(Az SZK Hivatalos Közlönye, 55/2013. és 88/2017. szám – másik törvény)
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény tárgya
- szakasz
E törvény a Szerb Köztársaság egységes oktatási rendszerének részét alkotó felnőttképzés, és a felnőttek élethosszig tartó tanulásának tárgykörét szabályozza, éspedig: a felnőttképzés elveit és céljait, a szakértelmet, a minősítéseket és a minősítési standardokat, a felnőttképzésben kifejtett tevékenységeket, a felnőtt fogalmát, a nyelvhasználatot, a felnőttképzés minőségének megteremtését és fejlesztését, a felnőttképzés szervezeti felépítését és megvalósítását, a nyilvántartásokat és a közokiratokat, a felnőttképzési tanterveket és óraterveket, a hallgatókat és a jelölteket, a felnőttképzés területén dolgozó munkavállalókat és a munkában alkalmazottakat, a felnőttképzés éves tervét, a felügyeletet, az államigazgatási tevékenységeknek az autonóm tartományra való átruházását, a büntető rendelkezéseket és egyéb, a felnőttképzés szempontjából jelentős kérdéseket.
Az e törvény nyelvtanában hímnemű alakban használt szakszavak mind a férfiak, mind a nők vonatkozásában értendők. (a magyar változatban tárgytalan, hiszen nincsenek nemek)
A felnőttképzés
- szakasz
A felnőttképzés a Szerb Köztársaság egységes oktatási rendszerének része, általa a felnőttek személyes és szakmai fejlődése, munkavégzésük és munkába állásuk, valamint társadalmilag felelős magatartásuk kialakítása szempontjából szükséges jártasságuk és minősítésük élethosszig tartó megszerzésének lehetősége nyílik meg.
A felnőttképzés formális és nem formális oktatásként, valamint informális tanulásként valósul meg.
A felnőttek formális oktatása magába foglalja az általános és a középfokú oktatást.
A felnőttek formális oktatása alatt – e törvény értelmében, s vele összhangban – az általános és középfokú oktatás tantervei és óratervei alapján megvalósuló szervezett tanítási és tanulási folyamatok, a felnőttek szükségleteihez és lehetőségeihez, valamint a munkaerőpiac követelményeihez idomított egyéb szakképzési módozatok programjai értendők.
E törvény értelmében a felnőttek nem formális oktatása alatt a személyes fejlődésüket, munkavégzésüket, munkába állásukat és társadalmi tevékenységeiket elősegítő tudás, értékek, álláspontok, képességek és jártasságok megszerzését célzó különleges tantervek alapján végzett szervezett tanítási és tanulási folyamatok értendők.
A felnőttek informális tanulása alatt – e törvény értelmében – a tudás, az értékek, az álláspontok, a képességek és a jártasságok megszerzésének a mindennapi életben, a munkakörnyezetben és az adott társadalmi közegben kifejtett önálló tevékenysége értendő.
A felnőttképzés elvei
- szakasz
A felnőttképzés az alábbi elveken nyugszik, jellegzetességekkel bír:
1) élethosszig tartó tanulás – a felnőttek tanulási szükségleteinek és lehetőségeinek figyelembe vétele és élethosszig tartó fejlesztése az élet minden területén;
2) a képzés megszerzésének különlegességei – a felnőttek tapasztalataival, szükségleteivel, érdeklődési körével, társadalmi szerepeivel, életkörülményeivel és fejlődési jellegzetességeivel összhangban;
3) relevancia – a környezet és az egyén tanulási követelményeire és szükségleteire alapozott képzés és tanulás;
4) hozzáférhetőség – az általános oktatás és szakképzés megszerzésének, valamint az oktatás és a tanulás minden szintjébe, fajtájába és formájába való bekapcsolódás egyenlő feltételei;
5) teljesség – az oktatás megszerzéséhez fűződő egyenlő jogok és lehetőségek, az egyén személyiségfejlődésének, társadalmi teljesítményeinek és befektetéseinek, foglalkoztathatóságának, szakmai fejlődésének és haladásának lehetővé tétele;
6) a kínálat sokrétűsége – a felnőttképzés módjai, tartalma, formái, eszközei és módszerei megválasztása során gyakorolható szabadság és autonómia;
7) egyenlő lehetőségek – az oktatásba való bekapcsolódás és annak megszerzése során egyenlő lehetőségek biztosítandók, tekintet nélkül az egyén életkorára, nemére, fejlődésbeli nehézségeire vagy zavaraira, rokkantságára, faji, nemzeti, szociális, kulturális, etnikai és vallásfelekezeti hozzátartozására, nyelvére, nemi beállítottságára, tartózkodási helyére, anyagi vagy egészségi állapotára és egyéb személyes tulajdonságaira;
8) a felnőttképzésbeli együttműködés – melyet az oktatási ügyek, a gazdasági fejlesztés, a foglalkoztatás, a munka, a szociálpolitika, az egészségügy, az ifjúságpolitika és egyéb tárgykörök felelős államigazgatási szervei; a fejlődésért, az oktatás lehetővé tételéért és minőségének fejlesztéséért, a foglalkoztatásért felelős intézmények és egyéb szervezetek, a tudományos kutatás szervezetei, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzati egységek szervei, valamint az egyéb szociális partnerszervezetek – a gazdasági kamarák, a reprezentatív egyesületek, a helyi önkormányzati egységek, a munkáltatók szakmai egyesületei, a reprezentatív szakszervezetek, egyesületek és az egyének valósítanak meg;
9) hivatástudat és erkölcsiség – e fogalmak alatt a felnőttképzési programok kivitelezőinek szakmai és erkölcsi felelőssége értendő;
10) az oktatás eredményének egyenrangú értékelése és társadalmi felismerése – tekintet nélkül a tanulás és az oktatás megszerzésének formájára, fajtájára és módjára;
11) a minőség szavatolásának elve – azaz a felnőttképzés során kifejtett különféle tevékenységek mechanizmusainak fejlesztése és a standardok megteremtése;
12) a felnőttképzés minden részvevője személyiségének és méltóságának tiszteletben tartása.
A felnőttképzés céljai
- szakasz
A felnőttképzés által az alábbi célok valósítandók meg:
1) a lakosság általános és szakképzettségi szerkezetének javítása, illetve foglalkoztatási lehetőségeinek kibővítése;
2) a Szerb Köztársaság fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődése alapjainak megteremtése;
3) az aktív, munkaképes lakosság szakmai mobilitásának és rugalmasságának növelése;
4) a szegénység csökkentése, az egyenrangúság, a társadalmi folyamatokba való bekapcsolódás és a nemzedékek közötti szolidaritás megvalósítása;
5) az életminőség jobbítása – az egyén és a család, a természetes és a társadalmi környezet körülményeinek fejlesztése;
6) a demokrácia, az interkulturális viszonyok és a tolerancia fejlesztése;
7) az európai társadalmi és gazdasági térségbe való integrálódás, az oktatás európai kereteinek elfogadásával.
A teljes törvény szövege a következő címen olvasható: www.mnt.org.rs