Te mit választanál?

Tudástár

Bodó Barna

 

Te mit választanál?

Az eseménynaptár, mint kulturális eszköz

 

Jó ideje halljuk és visszahalljuk: az erdélyi magyar számára a legfontosabb az emlékezés. Igaz múltat, jeles elődöket idéz fel és meg előadásban, könyvben, köztéri emlékjelek által – ahányszor erre alkalom nyílik. És alkalmat lehet teremteni is… Az állítás negatív felhangját érezni kell, hiszen ha mindennél fontosabbá válik a múlt, akkor fakul, másodlagossá válhat a jelen kihívásaira való odafigyelés. Ha egy kultúrában, egy közösségben túlsúlyba kerül a múlttal való foglalkozás, veszélybe kerülhet a jövő, mert a jelen és a jövő kérdései háttérbe szorulnak. Korrekt az érvelés, megvan az igazságtartalma, ez alkalommal nem kívánok az állítás érvényességével foglalkozni. Azért idézem fel, mert a legalább egy évtizede megjelenő[1] erdélyi magyar művelődési eseménynaptár tételeinek az elemzése megmutathatja, van-e ennek az állításnak valóságtartalma.

Amikor az RMDSZ által, az EMKÉ-vel partnerségben kiadott 2014-es eseménynaptár elemzésébe kezdtem, fel kellett tennem a kérdést: mi célból jelentetnek meg intézmények eseménynaptárakat? Azt látjuk, hogy eseménynaptárral dolgozik ma a politikus és a gazdasági vezető, a sportoló és a művelődés szervezője egyaránt. Az egyik fontos, gyakorlati szempont ezek összeállítása során bizonyos nem kívánt ütközések elkerülése. Hiszen többnyire egyazon (helyi) közösséget célozzák meg a különböző események és rendezvények, s aki nem veszi figyelembe a konkurens kínálatot, az könnyen elbuktatja saját rendezvényét. Az eseménynaptárak fontosak tehát a szervezői oldalnak. Kérdés, mit nyújtanak a másik, a résztvevői oldalon. Érzésem szerint ennek a vizsgálatával alig foglalkozn(t)ak, legalábbis nem sikerült ilyen elemzésnek a nyomára bukkannom. Jó volna tudni, mennyire használja a kultúra iránt érdeklődő ezeket a segédeszközöket. Vannak önkéntelenül megfogalmazódó kérdések, melyeket azt hiszem, kevesen tesznek fel még azok közül is, akik a naptárakat szerkesztik. Kérdéseim: A naptár mennyire fontos egy közösség számára? Mennyire reprezentatív és mennyire átfogó? Mennyire pontos és naprakész? Mennyire hasznos?

A kiadó az előszóban szokta a kiadvánnyal kapcsolatos üzenetét megfogalmazni, itt lehet keresni azt, amit fontosnak tart a naptárak okán előre bocsájtani. A 2014-es erdélyi magyar eseménynaptár előszavában az RMDSZ elnöke az összetartozást említi fontos tényezőnek, hogy az erdélyi magyarok egy nyelvben és kultúrában élnek, és ebben akarnak megmaradni. Szerinte a naptár közösségi „élni akarásunk, megmaradásunknak, jövőképünknek a lenyomata”. A 2012-es naptár előszavában Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kérdést fogalmaz meg: „Képesek vagyunk-e arra, hogy egy kötetbe foglaljuk mindazokat az ünnepeket, hagyományokat, szokásokat, amelyek csak a mieink, amelyek egyedivé tesznek bennünket?” És az ünnepek fontosságával folytatja: „ünnep minden január 22., március 15., augusztus 20. vagy október 23., minden szoboravató, koszorúzás,megemlékezés, kiszínesíti mindennapjainkat népi sokadalmaink kavalkádja, az összetartozás erejét sokszorozzák meg bennünk a magyar napok tömegei.” Nem hiányzik a már idézett gondolat: megbecsülni mindazt, amit elődeink hagytak ránk, ezek éltetnek minket…

Az ünneprontás szándéka nélkül kell megjegyeznem: nem szükséges eseménynaptárat szerkeszteni és kiadni ahhoz, hogy nemzeti ünnepeinkre odafigyeljünk, ezeket megünnepeljük. Éppen fordítva látom: a kultúra és a közélet olyan hétköznapi eseményeire kell felhívni a figyelmet, olyan kérdésekre és területekre kell(ene) ráirányítani a figyelmet, amelyek fontosak, de a hétköznapok sodrásában könnyen elmegyünk mellettük, észre sem vesszük, mit kínálnak nekünk.

Jelen elemzés feltáró jellegű, mivel nincs olyan korábbi munka, amelyek segítenének pontos hipotézisek megfogalmazásában. A fentebb jelzett kérdések mellett fontos volna választ kapni további kérdésekre. Milyen tényezők befolyásolják a helyi közösségek művelődési eseményeinek a szervezőit? A kínálat és annak jellege kapcsolatba állítható-e a helyi magyar közösség demográfiai jellemzőivel, az intézményi háttérrel?

Az eseménynaptár jellemzői

            A naptár kis formátumú, fekvő téglalap alakú kötet. A 2014-es 278 oldalas, a 2012-es ennél valamivel kisebb (224-es) oldalszámú. A kötet hármas tagoltságú: az előszót követően az események rövid leírása található havi bontásban. Ezt a részt, amely a kötet 80%-át teszi ki, követi a rövidítések és címek jegyzéke, majd egy képösszeállítás a korábbi évi reprezentatív eseményekről. Az utóbbi két fejezet beiktatása indokolt, egyrészt további információkért van kihez fordulni, illetve a fotók által ízelítőt kapunk az egyes rendezvényekről.

Ki szerkeszti a kötetet? Az a munkatárs, akit a kötetek szerkesztőként feltüntetnek, vagy igazi szerkesztőről nem beszélhetünk? Az ilyen típusú kiadványok elkészítésének legfontosabb szakasza az adatgyűjtés. Nézem a legfrissebb felhívást, a 2015-ös naptárét. 2014. december elején jelent meg, amikor feltehetőleg az események szervezői döntöttek már a jövő évi legfontosabb rendezvényekről. A beküldés határideje január 15. És közlik, milyen adatokat várnak el, éspedig: az intézmény neve és annak rövidített változata, postacíme (irányítószám, helység, utca, házszám, megye), telefon- és faxszáma (körzetszámmal együtt), e-mail címe, honlapcíme; az intézményvezető neve; a rendezvény megnevezése, időpontja (hónap, nap), helyszíne (helység); a programfelelős neve. A naptárat feszült ütemben kell szerkeszteni, március elejéről találtam jelzést arra vonatkozóan, hogy a 2014-es naptár már elérhető, feltöltötték. Egy országnyi területet átfogó, (2014-ben) 321 szervező intézményt megszólító kezdeményezés esetében arra nincs lehetőség, hogy az esetleges hiányos adatszolgáltatót felkérjék a pótlásra. A szerkesztés szerintem kimondottan műszaki jellegű, az anyag előkészítése tördelésre. Tehát a kötetet a rendezvények szervezői „szerkesztik”, vagyis a kötet használhatósága jelentős mértékben függ attól, hogy mit küldenek be a felhívásra.

