A Szent László-emlékév keretében Gömörbe is eljutott a Szent László király ‒ a hit bajnoka, a haza hőse című vándorkiállítás. Az ünnepélyes megnyitóra szeptember 23-án került sor Sajószentkirályon, ahol a gömörpéterfalai küldöttség átvette a Szent Korona másolatát, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága ajándékát.
A nemzetpolitikai államtitkárság a 2017-es évet Szent László-emlékévnek nyilvánította, a lovagkirály trónra lépésének 940., valamint szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából. A tablók beutazzák a Kárpát-medencét. A gömöriek nagy örömére a László király életét és kultuszát bemutató tárlat Sajószentkirályra is eljutott, arra a településre, amely nevét Szent Lászlóról kapta. Mindez a Szövetség a Közös Célokért Rimaszombati Területi Irodájának a közreműködésével valósult meg.
A kiállítást a Szent László-emlékév Tanácsadó Testülete készítette. A vándorkiállítás tablóinak szövegét néhai Kerny Terézia (Magyar Tudományos Akadémia, Művészettörténeti Intézet), Kiss Tamás (a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár igazgatója), Medgyesy S. Norbert (a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézetének docense) készítették, közreműködött Czibolya Gábor, a nemzetpolitikai államtitkárság referense is, aki sajószentkirályi ünnepi beszédében kiemelte, hogy Szent László alakja erősen kötődik a gömöri régióhoz, híres freskói közül több is megtalálható itt, például Kraszkón és Rimabányán, de a legújabb kutatások alapján Szilicén is felfedeztek Szent László alakjához kötődő freskót.
Czibolya Gábor, aki egyben a budapesti Szent László Társulás elnöke, elmondta, céljuk, hogy a kiállítások révén Szent László – aki a magyar kereszténység eszménye volt – közelebb kerüljön az emberekhez.
Az emlékév keretében a Szent László ‒ hit bajnoka, a haza hőse és a Szent Lászlót ábrázoló freskókat bemutató tárlatok beutazzák a Kárpát-medencét és a diaszpóra magyarságához is eljutnak. A kiállításokat eddig több mint ötven helyszínen tekinthették meg az érdeklődők. A freskós képek Gombaszögön, Debrődön, Kassán, Buzitán, Ipolynyéken állomásoztak, jelenleg Nagymegyer közönsége láthatja ezeket, majd október 9-én elérkeznek a rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnáziumba. A történeti kiállítás a Felvidéken Nagytárkány, Nagykapos, Komárom, Kolon és Nagymegyer után érkezett Sajószentkirályra, s itt október 8-ig látogatható.
Ahogyan a kiállítás is bemutatja, a Szent Korona a hozzá kapcsolódó eszme értelmében a független magyar államiságot jelképezi. Élő jogi személyként az ország összes ingó és ingatlan vagyonát birtokolja, illetve az egész hungarus nemzetet, azaz a magyar Szent Korona országainak területén élő minden személyt, aki a nemzet tagja, anyanyelvétől függetlenül.
„Olyan emberek között lesz, akik szívükben magyarok, lelkükben Istenfélők”
A gömöri összetartozás jegyében a nemzetpolitikai államtitkárság és a Szent László-emlékév Tanácsadó Testülete nevében Czibolya Gábor referens ajándékot is hozott Gömörnek, melyet Köböl Gyulának, Gömörpéterfala polgármesterének nyújtott át.
Köböl Gyula elmondta, az összetartozást, a magyarságot, az Istenben való hitet nekünk, magyaroknak semmi nem szimbolizálhatja jobban, mint a Szent Korona.
