Az iskolások maszkabálja nagy múltra tekint vissza Sepsén. Minden évben, február első felében sort kerítenek a jelmezes bálra a helyi kultúrotthonban. Idén február 5-én rendezték meg a kisiskolások a maszkabált, amelynek társszervezője most is a Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület volt.
Ez évben is a falubeli gyerekek mellett a környék más településeiről is érkeztek jelmezesek a vasárnap délutáni mulatságra. A maszkabál kora délután a királylányok, a boszorkányok, a bohócok, a katonák és sok más ötletes jelmez felvonulásával vette kezdetét. A délután folyamán a gyerekek és a szülők, sőt a vendégek részére is számos játékot és vetélkedőt szerveztek a házigazdák. Kun Mária tanítónő és Böjtös Denisz tanító segítségével fánkevő versenyben, söprű táncban és széktáncban is jeleskedhettek a versenyzők. A legnagyobb sikert azonban az új öltöztetős játék aratta, amikor is több csapat egy-egy csapattársukra minél több ruhát igyekezett felhúzni. A legjobb természetesen az volt, akire a legtöbb ruhanemű került. A délután fergeteges farsangi hangulatban telt, ezen a napon valóban a bolondozásé és a szórakozásé volt a főszerep. Kurel Gorán zenéjére mulatozva igyekeztek a jelmezesek elijeszteni a hideg telet.
Egy kicsit a farsangról…
A farsangnak még nincs vége, hiszen a farsangi időszak vízkereszttől (január 6.) hamvazó szerdáig tart. A farsangi időszak minden évben ugyanazon a napon kezdődik, de hamvazószerda minden évben más dátumon van, idén ez március 1-je. A farsangi időszak egy zajos nevetéssel teli mulatság, amelyet ősi hiedelmek, babonák hívtak életre. A középkori hiedelmek szerint a tél utolsó napjaiban, amikor a nappalok egyre rövidebbek, azt hitték, hogy a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek ez által életre kelnek. Ezért vigadalommal, felvonulással, beöltözéssel és boszorkánybábú égetéssel akarták ezeket a gonosz szellemeket elűzni. A régi jelmezek épp ezért mind ijesztőek voltak, hogy elűzzék a halált és a hideget. Az első jelmezesek pedig halottas menetet imitálva masíroztak, ebből alakult ki a mai modern karnevál.
A farsang lényege a párválasztás mellett a szabályok felrúgása volt, a bolondozás és a szórakozás. Ehhez az időszakhoz számos szokás is fűződött, mint például az asszonyfarsang, amikor a lányok és asszonyok egy napra – leginkább farsang utolsó hétfőjén – férfiruhát öltöttek magukra és korlátlan mennyiségben fogyaszthattak italt-ételt, és férfi módra mulatozhattak. Farsangkor a felvonulásoké, a játékoké és a báloké volt a főszerep. De ekkor tartották a legtöbb lakodalmat is. A lányokat, akik pártában maradtak ilyenkor vénlánycsúfolókkal gúnyolták.
A farsang időszakában a nagy lakomázások sem maradhattak el, hiszen ezután a böjti időszak következett, amikor negyven napig le kellett mondani a húsról és a sok ételről. Jellegzetes farsangi ételek közé sorolhatjuk a kocsonyát, káposztát és természetesen a farsangi fánkot.
A farsang napjainkban is nagy szerepet játszik az iskolák, óvodák és kultúregyesületek életében, így az elkövetkező néhány hétben még számos mulatság várja a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt. Reméljük, hogy sikeresen elűzzük a telet és szép meleg tavaszt köszönthetünk majd.
M.LJ.