Legfontosabb jogszabályi rendelkezések az adománygyűjtéssel kapcsolatosan
A civil szervezetek adománygyűjtéséről a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (“A civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről”) intézkedik.
Adománynak minősül:
- a közhasznú szervezet részére a Civil Tv. szerinti közhasznú tevékenység támogatására, valamint
- a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá
- a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás.
Nem minősül adománynak:
- a közérdekű önkéntes tevékenység keretében végzett munka
- a köznevelési törvény alapján végzett közösségi szolgálat
- szerv-, vagy szövetadományozás.
Az adományozás önkéntes, az adománygyűjtés nem járhat mások zavarásával. (Zavarásnak minősül kiemelten az adománykéréssel megkeresett személy elutasítását követő ismételt megkeresés.) Interneten történő adománygyűjtés esetén be kell tartani a kéretlen levelekre és az adatvédelmi törvényekre vonatkozószabályokat.
Magáningatlanban adománygyűjtés csak az ingatlan használójának előzetes hozzájárulásával történhet.
Tájékoztatás az adománygyűjtés során és azt követően
Az adományozott köteles tájékoztatni az adományozót az adománygyűjtés pontos céljáról, és ha az adományozó kiléte ismert, akkor őt az adomány felhasználásáról tájékoztatni kell.
Az adománygyűjtés minden esetében (internet, telefonos adománygyűjtés esetében is) biztosítani kell, hogy az adományozott és/vagy az adománygyűjtő szervezet beazonosítható legyen. A szervezet nevét, székhelyét, és ha van telefonszámát, weboldalának címét meg kell adni.
Az adománygyűjtést követően az adomány felhasználásáról nyilvánosan és átlátható módon köteles a szervezet beszámolni. ( A nyilvánosság és az átláthatóság érdekében az adományozottnak évente be kell számolnia az adományok felhasználásáról a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 5§ 3. bek. szerint) A szervezet honlapján lehet a legszélesebb körben tájékoztatást nyújtani, így kapni is, de ha a szervezet általában pl. hírlevélen keresztül kommunikál, az is megfelelő. A pénzügyi adatok mellett közérthető, rövid szöveges tájékoztatás is szükséges: (Pl. Az 1.113.000.- Ft adományból felújítottuk az x Kórház tornatermét. Kicseréltük a szönyegpadlót és kifestettük a falakat, a nyílászárókat mázoltuk és szigeteltük. A beruházás teljes költsége …… Ft. volt. A különbözetet pályázati forrásból fedeztük)”
Az adománygyűjtéssel kapcsolatos információkat jól látható helyre, könnyen megtalálhatóan kell elhelyezni.
Az 1% gyűjtése adománygyűjtésnek minősül, így ebben az esetben is ugyanúgy kell eljárni, mint bármely adománygyűjtés esetén.
Adományért ellenszolgáltatás nem nyújtható, de nem minősül ellenszolgáltatásnak az adományozónak adott dolog, vagy szolgáltatás, amelynek értéke nem haladja meg az adott mértéket.
Az adományozott megbízhat adományszervezőt, vagy adománygyűjtőt. Ez a megbízás további adományszervezőre tovább nem ruházható. Az adománygyűjtőnek igazolnia kell tudnia magát az adományozók előtt: a személyazonosság igazolásán túl rendelkeznie kell az adományozott által adott írásbeli felhatalmazással, valamint az adományozott vagy az adományszervező adatait tartalmazó törvényszéki hiteles kivonattal.
Adománygyűjtés gyűjtőláda (persely, urna stb.) útján is megvalósítható. A ládának zártnak kell lennie, hogy a benne elhelyezett adomány felnyitás nélkül ne legyen kivehető. A ládán fel kell tüntetni az adománygyűjtő szervezet nevét, és elérhetőségét. A láda felnyitásakor a szervezet legalább két képviselője jelen kell legyen, és a láda tartalmáról a helyszínen jegyzőkönyvet kell felvenni.
Ha a gyűjtőláda nehezen mozgatható, a leltárt a szervezet székhelyén vagy telephelyén is fel lehet venni.
Az adományozó számára kiállított igazolás
Ha vállalkozástól (társasági adó alanyai) kap a közhasznú szervezet adományt, az adókedvezmény érvényesítéséhez igazolást szükséges kiadni.
A kapott adományokról a közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által a támogató részére kiállítandó igazolás kötelező tartalmi kellékeit a társasági adóról szóló törvény rögzíti. E szerint az igazolásnak tartalmaznia kell:
- mindkét fél (a kiállító és a támogató) azonosító adatait, így a nevét, a székhelyét, az adószámát,
- az adomány összegét,
- a támogatott célt.
Az előbbieken túl célszerű feltüntetni az
- adományozás időpontját
- tartós adományozás esetén annak tényét.
Az igazolást a támogatás-nyújtás időpontjában, de legkésőbb az adóév végéig kell a támogató rendelkezésére bocsátani.
Az igazolást két példányban kell kiállítani: az eredeti példány az adományozóé, a másodpéldány pedig a civil szervezeté marad.
Adomány nyilvántartásba vétele
A közhasznú szervezet részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
Forrás: nonprofit.hu