Vannak a naptárban értelmezhetetlen információk, pontatlanságok, hiányzó adatok. Mit gondoljunk a következő rendezvényekről? A) Új magyar hagyományok napja (Temes): mi az új? Ha új, mikor vált hagyománnyá? Mire terjed ki, milyen jellegű a rendezvény? B) Fiatalok a szabadban (Hunyad): augusztusban a szabadban sok mindenre nyílik lehetőség, kirándulni, sportolni, környezetet védeni – mire hívják a fiatalt, nem tudjuk meg. C) Minimum Party (Kolozs) – ennyi. Aki nem tudja, hogy egy kolozsvári művészeti csoportról van szó, akik szeretnek kísérletezni, annak ez a tétel semmit sem mond. Táborokat szerveznek – ez is egy ilyen lehet, de erről semmit nem közölnek. És egy újabb rendezvény: D) Vakációsirató – suli buli (Hunyad). Nem világos, miért kell elsiratni a vakációt, mi ennek a rendezvénynek a célja és tartalma? Az iskola olyan kényszer, hogy siratni kell a vakációt? Mire készít fel, mit ad egy ilyen rendezvény? Egy szülő miért engedje, küldje oda gyermekét? Újabb kérdés: mi a szerkesztő feladata? Kellene-e a beküldött eseményeket szűrni?

Vannak fölösleges információk, ilyen például a tanévnyitó. Ez megjelenik több esetben (Hunyad, Fehér, Csík). Illetve szerepel olyan esemény is, hogy nem lehet azonosítani a helyszínt (2014-es naptár, 158. old., 4. tétel: Tanévnyitó – A község iskoláiban – Szervező intézmény: nincs kitöltve – Felelős: 3 személynév.) Csak további, címlistás keresés mutatja meg, hogy Siménfalváról lehet szó. A naptár forgatója ilyenkor további információt keres, vagy leteszi a kiadványt?…

Használhatatlan információra több példa említhető. Ezek egyik csoportja, amikor a szervezők hiányos adatszolgáltatása miatt nem tudni a rendezvény pontos dátumát. Ilyenkor a szerkesztő a vonatkozó havi lista végére beilleszti ezeket a tételeket, pl.: nyugdíjas találkozó (Hargita), idősek napja (Hunyad), korszerű sportoktatás meghívott előadóval (Kolozs). Például ha a Maros megyei Erdőcsinádon szövésoktatást hirdetnek december hónapban, a nap megjelölése nélkül, akkor kérdés: kinek szól a hirdetés? A résztvevők alighanem tudják, mert ez aligha egyedi esemény, egy folyamatnak a része. Akkor nincs szükségük az információra. Ha mások volnának kíváncsiak, akkor ennyi nem elég, további információra van szükségük. A szilágysomlyói Báthory Alapítványnak vannak olyan ismétlődő rendezvényei, amelyeket kétheti vagy havi rendszerességgel szerveznek meg (pl. minden szombaton citeraoktatás), és ez esetben valóban nincs szükség a napot megjelölni.

Vannak olyan rendezvények, amelyek valamilyen nemzetközi vagy magyar vonatkozású naphoz kötődnek (szórvány napja, idősek napja, kenyér világnapja), és semmi további információt nem nyújtanak. Bármelyik esetben szó lehet előadásról, művészeti összeállításról, egyszerű beszélgetésről, közösségi együttlétről. Egy idős ember lehet, hogy a meghirdetett idősek napjára ennyi infó alapján is elmegy, de a szórvány napját illetően mégis tudni kellene, mit kínálnak a szervezők. Ez különben egy módszertani kérdésre utal, amit itt csak jelezni kívánok, mert később bővebben foglalkozom vele. A naptárba mindenekelőtt olyan rendezvényeket iktatnak be, amelyek valamilyen szinten kötöttek: egy jeles naphoz, egy történelmi eseményhez, egyházi ünnephez, helyi hagyományhoz. Ezeket sokak szerint elegendő majd akkor „kitalálni”, amikor az eseményre konkrétan készülni kell.

És egy utolsó megjegyzés: kb. 20-ra tehető azon események száma, amelyek kétszer szerepelnek a naptárban. Van, amikor azonos adatsorral, máskor apró módosítással, de a helyszín és az időpont egyezése kizárja, hogy különböző eseményekről volna szó.

Rendezvények: szervezők, tipológia, kódolás

 

            Az erdélyi civil szféra – mint a rendezvények szervezői körének a legjelentősebb csoportja – közismerten kultúra-központú. Többen kimutatták, a legutóbb Kiss Dénes (2010), hogy a civil szervezetek közül 52% a művelődés területén tevékenykedik és ez az arány egy korábbi, 2006-os kutatáshoz képest emelkedett. Ehhez még hozzáadódik az oktatás területét választók közel 11%-a és a vallási tevékenységet folyatók 3,3%-a, ami azt jelenti, hogy a nemzeti-etnikai megmaradást szolgálja – közvetlenül vagy közvetve – a civil szervezetek mintegy 66%-a. Várhatóan ez a szervezeti struktúra megmutatkozik a rendezvények területén is, annak ellenére, hogy az események szervezői között a civilek csak az egyik csoportot képezik.

Az alábbi táblázat az események szervezőinek megyék szerinti és intézményi besorolását tartalmazza. A naptár intézményi fejezetének adatait illetően kételyek fogalmazhatók meg: két megye esetében rákerestem az adatokra. Temes megye vonatkozásában nem szerepel a szervezők között a Bartók Béla Vegyeskar, a Végvárért Alapítvány, a végvári Református egyház és a végvári könyvtár sem, mint társszervező intézmény. Nem szerepel az intézmények között a Temes megyei Máriafölde községi RMDSZ-szervezete sem. Kovászna megyéből pedig hiányzik a több rendezvényt szervező csernátoni Haszmann Pál Közművelődési Egyesület, és társszervezője, a Csernátoni Népfőiskola. Minden bizonnyal további hiányok, pontatlanságok is felfedezhetőek. Reménykedjünk, hogy a hiányosságok nem változtatják meg az arányokat, és az alábbi táblázat adatai a helyzet helyes értelmezését teszi lehetővé.

