Százötven évvel ezelőtt hunyt el Czuczor Gergely
Legnagyobb művének teljes kiadását már nem érhette meg
Százötven évvel ezelőtt e napon, szeptember 9-én hunyt el a neves nyelvtudós, költő Czuczor Gergely, aki hatvanhat évvel korábban a felvidéki Andódon Czuczor Istvánként látta meg a napvilágot.
Gyermekkora és ifjúsága szorosan kötődik a Felvidékhez: az Érsekújvártól kőhajításnyira lévő Andód községben született 1800. december 17-én. Gyermekéveit Érsekújváron töltötte, középiskoláit Nyitrán, Esztergomban és Pozsonyban végezte. A szintén felvidéki (szímői) születésű tudós, feltaláló Jedlik Ányos unokatestvére. Együtt léptek be 1817-ben a Szent Benedek-rendbe Pannonhalmán. Ekkortól használja rendi nevét, a Gergelyt. Felszentelése után, 1824-től tanárként működött: Győrben, Pannonhalmán és Komáromban tanított.
Megalapításától kezdve részt vett a Magyar Tudományos Akadémia munkájában: 1831-től levelező, majd 1836-tól rendes tagja.
A költőként is nevet szerzett Czuczor (Riadó című gyújtó hangú költeménye a ‘48-as forradalom egyik indulójává vált) nyelvtudósként írta be magát örökre a magyar tudomány történetébe. Az Akadémia megbízásából kezdett hozzá A magyar nyelv szótára című monumentális munka összeállításához. 1866-ban, a kolerajárvány idején bekövetkezett halála miatt azonban a nagy mű megjelenését már nem érhette meg: a 6 kötetes munkát, melyet az utókor csak „Czuczor-Fogarasiként” emleget, halála után Fogarasi János fejezte be. A több mint 170 ezer szócikket tartalmazó gyűjtemény máig hivatkozási alap és megkerülhetetlen mű a magyar nyelvtudomány területén.
A szabadságharc bukását követően – melyben betegeskedése miatt nem vett részt – forradalmi verséért a hatalom üldözte. A halálbüntetést sikerült ugyan megúsznia, de hat évi vasban eltöltendő várfogságra ítélték, ami rendkívül megviselte amúgy sem ép egészségét.
Írta: Felvidék.ma
2016.09.09.
Forrás: felvidek.ma