Zsoldos Brigitta – Sóti Melinda – Badis Róbert
A vajdasági magyar civil szervezetek helyzetének felmérése
(tanulmány)
Bevezető
A civil társadalom fogalma a polgári kezdeményezések mindazon formái, amelyekben a polgárok önkéntesen vesznek részt érdekeik védelmében. A fejlett demokráciákban mindig erıs civil társadalommal találkozunk. Gordon White négy pontba győjtötte a civil szférának a társadalom demokratizálásának folyamatában betöltött szerepét.
1. A civil társadalom megváltoztatja a hatalom egyensúlyát az állam és a társadalom között, a társadalom javára. Ezt a szerepét a társadalom sokszor konfliktusok vállalásával tudja ellátni.
2. A civil társadalom ellenırzi és felügyeli az állami szektort, a politikai döntések indokoltságának nyilvános megítélése révén. Itt a politikusok elszámoltathatósága a fı cél.
3. A civil társadalom közvetítı szerepet játszhat az állam és a társadalom között.
4. Az erıs civil társadalom önmagában hozzájárul ahhoz, hogy a demokratikus intézmények és folyamatok legitim módon és kiszámíthatóan válaszoljanak az új kihívásokra. Az Európai Unió a következı jellemzıket tulajdonítja a civil szervezeteknek:
– Nonprofit, tehát a profitszerzés tilalma: nem termelhetnek profitot a szervezetek, és azt nem oszthatják szét a tagság között. Őzhetnek jövedelemszerzı tevékenységet, de a termelt javakat eredeti céljaik elérése érdekében használják fel. Ez a jellemzı miatt nem tartoznak a piaci szektorhoz.
– Önkéntesség: A civil szervezetek önkéntesen alakulnak és általában tevékenységük magába foglalja az önkéntes tevékenységet.
– Intézményesültség: A civil szervezetek hivatalosan bejegyzettek, rendelkeznek alapszabállyal, alapító okirattal, amely tartalmazza a szervezet kitőzött céljait, tevékenységi körüket, illetve a szervezet belsı szerkezetének és mőködésének szabályait.
– Függetlenség, mőködési autonómia: A civil szervezetek nem függenek a kormánytól, nem tagolódnak be az állami szektorba. Ez a viszony nem zárja ki a kormányzati támogatást, megrendelést és együttmőködést, intézményesen nem tartoznak az állami szférához.
– Közhasznúság: A civil szervezetek nem saját érdekükben tevékenykednek, hanem tevékenységük közvetlenül vagy közvetetten a tágabb társadalom érdekeit szolgálja, hozzájárul a társadalom egészséges mőködéséhez. Az EU által meghatározott fenti jellemzıkön kívül találhatunk még a civil szervezetekre vonatkozó jellemzıket: pártpolitikai tevékenység kizárása és egyházi hierarchiába, intézményrendszerbe való be nem tagolódás.
A teljes tanulmány az Identitás Kisebbségkutató Műhely honlapján olvasható.