Az önkormányzatok és a…

Draveczky Tímea Hajnalka
Budapesti Corvinus Egyetem

Az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének társadalmi hatásai
– romániai és magyarországi példák alapján –
A tanulmány témája a civil szektor és a helyi önkormányzatok együttműködésének társadalmi hatásainak körvonalazása, melynek keretében kiemelem ezen együttműködések fontosságát, előnyeit valamint azokat a hátráltató körülményeket, melyek megakadályozzák a hatékony partnerségi kapcsolat kialakulását.
„Civil társadalom abban a közösségben létezik, ahol a három szektor: a köz, a magán és a nemkormányzati megtanult együttműködni egymással.” (Lester Salamon)
„Partneri viszony csak olyan felek között jöhet létre, akik képesek és hajlandók egymással párbeszédet folytatni. Bármennyire különbözik is a kormányzati logika a civil szervezetek gondolkodásmódjától, legalábbis meg kellene próbálni közös nyelvet találni, egymás szempontjait megérteni, a vitatott kérdéseket pontosan megfogalmazni, és a szóba jöhető kompromisszumokat megkeresni. Ez nagyon, majdnem lehetetlenül nehéz ugyan, de a nonprofit szektor… egészséges fejlődésének egyetlen lehetősége.” (Kuti Éva)
A civil szervezetek és a helyi önkormányzatok együttműködése a társadalom szempontjából napjainkban előtérbe került. Minél jobb az együttműködés köztük, annál többet tudnak segíteni a lakosság helyzetén, az élhetőbb környezet megteremtésén. A partnerség kialakítása még hatékonyabbá teszi munkájukat a társadalom állandó változásban lévő igényeinek kiszolgálására.
A civil szektor manapság fontos szerepet játszik a mindennapi életünkben. Többféle elnevezés van erre a szektorra, nonprofit szektor, harmadik szektor, nem kormányzati szektor, melyeknek alapjába véve ugyanaz a jelentésük, de gyakorlatilag létezhetnek különbségek köztük.
X. RODOSZ Konferencia 2009. november 13-15., Kolozsvár
Az alapfogalmak meghatározása
Először is szögezzük le, hogy mit is értünk NGO1 alatt. Erre többféle
meghatározást is létrehoztak. A szakirodalomban általában két alapvető kritérium
lelhető fel: az NGO magánszemélyek vagy kollektívák által szabadon alkotott
csoport, amely nem haszonszerzési célokat követ. Az angol-szász szakirodalom
szerint azok a nem állami szervek tartoznak ide, amelyek a társadalom érdekében
fejtik ki nem nyereség orientált tevékenységüket kiegészítve az önkéntesség
kritériumával.
Az NGO-k közös jellemzői az alábbiak:
• nem személyes haszonszerzés céljából hozták létre, ámbár lehetnek
fizetett alkalmazottai, de a profit nem kerül felosztásra a vezetők
között
• önkéntes alapon szerveződnek és általában önkéntesek is dolgoznak
benne
• rendelkeznek alapító okirattal és a tevékenységüket meghatározó
dokumentumokkal. Elszámolással tartoznak tagjaik és támogatóik
felé.
• jellemzőik közé tartozik még a működési autonómia és a szervezeti
elkülönülés a kormányszektortól
• a társadalmi jólétért küzdenek, nem képviselik tagjaik személyes
érdekeit
Egy másik tömörebb meghatározás a Lester Salamon-féle általános definíció
a nonprofit szektorra nézve, melynek elemei:2
• intézményesültség
• Kormánytól való függetlenség
• a profitszerzés tilalma
• önkormányzás
• önkéntesség, öntevékenység
• nem vallási
• nem politikai
Közigazgatáson a társadalomban működő igazgatási rendszerek egyik fajtáját
értjük, amely ugyanakkor az állam integrált szakigazgatási rendszere. Alapvető
szerepe ugyanaz, mint az igazgatásé, a döntések előkészítése és a döntések
végrehajtása.
A közigazgatás funkciói és tevékenysége:
• a cél kitűzése
• az információk összegyűjtése, rendszerezése
• a tervezés
1 NGO: non governmental organization, nemkormányzati szervezetek – a továbbiakban ezt a
rövidítést fogjuk használni a tanulmányban
2 Lester M. Salamon – Helmut K. Anheier eds.: The nonprofit sector in the developing world
– Manchester University Press, Manchester.
