Csökkennek a civilek adminisztrációs terhei – interjú Soltész Miklós államtitkárral
Pár napja jelentette be Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, illetve Fülöp Attila helyettes államtitkár a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény, valamint a Nemzeti Együttműködési Alap pályázati kiírásaira vonatkozó rendelet tervezett módosításait. Ezáltal várhatóan jelentősen csökkennek majd a civil szervezetekre háruló adminisztrációs terhek és egyszerűbb lesz az egyesületek, alapítványok bejegyzési, illetve változásbejegyzési eljárása is. A témában Soltész Miklós exkluzív interjút adott a PolgárPortálnak.
PolgárPortál: Miért érezték úgy, hogy szükségessé vált a civil szervezetekkel kapcsolatos jogszabályok módosítása?
Soltész Miklós: Úgy gondolom, az, aki dolgozott már civil szervezetben, s ilyenformán próbált a jogszabályok nehézségei között eligazodni, tudja és megerősíti, hogy mindenképp enyhítésekre, illetve egységesítésekre volt szükség ezen a téren. Hosszú egyeztetés előzte meg a döntésünket a törvényi jogszabály, illetve rendeleti jogszabály megváltoztatásáról. Meggyőződésem, hogy a módosítások mindenképp könnyíteni fognak a civil szervezetek életén.
PP: Milyen jellegűek ezek a változások és mennyiben könnyítik majd meg a civil szervezetek működését?
SM: Ahogy már említettem, a változtatások a civil szervezetek felől érkező javaslatok alapján történtek, és olyan könnyítéseket tartalmaznak majd, melyek hatására jóval kevesebb lesz az egyesületek, alapítványok adminisztrációs munkája, és az egyes döntésekre történő várakozás ideje is lecsökken.
A jogszabályi változások között meg kell említeni, hogy az új Ptk. alapján a létesítő okiratnak a törvény rendelkezéseihez igazítására előírt március 15-i határidejét eltöröljük. Ezeket az adminisztratív kötelezettségeket csak akkor kell majd teljesíteni, amikor más okból, különben is módosításra kerülne a létesítő okirat.
Továbbá az is nagy előrelépésnek számít, hogy a bíróságnak ezentúl 60 napon belül reagálnia kell így vagy úgy, tehát ha a bíróság az egyszerűsített eljárásban a rá irányadó határidőt elmulasztja, és további 30 napon belül sem intézkedik, a kérelemben foglalt adatokkal a törvény erejénél fogva megtörténik a bejegyzés, tehát nem húzható akármeddig egy szervezet bejegyzése. És ami nagyon fontos, hogy a változtatások értelmében alapítvány, egyesület alapítása kapcsán az ismételt hiánypótlás kizárása is az eljárás elhúzódását akadályozza meg.
Korábban sajnos nemegyszer fordult elő, hogy különböző bíróságok és különböző előadók máshogy értelmezték a jogszabályt, ennek következtében pedig elkerülhetetlenné vált, hogy hasonló civil szervezet létrehozásában közreműködő jogász az egyik alapítást egy pillanat alatt megkapta, a másikkal ellenben hónapokig kellett foglalkoznia, mert az adott bíróság többször hiánypótlásra visszadobta a kérelmet. Most ezt is meg fogjuk tudni előzni, hiszen egységesítjük a mintát egy miniszteri rendeletben, valamint a bíróságok emellett csupán az egyesületi nyilvántartásba vétel, illetve változásbejegyzés során csak a legszükségesebb törvényi feltételek meglétét fogják vizsgálni.
Nem törvényi, hanem rendeleti szabályváltoztatás, hogy a NEA-pályázatok esetében a nyújtható támogatások minimális összegének határát 250 ezer Ft-ról 100 ezer Ft-ra csökkentjük. A szervezetek többsége nem politikai célokra használja fel a támogatást, hanem a közjó érdekében tevékenykedik, ezért sokszor még százezer forintos támogatás is segítség lehet a működéshez, programjaik megvalósításához, ahhoz a célhoz, amire ők valójában a munkájukat és saját szabadidejüket feláldozzák.
Fontos megemlíteni egy másik rendeleti változást is, miszerint az a hazai főpályázó szervezet, amely határontúliakkal pályázik közösen, ezentúl pályázhat egyénileg is. Ez a gyakorlatban azért fontos, mert sok olyan célt valósítanak meg hazai pályázók, ami nagy jelentőséggel bír a határontúli magyarság megmaradása, a nyelv, hit és kultúra megőrzésének tekintetében egyaránt, de ezzel eddig kizárták saját magukat a pályázási lehetőségből, mint Magyarországon működő és Magyarországon megvalósítandó célt kitűző civil szervezetek.
PP: Az országos bírósági hivatallal is egyeztetett a kormány a változtatásokról?
