Légy jó mindhalálig – élmények húrjain
Óriási népszerűség övezi a Kolozsvári Állami Magyar Színház Légy jó mindhalálig című produkcióját, a nézők, gyerekek és felnőttek egyaránt megkönnyezik Nyilas Misi történetét. A rengeteg munka mellett számos emberi történet is kapcsolódik a próbafolyamathoz, meghatottan emlékeznek vissza a közös tapasztalatokra a társulat művészei is. A Kontűr január 27-i műsorában az élmények nyomába eredtünk.
„Annyi furcsa behatás éri ma a gyerekeket, hogy az érettségi fok 14 évesen teljesen másmilyen, mint ami jellemző lehetett száz esztendővel ezelőtt, amikor a történet játszódik. Talán ezért van az, hogy ennyire lazán és könnyedén tudják ezt a színpadon megmutatni, holott ez egy elég kegyetlen, embertelen történet.” (Laczkó Vass Róbert)
„Én még tényleg nem érzem úgy, hogy kamaszodnék, és nem is várom. De ha majd kamaszodni fogok, én nem leszek ilyen. Tanulságként szolgál, amit tapasztalok. Látom, hogy milyennek nem kéne lenni.” (Ábrahám Gellért)
„Hát, ez a gyermek… ez egy csoda. Az a tehetség és profizmus, ami benne van, nagyon ritka, viszont az a gyönyörű szép lelke… mind a mai napig megkönnyezünk a kulisszákban. Az életben is olyan, mint egy Nyilas Misi.” (Kántor Melinda)
„A folyosón még őrjöngenek, az öltözőben nem lehet megközelíteni az asztalt a szanaszét heverő görkorcsolyáktól… És ugyanazok a gyerekek, akiktől égnek mered a hajam, hogy mi lesz itt, a színpadon sokszor a profikat messze megszégyenítő koncentrációval, fegyelemmel és jelenléttel tudnak dolgozni.” (Dimény Áron)
„Ezek a srácok, lányok végtelenül tisztelnek. Olyannyira, hogy megengedik maguknak a Valkayval szembeni kis csínyt velem mindig: ismétlik a színpad mögött is az ilyen típusú magatartást. És ez jó.” (Viola Gábor)
„Gellért ezúttal sokkal mélyebb érzéseket hozott a színpadra. Ismertük ezt a fajta lelkületét, de hogy ennyire meghasson egy egész közönséget, arra nem gondoltunk volna.” (Ábrahám Gizella)
„Amikor katona voltam, messzire vittek el bennünket. Jelenleg úgy érzem, ez jó volt, most ő is egy ilyen kis katonaság elébe nézhet. Nem fegyvert forgat majd, hanem valószínű, hogy a színpadon egy botot vagy a hangját kecsegteti, ami tiszta pozitívum.” (Ábrahám Tibor)
Ferencz Zsolt és Gergely Zsuzsa összeállítása.
Forrás: http://kolozsvariradio.ro/