Csomád-Bálványos régió „népi feredőit” vizsgálták a biomérnök mesterisek
Összesen 30 vizes élőhely (kénes fortyogók, ásványvizes források- és medencék, mofetta-forrás) esetében végeztek helyszíni vizsgálatokat az első éves Fenntartható Biotechnológia szakos hallgatók, dr. Máthé István oktató vezetésével.
2018. szeptember 27-én az Ásványvizek védelme tantárgyhoz kötődően a Csomád-Bálványos térség különböző forrásai, népi fürdői esetében a mesteris hallgatók a helyszínen mérték a víz kémhatását (pH-ját), hőmérsékletét, az összes oldott sótartalommal szoros összefüggésben lévő elektromos vezetőképességet és az oldott-oxigén-tartalmat, lejegyezve a víz színét illetve a GPS koordinátákat.
Mérés szemerkélő esőben a Vallató-fürdőnél
fotók: Máthé István
Az eredmények alapján megállapítható, hogy a vizsgált vizek (Vallató-fürdők, Vallató vizes mofetta, Hammas-fürdők, Apor Lányok feredeje, Lábvizek, Csiszárfürdő) a vulkáni utóműködésnek köszönhetően rendkívüli nagy változatosságot mutatnak: a pH érték 1,7 – 6,6 között, a vízhőmérséklet 7,1 – 12,9 Celsius fok között, míg a vezetőképesség 359-9030 mikroSiemens/cm között változott. A vizek színe tekintetében is széles volt a paletta: az okkersárga szín a vaskicsapódásnak köszönhető, a piszkosszürke – opálos-szürke – tejfehér vízszínek a kicsapodó elemi kénnek, a csiszárfürdői Vér-fürdőmedence vizének zöldes színe az algák jelenlétének tulajdonítható, míg a Vallató vizes mofetta falán zöldessárga terméskén csapódott ki.
Vallató forrás mofetta, kénkicsapódással az épület falán és padlózatán. A feltörő kénhidrogénes-széndioxidos gáz egy méter magasságig emelkedett (itt aludt ki az öngyújtó lángja)
A Lábvizek első medencéje „kéntejes” vízzel
A csiszárfürdői Gyöngy- és Vér-forrásoknál kialakított fürdőmedencék