„A magyar nép, bár voltak hős és nagy királyai, vezetői, mint a lovagkirály Szent László is, mindig a Koronát illette angyali, apostoli, szent jelzővel. Nem is a királyt tekintette az ország legfőbb uralkodójának, hanem a Koronát, ami semmivel nem pótolható, ami összeköt és aminek szerepe semmi másra át nem ruházható. A mai korban, a ma emberének pontosan ilyen tekintélyes, hitet és erőt sugárzó szimbólumra van szüksége. Ma már, Istennek hála, nem idegen császárok és királyok, nem a háború és fegyverek jelentik a legnagyobb veszélyt. Ebből a sorsból, a “balsorsból”, ahogy Himnuszunk is mondja, nekünk már túl sok jutott eddig is. Egészen más világban élünk, egészen más fegyverekkel kell megvívnunk küzdelmünket. Mindenekelőtt meg kell maradnunk, vállalnunk kell a jövőt, bármily nehéznek és kilátástalannak is tűnik néha, itt a Kárpát-medencében, az anyaországban, az elszakított területeken, Felvidéken, Gömörben, magyarként, emberként. Féltő gondossággal kell védenünk ezt a magyarságot, kultúránkat, anyanyelvünket, hitünket mindenféle veszélytől. De ez összefogást követel tőlünk, éreznünk, tudatosítanunk kell, hogy mi igenis összetartozunk, és ennek az összefogásnak, összetartozásnak a kézzelfogható jele lesz ezentúl a Szent Korona másolata is” – mondta Köböl Gyula. Hozzátette: „Ígérem Önöknek, Gömörpéterfalán, a péterfalai Szentháromság-plébániatemplomban jó helyen, otthon lesz a Szent Korona ezen másolata. Olyan emberek között lesz, akik szívükben magyarok, lelkükben Istenfélők. Ugyanakkor bízom benne, hogy a templomunkban hajlékra találó koronamásolat nemcsak az évezredes magyar múlthoz való kapcsolatunkat, hanem mai összetartozásunk tudatát is megerősíti, és a helytálláshoz hitet, erőt sugároz majd mindannyiunk számára itt, Gömörben is, mert bár talán még magunknak sem valljuk be mindig, de igenis szükségünk van rá.”
Szent László volt az, aki folytatta a Szent István által megkezdett egyházszervező munkát. Büszkeséggel tölti el a sajószentkirályiakat, hogy történelmünk e két nagy alakjának szobra áll a kastélykertben, így fogadják a betérőt, köszöntik az úton elhaladót, a templomba érkezőt.
„Szent László a magyar uralkodói eszmény egyik legtökéletesebb kifejezője, a kereszténység következetes védelmezője és terjesztője volt, aki a legkeményebb csatában nemeslelkű tudott lenni, akiről egyszerre mondták, hogy lovagkirály és szent. Emlékét évszázadokon át élő tisztelet övezi, különösen Gömörben sok templom felszentelésével kapcsolatos a neve” ‒ hangsúlyozta beszédében Béres Ferenc, Sajószentkirály polgármestere. Kiemelte, a hagyományok szerint a sajószentkirályi barokk kastély alapja László király idejéből származik, s a faluban a Szent László-napi búcsú hagyományát is megteremtették, ahol épp tíz évvel ezelőtt, a község fennállásának 725. évfordulója alkalmából avatták fel Szent László szobrát.
A koszorúzási ünnepséggel egybekötött kiállításmegnyitón részt vett a gömörpéterfalai küldöttség, Köböl Gyula polgármester és Sipos György plébános vezetésével, aki a záró imát mondta az ünnepségen. Jelen volt a közeli Dobóca községből a szintén Szent Lászlónak szentelt templomközösség képviseletében Czaban Elemér, valamint a politikai szervezetek képviseletében Auxt Ferenc megyei képviselő, a Magyar Közösség Pártja rimaszombati járási elnöke, Juhász Péter megyei képviselő és Cziprusz Zoltán, a Magyar Közösség Pártja Országos Elnökségének a tagja, a Via Nova Ifjúsági Csoport alelnöke, Váradi Zsolt, a FEMARO elnöke, Pósa Dénes, a Rákóczi Szövetség képviseletében és a helyi önkormányzat, a helyi MKP, valamint a helyi református egyházközség képviselői, akik koszorút helyeztek el a szobornál.
Forrás: Felvidek.ma