Egy megjegyzés mindenképpen ide kívánkozik: az események szervezői között gyakori az RMDSZ és ennek megyei-helyi szervezetei, illetve az RMDSZ nőszervezetei, ifjúsági szervezetei. Hogy egyedül vagy más szervezetekkel partnerségben az RMDSZ hány esemény mögött található meg – ezt nem számoltam külön meg. De azt igen, hogy összesen 41 RMDSZ-szervezet vagy hozzá kötődő más szervezet szerepel a szervezők között. Ezért egy új kategóriát hoztam létre. A helyzetet az alábbi táblázat mutatja.

  1. táblázat: Események szervezői
Megye

/szervező

Civil Oktatási int. (iskola, óvoda, egyetem) Helyhatóság v. intézménye Egyház, egyházi szervezet RMDSZ és társszervezetei Összesen
Arad 19 1 2 20
Bákó 1 1
Beszterce N 8 1 1 9
Bihar 3 3
Brassó 1 1
Fehér 1 1 1 2
Hargita 58 11 28 17 2 114
Hunyad 22 1 9 23
Kolozs 41 5 7 4 9 57
Kovászna 3 1 4
Krassó Sz 1 1 1
Maros 37 3 4 4 5 48
Szatmár 9 2 9
Szeben 4 1 4
Szilágy 15 4 3 1 7 23
Temes 3 2 3
Gorj 1 1
Összesen 226 27 43 27 43 321

            Érdemes a táblázatot grafikusan is megjeleníteni, jól kiugranak a különbségek.

  1. grafikon: Események szervezői, megyei bontásban

            Ha külön csak a szervező intézményeket vesszük figyelembe, az eredményt az alábbi grafikon mutatja:

  1. grafikon: Az események szervezői, intézményi bontásban

 

 

            A rendezvények közel kétharmada mögött tehát civil szervezetek állnak. Az összesítés megmutatja, hogy szórványhelyzetben az önkormányzatok és intézményeik nem vállalnak szervezési feladatot, illetve a front-helyzetű megyékben[2] is inkább ott, ahol helyileg a magyarság többséget alkot.

Jeleztem, hogy a művelődési eseményeket összefogó eseménynaptárak kutatásáról nincs tudomásom, saját kategória-rendszert kellett kialakítanom, tettem ezt a naptárba foglalt események elemzése alapján. Első változatban 21 kategóriát különítettem el, majd ezekből párat összevontam akként, hogy általánosan kezelhető kategóriákat kapjak. Lemondtam a folyamatos jellegű eseményekről – mindössze 1 ilyet tartalmaz a naptár. Kiemelt figyelmet követelt a hagyományőrzés kategória kialakítása, hiszen ide nem csupán a helyi-térségi-nemzeti hagyományok megőrzését szolgáló események tartoznak, hanem a megemlékezések, koszorúzások, történelmi évfordulók megünneplése is – általában a helytörténet és honismeret.

Gondot jelent a különböző világnapok (nőnap, idősek napja, anyák napja, gyermeknap, környezetvédelmi stb. napok) besorolása. Ezek évente ismétlődő események, nem valamilyen helyi sajátos szándék hozza ezeket létre, hanem egy országos-nemzetközi igazodási gyakorlat. Ebből külön kategóriát képeztem, annak ellenére, hogy nem minden világnapot soroltam az emléknapok közé: az idősek, a gyermekek napjai szociális, illetve ifjúsági kategóriába kerültek, a környezetvédelmi nap a külön környezetvédelmi kategóriába.

Különben világnap igen sok, nemzeti szintű nap több is van. Utóbbiak közé tartozik a nemzeti összetartozás napja – és ez a hagyományőrzés kategóriájába is sorolható, illetve a szórvány napja – ez szinte bizonyosan kulturális töltetű, és oda (is) sorolható. Ezért ezt a két esemény-típust besoroltam a vonatkozó két kategóriába. A világnapok és nemzetközi akciónapok listája hatalmas: januárban 6, februárban 7, márciusban 16, áprilisban 15, májusban 17, júniusban 14, júliusban 4, augusztusban 10, szeptemberben 14, októberben 20, novemberben 17, decemberben pedig 7 rögzített dátumú világnap létezik.[3] És emellett vannak még mozgó dátumúak is. Utóbbiak közé tartozik a házasság világnapja – ezt például Erdélyben senki nem tartotta szükségesnek megünnepelni. És nem szenteltek rendezvényt a zene világnapjának sem, amelyet október 1-én szokás megtartani. Annyi a világnap, amennyire igazából oda sem lehet figyelni: például személy szerint nem látom be, miért volna felette szükséges a fordítás nemzetközi napját (szeptember 30-án) évente megünnepelni. Globalizálódó világunkban nem a fordítás, az egyes nyelvek értékelődnek fel, hanem az angol nyelv válik mindinkább egyeduralkodóvá – a kis nyelvek rovására. A naptár szerint kiemelt figyelmet kap a nőnap, a gyermeknap, az idősek napja, a mikulás, de szerveztek már könyvtárosok és látássérültek világnapját is.

A feldolgozás kezdetén létrehoztam külön tudományos illetve ismeretterjesztés kategóriát – olyan kevés esemény került főleg az utóbbiba, hogy ezeket összevontam.

Nem alakítottam ki viszont határon túli esemény kategóriát, pedig 10-et meghaladja a naptár olyan eseményeinek a száma, amelyek helyszíne külföld, elsődlegesen Magyarország. Ezekről lemondtam (pl. külföldi kirándulás), vagy besoroltam valamilyen más kategóriába (tág értelemben vett honismeret, illetve egy kórus vagy tánccsoport külföldi fellépése kultúra).

Az események naptárbeli száma nem egyezik meg a létrehozott táblázat végső adataival: a kategóriák szerinti táblázatban több esemény szerepel, mint a naptárban. Ennek az a magyarázata, hogy egy falunap, még inkább a városnapok akkor is többféle tevékenységet jelentenek, ha a naptárban egyetlen tételként szerepelnek. A falu- és városnap egyrészt szórakozás, másrészt kultúra, harmadrészt honismeret, és a sor még folytatható. A nagyszámú falu- és városnapot általában a kultúrához és a szórakozáshoz is besoroltam.

Gondot okoz a vetélkedők besorolása. Ha iskolában szervezik, akkor iskolai tevékenység. Ha horgászverseny, akkor sport. Ha népdalvetélkedő, akkor kultúra. Ezeket a rendezvényeket is kettős besorolással kezeltem. Persze, vannak fejtörést okozó és mosolyt fakasztó vetélkedők is, mint például a székelyderzsiek hagyományos disznótoros vetélkedője – ez esetben sajnos nem sikerült megfejteni, mire vonatkozik a hagyományos jelző.

Végül 18 kategóriát hoztam létre. Az eredményt az alábbi táblázat mutatja be.

