Az andódi tudós tanárra emlékeztek
Koszorúzással és konferenciával tisztelegtek Czuczor Gergely munkássága előtt
A napokban emlékezünk meg Czuczor Gergely halálának 150. évfordulójáról, melynek alkalmából több rendezvényre került sor. Szeptember 8-án a tudós bencés tanár ez alkalomra felújított sírjánál koszorúzási ünnepséget szervezett a budapesti Fiumei úti temetőben a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, a Nemzeti Örökség Intézete és a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium.
A rendezvényen emlékbeszédet mondott Tóth Konstantin OSB, a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium igazgatója és Eőry Vilma nyelvész, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet szakmai tanácsadója. Az ünnepséget Kurcz Ádám irodalomtörténész, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet vezető tanácsosa vezette, közreműködtek a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium tanulói.
Tóth Konstantin arról számolt be a jelenlevőknek, hogy az évforduló alkalmából iskolai keretek között emlékévet rendeztek a tudós bencés tanár tiszteletére. Amikor ennek híre ment, a szervezésben több segítőjük is akadt, köztük a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, mely segítségükre volt az emlékév programjának összeállításában. Szólt a névfelvétel történetéről, annak érdekes körülményeiről is, hogyan kapta az andódi születésű tudós tanár nevét az intézményük, majd hangsúlyozta, hogy névadójuk személye és az ünnepség összeköti őket a Felvidékkel.
A továbbiakban Czuczor életének érdekes epizódjait felidézve elárulta, hogy az emlékév kapcsán még ő is sok új információ birtokába jutott tudományos munkásságával, s a népdal iránti szeretetével kapcsolatban.
Eőry Vilma az emlékév rendezvényeinek szervezőjeként szólt a jelenlévőkhöz. Elmondta, hogy Czuczor múltunk azon része, melyet sokan nem ismernek, vagy keveset tudnak róla. Pedig a 19. században élt, s akkor kezdte pályafutását, amikor a modern nemzet megszületett nálunk, s amikor a magyar nyelv, a kultúra és a tudomány a reformtörekvések hatására hatalmas előrelépést tett.
Czuczor pedig ennek a korszaknak több szempontból is emblematikus alakja volt. Fogékony volt mindenre, ami a nemzet összetartó erejét, kultúráját és nyelvét érintette. Néptáncokat, népdalokat gyűjtött, ezek dallamára maga is írt verseket, s a dalokon kívül egyéb költeményeket is írt.
Fogarasi Jánossal együtt vállalta a magyar nyelv nagyszótárának elkészítését, melynek munkálatait évtizedeken át folyamatosan végezte még rabsága idején is. Hazájának elkötelezett, hiteles személyisége és polihisztor munkássága példaként szolgálhat korunk embere számára is.
A koszorúzáson részt vett Czuczor Mária, Andód polgármestere, valamint Novák Mónika, az érsekúvári Czuczor Gergely Alapiskola igazgatónője és helyettese, Krošlák Olga is.
A koszorúzás mellett emlékkonferenciát is rendeztek Czuczor Gergely tiszteletére.
Az évforduló alkalmából megvalósult legjelentősebb tudományos rendezvényre szeptember 9-én Budapesten, az MTA Könyvtárában került sor. Előadásai Czuczor életének, sokoldalú munkásságának, életművének legfontosabb területeit érintették: a nyelvész szótáríróét, a költőét, a népdal- és néptáncgyűjtőét.
A résztvevőket Bencze Lóránt, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója üdvözölte, köszöntőt mondott Áder János köztársasági elnök, Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár és Kerekes Hubert bencés tanár.
A konferencia központi témáját a Czuczor Gergely és Fogarasi János által szerkesztett mű, A magyar nyelv szótára képezte. A szerzőket 1844-ben bízták meg a munkával és harminc évbe telt, míg a hatkötetes mű utolsó kötete is megjelent. A két szerző hatalmas munkával gyűjtötte össze a mintegy 120 ezer címszót, értelmezve, elemezve és más nyelvek szavaival is összehasonlítva ezeket.
Mindmáig a legnagyobb egynyelvű szótárunk, mely napjainkig az érdeklődés középpontjában áll, mert módszereinek egy részét vitatja a nyelvtudomány. A konferencián elhangzó előadások hozzájárulnak a szótár valódi tudományos mércével mérhető értékeinek tisztázásához.
Az előadók Gerstner Károly nyelvész, tudományos főmunkatárs, Horváth Katalin nyelvész, egyetemi docens, Bencze Lóránt nyelvész, Varga Éva Katalin nyelvész, Salamon Gáspár művészettörténész, Tóta Benedek irodalomtörténész, egyetemi docens, Bali János néprajzkutató, Korzenszky Tamás táncantropológus, valamint Móser Zoltán népdalkutató voltak.