Draveczky Tímea Hajnalka • Az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködé…
• a döntés
• a döntés végrehajtása
• koordináció
• ellenőrzés
Sajátosságai, hogy a közigazgatás a társadalomban létező legnagyobb
szakigazgatási rendszer, kiterjed az egész társadalomra, viszont részben alá van
rendelve a politikai hatalomnak, az ő céljait, feladatait valósítja meg. Ugyanakkor
relatív autonómia jellemzi a politikai hatalom relációjában, mely egyrészről
a hatékonyság feltétele, másrészről szükségessé teszik a politikai rendszer
feltételei, úgy mint a hatalmi ágak megosztása, jogállamiság érvényesítése, stb.
Ez azt is jelenti, hogy a közigazgatás önállóan, felelősen gyakorolja hatáskörét a
jogszabályok szigorú betartása mellett. A társadalom igazgatását közhatalommal
látja el, amikor az alkotmányban meghatározott keretek között jogszabályokat
alkot, valamint amikor úgynevezett hatósági jogalkalmazó tevékenységet lát el.
A közigazgatás tevékenységét, szervezetét, működését a jogrendszer elkülönült
ága, a közigazgatási-jog szabályozza.3
Nonprofit szervezetek jogi keretei a két országban
A magyarországi jogi szabályozásban a nonprofit szervezetek szervezeti
formájuk szerint feloszthatóak a következőkre:4
• alapítványok
• közalapítványok
• egyesületek
• köztestületek
• közhasznú társaságok
Romániában ezek a nonprofit szervezetek a jogi szabályozás értelmében a
következők lehetnek5:
• alapítványok
• egyesületek
• szövetkezetek
Tevékenységük és funkcióik szerint a következő nonprofit szervezettípusok
léteznek:6
• adományosztó
• adománygyűjtő
• szolgáltatásokat nyújtó
3 Ficzere Lajos: Magyar közigazgatási jog, Osiris Kiadó, Budapest, 2001.
4 Ptk. 1987. évi 11. rendelet; 1989. évi II. törvény; Ptk. 1993. évi XCII. törvény: 1997. évi CLVI.
törvény
5 2005. évi 246 számú Egyesületekről és alapítványokról szóló törvény, 656-os számú Hivatalos
Közlöny, 2005. július 25.
6 Kuti Éva: Hívjuk talán nonprofitnak… Nonprofit Kutatócsoport, Budapest, 1998., 141.
oldal
X. RODOSZ Konferencia 2009. november 13-15., Kolozsvár
• érdekvédelmi
• felhalmozási célú, önsegélyező jellegű
• társadalmi érintkezést szolgáló, klubjellegű szervezetek
• korábbi állami, államigazgatási tevékenységet átvállaló
köztestületek.
Bizonyos szervezetek a működési területük mérete szerint viszont több
típusba is besorolhatóak.
Legfőbb szerepük, hogy a civil szférában felhalmozott speciális, sokszínű
szakmai ismereteket fel kell használni a polgárok igényeinek jobb kielégítése
érdekében. A civil szervezetek fontos szerepet tudnak átvállalni az állami,
önkormányzati feladatok megoldásából. A civil szférának tevékenyen hozzá kell
járulnia egy, egyre javuló, komfortosabb társadalmi közeg megteremtéséhez.7
Társadalom-politikai szerepe két területen fogalmazható meg. A társadalmi
részvétel megszervezésével jelentősen hozzájárultak a demokratikus jogállam
működéséhez, az állami szervek ellenőrzéséhez. Másrészt a befolyásolási
módszerek kialakítása során, célkitűzéseik megvalósítása érdekében jelentősen
szolgáltatói tevékenységet is végeznek.
A szektorok együttműködése
Az állam és a nonprofit szerveződések közötti kapcsolat történetének
meghatározó eleme volt az egymásra utaltság, s az ebből fakadó, korántsem
mindig felhőtlen együttműködés.8
A mai együttműködési formák, technikák legtöbbje is majdnem egy évezredes
múltra tekinthet vissza. Az állam és a nonprofit szektor közötti együttműködésnek
már a történelmi időkben is négy igen fontos területe volt, nevezetesen:
• a szociálpolitika kidolgozása,
• a jóléti szolgáltatások finanszírozása,
• a tényleges szolgáltató tevékenység és
• a szabályozási keretek kialakítása.
