Gubík: a Via Nova ICS-ben koncepcióváltásra, az MKP-ban fiatalításra van szükség
A hétvégén a királyhelmeci Bodrogközi Magyar Közösség Házában tartotta tisztújító közgyűlését a Via Nova Ifjúsági Csoport, amely országos elnökévé újabb két évre ismét ezt a tisztséget 2011 óta betöltő Gubík Lászlót választották meg. Részben megújult a 11 fős új országos elnökség, amelynek egy helye még szabadon maradt. A Via Nova régi-új vezetőjével a közgyűlés fő napirendi pontjairól, a közeljövőre vonatkozó célkitűzésekről, a tervezett változtatásokról és az ugyancsak tisztújítás előtt álló Magyar Közösség Pártjával való együttműködésről is beszélgettünk.
Miért éppen Királyhelmecen és milyen légkörben zajlott a Via Nova ICS hétvégi tisztújító közgyűlése?
Régi terv vált valóra azáltal, hogy végre a távoli keleti végeken tartottuk a kongresszusunkat. Ezzel azt is bizonyítani akartuk, hogy a Via Nova ICS egy olyan szervezet, amely a szórványban és peremvidéken, illetve a leszakadó régiókban, a keleti végeken élő magyar fiatalokra is nagy figyelmet fordít. Közgyűlésünk a megszokott fiatalos, ugyanakkor a rendezvényhez méltó módon, komoly kérdéseket megvitatva zajlott. Jelenleg Felvidék-szerte hozzávetőleg 1100 tagunk van, az egyes régiókat 65 küldött képviselte, s a vendégeinkkel együtt közel 90-en tanácskoztunk a Bodrogközi Magyar Közösség Házában.
Ön immár 2011 óta látja el az országos elnöki feladatkört, és az előzetes hírek szerint is, most sem akadt kihívója. Megítélése szerint ez mivel magyarázható?
A küldöttek a hétvégén már harmadszor választottak meg országos elnökké. Töretlen bizalmukat ezúton is köszönöm! Szerintem a kihívó hiánya több okkal is magyarázható. Egyrészt egységes a Via Nova tagsága, másrészt olyan csapat vezeti, amely mind emberileg, mint politikailag egy húron pendül. Harmadrészt az egyes megbízatási időszakok között folyamatosan sikerült növelni a taglétszámunkat, illetve újabb fejlődési pályára állítani az Via Novát, valamint egyre több és jelentősebb rendezvényt megvalósítani. Valószínűleg a tagok is azt gondolják, hogy ez az irányvonal helyes, ezért ismét bizalmat szavaztak nekem és több elnökségi tagnak is. Az új országos elnökségünk 11 tagú lesz, 10 személyt már megválasztottunk, ők rajtam kívül keletről nyugat felé haladva a következők: Varga Tibor elnök-helyettes, valamint Ilko Zoltán, Iván Tamás, Susányi Mária, Cziprusz Zoltán, Mag-Fodor Enikő, Pócsik József, Csonka Ákos és Nagy Dávid. Közülük Enikő, Ákos és Dávid új elnökségi tagnak számít. Tizenegyedik az országos tanács (OT) elnöke lesz, akit az OT ősszel választ majd meg. Igazgatóvá választottuk Mészáros Attilát, aki eddig az OT elnöki tisztséget töltötte be.
A tisztújításon kívül milyen további fő napirendi pontokat vitattak meg a közgyűlésen?
