Április 12-én emlékezünk a Felvidékről kitelepített magyarok tízezreire. A magyar Országgyűlés 2012 decemberében a 86/2012 (XII. 7.) számú határozatával nyilvánította emléknappá április 12-ét. Felvidék-szerte pénteken és a hétvégén is több településen tartanak megemlékezést.
Azért ezt a dátumot választották, mert 1947-ben ezen a napon kezdődött a felvidéki magyar lakosság kitelepítése. A szlovák–magyar lakosságcsere-egyezményt 1946. február 27-én írták alá Budapesten, és május 14-én fogadta el a parlament. A kitelepítetteket szállító első vasúti szerelvény 1947. április 12-én indult a Felvidékről, és 1949. június 5-ig több mint 76 ezer embert szállítottak át Magyarországra.
Megemlékezés a kitelepítésről Csatán és Kamocsán
A Felvidéken az első, történelmi konferenciával egybekötött megemlékezésre 1997-ben került sor Udvardon, a kitelepítések és deportálások 50. évfordulója alkalmából. Az akkori kezdeményező dr. Molnár Imre történész és a Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya volt. Ehhez társult és adott helyet az akkori önkormányzat Száraz József polgármester vezetésével.
Szőgyénben virágvasárnapon emlékeztek a községből elűzött családokra
Százharmincöt család volt kénytelen elhagyni szülőföldjét, otthonát, Szőgyént a felvidéki kitelepítések idején. Sokan közülük Tatán és Tata környékén leltek új otthonra. A testvérváros Tatán április 12-én közösen emlékeztek tataiak, szőgyéniek és volt szőgyéniek.
A virágvasárnapi szentmisét ft. Farkas Zsolt esperesplébános a kitelepített családok és a felvidéki magyarság meghurcoltatásának emlékére ajánlotta fel. A keresztény egyház ezen a napon Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezik.
„Ez a mi szülőföldünk, amiért áldozatokat hoztak az elődjeink”
Somorján a Csemadok Somorjai Alapszervezete és a Via Nova ICS Somorja szervezett megemlékezést a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján.
Az ünnepi műsor a Szózat eléneklésével kezdődött, majd Csáky Pál lépett a mikrofonhoz, aki beszédében kifejtette, hogy tisztelet jár mindenkinek, aki hét–hét és fél évtizeddel ezelőtt átélte azt, amire ma emlékezünk. Tisztelet jár azoknak is, akik napjainkban, a huszonegyedik században sem feledkeznek meg erről a napról és az emberi helytállást minden körülmények között méltányolják.
„Isten éltesse Tata és Szőgyén barátságát!”
Szőgyéniek, tataiak és volt szőgyéniek emlékeztek Tatán, a Felvidékről kitelepítettek emlékkeresztjénél. 1947-ben Szőgyénből 135 család volt kénytelen elhagyni otthonát a Beneš-dekrétumok értelmében. Közülük sokan Tatán és Tata környékén leltek új otthonra. Tata Város Önkormányzata évente tisztelettel adózik nekik, és rajtuk keresztül azoknak a felvidéki magyaroknak, akik állampolgárságuktól, közösségüktől, vagyonuktól megfosztva, szülőföldjükről elűzve, kemény akarással otthont teremtettek maguknak, és nagyrabecsülését fejezi ki mindazoknak, akiket az adott időszakban csehországi kényszermunkára deportáltak, és ebben a szenvedésekkel teli helyzetben is igyekeztek megőrizni magyarságukat.
Dunaszerdahelyen is megemlékeztek a Felvidékről kitelepített magyarokról
Az időjárás sem kedvezett a kitelepítettek emléknapjának, melyre a Pázmaneum és a Magyar Megmaradásért Polgári Társulás közös szervezésében került sor.
Kovács László történész, a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetettje ünnepi beszédet tartott a szomorú eseményről. Történelmi beszámolójában azt is kiemelte, hogy sokakat azért üldöztek el, mert háborús bűnösnek számított, aki vagyonos volt. A történelemből megtanultuk, hogyan kell szenvedni, de a magyarokat nem lehet megsemmisíteni, még akkor sem, ha messze földre űzik őket. A jogfosztottság egy gyalázatos politikai cél, mely a mai napig él.
A kultúrműsorban felléptek: Nagy Noémi és Lőrincz Roland énekesek; Varga Zaránd, a Kodály Zoltán Alapiskola tanulója, Patassy Andrea, a Vámbéry Ármin Gimnázium diákja.
Rozsnyói reformátusok a kitelepítés idején
Csütörtökön a rozsnyói Rákóczi Magyar Ház nagytermében a Felvidékről kitelepítettek emléknapja alkalmából különleges előadásra került sor. Nt. dr. Búza Zsolt rozsnyói református lelkész Morvaországi konfirmáció margójára címmel adott elő a térségben élő reformátusok kitelepítéséről.
Kitelepítettek emléknapja Balogtamásiban
A Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete április 12-én Balogtamásiban emlékezett a kitelepítettek emléknapján. A Rákóczi Szövetség és a Szövetség a Közös Célokért társulás támogatásával és társszervezésében megvalósult összejövetel a kitelepítettek emlékkövénél kezdődött, ahol Benedek László, a Magyar Kultúra Lovagja mondott beszédet.
Forrás: Felvidék.ma/SZAKC