Az állam és a nonprofit szervezetek közötti együttműködés az idők során
igen sok különböző formát öltött. Néha a magán adományozók kérték fel a városi
hatóságokat alapítványuk kezelésére, máskor a városi tulajdonú intézmények
(pl. népház) működtetését bízták rá a helyi egyesületekre és önkéntes segítőikre.
A szociális szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetek az államtól a
legváltozatosabb természetbeni támogatásokat kapták, az állami alkalmazottak
átengedésétől kezdve9 egészen az ingyenkonyháknak biztosított élelmiszer-
7 Dr. Nagy Árpád: Az egri civil szféra integrálódási folyamatának fortélyai és vívmányai,
– Bárdos Ferenc, Gál Sándor, Ónodi Zsuzsa, Dr. Nagy Árpád, Dr. Renn Oszkár: Első lépések, Életfa
Környezetvédő Szövetség, Eger 2004., 57. oldal
8 Kuti Éva: Hívjuk talán nonprofitnak… Nonprofit Kutatócsoport, Budapest, 1998., 47. oldal
9 Csizmadia Andor: A szociális gondoskodás változásai Magyarországon, MTA Állam- és
Jogtudományi Intézet, Budapest, 1977., 28. oldal.
Draveczky Tímea Hajnalka • Az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködé…
ellátmányig.
Az utóbbi évtizedben lényeges reformokat vezettek be a közszolgálatok
minőségének javítása és mennyiségének növelése terén. A reformok
végrehajtásában sokat segített a decentralizáció, a hatalom és a felelősség
bizonyos fokú átkerülése a központi kormányzástól a helyi önkormányzatok
felé. A kormányzati szektor menedzsmentjének fejlesztése kifinomult stratégiai
tervek segítségével bővítette és elmélyítette a civil társadalommal való
kapcsolatot, partnerségeket hozott létre a közintézmények és a civil szervezetek
között. Az Európai Unióhoz való csatlakozás szintén pozitívan befolyásolta a két
szektor közötti együttműködést, a strukturális alapok, az acquis communautaire
és különböző szerződéseknek köszönhetően.
De vajon miért is készültek el ezek a kifinomult stratégiai tervek? Miért is
fontos a kormányzati szektor számára, hogy az együttműködés a civil szervezetek
és a helyi közigazgatás között minél szélesebb körű és gördülékenyebb legyen?
Erre a kérdésre több választ is adhatunk. Elsősorban azért, mert nagyon
jó potenciálokkal rendelkeznek. Itt elsősorban megemlítenénk a gazdasági
szférában való részvételt, úgy mint munkáltató szerv, ami jelentősen csökkenti
a munkanélküliséget. Példának okáért Magyarországon a nonprofit szervezetek
alkalmazottainak száma elérte a lakosság 1%-t, míg az önkéntesek számaránya
a lakossághoz mérve 5%-a volt. Másodsorban szót kell ejteni a szakmai
potenciálról is, ami az egyik legjelentősebb, hiszen a civil szervezetteknél
rengeteg szakember van, akik a szervezet működési területére vannak kiképezve,
vagy éppen önkéntesként segítik szaktudásukkal a szervezetet. Ezek a személyek
nagyon hasznosak egy önkormányzattal való együttműködés esetén, hiszen az
önkormányzatnak, nem lehetnek minden munka elvégzésére külön alkalmazott
szakemberei.
A civil szervezetek mindig jó befektetésnek bizonyulnak egy önkormányzat
számára, hiszen az önkormányzatoktól átvállalt feladatok elvégzésekor önerőt is
biztosítanak a befektetett pénzalapokhoz, nem is beszélve itt az önkéntes munka
pénzügyi megtakarításairól.
Lényegi szerepe még a nonprofit szervezeteknek a szociális funkció, hiszen
a civil szervezetek egyik legjelentősebb tevékenysége olyan szociális terhek
átvállalása az önkormányzatoktól, melyekre annak nincs elegendő pénzügyi- és
humánerőforrása, gondolunk itt a hajléktalanok problémájára, idősgondozásra,
szegények étkeztetésére, stb.
