Harsányi Ilona
Tehetséggondozás a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiumában
Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiuma (BI MÁSZ) – egyéb feladatai ellátása mellett – a határon túli magyar fiatalok támogatásával foglalkozik. Az összességében közel 1000 külhoni magyar diákot befogadó budapesti, debreceni, szegedi és pécsi szakkollégium tevékenysége nem korlátozódik csupán a hallgatók kollégiumi elhelyezésére, az itt lakóknak szakkollégiumi képzést biztosítunk, ahol szakmai felkészültségének elmélyítését, pályaorientációjuk kialakítását és megszilárdítását igyekszünk segíteni. Emellett felkaroljuk a művészetek iránt érdeklőket is: a budapesti MÁSZ-ban Körömi Gábor drámapedagógus irányításával több, mint két évtizede működik sikeresen a kárpát-medencei magyar fiatalok Wataridori színjátszó köre, Szente János tánctanár, a Bartók Néptáncegyüttes szólótáncosa pedig táncház-mozgalom keretében vezeti a néptánc, népi kultúra iránt érdeklődőket. Színvonalas rendezvényekkel, konferenciákkal, nyári egyetemekkel gazdagítjuk a hallgatók mindennapjait, segítjük szakmai fejlődésüket, beilleszkedésüket. Pályázati tevékenységünk arra is lehetőséget nyújt, hogy ne csak a magyarországi felsőoktatási rendszerben tanulókat, hanem a szülőföldi oktatásban részt vevő fiatalokat is támogassuk. A kiemelkedően tehetséges határon túli magyar fiatalok részére évente két fontos programot hirdetünk meg – a Márton Áron Tehetséggondozó Szakkollégiumi, illetve Kutatói Szakkollégiumi Programot. Mindkét projektben nyílt pályázat útján lehet részt venni, a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiuma a programot az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen hirdeti meg. A programok lényege, hogy a hallgatók saját kutatási/szakmai tervükkel pályázhatnak, s a tanév során tudományos-kutatási programban vesznek részt – részben a saját maguk által választott vezetőtanárral (tutorral), részben a pályázat kiírói által felkért témavezetőkkel, kutatásvezetővel, szakemberekkel dolgoznak szakmai tervük megvalósításán. Nagyon fontos sajátossága a programoknak, hogy a részvétel nem „helyhez kötött”, így az egyetemi tanulmányokat nem hátráltatja – a folyamatos kutatómunka mellett a tanév során csupán 2-3 alkalommal történő magyarországi összejövetelt jelent. Így a szülőföldi felsőoktatásban tanuló hallgatók is jelentős mértékben élnek a programokban való részvétel lehetőségével. A pályázaton nyertes hallgatók ösztöndíjban részesülnek, sőt a tanév során rendezett konferenci- ák, szakmai rendezvények úti-, szállás- és ellátási költségeit is a szervezők térítik számukra. Miben rejlik a két projekt sajátossága, miben különböznek egymástól? A tehetséggondozó program célja tudományos vagy művészeti igénnyel mérhető szakmai produktum elkészítésének, vagy egyéb szakmai teljesítmény elérésének a támogatá- sa. A program résztvevői felsőoktatási intézmények hallgatói (másodéves kortól kezdődően), minden megkötés nélkül, bármely tudomány- illetve művészeti területet érintő szakmai tervvel jelentkezhetnek. A program eme sajátosságát tudatosan alakítjuk így, ezzel tudjuk biztosí- tani a sokszínűséget, illetve részvételi esélyt teremteni valamennyi tudományág képviselőinek. Az elmúlt tanévben a nyertesek összetételéhez igazodva hat szekciót nyitottunk (magyar 1 nyelv és irodalom, képzőművészet; társadalomtudományok és oktatáspolitika; történelem, fizika, kémia, orvostudomány, közgazdászat), az idei évben ennél is változatosabb a résztvevők összetétele. „Famulus” (kezdő) és „Magister” (haladó) kategóriában nyújtunk lehetőséget az ösztöndíjasoknak ismereteik, készségeik fejlesztésére: kitűnő szakemberek módszertani előadását hallhatják szakdolgozatírásról, témaválasztásról, önismeretről, tehetségük kamatoztatásáról. Prezentációs és kommunikációs, személyiségfejlesztő és csapatépítő tréninget szervezünk számukra. Azt szeretnénk elérni, hogy a hallgatók a program során egyre felkészültebbek legyenek, minél magabiztosabban, minél meggyőzőbben tudják bemutatni szakmai kutatásukat, eredményeiket. Ezért a két budapesti konferencián kívül – ahol prezentáció keretében előbb kutatásuk rész-, majd végeredményéről számolnak be – arra is kötelezzük őket, hogy az ösztöndíj feltételeként legalább még egy helyszínen tartsanak szakmai előadást: a „famulus” hallgatók egy helyi, hazai vagy