2.táblázat: 2014 eseményei kategóriák szerint, havi bontásban

JAN FEBR MAR APR MAJ JUN JUL AUG SZEP OKT NOV DEC ÖSSZ
C 1 2 4 3 2 0 1 0 1 0 1 1 16
G 3 1 1 7 3 3 2 6 8 10 0 1 45
IFI 1 1 1 7 17 60 15 12 11 5 6 46 182
IT 3 5 14 9 9 9 3 4 3 4 13 1 77
K 49 45 154 76 57 43 47 88 54 101 54 65 833
1 0 0 16 7 1 2 3 4 1 1 0 36
M 5 4 2 6 4 4 5 5 1 7 4 4 51
N 10 0 30 1 2 5 3 4 0 0 0 1 56
O 4 5 3 14 13 15 11 6 6 8 2 1 88
P 1 1 4 1 3 0 0 0 0 0 0 6 16
R 0 0 0 1 0 0 1 2 0 0 0 1 5
S 13 21 21 25 34 26 28 22 28 18 12 9 257
SZ 18 134 45 23 21 17 33 55 44 40 23 37 490
SZO 2 5 2 5 53 3 3 1 4 40 14 19 100
T 3 3 8 11 6 7 11 11 3 5 7 5 80
V 3 10 6 10 13 1 3 0 2 6 7 1 62
VE 6 1 0 14 17 42 17 15 15 12 10 14 163
Z 6 6 3 7 11 14 14 5 2 3 8 16 95
Össz. 129 244 298 236 272 250 199 239 186 260 162 228 2652
Napt. 127 222 287 216 263 250 171 208 178 252 158 217 2549

Jelmagyarázat:

C – civil // G – gazdaság, termékvásár, állatvásár // IFI – ifjúság, gyermekprogram // IT – tudomány, ismeretterjesztés // K – kultúra, irodalom, könyvtár, irodalmi kávéház, előadás, színház, film, kabaré, hagyományőrzés, helytörténet, honismeret, megemlékezés // KÖ – környezetvédelem // M – művészeti(képző) // N – emléknap, évforduló, világnap (ismétlődik évente) // O – iskola, egyetem, oktatás // P – politikai // R – roma // S – sport, túra, kirándulás // SZ – bál, betlehemezés, fesztivál, szórakozás – kód // SZO – szociális, anyák napja, idősek, betegek // T – tánc, néptánc(fesztivál) // V – verseny, vetélkedő // VE – vallási, egyházi // Z – koncert, zene(i fesztivál). Össz. – összesen. Napt. – tételszám a naptárban.

A rendezvények megyék szerinti lebontását a 3. táblázat tartalmazza. Az itt található végső esetszám nem azonos sem a naptári eseményszámmal, de a kategóriák szerinti végső számmal sem. A kategóriák szerinti különbözőségre a magyarázat azonos a korábbival – a kettős besorolások okozzák. A megyéknél kapott szám meg azért más, mert innen kikerültek a kétszer szereplő rendezvények, nincsenek benne a külföldi rendezvények és azok sem, amelyek adatsora nem volt pontos.

  1. táblázat: 2014 eseményei megyék szerint, havi bontásban
Megye / hónap JAN FEBR MÁRC ÁPR MÁJUS JÚN JÚL AUG SZEPT OKT NOV DEC ÖSSZ
Hargita 44 79 106 66 60 103 47 77 66 83 37 66 834
Maros 19 36 46 41 40 22 25 30 29 39 21 33 381
Kolozs 14 27 40 35 35 30 34 24 14 43 29 33 358
Arad 6 19 19 12 16 16 12 14 16 16 13 18 177
Hunyad 14 12 2 13 23 15 8 12 10 17 14 19 159
Szilágy 8 12 16 11 16 11 4 8 10 14 12 15 137
Temes 0 4 6 4 11 5 6 10 11 9 6 3 75
Bihar 4 5 5 4 9 6 8 6 5 6 4 4 66
Szeben 4 5 5 4 7 4 5 4 3 6 4 11 62
Fehér 5 3 5 4 1 6 3 2 0 5 8 2 44
Beszt.N. 2 5 5 3 4 4 4 3 2 4 3 4 43
Kovászna 1 3 3 4 6 7 4 2 3 3 3 3 42
Szatmár 3 1 4 6 3 3 3 5 1 3 2 3 37
Brassó 0 1 6 1 1 2 2 2 1 1 2 1 20
Bákó 1 0 3 3 0 3 2 1 1 0 1 5 20
Krassó Sz. 0 1 4 1 1 1 1 1 0 1 0 2 13
Gorj 0 0 0 0 1 0 0 0 0 1 1 0 3
Máram. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Bukarest 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Összes 125 213 275 212 234 238 168 201 172 251 160 222 2471

Adatfeldolgozás, értelmezés – a szervezők

Jelentős a területi szórás, a megyék szerinti különbség. És nem csupán az immár hagyományosnak mondható tömb-front-szórvány helyzetek különbözősége mutatkozik meg az adatsorokban, hanem az is, ahogyan a naptár elkészül. A naptár alapja az önkéntes adatszolgáltatás – és ennek a feladatnak az értelmezése a naptár adatai szerint jelentős különbséget mutathat.

A két székely megye közel azonos demográfiai-etnikai helyzete alapján arra számíthatnánk, hogy Hargita és Kovászna megyék adatsorai hasonló képet mutatnak. Ez egyáltalán nincs így. Hargita hozza azt, ami a tömbben élő közösségtől elvárható, Kovászna megyéből szinte nem fut be adat. Mert azt a sajtóból is tudjuk, hogy ebben a megyében (is) milyen élénk kulturális élet zajlik, hogy sok erős civil szervezet működik és jól.

A fenti táblázat az eseményszám szerinti csökkenő sorrendben mutatja a helyzetet. De egészen más a sorrend, ha a helyi magyarság lélekszáma, és az ezt többé-kevésbé tükröző érdekérvényesítő képessége szerint rendezzük a táblázatot.

  1. táblázat: Művelődési események és a helyi magyarság lélekszáma
Megye Össz-lakosság Magyar

lakosság

Magyarok aránya Rendezvényszám
Hargita 304969 262463 86,06% 834
Maros 531380 206550 38,87% 381
Kovászna 206261 154998 75,14% 42
Bihar 549752 144736 26,33% 66
Szatmár 329079 131456 39,95% 37
Kolozs 659370 102928 15,6% 358
Szilágy 217895 51385 23,6% 137
Brassó 505442 39284 7,77% 20
Arad 409072 37207 9,1% 177
Máramaros 461290 34088 7,39% 0
Temes 650544 33835 5,2% 75
Hunyad 396253 15441 3,9% 159
Fehér 327258 15346 4,7% 44
Beszterce 277861 14061 5,06% 43
Szeben 375992 9961 2,65% 62
Bákó 583590 5152 0,88% 20
Bukarest 1677985 3012 0,18% 0
Krassó 274277 2856 1,04% 13
Gorj 334231 100 0,03% 3

            A magyar lakosság száma és aránya együttesen határozzák meg az érdekérvényesítés erejét – és ebből a kettőből nem alkottam kompozit mutatót. Megfigyelhető, hogy Kovászna megye az eseményszám szerint a lista végére kerül, miközben a magyar lakosság és ennek aránya alapján a második helyre szokott kerülni.