Romániában viszont megállapíthatjuk: az önkormányzatok és a civil
szervezetek között meglevő, vagy meglenni vélt kapcsolatrendszer ma még
nem tartozik egyik fél szempontjából sem a túl nagy érdeklődésre számot tartó
kérdések közé. Sajnos. Az önkormányzatok és a civil szervezetek kapcsolata az
a terület, amelyre nem fordítunk elegendő figyelmet, még nem fedeztük fel a
benne rejlő lehetőségeket, pedig ez lehet az egyik legfontosabb olyan erőforrás,
amely segíthet a gondok megoldásában. Előrelépésként könyvelhető el viszont,
X. RODOSZ Konferencia 2009. november 13-15., Kolozsvár
hogy az utóbbi időben egyre többet írnak és beszélnek a témáról.10
A civil szervezetek és az érdekképviseletek zöme csupán a problémák
jelentkezésekor kér segítséget az önkormányzattól, megelőzés céljával ritkán
veszi fel a kapcsolatot a helyi hatalommal. Mindez rámutat arra, hogy szükséges
az önkormányzatok és a civil társadalom közötti kapcsolatok fejlesztése, hisz
képletesen fogalmazva ma az együttműködés csak „tűzoltómunka”, közös
tervezésre és építkezésre alig van példa. Köztudott, hogy egy problémát
célszerűbb megelőzni, mint kezelni.
A civil szervezetek többsége a helyi szinten jelentkező szükségletek
kielégítése céljából jön létre, és sok esetben olyan szakembereket tömörít,
akik képesek kezelni a problémákat. E személyek bevonása a tanácsadó
testületekbe vagy a helyi konzorciumokba, részvételük a tervezésben, a
döntések végrehajtásában, valamint az ellenőrzésben, meghatározó eleme lehet
egy település vagy régió közép és hosszú távú fejlődésének. Természetesen a
civil szféra és az önkormányzat együttműködése ennél sokkal többet jelent,
általánosan úgy fogalmazhatunk, hogy a két szektor helyi szintű „összehozása”
jelentős erőforrásokat mozgósíthat, amelyek megfelelő viszonyrendszerben
valós fejlődési lehetőséget biztosíthatnak településeinknek.
Az önkormányzati és a civil szektorok együttműködésének több gyakorlati
megnyilvánulása létezik, a következőkben a legfontosabbra térek ki: a
partnerségben szervezett programokra, projektekre. Ezek azok a projektek,
amelyek végrehajtására jó eséllyel lehet pályázni költségvetésen kívüli
vissza nem térítendő támogatásokat. A potenciális támogatók elvárják, hogy
a finanszírozandó projektek bizonyíthatóan bírják a helyi közösség, illetve
az adminisztráció/önkormányzat támogatását. Előnyben részesítik azokat
a projekteket, amelyeknél garanciát látnak a közös döntéshozás és a közös
menedzsment elvének érvényesülésére. Ennek legjobb technikai megoldása a
helyi projekt-konzorcium létrehozása, amelyben részt vesznek az önkormányzat,
a civil szervezetek és a vállalkozói szféra képviselői.
Elmondható ugyanakkor, hogy a civil szervezetek és a helyi hatalom közötti
jó kapcsolat nem elhanyagolható politikai tőkéhez juttathatja az önkormányzat
vezetőségét, mivel sikeres együttműködés esetén megsokszorozódhat az
önkormányzat problémamegoldó potenciálja, új, költségvetésen kívüli
forrásokat szerezhetnek meg, megnő a rendelkezésre álló humánpotenciál. Ez
érezhetően javítja a tisztségviselők megítélését. Ugyanakkor a bizalmi viszony
mélyítése érdekében az önkormányzat is nyújthat baráti jobbot a civil szférának,
kihasználva ennek érdekében az amúgy erősen korlátozott helyi autonómia
nyújtotta lehetőségeket.
