, forduljon bizalommal a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálathoz a 06/1 896-0000-ás, normál díjazású telefonszámon, ahol hétfőtől csütörtökig 8:30-16 óráig, pénteken 8:30-14 óráig fogadják hívását.
Kérjük, kövesse figyelemmel a felhívással kapcsolatos közleményeket a http://www.szechenyi2020.hu oldalon, ahol a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálat elektronikus elérhetőségeit is megtalálhatja!

3. A PROJEKTEKKEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK
Kérjük, hogy a támogatási kérelem összeállítása során vegye figyelembe, hogy a projekteknek meg kell felelniük különösen a következőknek:
3.1. A projekt keretében megvalósítandó tevékenységek
3.1.1. Önállóan támogatható tevékenységek
A felhívás keretében az alábbi tevékenységek támogathatók önállóan:
3.1.1.1. Kötelezően megvalósítandó önállóan támogatható tevékenységek:

I. PROJEKT SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁSA
A pályaorientációt támogató szakmai-módszertan megalapozása:
1. A sikeres pályaválasztást támogató, a tanulók készségeit, képességeit, kompetenciáit felmérő, pályaválasztást orientáló és a pályaválasztási döntést segítő mérőeszközök fejlesztése, mely tartalmazza a
a) pályaismeret és önismeret vizsgálatára alkalmas mérőeszközök fejlesztését
b) a pályaalkalmasság vizsgálatához fejlesztett mérőeszközök on-line elérhetővé tételét, az eredmények rögzítésére, az eredmények alapján tanulói profil elkészítésére alkalmas web-alapú szoftver fejlesztését
c) az MTMI készségek és kompetenciák egyéni, önkéntes és önkéntes anonim vizsgálatát
2. Szakmai támogatás nyújtása a köznevelési intézményrendszer minden intézménytípusa számára a kifejlesztett mérőeszközök használatára vonatkozóan, mely magába foglalja
d) műhelymunkák szervezését az intézmények vezetői számára a mérőeszközök használatáról
e) tájékoztatók szervezését az iskolai diákönkormányzatok számára a fejlesztett eszközök használatának népszerűsítése érdekében
f) a továbbfejlesztett mérőeszközök használatára, a tanulói profil elemzésére felkészítő akkreditált pedagógus-továbbképzés (30-60 órás blended learning) kifejlesztését
g) a pedagógusok tájékoztatását, mentorálását, a pályaorientációval összefüggő képzéseinek, továbbképzéseinek és önképzésének segítését, szervezését, továbbképzéseinek, nem formális képzéseinek lebonyolítását (tájékoztatók, képzések, továbbképzések lebonyolítása a kevésbé fejlett régiók minden megyéjében)
3. Szakmai együttműködések megvalósítása
a) a pályaorientáció eredményessége érdekében az MTMI területen érintett piaci szereplők bevonása a felhívás 3.4.1.1. pontjában részletezettek szerint
b) pályaorientációs célú együttműködést elősegítő fórumok kialakítása
Felhívjuk a figyelmet, hogy a 3.1.1.1 pontban felsorolt tevékenységek mindegyik fő és alpontját meg kell valósítani!

4. A TÁMOGATÁSI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELEI
4.1. Támogatást igénylők köre
Jelen felhívásra támogatási kérelmet azok a központi költségvetési szervek nyújthatnak be, amelyek a pedagógusok képzését, továbbképzését illetően legalább három éves tapasztalattal rendelkeznek, és képesek a pedagógusok képzését, továbbképzését a kevésbé fejlett régiók összes megyéiben megszervezni és a köznevelési tanulói teljesítménymérési adatok alapján pályaorientációs célú elemzések készítésére alkalmasak.
Jelen felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására konzorciumi formában is van lehetőség.

A konzorcium maximálisan 6 tagból állhat.
Egy központi költségvetési szerv csak egy támogatási kérelmet nyújthat be önállóan, vagy a konzorciumban vezetőjeként, vagy tagjaként.
GFO kódok:
– 312 Központi költségvetési szerv
4.2. Támogatásban nem részesíthetők köre
Lásd az ÁÚF “Kizáró okok listája” c. részben.
4.3. A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja

Jelen felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására 2017. május 1-től 2017. október 5. napig van lehetőség.
Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:
2017. május 1.-2017. június 1.
2017. június 8.-2017. október 5.
A támogatási kérelem benyújtásának módja online benyújtás, elektronikus kitöltő programon keresztül.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a kitöltő programban véglegesített támogatási kérelemhez a felhívás 6. pontjában leírt módon kell csatolni a kérelem elektronikus benyújtását hitelesítő, cégszerűen aláírt nyilatkozatot is! A nyilatkozat papír alapú példányát – ha azt nem minősített elektronikus aláírással látták el – postai úton is be kell nyújtani az elektronikus benyújtást követően legkésőbb az elektronikus benyújtást követő 3 napon belül zárt csomagolásban, postai ajánlott küldeményként vagy expressz postai szolgáltatás/futárposta-szolgáltatás (garantált kézbesítési idejű belföldi postai szolgáltatás) igénybevételével a következő címre:
Emberi Erőforrások Minisztériuma
EU Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság
1397 Budapest, Pf. 504.
Kérjük, hogy a küldeményen jól láthatóan tüntesse fel a felhívás kódszámát, a támogatást igénylő nevét és címét!

5. A FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK
Kérjük, a projekt előkészítése során vegye figyelembe, hogy a támogatást a projekt megvalósítása során csak akkor tudja majd igénybe venni, ha megfelel a következő szabályoknak!
5.1. A támogatás formája
Jelen felhívás keretében nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül.
5.2. A projekt maximális elszámolható összköltsége
Jelen felhívás keretében nem releváns.
5.3. A támogatás mértéke, összege
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 1 000 000 000 Ft.
A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100%-a.
https://www.palyazat.gov.hu/efop-3213-17-az-alap-s-kzpfok-iskolk-plyaorientcis-tevkenysgt-kiemelten-az-mtmi-kszsgeket-s-kompetencikat-tmogat-plyaorientcis-szakmai-mdszertan-tfog-megalapozsa-s-fejlesztse-1
A fenti kiírást terjedelmi okokból rövidítettük, az eredeti a szövegben található webcímen elérhető. (A Szerk.)

A pályázattal kapcsolatos dokumentumok:
pályázati csomag