            Nem csupán Kovászna megye esete különös, hanem legalább ennyire kérdéseket gerjesztő a Máramaros megyéé is, ahonnan egyetlen eseményt sem jelentettek be a naptár számára. Arról is van tudomásunk, hogy Bukarestben is vannak magyar vonatkozású rendezvények – ezek szintén hiányoznak a naptárból.

            Nézzük meg a táblázatot az eseményszám csökkenő sorrendjében.

  1. táblázat: Események csökkenő rangsorban, megyék szerint
Megye Össz-lakosság Magyar

lakosság

Magyarok aránya Rendezvényszám Közösség

jellege

Hargita 304969 262463 86,06% 834 Tömb
Maros 531380 206550 38,87% 381 Tömb és front
Kolozs 659370 102928 15,6% 358 Front
Arad 409072 37207 9,1% 177 Szórvány
Hunyad 396253 15441 3,9% 159 Szórvány
Szilágy 217895 51385 23,6% 137 Front
Temes 650544 33835 5,2% 75 Szórvány
Bihar 549752 144736 26,33% 66 Front és tömb
Szeben 375992 9961 2,65% 62 Szórvány
Fehér 327258 15346 4,7% 44 Szórvány
Beszterce 277861 14061 5,06% 43 Szórvány
Kovászna 206261 154998 75,14% 42 Tömb
Szatmár 329079 131456 39,95% 37 Front és tömb
Brassó 505442 39284 7,77% 20 Szórvány
Bákó 583590 5152 0,88% 20 Szórvány
Krassó 274277 2856 1,04% 13 Szórvány
Gorj 334231 100 0,03% 3 Ó-Románia
Máramaros 461290 34088 7,39% 0 Szórvány
Bukarest 1677985 3012 0,18% 0 Ó-Románia

Magyarázat: az Ó-Románia kategória azt jelenti, hogy itt nem beszélhetünk szórványról, mert a magyarságnak itt nincs történelmi múltja.

            A táblázatból látható, hogy vannak érthetetlenül kevés rendezvénnyel szereplő megyék: Bihar, Szatmár a már említett Kovászna mellett. Ugyanakkor meglepően jól állnak Hunyad vagy Arad szórványmegyék. Itt az adatszolgáltatási hajlandóság mögött más tényezőkre is kell gondolni. A naptár elemzéséből az okok nem deríthetőek ki, de egy következő kutatás számára komoly feladat annak elemzése, hogy honnan és milyen indítékkal szolgáltatnak, illetve nem szolgáltatnak adatokat. Pozitív értelemben két megyét kell kiemelni mindenképpen: a csángókat jelentő Bákó megyét és az Olténiába elszármazott Gorj megyei magyarok közösségét.

            Az adatszolgáltatást egyesek tekinthetik valamilyen politikai elköteleződés megnyilvánulásának is, amennyiben a naptárt az RMDSZ, az egyik erdélyi magyar párt jelenteti meg. Nem vizsgáltam meg külön, de szinte bizonyos vagyok abban, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt holdudvarába tartozó szervezetek rendezvényeiket nem küldik meg a naptár szerkesztőinek. Például Tusványos vagy a borzonti EMI-tábor nem szerepelnek az eseménynaptárban. Érdekességként jegyzem meg, az EU-s tábor sem, amelynek főszervezője az RMDSZ-hez közeli MIÉRT.

            A legjobb mutató az események vonatkozásában a rendezvénysűrűség: ezer magyar lakosra megyénként hány rendezvény jut.

  1. táblázat: Megyék rangsora a rendezvénysűrűség szerint
Megye Össz-lakosság Magyar

lakosság

Magyarok aránya Rendezvényszám Rendezvény-sűrűség
Gorj 334231 100 0,03% 3 30,00
Hunyad 396253 15441 3,9% 159 10,30
Szeben 375992 9961 2,65% 62 6,22
Arad 409072 37207 9,1% 177 4,75
Krassó 274277 2856 1,04% 13 4,55
Bákó 583590 5152 0,88% 20 3,88
Kolozs 659370 102928 15,6% 358 3,48
Hargita 304969 262463 86,06% 834 3,18
Beszterce 277861 14061 5,06% 43 3,06
Fehér 327258 15346 4,7% 44 2,87
Szilágy 217895 51385 23,6% 137 2,67
Temes 650544 33835 5,2% 75 2,21
Maros 531380 206550 38,87% 381 1.84
Brassó 505442 39284 7,77% 20 0,51
Bihar 549752 144736 26,33% 66 0,45
Kovászna 206261 154998 75,14% 42 0,27
Szatmár 329079 131456 39,95% 37 0,28
Máramaros 461290 34088 7,39% 0
Bukarest 1677985 3012 0,18% 0

            Érdemes grafikon segítségével ábrázolni a megyék szerinti rendezvénysűrűséget.

A rendezvénysűrűség szerint kiugróan első Gorj megye, ahol 100 magyar él a népszámlálás szerint és 2014-ben 3 közös rendezvényük volt. A további helyezettek kivétel nélkül szórványmegyék: Hunyad, Szeben, Arad, Krassó-Szörény, Bákó. Ezek közül kettőnek van magyar középiskolája, az intézményi ellátottság magyar szempontból igen olyan gyenge, hogy szinte nincs is. Ezekben a megyékben a helyi magyarok magyar identitását nem állami-önkormányzati fenntartású intézmények (nem létező) kulturális kínálatával, hanem a naptárba foglalt események révén igyekeznek megőrizni. Kovászna megyében egy sor helyhatósági intézmény szolgálja a nemzeti-etnikai megmaradást, és tömbben amúgy sem merül fel a nyelvvesztés veszélye. Akkor ez lehet az egyik magyarázat arra, hogy miért szórványmegyék esetében magas a rendezvénysűrűség.

  1. grafikon: Rendezvénysűrűség megyék szerint

            A következő grafikon az egyes megyék összlakosságát és a helyi magyar lakosság lélekszámát mutatja meg.

  1. grafikon: Megyék összlakossága és a magyar lakosság

Igen sok esetben fontos események szervezői között találunk civil szervezetet, iskolát, önkormányzatot (vagy egy intézményét) és a helyi egyházat is. Erre kizárólag olyan helyzetben van példa, amikor a magyarság lokálisan domináns helyzetben van – és elvárja, hogy egy nemzeti jellegű, jelentős rendezvény mindenki számára fontos legyen. Szórványban arra van példa, hogy az egyház társul rendezvényhez, de az önkormányzat már nem.

