A kórógyi Ady Endre Magyar Művelődési Egyesület április 1-jén rendezte meg a Lebár Lajos-estet, amelynek a Magyar Ház adott helyet. A kórógyiak minden évben méltóképpen emlékeznek meg a tanító bácsiról, az egyesület egyik alapítójáról.
Sokan megjelentek a kórógyi Magyar Házban a múlt szombaton. Egy igazán megható és emlékezetes eseménynek voltunk a szemtanúi, amikor is Lebár Lajos halálának évfordulója alkalmából összegyűlt a helybéli magyarság, és felidézték az életét és a munkásságát. Az est folyamán bemutatásra került a Kórógy vára, híres vára című színdarab, amelyet a dobszaiak adtak elő 1990-ben Kórógyon. A színdarabot Lebár Lajos állította össze. A helyiek ezt a darabot 1954-ben adtak elő először. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Željko Matanović, a Tordinci járás elöljárója, Kel Rózsika, a Tordinci járás elöljáró-helyettese, valamint Davor Adžić, a megyei közgyűlés tagja, valamint jelen volt a tanító bácsi családja is.
A Baranyai Júlia Népfőiskola által Hagyatékként kiadott Tanulmányok Kórógyról 4. kötetében bemutatták és összefoglalták Lebár Lajos életét és menekült sorsát. Lapunknak a kórógyi Ady Endre MME elnöke Kel József elmondta, az egyesületben minden évben megemlékeznek Lebár Lajos munkásságáról.
– Minden évben megtartjuk a Lebár Lajos-estet. A tanító tiszteletére ünnepi műsorral készülünk, egyben felidézzük a régi emlékeket. Ő volt egyesületünk egyik alapítója. Több mint negyven évig itt dolgozott, és ami a legfontosabb, nemcsak a kultúra terén tevékenykedett, hanem a közösségért is. Tanította a gyerekeket zenélni, színdarabokat készített, és mindenhol ott volt, hogy segítsen. Mindig lehetett rá számítani, nagy odaadással végezte munkáját. Abban az időben nem volt televízió, így a népnek a színdarabozás és az egyéb összejövetelek jelentették a szórakozást. A Kórógy vára, híres vára egy történelmi esemény, egyben egy szerelmi tragédia is. A kórógyiak számos szlavóniai és baranyai településen adták elő ezt a darabot – tudtuk meg az elnöktől.
Kórógy és Kisdobsza között testvértelepülési kapcsolat és jó együttműködés van. Mivel a dobszaiaknál is működött színjátszó csoport, szerették volna megtanulni és bemutatni ezt a színdarabot Kórógyon, ami meg is történt. Az elnök hozzáfűzte, hogy régen teljesen másképp nézett ki a közösségi élet. Az emberek a sok munka ellenére több időt találtak a szórakozásra és a társalgásra.
Deák Ilona néni meghatódva emlékezett vissza a régi időkre. Lapunknak elmondta, a színdarabban ő játszotta Virágot, a főszereplő leányt, aki szerelmes lett a grófba, de a szerelmük el volt ítélve.
– Virág megálmodta, hogy férjhez megy a grófhoz, de ezt a való életben minden módon igyekeztek megakadályozni. Hiszen abban az időben egy falusi lány nem mehetett férjhez egy grófhoz. Virág nagy szenvedésében végül megfulladt, a gróf pedig harcba ment a törökök ellen és meghalt. Ennyi év után megható érzés volt visszaemlékezni a darab összeállítására, a szereplésekre és a próbákra. Számomra ez örök emlék marad – mondja Deák Ilona néni.
Lebár Lajos 1929. április 1-jén született a murántúli Lendvához közeli Mala Polana nevű szlovéniai településen. Nincs olyan generáció, akit a tanító bácsi ne tanított volna és nincs olyan személy, akinek ne segített volna. Az ő tevékenysége biztosan példaképként szolgálhat a magyarság körében. A tanító tiszteletére rendezett esten portréfilmet vetítettek, amelyben maga Lebár Lajos beszélt az életéről és a településről. A Magyar Egyesületek Szövetsége 2011-ben Életmű-díjban részesítette a gyermekek oktatása és nevelése terén kifejtett munkásságának elismeréseként. A tanító bácsi 2011-ben hunyt el. A kórógyiak örökké megőrzik az emlékét a szívükben.
V.D.