A partnerség – public-private partnership – gyakorlata mintegy két évtizedes
múltra tekint vissza, angolszász politikai közegben jelentkezett, de a nyolcvanas
10 Hajdó Csaba: Egy feltáratlan erőforrás: a civil szféra és az önkormányzatok együttműködése
http://www.transindex.ro/civilforum/szam4/cikk1.html
Draveczky Tímea Hajnalka • Az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködé…
évek második felétől már Németországban is lehet találkozni vele. A partnerségi
kapcsolatok építésében legmesszebb Skandinávia országai jutottak azzal, hogy
a helyi közügyek intézésére önkormányzatok és civil szerveződések közötti
társulásokat hoztak létre.11
Az együttműködési formák három alappilléren fekszenek: együttműködés a
közfeladatok ellátásában, önkormányzati támogatások a nonprofit szervezeteknek
és a nonprofit szervezetek hozzájárulása az önkormányzatok működéséhez.12
A közfeladatok ellátását kétféleképpen oldják meg: szerződéses
feladatátadással és pályázati együttműködés útján. A helyi önkormányzatok
feladataik megosztása vagy átadása érdekében szerződést köthetnek nonprofit
szervezetekkel, az utóbbiak ennek fejében anyagi támogatáshoz juthatnak.
Emellett az önkormányzatok számára pótlólagos bevételi források megszerzésére
nyújt lehetőséget, ha a helyi civil szervezetekkel közösen adományosztó állami,
kormányzati vagy magánalapítványokhoz nyújtanak be pályázatot.
Az együttműködés legjellemzőbb formája a pénzügyi hozzájárulás az
önkormányzat részéről, de elterjedt a természetbeni támogatás is, amelyen
az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan ingyenes vagy kedvezményes
használatát, az önkormányzat telefon-, faxvonalának és járművének ingyenes
használatát, a levelezés költségeinek átvállalását, valamint az önkormányzat
által nyújtott ingyenes irodai, könyvelési, jogi, szakmai stb. szolgáltatást, illetve
bármilyen – nem anyagi jellegű – ellenszolgáltatás nélkül nyújtott segítséget
értjük.
Fontos partneri szerződéseket kötni a civil szervezetek és az önkormányzat
között, mivel a két fél közötti megállapodásnak köszönhetően a helyi tanács
(Romániában) illetve a képviselő testület (Magyarországon) folyamatos
forrásokat biztosíthat a civil szervezeteknek.
A nonprofit szervezetek főként az általuk végzett tevékenységgel segítik
az önkormányzatokat feladataik ellátásában, ugyanakkor fellelhetőek más
támogatási formák is. Ezek közé tartozik az anyagi támogatás, illetve az önkéntes
munkavégzés.
Ezenkívül fontos még a lobby tevékenység is a nonprofit szervezetek
részéről, ami nem csak az önkormányzati üléseken meghívottként való, szavazati
jog nélküli jelenlétet tartalmazza, hanem aktív részvételt a helyi politikában
polgármesterrel és képviselő testület/helyi tanács tagjaival.
Az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének különféle
szintjeit különböztethetjük meg.
1. Különösen az alapítványi szektoron belül nagy számban találhatunk olyan kis
egycélú alapítványokat, amelyek valamely költségvetési intézmény támogatására
jöttek létre. Ezek között találunk magánalapítványokat és az intézmény által
létrehozottakat. Ezen szervezetek célja jellemzően az adott költségvetési
11 Bodó Barna: A civil szféra és a helyi hatalom
http://www.transindex.ro/civilforum/szam4/cikk2.html
12 Katona Péter: Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapcsolatáról
X. RODOSZ Konferencia 2009. november 13-15., Kolozsvár
intézmények forrásainak kiegészítése érdekében végzett adománygyűjtés. Ez a
forma elsősorban az oktatásügyben és az egészségügyben népszerű. Túl azon,
hogy ezek az alapítványok nem lebecsülhető többletforrásokat biztosítanak a
működést csak szűken biztosító költségvetési támogatás mellé, szerepük fontos
azért is, mert ezek az alapítványok, ha korlátozott formában is, de megjelenítik a
fogyasztói igényeket az önkormányzati ellátórendszerekben.
2. Jelentős azoknak a nonprofit szervezeteknek a száma, amelyek valamely
ellátatlan társadalmi igényre válaszul jöttek létre és részben állami költségvetési,
részben önkormányzati forrásokból, részben pedig adományokból biztosítják
ezen eddig ellátatlan társadalmi igények kielégítését. Ezek a szervezetek, ha
tömeges társadalmi igény kielégítésére jöttek létre, akkor szakmai, módszertani
hátteréül is szolgálnak a lassan felzárkózó önkormányzati szektornak. Ezeknek a
szakember gárdája zömmel a harmadik szektorból érkezett.