nemzetközi konferencián, a „magister” hallgatók pedig saját egykori középiskolájukban. Ez utóbbival nem titkolt célunk egyrészt tehetséggondozó programunk népszerűsítése, másrészt példamutatás, bátorítás, a jövő egyetemistái figyelmének felkeltése, harmadrészt tiszteletadás az „alma maternek”. Az „írásbeliség” erősíté- sére is serkenteni kívánjuk ösztöndíjasainkat, előadásuk tutoruk által értékelt és véleményezett írásos változatát, tanulmányával kapcsolatos terveiket is bekérjük a program végeztével. A fenti projektben való szereplés nem feltétele, de kiindulópontja, próbaköve lehet a kutatói programban való részvételnek. Erre az ösztöndíjprogramra az alap- és mesterképzést folytató hallgatókon kívül doktoranduszok, doktorjelöltek is pályázhatnak. Az ösztöndíj a külhoni magyar fiatalok tudományos-kutatói tevékenységét kívánja biztosítani, ezzel segíteni a külhoni magyar közösségek értelmiségi bázisának növelését, illetve erősíteni a szülőföldi magyar nyelvű felsőoktatási és tudományos-kutatói szféra jövőbeni utánpótlását. Az éves munka eredményeképpen az ösztöndíjasok vezetőtanáruk, a kutatásvezető, valamint a témavezetők irányítása mellett tudományos igénnyel mérhető tanulmányt készítenek. A legjobb munkák a Határhelyzetek tanulmánykötet-sorozatban jelennek meg. Az idei évben a sorozat hetedik kötetét adjuk ki, a kezdeti lépések után immár negyedik alkalommal egységes külső megjelenéssel és igényességre törekvő tartalommal. A tanulmányok első kiadásának joga a Balassi Intézetet illeti meg, de számos esetben követi azt a dolgoztatok neves magyarországi, illetve szülőföldi szakfolyóiratok hasábjain való közlése. A tehetséggondozó program szabad témaválasztásával szemben a kutatói projekt tartalmaz bizonyos megkötéseket: a pályázatban leadott kutatási tervnek illeszkednie kell a pá- lyázati kiírásban feltüntetett tágabb kutatási témakörök valamelyikéhez, a mindenkori szakmai partner, illetve kutatásvezető tudományos elképzeléseihez igazodva. A 2013/2014-es tanévben a Közösség és identitás a Kárpát-medencében címmel meghirdetett program keretében hét témacsoportban vártuk a szülőföldi, illetve magyarországi felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók jelentkezését: Kisebbségi magyar oktatás (kisebbségi magyar oktatás kihívásai, kisebbségi oktatáspolitikai elemzések, kisebbségi iskolastatisztikák összegyűjtése és elemzése); Kisebbségi intézményrendszer és kisebbségi elitek (kisebbségi intézmények működése, az elitek intézményépítési gyakorlata, a kisebbségi elitek rekrutációja); Kisebbség-többség viszonyrendszere (interetnikus viszonyok néprajzi, szocioló- giai, antropológiai, történeti vizsgálata); Kisebbség és többség kulturális, művészeti, irodalmi kapcsolatai a Kárpát-medencében (kapcsolat- és intézménytörténeti elemzések, kulturális transzferek); A magyar nemzetpolitika kihívásai (állampolgárság, státustörvény hatása a loká- 2 lis és regionális közösségekre, a nemzetpolitika gyakorlati megvalósulása a mindennapokban, egyéni, családi stratégiák); Kétnyelvűség és nyelvhasználat (nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere-vizsgálatok kisebbségi közösségekben); Nyelvi emberi jogok, nyelvpolitika, nyelvi mítoszok, ideológiák elméletben és gyakorlatban (nyelvpolitikai koncepciók, nemzetpolitikai stratégiák, nyelvtörvények összehasonlító elemzése, revitalizáció). A 2014/2015-ös tanévben is hasonló, bár bővített tartalmú témaköröket hirdettünk meg, kiegészítve egy újabb átfogó témacsoporttal: Környezet(védelem), turizmus, illetve az örökségesítés és építészet szerepe a kisebbségi társadalmakban (regionális- és társadalomföldrajzi kutatások, a környezet és az épített örökség védelmére irányuló gyakorlatok feltárá- sa, a turizmus és gazdasági fejlesztés regionális összefüggései, a hagyománymentés, illetve – fejlesztés és kulturális örökség kapcsolata, az építészet és identitás kapcsolata, stb.) Ezzel azt a célt igyekeztünk követni, hogy nyissunk a komplex természettudományok felé, fektessünk egyre nagyobb súlyt a kutatómunkák gyakorlatiasságára, szülőföldön való hasznosulására. A kutatói program során három, többnapos összejövetelt szervezünk a Márton Áron Szakkollé- gium budapesti székhelyén: módszertani, beszámoló-, majd záró konferenciát. A kutatás folyamatát, a tanulmányok elkészültét komoly műhelymunka, a kutatásvezetővel, témavezetőkkel