Románia az első az EU-ban – a hímsovinizmus terén legalábbis
Élen járunk az áldozathibáztatásban, nem ismerjük az áldozatsegítő rendszert. A válaszadók egyharmada szerint a családon belüli erőszak magánügy.
Románia és Magyarország lakossága egy friss Eurobarométer közvélemény-kutatás alapján a leginkább hajlamos az EU többi tagállamának polgárai közül, hogy a bántalmazást vagy nemi erőszak megtörténtét az áldozat viselkedésének, öltözködésének számlájára írja. Romániában a megkérdezettek 55%-a, Magyarországon a 47%-a azt mondta, hogy bizonyos körülmények között – például ha az áldozat kihívóan öltözködött, drogozott/ivott/részeg volt, önként felment az elkövető lakására vagy nem mondott egyértelműen érthető nemet/nem védekezett a támadás ellen – a nemi érintkezés a másik fél beleegyezése nélkül is elfogadható. (A magyarországi eredményekről lásd a hvg.hu cikkét.) A romániai megkérdezettek 23%-a egyetért vagy részben egyetért azzal az állítással is, hogy a nők hajlamosak eltúlozni a nemi erőszakot vagy a bántalmazás eseteit, vagy egyenesen kitalálják ezeket. 26%-uk véli úgy, hogy gyakran az áldozatok provokálják ki a nők elleni erőszakot.
Családon belüli erőszakkal kapcsolatos vélekedések
A romániai megkérdezettek 36%-a úgy gondolja, a családon belüli erőszak nagyon gyakori Romániában, további 48% szerint pedig eléggé gyakori. A férfiak elleni családon belüli erőszak ugyanakkor 73% szerint egyáltalán nem elterjedt, vagy csak kevéssé elterjedt. A nők elleni családon belüli erőszak a megkérdezettek 96%-a, a férfiak elleni pedig 92% szerint elfogadhatatlan és minden esetben törvénnyel kellene büntetni.
A romániai válaszadók 24%-a ismer a családi és baráti környezetében olyan személyt, aki családon belüli erőszak áldozata. Ez megegyezik az EU-s átlagértékkel. 29% ismer a közvetlen lakókörnyezetében vagy lakónegyedében bántalmazott személyt, illetve 10% tud áldozatról az iskolában/egyetemen, ahová járt. Ennek ellenére csupán 10%-uk beszélt a rendőrséggel az ügyről – mondjuk ez az arány az EU-átlagban is csupán 12%. Riasztóan alacsony azoknak az aránya Romániában, akik ismernek olyan intézményeket, szolgáltatásokat, amelyek a bántalmazott nőket támogatják: csupán 22%. Szemben az EU-átlag 74%-kal. Akik ismernek ilyen szolgáltatást, azok közül a legtöbben az Artemis egyesületről hallottak (a nők 76, a férfiak 72%-a), 28%, illetve 24% hallott a Casa Blu segélyvonalról, 23%, illetve 19% az A.L.E.G. egyesületről, 5%, illetve 3% más szervezetet nevezett meg, a többiek egyik felsorolt szervezetet sem ismerték, vagy nem tudták eldönteni, hallottak-e róla. Az EU-átlaghoz hasonló arányban gondolják úgy a válaszadók, hogy a nőket a legnagyobb valószínűséggel saját otthonukban éri erőszak (87%). A romániai válaszadók 18%-a szerint közterületen a legvalószínűbb az erőszak, 13% szerint a munkahelyen, 9% szerint a tömegközlekedési eszközökön (két válaszlehetőség volt ennél a kérdésnél).
A nemi alapú erőszakkal kapcsolatos vélekedések
A romániai megkérdezetteknek csupán 40%-a vélte úgy, hogy a másik fél beleegyezése nélkül történő szexuális kapcsolat semmilyen körülmények között nem igazolható. 30% viszont úgy véli, amennyiben alkohol- vagy drogfogyasztás is közrejátszik, ez a cselekedet igazolható (összehasonlításképpen Magyarországon ez az arány 24%), mint ahogyan akkor is, ha egy buli vagy randi után önként felmegy az illető a másik lakására (26%), ha az áldozat provokatív vagy szexi ruhát visel (25%), vagy ha nem mondja ki tisztán és érthetően, hogy nem akarja, illetve fizikai ellenállást nem tanúsít (22%). A megkérdezettek körülbelül fele-fele arányban értenek egyet vagy sem azzal az állítással, hogy egy nőt nagyobb valószínűséggel erőszakol meg egy ismeretlen személy, mint valaki olyan, aki ismeri őt. Az EU-átlagban csak 31% azok aránya, akik egy ismeretlent gyanítanának inkább potenciális erőszaktevőként. Még szembetűnőbb a különbség annál a kérdésnél, hogy mennyire tekintik “magánügynek” a családon belüli erőszakot. Míg az EU-ban csupán 15% azok aránya, akik úgy vélik, a családon belüli erőszak eseteit magánügyként kell kezelni és a családban megoldani, Romániában a válaszadók egyharmada gondolja ezt.
