HARASZTI
Arany János és Tompa Mihály versei is elhangzottak
Tizenkettedik alkalommal szervezték meg december első vasárnapján a Kárpát-medencei imanapot. A liturgiát idén a Tiszáninneni Református Nőszövetség állította össze.
A Kárpát-medencei imanap gondolata a 2004. december 5-ei kettős állampolgárságról szóló népszavazás kudarca kapcsán, az anyaország határain túli magyarság sorsával való együttérzés jeléül született. Az imaprogram során minden évben más-más országrész és egyházkerület mutatkozik be, tárja fel örömeit és gondjait, hív hálaadásra és könyörgésre. A program elsődleges célja az ismeretátadás, a közösségek megerősítése és a gyülekezeti nőszövetségek kapcsolatfelvételének elősegítése.
A Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház a kezdetektől csatlakozott a Kárpát-medencei magyarságért szóló imamozgalomhoz és minden évben, ezen a december elejei alkalmon imádkoznak a megmaradásukért. Az idei imanapot december 7-én tartották a haraszti imaházban.
– Ez az imanap nagyon jót tesz nekünk. Ilyenkor elgondolkodhatunk azon kik vagyunk, mik vagyunk, hányan vagyunk és milyen irányban haladunk. Főleg a Reformáció 500. évfordulójában fontos is az, hogy önmagunkat átvizsgáljuk – hallottuk Szenn Péter református püspöktől.
– Az idei évre a Tiszáninneni Egyházkerület készítette az imafüzetet. Megismerhetjük az ottani egyházkerületet, különös hangsúlyt fektetve Arany Jánosra és Tompa Mihályra, akiknek az évfordulójuk is volt ebben az esztendőben. Az imanap által megismerhetjük a Kárpát-medence egyházkerületeit, így azonosulni tudunk az ő gondjaikkal, bajaikkal. Ez alkalommal meg szeretném említeni még, hogy a két költő verseit is felolvastuk – tette hozzá a püspök.
Az imanap keretében dr. Nyári Denisz Kelet-szlavóniai magyarok a két világháború között című könyvének bemutatására is sor került.
– Fontosnak tartottam ezt a bemutatót, ahogy megismertem a könyvet a rétfalusi könyvbemutató során. Azonnal megszületett az ötlet, hogy a könyvbemutatót itt Harasztiban is meg kell valósítani, hiszen napról napra gyengül a mi magyarságunk, gyengül a mi öntudatunk. A történelemnek eme, nem annyira ismert ciklusának a föltárása, és az asszimilációban morzsolódó magyarság, illetve azok, akik ennek teljesen áldozatai lettek, ebből a kétnyelvű kiadásból talán ráláthatnak arra, hogy bizony milyen áron történt ez az identitás gyengülés. A többségi nemzet is és mi is kiolvashatjuk a könyvből azt, hogy nem olyan egyszerűen tűnt el innen a magyarság, hanem bizony ez egy komoly folyamat volt és milyen történések következtében jutottunk ide, ahol most vagyunk. Ha csak Harasztit és a Lacházi járást nézzük, a könyv szerint a magyarok száma 600 fölött volt, most pedig az egész Lacházi járás területén 172 magyar van – tudtuk meg Szenn Péter püspöktől.
M.LJ.