SM: Miután magát a jogszabály-módosítást az igazságügyi tárca nyújtja be, egyértelmű, hogy a civil szervezetek mellett azokkal a hivatalokkal, illetve társhatóságokkal is folyt egyeztetés, akiket érinthet ez a jogszabályváltozás. Ez benne van az ún. társadalmi egyeztetési kötelezettségében.
PP: Az ellenzéki pártok folyamatosan támadják a kormányt, illetve külföldről is érkezik a kritika, miszerint a civil társadalmat Magyarországon ellehetetleníti a kormány, mert tart annak ellenőrző funkciójától. Erről mi a véleménye? A törvénymódosítások mennyivel biztosítanak majd szabadabb működést a civil szervezetek számára?
SM: Nagyon sok olyan civil szervezet létezik, akiknek nem politikai küldetésük van és nem a Soros György által diktált parancsokat hajtják végre. Az ellenzéki civil szervezetek pedig csak néhány tucatnyian vannak, és jól körülhatárolható, hogy kik ők és honnan kapják a támogatást. A magyar civil életben játszott szerepük elenyésző, hiszen többnyire a jogi területen működnek, miközben a civil szervezetek nagy többsége közösségi feladatokat lát el. Hiába próbálják azt hangoztatni, hogy csak ők a civil szféra, jelenlétük épphogy meghaladja a 2%-ot. A hangjuk külföldi segítséggel ugyan messzebbre hallatszik, de ebből is az következik, hogy politikai célokat szolgálnak, miközben a magyarországi civil szervezetek 98%-a társadalmi feladatot lát el. Az önkéntesek, akik a valódi civilek, a közösségek szolgálatát csöndben, tisztességesen és kis támogatásból végzik.
A magyar kormány civilellenességét az elmúlt 4-5 évben a civil szervezetekre költött támogatás alakulása is cáfolja. 2010-ben a civil szervezetek éves bevétele 423 milliárd forint volt, amely 2014-ben 559 milliárd Ft-ra emelkedett, a civil szektorba áramló állami támogatás mértéke 2010 és 2014 között évi 144 milliárd forintról évi 175 milliárd forintra növekedett. Tehát 4,5 év alatt a civil szervezetek bevételének összege közel 120 milliárd forinttal növekedett. Ezek után azt mondom, hogy aki civilellenességgel vádolja a kormányt, az határozottan téved.
Az igazi civil szervezetek léte viszont az egész társadalom életét megkönnyíti. Sokat változott a közfelfogás is az elmúlt időszakban. A gyermekeket is megpróbáljuk arra nevelni, hogy a közösségért cselekedjenek. Az iskolákban már le sem érettségizhetnek a fiatalok anélkül, hogy legalább egy hétig ne láttak volna el közfeladatot. De abból is, hogy hány százezer ember vállal évente a saját szabadidejében önkéntes munkát, azt kell látnunk, hogy jelentős a civil szervezetek beágyazottsága a magyar társadalomban, annak ellenére, hogy a kommunisták 1947 és ’50 között szétverték a civil világot és az újjáéledés csak huszonöt éve indult meg. Éppen ezért teljesen természetes, hogy a kormány partnerként tekint minden olyan civil szervezetre, aki közösséget és országot épít, de az is egyértelmű, hogy sosem leszünk partnerei annak a néhány tucatnyinak, akik csak rombolni tudnak, akik mindig csak vádaskodnak és rossz hírét keltik az országnak. Mindezt rengeteg pénzből, főleg Soros György alapítványainak finanszírozásával, többnyire hazugságokat hangoztatva.
PP: Milyen pozitív változásokra számítanak a civil szférában a módosításokat követően?
Remélhetőleg olyan energiák szabadulnak fel, amelyek adott esetben heteket, hónapokat kötöttek le a jogszabályi értelmezések, a változtatások, papírmunka által, amely sokszor az önkéntes munka rovására ment, sőt ezáltal adott esetben pénztől estek el, esetleg feleslegesen fizettek ügyvédi díjakat vagy olyan munkatársakat, akik a szervezet vállalt munkájához nem feltétlenül szükséges adminisztrációt végezték. Ezt mindenképpen pozitív változásként fogják megélni a civil szervezetek – ebben biztos vagyok.
PP: Mikorra várható, hogy a törvényt elfogadja a parlament?
SM: Még ebben az évben. Ezen a héten a megfelelő bizottságok elé kerül, és bízunk benne, hogy az Országgyűlés minél előbb megtárgyalja és elfogadja törvénytervezetet, hisz az adminisztratív kötelezettségek, illetve a terhek minél előbbi csökkentése a magyar civil világ érdeke.
Zana Diána – PolgárPortál
Forrás: polgarportal.hu