folytatott személyes konzultációk sora segíti. Törekszünk arra, hogy kutatóink munkáját minél több eszközzel támogassuk: a múlt tanévben első ízben kaptak lehetőséget az ösztöndí- jasok magyarországi és határon túli, más régióbeli kutatóműhelyekkel való megismerkedésre, 10 napos szakmai gyakorlat keretében. A fiatal kutatók betekintést nyerhettek az intézetek munkájába, használhatták könyvtárukat, archívumukat, lehetőséget kaptak szakmai kapcsolataik kiépítésére, bővítésére. Érdemes kitérni a programok résztvevőinek regionális összetételére – ez Erdély tekintetében különösen jó arányt mutat, nagyra értékeljük és köszönjük a magas és színvonalas részvételt! A 2013/14-es tanévben a tehetséggondozó programban 40 nyertes pályázó vett részt, közülük tizenhat hallgató érkezett Erdélyből, húsz Kárpátaljáról, két-két hallgató pedig Felvidékről illetve a Vajdaságból. A küldő intézmények tekintetében túlsúlyban voltak a szü- lőföldi egyetemek és főiskolák: 29 fő határon túli magyar felsőoktatási intézmény hallgatója volt (közülük 11 fő a Babeș–Bolyai Tudományegyetemről, 3 fő a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről), 11 fő magyarországi egyetemet látogatott. A kutatói program nyertesei közül tizenegy hallgató érkezett Erdélyből, kilenc Kárpátaljáról, három Felvidékről, két hallgató pedig a Vajdaságból. Ebben az esetben az ösztöndíjasok nagyobb része – tizenöt fő – magyarországi egyetemek, doktoriskolák hallgatója volt, tízen pedig Erdélyből jöttek: a Babeș–Bolyai Tudományegyetemről, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről, illetve a Nagyváradi Egyetemről. Ugyan nem egész tanévre kiterjedő programunk, mégis a határon túli tehetségek felkarolását szolgálja – mintegy a két korábbi program megkoronázásaként – a BI MÁSZ PhDkonferencia. A 2008-ban elindított, majd néhány évig szünetelő rendezvényt 2013-ban indí- tottuk ismét útjára. Szervezőpartnerünk a Magyar Doktorandusz Közösség, a kárpát-medencei magyar doktoranduszokat és fiatal kutatókat összefogó regionális szervezetek – a magyarországi DOSZ, a felvidéki TéKa, az erdélyi RODOSZ, a kárpátaljai Momentum Doctorandus és a délvidéki VMDOK – közössége. 2013-ban a Debreceni Egyetemen, 2014-ben a Szegedi Tudományegyetemen tartottuk a doktorandusz-konferenciát, 2015-ben a Pécsi Tudományegyetem ad majd otthont és szakmai hátteret a rendezvénynek. A konferencia jó alkalmat 3 nyújt arra, hogy a Kárpát-medencében működő doktori iskolák doktoranduszai és doktorjelöltjei személyesen is megismerjék egymást és megoszthassák, megvitathassák kutatási eredményeiket. Az utóbbi két évben 86, illetve 71 résztvevő mutatta be kutatási eredményeit 7-7 szekcióban. A szekcióvezetési feladatokat a helyi egyetemek professzorai, tanárai látták el. A csoportos foglalkozásokat követő plenáris ülésen a szekcióvezetők mindkét alkalommal kiemelték, hogy a konferencia résztvevői kiváló hírnökei a magyar nyelvű tudományosságnak a Kárpát-medencében, akik a zömében idegen nyelvi közegben tudatosan, igényesen használják a magyar tudományos szaknyelvet. A konferenciák anyagát elektronikus kötetben adja ki a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium. Programjainkban igyekszünk minél kiterjedtebben együttműködni a magyarországi és határon túli egyetemekkel, kutatóműhelyekkel, civil szervezetekkel. A 2013/2014-es tanévben a tehetséggondozó program szakmai partnere a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége és a Magyar Doktorandusz Közösség volt. A kutatói program kiemelt szakmai partnere a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete volt, a szakmai gyakorlatok során segítő partnereink: Fórum Kisebbségkutató Intézet (Somorja), MTA TK Kisebbségkutató Intézet (Budapest), Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (Kolozsvár), TERMINI Magyar Nyelvi Kutatóhálózat (Szabadka és Kolozsvár helyszínekkel), Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (Zenta), II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Fodor István Természettudományi Kutatóintézete (Beregszász). Valamennyiüknek köszönjük, hogy segítik munkánkat, amivel a határon túli tehetséges, tenni akaró fiatalok érdekeit kívánjuk szolgálni! 4 Fotók: Dr. Toró Tibor előadása a Márton Áron Kollégium tutoruisainak Élénk részvétel az előadáson 5 Az ebéd meghosszabbítása – szakmailag 6
Megjelent: Civil Fórum Lap 2014/1