Uniós forrásból újul meg a nagyenyedi vártemplom
Kívül-belül felújítják, restaurálják Nagyenyed egyik jelképét, a főtéri református vártemplomot. A vissza nem térítendő uniós támogatásból megvalósuló beruházásra már júniusban aláírta a szerződést a pályázó egyházközség a központi fejlesztési ügynökséggel, jelenleg a tervezési folyamat zajlik.
A Fehér megyei kisváros református templomának helyreállítására közel 3,6 millió eurós támogatást ítéltek meg a Regionális Operatív Program (POR) keretében, a projekt szerint a 16,2 millió lejes beruházásból 15,8 millió lej a vissza nem térítendő uniós támogatás. Tóth Tibor László, az egyházközség lelkipásztora lapunknak elmondta: december 8-án járt le a tervező kiválasztására kiírt tender, így jelenleg a felújítási terv elkészítése zajlik, ez követőn kerül sor a kivitelező kiválasztására. A nyertes cégnek 30 hónap áll majd rendelkezésére, hogy korszerűsítse a koraközépkori épületet. Erre az időre a gyülekezetnek ki kell ürítenie a monumentális belső teret, az istentiszteleteket a várudvarban található, jóval kisebb evangélikus templomban vagy a várral szemközt található Bethlen Gábor Kollégium dísztermében tartják majd.
Tóth Tibor László szerint elsősorban a templom tartószerkezetével vannak gondok, ennek megerősítésére pár éve önerőből találtak ideiglenes megoldást. Négy vonórudat beépítettünk, hogy a boltozat éppenséggel ne szakadjon a hívek fejébe, mert estek ki a téglák” – ecsetelte az aggasztó állapotokat a lelkész. A teljes körű felújítás során a statikai problémák szakszerű megoldása mellett a műemlék külső és belső restaurálására is sor kerül. A torony felújítását követően a nyolc emeleten kiállítótereket hoznak létre.
A mostani felújítás egyébként 14 éves folyamat eredménye, Nagyenyed jelképének állapota ugyanis évtizedek óta romlik, és bár korábban sikerült megnyerni egy pályázatot a célra, az végül nem valósult meg. A mostani projekttől azt remélik, hogy nő a műemléket látogatók száma, a vártemplom bekerül a turisztikai hálózatba és a kolozsvári Farkas utcai templom mintájára megnyitja kapuit a nagyközönség előtt. A várudvar központi részét uraló református templommal párhuzamosan egyébként az azt körülvevő várfalat és bástyákat is felújítja a tulajdonos nagyenyedi önkormányzat, eddig hat bástya nyert új külsőt, és további kettőnek, illetve a várfalnak a restaurálása van hátra.
A nagyenyedi református vártemplom az egykori vár része, tornya eredetileg a vár őrtornya volt, 1222–1239 között épült, a templomhajó toronyhoz való hozzáépítését 1480-ban fejezték be. Mivel az évszázadok során többször megrongálódott, több építészeti stílus keveréke: az eredetiben megmaradt szentélyhez és román stílusú toronyhoz későbarokk, háromhajós templombelső társul, külseje pedig gótikus. A toronynak nyolc emelete van, 61 méter magas. A harangokhoz csigalépcső vezet, melyről gótikus ajtókeretek nyílnak a torony egyes emeleti helyiségeibe.
A várossal együtt ötször pusztították a történelem viharai: először az 1241–42-es tatárbetöréskor, majd 1599–1600-ban II. Mihály havasalföldi fejedelem erdélyi betörésekor, 1658-ban a törököknek II. Rákóczi György fejedelem elleni büntetőhadjáratakor és 1704. március 16-án, amikor Jean Rabutin osztrák generális parancsára Tige ezredes támadta meg a várost. 1849. január 8-ról 9-re virradó éjszaka pedig az Erdélyi-szigethegység Axente Sever és Simion Prodan vezette román lakossága tört a katonai védelem nélkül hagyott városra. Utóbbi pusztításra a vár főbejárata mellett emléktábla emlékeztet.
Forrás: kronika.ro
Forrás: itthon.ma