Adatfeldolgozás, értelmezés – rendezvények jellege

Nagy Ákos, aki a tanulmányt követő sajtó-összeállítást a rendezvényekről elkészítette, summásan azt mondta, bálokról-bulikról nem keresett sajtóanyagot – különben ezek az események felét teszik ki. Hogy ezekről szükséges-e, érdemes-e sajtóvisszhangot kigyűjteni – kérdés. Mi lemondtunk erről. Ami bizonyos: a kultúra messze jelentősebb minden más kategóriánál.

Minden hónapnak megvannak a rendezvényi hangsúlyai: január: magyar kultúra napja, február: farsang, március: nőnap, nemzeti ünnep, április: húsvéti ünnepkör, magyar költészet napja, május: majális, anyák napja, június: gyermeknap, nemzeti összetartozás napja, búcsú, július: falu- és városnapok, augusztus: Szent István napja, szeptember: szüreti bálok, termék-fesztiválok, október: idősek napja, aradi vértanúk, november: szórvány napja, magyar tudomány napja, december: mikulás, advent, karácsonyi ünnepkör.

Nézzük meg a rendezvénytípusokat tartalmazó táblázatot, immár a rendezvények száma szerinti rangsorban.

  1. táblázat: Rendezvények tipológiai rangsorban
JAN FEBR MAR APR MAJ JUN JUL AUG SZEP OKT NOV DEC ÖSSZ
K 49 45 154 76 57 43 47 88 54 101 54 65 833
SZ 18 134 45 23 21 17 33 55 44 40 23 37 490
S 13 21 21 25 34 26 28 22 28 18 12 9 257
IFI 1 1 1 7 17 60 15 12 11 5 6 46 182
VE 6 1 0 14 17 42 17 15 15 12 10 14 163
SZO 2 5 2 5 53 3 3 1 4 40 14 19 100
Z 6 6 3 7 11 14 14 5 2 3 8 16 95
O 4 5 3 14 13 15 11 6 6 8 2 1 88
T 3 3 8 11 6 7 11 11 3 5 7 5 80
IT 3 5 14 9 9 9 3 4 3 4 13 1 77
V 3 10 6 10 13 1 3 0 2 6 7 1 62
N 10 0 30 1 2 5 3 4 0 0 0 1 56
M 5 4 2 6 4 4 5 5 1 7 4 4 51
G 3 1 1 7 3 3 2 6 8 10 0 1 45
1 0 0 16 7 1 2 3 4 1 1 0 36
C 1 2 4 3 2 0 1 0 1 0 1 1 16
P 1 1 4 1 3 0 0 0 0 0 0 6 16
R 0 0 0 1 0 0 1 2 0 0 0 1 5
Össz. 129 244 298 236 272 250 199 239 186 260 162 228 2652
Napt. 127 222 287 216 263 250 171 208 178 252 158 217 2549

            A kultúra átfogó kategória – ide tartozik irodalom, könyvtár, irodalmi kávéház, előadás, színház, film, kabaré, hagyományőrzés, helytörténet, honismeret, megemlékezés – a rendezvények egyharmadát teszi ki. De ide kell számolni további kategóriákat is (zene, képzőművészet), ezzel az esetszám eléri a 979-t (vagyis közel 40%). Külön vettem a tudományt és az ismeretterjesztést – utóbbi mindenképpen besorolható a kultúra kategóriába, de a közös kategória is végül ide tartozik. Ezek együttesen (1056 tétel) az események 41,4%-t teszik ki. Vagyis kevesebbet, mint amennyire számítottunk/számíthattunk. Vannak olyan kategóriák, amelyek kulturális dimenzióval is rendelkeznek: vetélkedők, szociális (idősek napján olykor kultúrműsor is van). Ha ezeket is (részben) ide számoljuk, kijelenthetjük, hogy a rendezvények kb. 50%-a kulturális vagy jelentős mértékben kulturális jellegű.

            Érdemes kiemelni egy jó példát. A segesvári Gaudeamus Alapítvány diákbentlakást működtet és melléje kialakított egy kulturális központot is. Ennek kialakult kulturális műsorrendje van – korábbról vannak idevágó jó tapasztalataim – és most megfigyelhettem, hogy a tanév során szimfonikus és dzsesszzene, a váráshelyi színi akadémisták előadásai, néptáncosok fellépésére kerül sor, ugyanakkor fellépnek amatőr színjátszók és versmondók, illetve szerveznek különböző emléknapokhoz kötődő rendezvényeket is. Segesváron a Gaudeamus Alapítvány a magyar kultúra letéteményese.

            Külön figyelmet érdemel, hogy a 2014-es naptár tételesen nem tartalmas szoboravatást, emléktábla állítást. Nem állítom azt, hogy ilyenre nem került sor – pl. falu- vagy városnap keretében, de a naptárban nincs ilyen tétel. Azt jelentené, hogy az emlékállítás időszaka elmúlt, és más hangsúlyok alakultak ki vagy vannak kialakulóban? Ez olyan kérdés, amelyre külön kutatás keretében kellene megtalálni a pontos választ.

A szórakozás – bál, buli, fesztivál, játék, termésünnep, stb. – jelenti a második legszámosabb rendezvény-kategóriát, de nem éri el a 20%-os részesedést (19,2). Vagyis az első benyomás, hogy bálok és fesztiválok népe volnánk – nem helyes. Az összetartozás és az otthonosság fontos érzés, és ezek alakításában a szórakozásnak, a kellemes együttlétnek a szerepe jelentős. Jó volna tudni, más népek/közösségek esetében a bálozás az események mekkora hányadát teszik ki, véleményem szerint az erdélyi magyarság nem szórakozik többet más népeknél.

            Harmadik a sorban a sport, túrázás, természetjárás (10%). A naptári tételek szerint a túrázás van túlsúlyban, de ennek az lehet a magyarázata, hogy az olyan testmozgások, amikor egy baráti társaság együtt focizik, kosarazik, pingpongozik, nem kerülnek be a naptárba, mert úgymond nincs mögöttük szervező intézmény. A túrázás és a természetjárás tételei elsősorban Kolozs, Maros, Bihar és Hargita megyék területéről származnak, ami nem jelenti azt, hogy csak itt kedvelik a túrázást. Megnyitottam a temesvári Bánsági Kárpát-Egyesület honlapját és itt 2015-re 22 túrát tartalmazó programot találtam.[4] Ez a 2014-es naptárba foglalt események közel 10%-a. És a BKE 2014-ben nem jelentett be egyetlen műsort sem a naptárba. Ki lehet jelenteni, hogy ez a tevékenység a naptárinál sokkal jelentősebb, a megvalósuló események száma a naptárinak akár a duplája is lehet.

