Az ökotanyák és az önfenntartó közösségek utat mutatnak a vajdasági embereknek is.
A magyarországi Élő Falu Közösség tagjai februárban jártak itt a Zen Club nyitott fórumos, beszélgetős estjén. Most szerda este folytatódott a témáról való társalgás. A Magyar Mozgalom által szervezett program vendégei voltak Nagy Tamás és felesége Krisztina Ópusztaszerről. Ők a Szeri Ökotanyák Szövetségét, vagyis a SZÖSZ-t képviselik. 2010 májusában hozták létre, 6 család összefogásával.
Ezúttal is a moderátor, Halász Mónika köszöntötte az érdeklődőket, bemutatta a vendégeket és feltette a témaindító kérdéseit. Diavetítéssel kiegészítve ismertették a terület jellegzetességeit, a tanya környékét, a gazdálkodásukat. Közösségi önellátásra támaszkodnak. Elsősorban növénytermesztéssel foglalkoznak, kenyérgabonát, konyhakerti növényeket és gyümölcsöket is termelnek. De a tanyát állatok is benépesítik, tyúkok, rackajuhok, kecskék, lovak. Foglalkoznak méhészkedéssel, tejfeldolgozással. A betakarított zöldségfélét, gyümölcsöket elrakják télire, befőzik, aszalják, szárítják, vermelik. A kenyérgabonát maguk aratják, őrlik és természetesen kovászos kenyeret sütnek otthon. A földműveléshez lovak biztosítják a segítséget, velük szántanak, és munkálják a földet. Kézzel aratnak. A házukat egyszerű megoldásokkal építgetik, javítják. Csikótűzhelyet raknak sárból, téglából. Igen sokféle kézművességet tanultak meg. Kosárfonás, szövés, fonás, nemezelés. A nagyobb munkákat gyakran kalákában oldják meg. Társaságban mindig könnyebben és vidáman megy a munka. A közösség ünnepségei a táncházak.
Más környékbeli tanyákon, más családok hasonlóan élnek. Például az Évkerék Okotanya „dobozrendszerrel” zöldségfélékkel látja el a szegedi családokat. Másik tanyán inkább az állattartásra rendezkedtek be, vagy a vegyszermentes gyümölcstermesztésre. A biogazdálkodást Magyarországon szigorú szabályokhoz kötik, nagyon sok évig tart kialakítani a megfelelő minőséget.
Az élő tanyákon, a vegyszerek elhagyása mellett fontosak az őshonos növény és állatfajták, vagy a tájfajta növények elszaporítására. Foglalkoznak a permakultúrás növénytermesztéssel is. Ezzel a termeléssel nem számíthatnak óriási terméshozamokra, inkább egy-egy család szükségleteit látja el. A legtöbb tanyán ezért önfenntartásra rendezkedtek be.
A természethez közelis életmód évek alatt kialakítja a türelmet, bölcsességet az emberekben, egészségesebb, mint a tempós mókuskerék. Gyakran csak egyik szülő dolgozik. Gyermekeiket otthon nevelték. Magántanulóként maguk tanították saját csemetéiket, illetve közösen, pár családdal összefogva. A közeli falusi iskolába jártak be a gyerekek vizsgázni. Ma már sikeresen középiskolában tanulnak tovább. Szép példa ilyen szempontból Visnyeszéplak, ahol hatvan gyerek nőtt így fel. A legnagyobbak egyetemre járnak. A gyakorlati életre való felkészülés fontos a számukra, ez az örökségük, amit magukkal vihetnek majd az életükbe. – mesélte a Nagy házaspár.
Az est végén sok kérdést tettek fel a vendégeknek. Az érdeklődés miatt a szervezők májusban tervezik a téma folytatását.
Forrás: Vajdaság MA