SZERVEZETI FELÉPÍTÉS : Civilek

Az egyesület két kötelező szerve a közgyűlés és az egyesület képviselője.

1. A KÖZGYŰLÉS

Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet az egyesület tagjai alkotnak,

azonban lehetőség van az alapszabályban e kérdést úgy is szabályozni, hogy

azon a tagok megválasztott képviselői vesznek csak részt.

A törvény alapján a közgyűlés kizárólagos illetékességi körébe tartozik az

alapszabály elfogadása (illetve módosítása), az egyesület képviselőinek megvá-

lasztása, szövetségbe való belépésének eldöntése, az évi pénzügyi jelentés elfo-

gadása, az egyesület státusbeli változásainak az elfogadása, s végül az egye-

sület megszűnésének kimondása. Az alapszabály azonban e kérdések mel-

lett további kérdéseket is utalhat a közgyűlés illetékességébe, illetve minden

olyan kérdésben, amely nem tartozik az egyesület más szervének a hatásköré-

be, szintén a közgyűlés dönt.

2. RENDES ÉS RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉS

A közgyűlés ülése lehet rendes és rendkívüli. Rendes ülést legalább évente

egyszer kell tartani, de az alapszabály meghatározhatja ennél gyakoribb idő-

szakonként is. Rendkívüli ülést akkor kell összehívni, ha azt írásos formá-

ban legalább a tagok 1/3-a kéri (de az alapszabály e tekintetben is meghatá-

rozhat kisebb arányt), s kötelező azt összehívni a kérelem beadásától számí-

tott 30 napon belül.

3. HOGYAN DÖNT A KÖZGYŰLÉS?

A közgyűlésen való döntéshozatalt a törvény nem részletezi, azt teljes egészé-

ben az alapszabály illetékességi körébe utalja. Mivel a közgyűlésen hozzák az

egyesület életében a legfontosabb döntéseket, így nagyon fontos, hogy a dön-

téshozatal szabályai teljesen precízen, félre nem érthető módon legyenek meg-

határozva.

Az egyes döntések fontosságához mérten, különféle mértékű részvéte-

li arányt szabhatnak meg. Általában egy közgyűlés határozatképességéhez a

tagok felének, plusz egy tagnak a részvételét írják elő, s a jelenlévők egyszerű

többsége tud a kérdésekben dönteni. Fontosabb ügyekre előírhatják a jelen-

lévők 2/3-os szavazati szükségességét is, illetve kivételesen fontos esetekben

pedig az egyesület összes tagjának (s nem csak a jelenlévőknek) a felét vagy

2/3-adát is (ennek a kérdésnek a függvényében látható, hogy milyen fontos is

a naprakész tagnyilvántartás vezetése).

4. AZ EGYESÜLET KÉPVISELŐJE

Az egyesület képviselője végzi el az egyesület nevében a szükséges jogi aktu-

sokat (pl. szerződések kötése, számlák kifizetése). Képviselőnek csak szerbi-

ai tartózkodási hellyel vagy állandó lakcímmel rendelkező (vagyis Szerbiában

tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi személy is), cselekvőképes ter-

mészetes személy választható (vagyis 18 évnél idősebb, gondokság alatt nem

álló személy). Egy egyesületnek lehet egyszerre több képviselője is, s nincs

akadálya annak sem, hogy egyúttal az egyesület más szervében is tag legyen

(pl. igazgatóbizottság elnöke), azzal a különbséggel, hogy a képviselői tisztség

bejegyzésre kerül a Ügynökség nyilvántartásában, a más szervekben betöltött

szerep viszont nem.

A képviselőt a közgyűlés választja és nevezi ki, ha csak az alapszabály más-

ként nem rendelkezik (pl. gyakorlat, hogy amennyiben az egyesület igazga-

tóbizottsággal is rendelkezik, akkor annak tagjait választja meg a közgyűlés,

míg azok pedig tagjaik közül az egyesület képviselőjét).

5. AZ EGYESÜLET EGYÉB SZERVEI

A fenti kötelező szervek mellet az egyesületnek más szervei is lehetnek. Az

egyesületi törvényben hiába keressük, sem a formájukkal sem az elnevezésük-

kel kapcsolatban nem rendelkezik, ami teljesen összhangban van az egyesülés

szabadságának elvével. A szervezeti felépítés kialakításakor az egyesület ala-

pítói, illetve későbbi tagjainak egyrészt figyelembe kell venni, hogy a közgyű-

lés kötelező illetékességei más szervekre nem ruházhatók át, másrészt pedig

arra kell figyelni, hogy a szervezeti rendszer megfeleljen a tagság és az egye-

sületi élet igényeinek. A leggyakrabban előforduló „plusz” szervek az igaz-

gató-, az ellenőrző- és a fegyelmi bizottságok, amelyek rendszerint párat-

lan tagú szervek, s melyek tagjai mandátumuk lejárta után újraválaszthatók.

Ezekre a szervekre a nagyobb tagságot számláló egyesületeknél vagy szövet-

ségeknél van szükség. Míg az igazgatóbizottság a képviselőhöz hasonlókép-

pen ügyintéző szerv, amely az évi rendes közgyűlések megtartása közötti idő-

szakban dönt az alapszabály végrehajtására vonatkozó legfontosabb „operatív”

kérdésekben, addig az ellenőrző bizottság átlalában 3-5 tagot számláló testü-

let, mely az egyesület tevékenységének, pénzügyeinek törvényességét ellenőr-

zi. A fegyelmi bizottság rendszerint az egyesület tagja ellen indított eljárás-

ban vizsgálja meg, hogy az tevékenységével sértette-e az alapszabály rendel-

kezéseit. Az említettek mellett a pénztáros is gyakori szereplője az egyesület

szervezeteinek, de találkozunk titkárral és szakosztályi vezetőkkel is. Az ille-

tékesség pontos meghatározása mellett az alapszabály tartalmazza az egyes

szervek tagjainak számára, megválasztására és visszahívására vonatkozó pon-

tos szabályokat.

Az egyesület tagjai szabadon nevezhetik el ezeket a szerveket is, így az

igazgatóbizottság elnevezés helyett ugyanúgy használható például az elnök-

ség, fórum vagy kerekasztal elnevezés.

6. KI DÖNT, A KÖZGYŰLÉS VAGY AZ IGAZGATÓBIZOTTSÁG?

Ez a kérdés leginkább a nyilvántartott adatok változására irányuló kérelmek

esetében merül fel, ahol az Ügynökség kivétel nélkül az „illetékes szerv” dön-

tését is kéri. Azt, hogy az adott kérdésben való döntésben az egyesület mely

szerve illetékes minden esetben a szervezet alapszabálya dönti el. A válto-

zásokról szóló döntésekben kötelező azokra az alapszabályi rendelkezésekre

hivatkozni, amelyek az adott szerv döntési illetékességét írják elő.

Forrás: Délvidéki Civil Portál