Elnökként ciklusértékelőt tartottam, ami a kétéves megbízatási időszakunk alatt végzett szervezeti tevékenységünk és a parlamenti választásokkal kapcsolatos szereplésünk értékeléséről szólt. Továbbá az idei és a jövő évi feladatainkat is vázoltam. Elmondtam, hogy 2016-ban négyféle tevékenységi körre kell összpontosítanunk. Ez a Via Nován belül is a fiatal gazdák és vállalkozók éve – mivel a Felvidéken Iván Tamás koordinálja a Nemzetpolitikai Államtitkárság által meghirdetett fiatal vállalkozók évével kapcsolatos teendőket, ezáltal az ilyen jellegű szakmai vezetőképzőink, programjaink sokkal jobban kiteljesedhetnek. Továbbá az idei az önkormányzatiság éve is. Ezzel kapcsolatban szeretnénk, ha a Magyar Közösség Pártja (MKP) által kidolgozott „autonómiakoncepciót“ sikerülne a fiatalokkal alaposan megértetni, hogy azt magukénak érezzék és tudatosítsák: annak gyakorlati megvalósítása mi mindent eredményezne. 2016 a tehetséggondozás éve is – érezzük, hogy szükség lesz a következő „vianovás“ nemzedékekre is, illetve felelősséget és komolyabb feladatokat is vállalni akaró, tehetséges fiatalokra, hiszen lassacskán nekik kell átadnunk a stafétabotot. Másrészt az ICS-n kívül is azt szeretnénk, hogy minél több fiatalt sikerüljön bevonni a közéleti és közösségi teendők végzésébe. Végül 2016 a visegrádi együttműködés éve is: ősszel tartjuk a nagyszabású V4-es konferenciánkat Kassán. Célunk, hogy egyre szorosabb kapcsolatokat építsünk ki magyar, lengyel és csehországi fiatalokkal. A jövőben ugyanis a V4-es együttműködés, illetve ez a márkanév egyre inkább kulcsfontosságúvá válik Európában.
Vállalja-e az ellenlábasaik által némi iróniával a Via Nova ICS-re „sütött bélyeget“, hogy a csoport valójában az MKP tagutánpótlását hivatott biztosítani és egyúttal a felvidéki magyar párt politikusképzője is? Tevékenységükben milyen arányban van jelen a politikum és az egyéb jellegű feladatok végzése?
Koncepciómódosítást, illetve frissítést tervezünk, aminek éppen az lenne a lényege, amit az elnöki programomban is felvázoltam: a Via Nova ICS-nek a jövőben az eddiginél is hangsúlyosabban kellene foglalkoznia a különféle közéleti témákkal és szakmai kérdésekkel. Célom az, hogy az ICS egy felvidéki U 21-es válogatott csapat legyen, miközben az MKP a seniorcsapat, s az ICS-n belül folyamatosan biztosítanunk kell az ifi-utánpótlást is. Szervezetünkön belül ugyanis jelen van egyfajta kettősség. Vannak, akik azért lépnek be a Via Novába, mert politikával is szeretnének foglalkozni, illetve bizonyos szakmai vonalon kiteljesedni, a nagy többséget pedig az vonzza a sorainkba, mert jó érzés egy közösségbe tartozni és helyi szinten programokat szervezni. A jövőben e kettősség kérdését úgy szeretném megoldani, hogy a „nagy“ Via Nova azok szervezetévé válna, akik politizálni akarnak, ifjúsági csoportjaink pedig főként a közösségépítésre és a tagság utánpótlásának a biztosítására összpontosítanának.
Dícséretes, hogy a keleti végeken élő fiatalokról sem feledkeztek meg, ám eközben hiányérzetet okoz, hogy a felvidéki magyarság két legjelentősebb bástyáját, Komáromot és Dunaszerdahelyt nem sikerült meghódítaniuk. Mi lehet ennek az oka?
Úgy vélem, hogy ennek a hiánynak két oka is van. Az egyik az, hogy a Via Nova ICS az elmúlt években egyre inkább a leszakadó magyarlakta térségekben élő ifik szervezetévé vált. Tény, hogy mi ott vagyunk a legrősebbek, ahol az emberek pénztárcája a legvékonyabb, például Gömörben, Bodrogközben és a peremvidékeken. Ellenben a nyugat-szlovákiai tömbmagyar területeket, így a Komáromi és a Dunaszerdahelyi járást nem igazán sikerült meghódítanunk. Az utóbbi régiókban élő fiatalokban talán nem él annyira a nemzeti identitás elvesztése miatti félelem, mint a keletebbi járásokban. A tömbmagyar területeken ugyanis természetesnek számít, hogy a lakosság többsége magyarul beszél és magyarnak tartja magát. Emiatt a magyarságtudat szervezeten belüli ápolására nem akarnak annyi időt és energiát fordítani, mint például az asszimiláció által sokkal jobban veszélyeztetett szórványvidékeken. Továbbá az is igaz, hogy a leszakadó régiók egyes településein nem is nagyon működik más ifikkel foglalkozni akaró szervezet, mint a Via Nova, miközben nyugatabbra több civil szervezet, ifjúsági csoport és polgári társulás közül választhatnak a közösségi tevékenységbe bekapcsolódni kívánó fiatalok. Ezzel a két okkal nem a saját bizonyítványunkat akarom magyarázni, hiszen a szervezetépítést nyugaton is ugyanolyan fontosnak tartjuk, mint keleten. Igazán erőssé csak Komárom és Dunaszerdahely meghódításával válhatunk. Ez egyúttal a következő ciklus egyik legfontosabb feladata.
