(Az SZK Hivatalos Közlönye, 46/95., 101/2003. – SZAB határozat és 6/2015. szám)
Első fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az öröklés tárgya
- szakasz
A hagyaték öröklődik.
A hagyatékot valamennyi öröklésre alkalmas jog képezi, amellyel az örökhagyó halála pillanatában rendeklezett.
A hagyatékot nem képezik a kisebb értékű háztarási tárgyak (házi felszerelés, bútorzat, ágynemű és hasonló), melyek az örökhagyó utódainak, házastársának, szüleinek mindennapi szükségleteit szolgálják, ha az örökhagyóval egy háztartásban éltek – ezek a tárgyak a fent említett személyek közös tulajdonává válnak.
A hagyatékot nem képezik azok a javak, amelyekkel az örökhagyó vagyonát a vele együtt élő utódai növelték igyekezetükkel, jövedelmükkel vagy a gazdálkodásban való hozzájárulásukkal, és ezek a javak az utódot illetik meg, az örökhagyó vagyonának növelésével részarányosan.
Öröklési jogcímek
- szakasz
Örökölni a törvény alapján és végintézkedés (végrendelet) alapján lehet.
Öröklési képesség
- szakasz
Csak az örökhagyó halálának pillanatában életben levő személy örökölhet.
Az örökhagyó halála pillanatában már megfogant gyermek is örökölhet, ha élve születik.
Végintézkedés alapján jogi személy is örökölhet, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik.
Az előző szakaszok rendelkezései a hagyományra (legátumra) és a végintézkedésből eredő egyéb nyereségekre is vonatkoznak.
Az öröklésre való érdemtelenség
- szakasz*
A törvény vagy végintézkedés alapján nem örökölhet, illetve a végintézkedésből eredő semmilyen nyereséghez nem juthat (érdemtelen az örökségre) az:
- aki szándékosan megölte az örökhagyót, vagy ezt megkísérelte,
- aki kényszerítéssel, fenyegetéssel, vagy csalással vette rá az örökhagyót, hogy elkészítse vagy visszavonja a véginézkedését, illetve annak valamely rendelkezését, vagy ha őt ebben meggátolta,
- aki az örökhagyó végakaratának meghiúsítása szándékával megsemmisítette vagy elrejtette, illetve meghamisította a végrendeletet,
- aki súlyosan vétett az örökhagyó iránti törvényes tartási kötelezettsége ellen, vagy megvonta tőle a szükséges segítséget.
- (hatálya megszűnt az SZKAB döntése értelmében).
Az érdemtelenséget a bíróság hivatalból figyelembe veszi.
Az érdemtelenség megszűnése
- szakasz*
Az örökhagyó megbocsáthatja az érdemtelenség okát.
A megbocsátást a végintézkedéshez megkövetelt formával azonosan kell megtenni.
Az érdemtelen személy utódainak jogállása
- szakasz
Az érdemtelenség nem érinti az érdemtelen személy leszármazóit, akik úgy örökölnek, mintha az érdemtelen személy az örökhagyó előtt halt volna meg.
Külföldiek öröklési jogai
- szakasz
A kölcsönösség feltétele mellett, a Szerb Köztársaságban a külföldiek a hazai polgárokkal azonos öröklési jogállást élveznek, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.
Második fejezet
TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS
- TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK
A törvényes örökösök köre
- szakasz
A törvény alapján az örökhagyó örökösei: a leszármazói, örökbefogadottjai és azok utódai, a házastársa, a szülei, az örökbefogadói, férfi- és nőtestvérei és azok leszármazói, nagyapái és nagyanyái valamint azok utódai és az örökhagyó többi felmenője.
Az öröklés az öröklési rendek szerint történik.
A közelebbi öröklési rend örökösei kizárják a távolabbi öröklési rendbe tartozó örökösöket.
Sorrendben az utolsó törvényes örökös a Szerb Köztársaság.
- Az első öröklési rend
Az örökhagyó utódai és házastársa
- szakasz
Az első öröklési rendbe az örökhagyó leszármazói és a házastársa tartoznak.
Az örökhagyó gyermekei és a házastársa egyenlő részben örökölnek.
Ha az örökhagyónak van olyan gyermeke, akinek az örökhagyó házastársa nem a szülője, és a házastárs vagyona nagyobb annál, ami őt megilletné a hagyaték egyenlő részekre való megosztása során, akkor az örökhagyó minden gyermeke legfeljebb kétszer többet örökölhet a házastársnál, ha a bíróság az összes körülmény megvitatását követően ezt indokoltnak találja.
Képviseleti jog
- szakasz
Ha az örökhagyó gyermeke nem örökölhet vagy nem kíván örökölni, az ő részét egyenlő részekben öröklik az ő gyermekei (az örökhagyó unokái), továbbá ha az örökhagyó unokái közül valamelyik nem örökölhet vagy nem kíván örökölni, az ő részét egyenlő részekben öröklik az ő gyermekei (az örökhagyó dédunokái), és így sorban addig, amíg az örökhagyónak vannak leszármazói.
Ha az örökhagyónak nincsenek utódai
- szakasz
Ha az örökhagyónak nincsenek utódai, a házastárs nem örököl az első öröklési rendben.
A teljes törvény szövege a következő címen olvasható: www.mnt.org.rs