Törvényismeret és a “helytelen/törvénytelen” percepciója
A romániaiaknak csupán 43%-a gondolja úgy, hogy a partner szexuális aktusra kényszerítése egyszerre hibás és törvényellenes cselekedet is, további 32% véli úgy, hogy helytelen tett, de nem törvényellenes, 18% gondolja azt, hogy bár hibás, mégsem kéne törvénnyel büntetni, és 2% szerint helyes és törvényes cselekedetről van szó. Szexuális tartalmú email vagy tartalom kéretlen küldése 31% szerint törvénytelen és helytelen, 34% szerint helytelen, és törvénytelennek kellene lennie, 26% szerint helytelen, de nem kellene büntetni, 3% szerint pedig nem helytelen és nem is törvénytelen. A kollégával szembeni intim/szexuális jellegű vagy kéretlen érintés 26% szerint törvénytelen és helytelen, 38% szerint helytelen, de nem törvénytelen, 29% szerint helytelen, de nem kellene büntetni, 3% szerint nem helytelen és nem is büntetendő. A partner korlátozásának különböző formái – a családjával, barátaival való kapcsolattartás akadályozása, pénzének, telefonjának, iratainak (személyi igazolványának, hajtásijának) elkobzása – a romániai válaszadók 31%-a szerint törvénytelen és helytelen, 32% szerint helytelen, de törvénytelennek is kellene lennie, 30% szerint helytelen, de nem kéne büntetni, 3% szerint rendben való dolog. Az utcán egy nő leszólítása, a vele való szexuális tartalmú “viccelődés” 26% szerint törvénytelen és helytelen, 34% szerint helytelen és tövényben is tiltani kéne, 32% szerint helytelen, de nem kéne büntetni, 4% szerint nem helytelen és nem is törvénytelen. A partner folyamatos megalázása annak érdekében, hogy alacsonyabbrendűnek érezze magát, a romániai válaszadók 17%-a szerint törvénytelen és helytelen, 28% szerint helytelen, és törvénytelennek is kellene Lennie, 44% szerint helytelen, de nem büntetendő, és 6% szerint rendben való cselekedet.
Petíció a tényleges áldozatvédelemért
Romániai feminista szervezetek elkeseredett kommentárokkal osztják meg a felmérés eredményeit, amelyet pont a nők elleni erőszak nemzetközi napjára, november 25-ére időzítve hoztak nyilvánosságra.
A Feminism Romania által idézett másik, 2014-es felmérés szerint a romániai nők 30%-át érte élete során fizikai vagy szexuális erőszak. A szervezet emlékeztet arra, Romániában a legtöbb áldozat nem bízik a hatóságokban, és nem értesíti azokat, amikor partnere bántalmazza; a szolgáltatások és az áldozatsegítés elégtelen, sőt egyes megyékben teljesen hiányzik; a társadalom és a család részéről pedig gyakran kell szembesülniük meg nem értéssel, és arra biztatják őket, tűrjék el az agressziót “a család és a gyerekek kedvéért”. A nők nagyon sokszor függő helyzetben vannak anyagilag és érzelmileg is az agresszortól, és nincs előttük alternatíva, mégis akkor is őket hibáztatják, ha nem állnak ellen és nem menekülnek el – hívja fel a figyelmet a szervezet. Mivel a hatóságok mindeddig elmulasztottak konkrét lépéseket tenni az áldozatok tényleges és hatékony védelmében, petíció indult november 21-én, amelyben a nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó szervezetek hálózata és más civil szervezetek többek között azt követelik a kormánytól, ültessék gyakorlatba az isztambuli egyezmény előírásait, erősítsék meg a sürgősségi védelmi intézkedéseket, illetve vegyék komolyabban a távoltartási végzések tiszteletben tartását. Az erről szóló nyílt levél román nyelven ezen a linken olvasható. A Feminism Romania szerint mindeddig a választási kampányban nem kerültek szóba valódi, sürgős témák, a jelöltek nem beszéltek arról, hogyan küzdenének a nőkkel szembeni erőszak felszámolásáért. A katonai költségvetést növelik, miközben több nő hal meg családon belüli erőszak miatt, mint ahány katona elesik, és eközben vallási fundamentalistákkal kötnek protokollumokat a döntéshozók, pedig az a családmodell, amelyben az agresszió előfordul, nem elfogadható, hiszen minden nőnek joga van a védelemhez az erőszakkal szemben – szögezi le a szervezet, amely egyébként többször tiltakozott a házasságot a nők és férfiak intézményes kapcsolatára szűkítő alkotmánymódosítás ellen, amelyet az egyházak támogatásával a Koalíció a családért nevű szervezet kezdeményezett.
– a Transindex.ro portálról