3. Az együttműködés legszorosabb formája, amikor az önkormányzatok
szerződés formájában nonprofit szervezetekkel láttatnak el feladatokat. Ez
kétféle módon történhet. Egyrészt a társadalmi igényre válaszul létrejövő ellátást
az önkormányzat „befogadja”, elismeri kötelezettségét az ellátás biztosítására,
és az ellátó szervezettel szerződéses viszonyt létesítve rendszeres, szabályozott
támogatással finanszírozza az ellátást. A másik forma, mikor az önkormányzatok
meglévő feladataik ellátására az ellátáshoz szükséges infrastruktúra és
költségvetési keret átadásával kiszerződnek.
A második és a harmadik pontban vázolt együttműködési formák között
létezik átjárás, sőt ma már egyre gyakoribb, hogy tudatos „civil-politikát”
folytató önkormányzatok mintegy kétlépcsős rendszerként működtetik e két
együttműködési formát, és néhány évi lazább együttműködés után, annak
tapasztalatait felhasználva kötnek ellátási szerződést a nonprofit szervezetekkel.
A két fél együttműködésének gyakori formája a különböző rendezvények
közös megszervezése, hisz mindegyik közösség életében sok olyan esemény
van, amelyre oda kell figyelni. Az önkormányzatnak előnyös, ha a társadalmi
szervezetek vagy csoportosulások felvállalják és elvégzik a munka nagyobbik
hányadát, ilyenkor csak „rá kell kapcsolódni”. Így is jelentős számú rendezvényhez
szükséges a hivatal, az önkormányzat munkavállalása. Mindkét esetben
fontos, hogy a rendezvények megszervezésébe és lebonyolításába bevonjuk a
szervezeteket, intézményeket. Ilyenek lehetnek a városnapi rendezvények, az
egyházi ünnepek, a nemzeti ünnepek, a kulturális rendezvények, a konferenciák,
a vásárok stb.
Draveczky Tímea Hajnalka • Az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködé…
Végkövetkeztetés
Az önkormányzat és a civil szervezetek akkor válnak igazi partnerekké, ha
közösen beszélik és oldják meg a gondokat, ha ismerik egymás elvárásait. Ehhez
szükség van egy minden tekintetben jól működő kommunikációra és persze nem
mellékes a kölcsönös bizalom megteremtése a partnerek között, mivel ennek
hiányában nem alakulnak ki hosszútávú tervek. Ha e két szükséges elvárást
megteremtik, minden esély megvan arra, hogy egy működőképes, hatékony
együttműködés alakuljon ki a partnerek között, mely pozitív eredményekkel fog
rendelkezni.
Felhasznált irodalom
Bodila, Adrian – Mihai Lisetchi – Ion Oltean – Radu Ticiu: Organizaţii
neguvernamentale.Ghid practic, Editura Brumar, Timişoara, 2002.
Egri István: Az önkéntes civil társadalom, Civil társadalmi lap, II. évf., 4. szám,
Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány, 2001.
Ficzere Lajos: Magyar közigazgatási jog, Osiris kiadó, Budapest, 2001.
Dr. Gádor György – Rózsahegyi Viktória: Kézikönyv civil szervezet
alapításához, Palócvilág Alapítvány, Új Mandátum Könyvkiadó, Eger,
2006.
Jenei György – Kuti Éva – Horváth Ágnes – Palotai Zsuzsa: Local governments,
civil society organizations, and private enterprises. Partnerships in
providing social services: The case of Eger, Hungary, 2004.
Katona Péter: Az önkormányzatok és a nonprofit szektor kapcsolatáról
Kuti Éva: Hívjuk talán nonprofitnak… Nonprofit Kutatócsoport, Budapest,
1998.
Mészáros Geyza: Településfejlesztési célú nonprofit szervezetek, KSH, Budapest
2002.
Nonprofit Szervezetek Magyarországon, KSH, Budapest, 2002.
Nonprofit Szervezetek Magyarországon, KSH, Budapest, 2008.
Sebestény István: A nonprofit szervezetek önkormányzati támogatása 2000-ben,
KSH, Budapest, 2002.
Internet források:
– www.nonprofit.hu – Nonprofit szervezetek honlapja
– www.nca.hu – Nemzeti Civil Alapprogram hivatalos honlapja
– www.transindex.ro – hírportál
– www.monitoruloficial.ro – Románia Hivatalos Közlönyének honlapja