A költészet napját méltatták Beregszász központjában
Vers a téren
Április 11-én tartotta szavalással egybekötött költészetnapi rendezvényét a Pro Cultura Subcarpathica civilszervezet Beregszász főterén, a református templom és a Rákóczi-főiskola előtt. Az eseményre több kárpátaljai magyar iskolából érkeztek diákok és tanárok azzal a céllal, hogy településük képviseletében közösen elszavalják Szabó Lőrinc, Biztató a tavaszban című versét.
A rendezvényt Kudlotyák Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica igazgatónője nyitotta meg. A vendégek köszöntője után dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola rektor asszonya szólt a résztvevőkhöz. Elmondása szerint nem véletlen, hogy József Attilát születésének napját választották a költészet napjának. A kommunizmus idején az akkori hatalom nem engedte, hogy a magyarság megtartsa keresztény vagy nemzeti ünnepeit, de József Attila az iskolai tananyagban proletárköltőként szerepelt, így az akkori politikai rendszer megengedte, hogy Kárpátalján a költő születésnapját (és ily módon a költészet napját is) évtizedeken keresztül egyetlen magyar ünnepként, de megtarthatta Kárpátalja magyarsága. „Nekünk, magyaroknak a vers több mint más nemzetnek” – fogalmazott dr. Orosz Ildikó, majd elmondta, hogy a versekben ott vannak erkölcsi tanításaink, útmutatóink, filozófiánk, ez az, ami segíti a magyarságot – legyen bárhol a világban –, hogy egy-egy fájdalmát, örömét elmondhassa. „A versekben a magyar nép lelke, sorsa van benne” – mondta a főiskola rektor asszonya. Egyúttal örömét fejezte ki az iránt, hogy Kárpátalján olyan pedagógusok vannak, akik fontosnak tartják, hogy a diákok verset tanuljanak, verset szavaljanak egy-egy ilyen alkalom kapcsán együtt is.
Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára beszédében a vers jelentőségéről beszélt. Elmondta, hogy semmi sem tudja jobban, erőteljesebben kifejezni bánatot, örömöt, magányt, mint a vers. „Ne felejtsük el énekhez kötni a verset… Ne felejtsük el írni a verset” – mondta a főtitkár, majd arra buzdította a fiatal írótehetségeket, hogy ne habozzanak írni, ne habozzanak segítséget kérni tanáraiktól a vers írásához, hiszen minden jelentős író és költő iskolából indult. „Ameddig értjük a verseket, addig bírjuk a magyar nyelvet” – hangsúlyozta Kucsera Tamás Gergely, aki szerint ez érv amellett, hogy verseket olvassunk, verseket írjunk.
A köszöntők után Mónus Dóra, a Rákóczi-főiskola hallgatója, színjátszó körének tagja szavalta el Beregszász főterén összegyűlt több száz diákkal együtt Szabó Lőrinc, Biztató a tavaszbancímű versét. Szabó Lőrinc verse után Sáradi Bence szavalt, majd őt a Credo és az Almanach verséneklő együttesek követték. Közben a színpad előtt hagyott Szabó Lőrinc portrét a diákok aláírhatták.
A fellépők után egészen délután 15 óráig a színpadot bárki igénybe vehette, hogy elszavalja, felolvassa kedvenc versét.
A rendezvényen jelen volt még Répás Zsuzsanna, a Magyar Művészeti Akadémia Nemzetközi és Határon Túli ügyek főosztályának vezetője, Tömösvári Noémi, a Magyar Művészeti Akadémia Kutatórészlegének képviselője, valamint Gara Katalin beregszászi magyar konzul.