            Az ifjúsági és gyermek-rendezvények kategória a rangsorban a negyedik (7%). Első közelítésben ez nem rossz, de ha a rendezvényszámot vesszük alapul (182), akkor kevés. A szervező intézmények között egyetlen diákszövetségeket találtam (a marosvásárhelyit), pedig minden egyetemi városunk diákszervezete évente sok eseményt szervez. Különösen a kolozsvári diákszervezetek hiánya feltűnő – a magyar egyetemi hallgatóságnak nagyobb része itt tanul – innen egyedül a Sapientia HÖK-je jelenik meg a naptárban. Az erdélyi ifjúsági szervezetek száma a 100-at meghaladja, és ezek szinte kivétel nélkül aktívak. A naptárból való hiányuk jelzés lehet: számukra a naptár, mint információ-forrás másodlagos.

            Az egyházi-vallási események száma a valóságban minden bizonnyal sokkal nagyobb a naptárinál (163, 6,4%). A farsang az egyház számára fontos, de eseményként nem egyházi. A búcsúk igen, ezek kiemelkedik a pünkösdi búcsú, ez rendszerint kulturális programmal is társul. Az egyházak szerepe a helyi kultúrában az itteni arányszámnál jóval nagyobb – sok falu esetében egy-egy kulturális rendezvény az egyház nélkül nem jönne létre – de ennek legföntebb annyi a nyoma, hogy az egyház szerényen társszervezőként szerepel.

A szociális események száma (100, 4%) minden bizonnyal igen alacsony. Megint arra kell gondolni, hogy ezekről nem tudósítják a naptár szerkesztőit, hiszen ha csak a Máltai Szeretetszolgálat hálózatát vesszük alapul (ennek sepsiszentgyörgyi, marosvásárhelyi, de akár temesvári szervezeteit), akkor ezek jelentős szervezői ennek a tevékenységnek. Például fogyatékosok számára szervezett esemény alig van a naptárban, a romániai Máltai Szeretetszolgálat (MSZSZ) országos honlapján három kategóriában (speciális óvoda, fogyatékosok klubja, táborok) találunk folyamatosan működő foglalkozásokat. Ezekről a naptár nem tud. Szociális téren az idősek napja, az anyák napja típusú rendezvények kerülnek előtérbe, elsősorban azért, mert erre a politikum odafigyel. A speciális körülményeket feltételező rendezvények nem kerülnek be a naptárba.

            Az oktatás kategóriája egyrészt külön figyelmet érdemel, mert a pedagógusok továbbképzése, kapcsolatépítés ide tartozik. Azért is fontos ez a terület, mert egy sor iskolai kollégium részben vagy egészben civil keretek között működik. A naptár szerint igen tevékeny a pedagógusszövetség aradi szervezete, találunk szilágysomlyói pedagógus programot, meg egy nagyenyedit – de ez közelről sem jelent(het)i az egészet. Ide soroltam be a tanévnyitókat és tanévzárókat. Jelentős kételyeket ébresztenek bennem a naptárba bekerült tanévzáró és tanévnyitó programok – amelyekről már volt szó. Azt állítottam ezekről, hogy fölösleges információt nyújtanak, az iskolakezdés időpontját, jellegét mindenki ismeri. Ha minden iskolánk illetékesei szükségesnek ítélték volna az esemény megjelenítését a naptárban – semmi más nem került volna. Többen elkészítették Erdély magyar iskolatérképét (Márton 2007), most a Transindex adatbázisát veszem alapul, miszerint 2300-at meghaladja a magyarul (is) oktató intézmények száma,[5] vagyis ez önmagában közel 5000 tételt jelentene. Ugyanakkor csak akkor volna indokolt ezek felvétele a naptárba, ha a szokásos, kötelező, szabály szerinti tanévnyitón történik még valami rendkívüli: valaki iskolástáskát ad ajándékba, ha valaki bemutat egy pl. nyáron elkészült létesítményt. A szokásos, kötelező tanévnyitó és –záró rendezvény nem eseménynaptári tétel. Ha a naptárat valóban szerkesztenék, akkor ezek a tételek remélhetően nem szerepelnének az anyagban.

A tudomány és az ismeretterjesztés kategória alacsony esetszáma jelez valamit. Egyrészt azt, hogy az egyetemek által szervezett tudományos konferenciák alig kerülnek be a naptárba: csak a Sapientia kolozsvári kara tartotta ezt szükségesnek. A többi tudományos rendezvény a civil szervezeti keretek között működő Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság vagy más civil szervezetek rendezvényei. Főleg a magyar tudomány napja okén megtartott rendezvények kerültek a naptárba. Ami pedig az ismeretterjesztést illeti, egyedül Aradról jelzik, hogy évente több rendezvény szolgálja az ismeretterjesztés nemes ügyét. Ebben a vonatkozásban mindenképpen sokkal kevesebb esemény kerül megszervezésre, mint 1989 előtt – akkor ez volt az egyik „szabad terület”. Mindenképpen nagyobb odafigyelésre volna szükség.

A vetélkedők kérdése már szóba került. Ez is olyan kategória, hogy nincs viszonyítási alapunk, hogy mennyi volna a jó vagy az ideális. A játékos szellem jelenléte üdvözlendő, és a helyi közösség inventivitását is jelzi, milyen vetélkedőket szerveznek. Csak egy rendkívülit találtam – a disznótorost –, sok helytörténeti, honismereti illetve irodalmi vetélkedőre van/volna szükség. Ez esetben is meglehet, hogy a vetélkedők bizonyos száma nem került be a naptárba.

A további kategóriák esetszáma igen alacsony, mégis érdemes ezeket is sorra venni. Amennyiben a gazdasági vonatkozású események naptári száma reális, akkor ez igen alacsony, valóban kevés figyelmet fordítunk a gazdasági élet jelenségeire. De lehet, hogy itt is az adatszolgáltatással van gond. Örömmel konstatáljuk a környezetvédelmi kategória jelenlétét, de mielőtt örömünk magasba szökne, meg kell jegyezni, hogy az események közel fele az áprilisi föld napjához kapcsolódik.

És akkor következzenek azok a kategóriák, amelyek kialakítását alighanem megkérdőjelezik egyesek. Civil rendezvényekhez az éves közgyűléseket, civil napokat soroltam be – látható, igen csekély a számuk. Minden szervezet valamiként számot ad a tevékenységéről – ennek a nyilvánossága elmarad, a naptárban nem jelenik meg. Politikai címkét azok az események kaptak, amikor egy politikussal szerveztek találkozót, illetve amelyek a diktatúra megdöntésének 25. évfordulójával kapcsolatosak. Ezek száma sem magas.