Ön mire helyezné a hangsúlyt, mik lehetnek azok a gondolatok, amelyekkel Felvidék-szerte megpróbálna még több fiatalt és tettrekész egyéniséget bevonzani az ICs soraiba?
A Via Nova ICs jelenlegi formájában elérte a zenitet. Ahhoz, hogy győztes szervezet maradhasson, meg kell hallania az idő szavát. Sok fiatal ugyanis a vianovásokban is csupán nyakkendős, politizáló, órisáplakátokon szereplő személyeket lát, miközben ők maguk nem akarnak politikával foglalkozni, ezért nem kívánkoznak közénk. A távolmaradók másik csoportjába azok az értelmiségi, gyakran már saját vállalkozásba kezdő ifik sorolhatók, akiket pedig azért nem tudunk tömegesen bevonzani a sorainkba, mert attól tartanak, hogy majd sok idejüket veszi el az, hogy tizenéveseknek műsorokat szervezzenek. Nos, koncepció-módosításunk kapcsán ennek a kettősségnek a feloldására lenne szükség. Ahogy már említettem: a Via Nova vigye tovább a közéleti-politikai és szakmai kérdéseket, az ifjúsági csoportjai pedig olyan rendezvényeket szervezzenek, amelyek résztvevői érezhetik, jó magyar fiatalnak lenni és közösségbe tartozni a Felvidéken. Ekképp minden érdeklődő megtalálná a szervezeten belüli saját helyét és szerepét, s nem lenne olyan dolgokkal terhelve, amelyek távol állnak az ő érdeklődési körétől.
Június 11-én az MKP is tisztújító közgyűlést tart, új országos elnököt választ. Vajon mekkora tér jut majd a Via Novának a megújuló MKP-n belül, és milyen elnököt látna szívesen a felvidéki magyar párt élén?
Közgyűlésünkön elsősorban az említett koncepcióváltással foglalkoztunk, az MKP-n belüli megújulás kérdéskörét nem taglaltuk. Ezért országos elnökségi tagot a pártból most nem is hívtunk. Természetesen megvan az MKP megújulásával kapcsolatos véleményünk, s ebbe a folyamatba bele is akarunk szólni. Mi tagadás, azt szeretnénk elérni, hogy az eddiginél több vianovás fiatal kerüljön be az MKP országos elnökségébe és az alsóbb struktúrákba egyaránt. A vonatkozó jelölések már megtörténtek az egyes járásokban. Az új MKP-elnök személyével kapcsolatos elvárásainkat pedig az új elnökségünk június 11-ig megfogalmazza. Konkrét nevet most nem szeretnék említeni. Csupán megjegyezném: azt látom, hogy manapság világszerte a politikai élet megfiatalítása mellett egyfajta stílusváltás tapasztalható. A Felvidéken is szükség van az új arcokra, új elképzelésekre, új lendületre, a modern stílusú politizálásra. Természetesen a jövőben is a meglevő értékekre építve, azokból fikarcnyit sem engedve! A Via Nova ICS tehát az MKP-n belül a megújulás és a fiatalítás híve, miközben továbbra sem szabad figyelmen kívül hagyni a tapasztaltabb felvidéki magyar politikusok jótanácsait, gondolkodásra késztető észrevételeit.
2016. május 23., hétfő
Forrás: Hírek.sk, – miskó –