Összesen 6 esemény került a roma kategóriába – miközben köztudott, hogy a roma integráció kérdése mennyire fontos a magyarság számára. Vannak iskoláink, ahol a roma gyermekek által jön össze a szükséges létszám, tehát közösségi érdekünk a roma kérdésre való odafigyelés. Ami most van, illetve látható, nagyon, de nagyon kevés.

Végül egy általános megjegyzés. A naptárba mindenekelőtt olyan rendezvényeket iktatnak be, amelyek valamilyen szinten kötöttek: egy jeles naphoz, egy történelmi eseményhez, helyi hagyományhoz. Ezeket sokak szerint elegendő majd akkor „kitalálni”, amikor az eseményre konkrétan készülni kell. Tehát az ilyen típusú események naptár-béli jelenléte minden bizonnyal nagyobb a valóságosnál.

Összefoglalás

Az RMDSZ által jó ideje kiadott eseménynaptár beépült az erdélyi rendezvényszervezők életébe, ennek ellenére a naptár, mint kulturális eszköz vizsgálatára mindezidáig nem került sor. Jelen kutatás is feltáró jellegű, egy következő elemzés megalapozásának tekinthető. Ennek során a naptár szerkezetéhez, kiadási módjához kapcsolódó kérdéseken túl ki kell terjednie a befogadó közegre, hogy ki, miként használja, miért és mennyiben tekinti hasznosnak vagy ellenkezőleg, esetleg fölöslegesnek a naptárat.

A naptár által bemutatott események számát ismerjük, ez önmagában nem sok és nem kevés. Az bizonyos, hogy nagyon sok szervezet nem küldi be a felhívásra rendezvényeinek adatait, feltehetőleg a reális eseményszámnak mintegy a fele kerül a naptárba. Ezt annak alapján állítom, hogy kategóriánként egy-egy megye vagy szervezet szintjén megnéztem, mi kerül a naptárba és mi nem.

Fontos kérdésben világosan látunk: az események jelentős részét a szórványban szervezik meg, ebben a közegben van a legnagyobb szükség kulturális rendezvényekre, tehát reális igényre adott választ jelez, hogy szórványban az eseménysűrűség jóval meghaladja a tömbmegyék értékeit. Persze, kivételek mindkét oldalon vannak: Hargita megye jól áll a rendezvények terén, és van szórvány megye, ahonnan semmilyen információval nem szolgálnak (Máramaros). Azt is világosan megmutatja a naptár, hogy a szervezés tekintetében a tömb – front – szórvány tengely mentén jelentős különbségek léteznek és ezekre érdemes külön odafigyelni.

A dolgozat bevezetőjében megfogalmazott kérdésekre térek még vissza. Elsőként arra kellene választ kapnunk, hogy A naptár mennyire fontos közösségünk számára? A kutatás erre nem adott választ, mert nem is adhatott. Nem vizsgáltuk a naptár potenciális közönségét – és erre egy következő kutatásban érdemes sort keríteni. Jelen naptár mennyire reprezentatív és mennyire átfogó? Mindenképpen reprezentatívnak tekintem, a másodlagos adatgyűjtés arra enged következtetni, hogy a hiányzó események nem változtatják meg alapvetően az események közötti arányokat. Mennyire pontos és naprakész? – ez volt a következő kérdésem, és erre a válasz az, hogy sokkal gondosabb szerkesztésre volna szükség. Idevágóan a tanulmány szövegében megtettem a megjegyzéseimet. Az utolsó gyakorlati kérdésre – Mennyire hasznos? – kitérő választ tudok adni. Azt hiszem, azok számára fontos eszköz, akik saját rendezvényeiket tervezik és el kívánják kerülni a potenciális ütközéseket. Ha valahol egy konkrét eseménnyel kapcsolatos keres az ember információt, az internet gyorsabb és pontosabb útnak látszik.

Két elvi jelentőségű kérdést is megfogalmaztam. Egy ilyen naptár elemzése során joggal merül fel a kérdés: Milyen tényezők befolyásolják a helyi közösségek művelődési eseményeinek a szervezőit? A kínálat és annak jellege kapcsolatba állítható-e a helyi magyar közösség demográfiai jellemzőivel, az intézményi háttérrel? Összefoglalva: kimutatható-e valamilyen kapcsolat a közösség mibenléte és a rendezvényszervezés prioritásai és mikéntje között. A szórvánnyal kapcsolatos észrevétel – magas rendezvénysűrűség – egy ilyen kapcsolatra mutat rá. Azt is észre kell venni, hogy milyen partnerségek alakulnak ki szervezői oldalon – és ezek is eltérőek a helyi közösség nemzeti-demográfiai jellemzői szerint. Vagyis mindkét elvi kérdésre kaptunk értelmezhető válaszokat – ami nem jelenti azt, hogy ezekkel ennek a vonatkozásnak a kutatását lezártnak lehetne tekinteni.

Irodalom:

Bodó Barna. 2014. Civil szerepek – civil szereplők, Temesvár: Gordian Kiadó.

Bodó Barna. 2014. Akaratlanul. Szórványkollégiumok és társadalmi környezet. In: Szórványkollégiumok a Kárpát-medencében, Budapest: Nemzetstratégiai Kutatóintézet.

Kiss Dénes. 2010. Romániai magyar nonprofit szféra – 2009-2010. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet. Műhelytanulmányok 37. Füzet.

Kiss Dénes 2007 A romániai magyar civil szféra 2006-ban. In: Bodó Barna (szerk.) Romániai Magyar Évkönyv 2006. Temesvár, Marineasa Kiadó.

Márton János (szerk.) 2007 Romániai magyar kistérségi iskolahálózatok, Kolozsvár. Lásd: www.iskolakveszelyben.ro/tanulmanyok/iskolahalozatok.pdf

Naptárkészítő programok. http://www.kalauzolo.hu/irodai-programok/naptarkeszit/33-naptarkeszito-program-naptar-program (2014.dec.15.)

[1] Internetes kereséssel nem sikerült kiderítenem, mióta jelenik meg az erdélyi magyar eseménynaptár.

[2] A kisebbségi sorban élő nemzeti közösségeket a helyi demográfiai viszonyok szerint három kategóriába szokás sorolni: tömbhelyzetben a kisebbség helyi többséget alkot, az önkormányzatokban a helyzete domináns. Front-helyzetben a kisebbség jelentős tényező, képes beleszólni a helyi politika alakításába még akkor is, ha kisebbségben van. Szórványhelyzetben a kisebbség ha jelen is van a helyi hatalom intézményeiben, a képviselete gyenge, képtelen a saját érdekeit hatékonyan képviselni.

[3] Az információ forrása a Wikipédia – ez esetben nem tudományos elméletről van szó, a forrás elfogadható.

[4] A 2014-es túraterv nem szerepel (már) a honlapon.

[5] Lásd: http://kataszter.adatbank.transindex.ro/index.php?a=ml&megye=Temes%20megye (2014.dec.18.)