Közösségi kártya

Erdély Tudástár

Csáki Rozália

 

Közösségi kártya

 

 

Szeretettel ajánlom Jóska bácsinak az ERMACISZA keretében végzett közös munkánk emlékére az alábbi írást, amely egyik legkedvesebb programomról szól, mely a civil szféra és a vállalkozói szféra, továbbá a helyi közösség sikeres együttműködésének jó példája.

Nagyon tanulságosak voltak a Civil Fórum konferenciák, melyeket többször szerveztünk együtt. Szakmailag azonban még többet jelentett számomra a Civil Fórum szakmai lap szerkesztése, melyben Jóska bácsi mindig az egyik alapember volt, akire számíthattam, számíthattunk. Köszönöm!

 

A Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány (SZKA) Románia első közösségi alapítványaként 2007 végén kezdte el tevékenységét. Helyi vezető vállalkozók és civil szervezeti képviselők összefogásából jött létre. Küldetésünk a jótékonyság kultúrájának építése, minőségi helyi kezdeményezések ösztönzése és támogatása, kölcsönösen előnyös kapcsolatok építése vállalkozók, civilek és állami intézmények között annak érdekében, hogy jobb legyen az életminőség Udvarhelyen és környékén. Közösségi Alapítványként[1] egy sajátos civil szervezeti formában dolgozunk, mely a civil társadalom és a gazdasági szektor közötti peremterületen tevékenykedik. Alapvetően erőforrás-szervezéssel foglalkoznak, ezáltal is erősítik a helyi közösséget és céljuk jobbá tenni az életet ott, ahol működnek. Mára Romániában már közösségi alapítványi mozgalomról beszélhetünk, hiszen 15 működő és gyorsan fejlődő közösségi alapítvány létezik, továbbá 2012-től már a Közösségi Alapítványok Romániai Szövetsége is működik.

Mint minden közösségi alapítvány, az SZKA is egy jól körülhatárolható földrajzi egység, Székelyudvarhely és szűk környékét szolgálja elsősorban. Az SZKA nevével szinte teljesen összenőtt közösségi kártya mára már a szervezet egyik stratégiai programjává nőtte ki magát. A 2009-ben elindított program 2012-től az SZKA nevére levédett védjegy. Egy sajátos hűségkártya-programról beszélünk, melynek több komponense van.

Mielőtt a modell, program részletesebb bemutatására térnénk, előzetesben el kell mondanunk, hogy Székelyudvarhely egy 33.000 lakosú vidéki város, melyet több kis faluközösség övez. Gazdasági szempontból egy prosperáló kisváros, ahol elég sok a kis- és középvállalkozás. A városban még virágzó könnyűipar és faipar számos környező faluból is bejáró munkásnak ad kenyeret. A civil társadalom is igen fejlett. Több mint száz aktív civil szervezet lelhető fel e vidéken.

Ebben a közegben a Közösségi Alapítvány arra kereste a választ, hogy miként tehetné könnyűvé minél több személy számára az adományozást, a közösségi ügyekhez való hozzájárulást. A Közösségi Alapítvány akkori ügyvezetője, Chris Worman egy amerikai minta alapján kezdett arról beszélgetni az egyik kuratóriumi taggal, helyi vállalkozóval, hogy miként lehetne hasonló programot elindítani itt. Többszöri beszélgetés és tervezgetés eredményeképpen született meg és indult el a közösségi kártya program. A program az SZKA szakmai segítségével már további tizenegy városban – Bakóban, Csíkszeredában, Gyergyóban, Jászvásáron, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Ploiestien, Sepsiszentgyörgyön, Szentegyházán és Székelykeresztúron – is működik. Jelenleg több mint 100.000 közösségi kártyahasználó, úgy 30 vállalkozás és 60-70 civil szervezet élvezi a program sikerét.

A Közösségi kártyát többféle megközelítésben is be lehet mutatni, annál is inkább, mivel úgy működik, hogy mindenki nyer, aki részt vesz benne. Ha a gazdasági szereplő, a vállalkozó szemszögéből tekintünk rá, akkor egy olyan modell, amely a közösségbe integrálja a vállalkozást. Addig, amíg a vállalkozó/vállalkozás és a vásárló közötti hagyományos viszonyban a vállalkozó terméket és szolgáltatást kínál, amiért a vásárló pénzt fizet, addig a közösségi kártya programnak és az azt működtető helyi civil szervezetnek, az SZKA-nak köszönhetően ez a viszony kibővül és kiegészül. (Lásd az alábbi ábrát.)

 

 

A programnak köszönhetően a vállalkozás közösségi vállalkozássá válik, ami a következőt jelenti:

  • Kiépül egy hűséges vásárlói kör, akik a közösségi kártyát használják
  • Közösségi marketingben részesül a vállalkozás,
  • Bizalom épül a vásárló, a helyi közösség tagja és a vállalkozás között.

Az, amit a vállalkozás nyújt mindezért: a kártya használata, amely révén egyrészt kedvezményt biztosít a vásárlónak, másrészt lehetővé teszi, hogy minden közösségi kártyával történő vásárlás, egyben adományozás is egy közösségi alapba, amiből helyi kezdeményezéseket támogatunk.

Ha a közösség, a lakosság szemszögéből tekintünk a programra, akkor egy olyan egyszerű program ez, amelynek bárki részese lehet. A közösségi kártya ingyenesen és bárki számára elérhető. Minden használata alkalmával a kártyahasználó kedvezményben részesül. Használata is igencsak egyszerű, hiszen csak fel kell mutatni, amikor a partner vállalkozásnál vásárol a kártyahasználó. És ami még nagyon fontos, hogy könnyen követhető a használata. Minden vásárlási kasszabonon fel van tűntetve, hogy mekkora kedvezményben részesült a kártyahasználó. De nemcsak ekkor fontos az ő aktív hozzáállása, hanem akkor is, amikor a közösségi alapról dönteni kell. A vásárlásokkal ugyanis a közösségi alap is bővül és ezt az SZKA egy pályázati program – Ön dönt – keretében fordítja vissza a közösségbe helyi civil ügyek támogatására. A pályázatokról nem az alapítvány dönt, hanem a kártyahasználók. Ők nemcsak hozzájárulnak eme közösségi alaphoz, hanem dönthetnek is arról, hogy ebből milyen helyi civil kezdeményezések megvalósulását támogassuk. Ezáltal a közösségi kártyahasználók civil kontrollt is gyakorolnak. Az alábbi ábra röviden szemlélteti a program működését.

 

 

 

És végül, de nem utolsó sorban a koordináló civil szervezet, az SZKA számára ez egy olyan komplex program, amely adománygyűjtést – vállalkozásokkal való folyamatos és sikeres együttműködést –, támogatást – helyi civil kezdeményezések megvalósításának a támogatását –, továbbá a szervezet fenntarthatóságának az építését is jelenti. Mindezt úgy, hogy a közösség aktívan bekapcsolódik e folyamatba. Az SZKA tevékenysége láthatóvá válik és közösségi elismerésnek is örvend. Emellett a kártyahasználat által generált alap 25%-os adminisztratív részéből a program működésének ötödik évében már az SZKA hosszú távú fenntarthatóságát segítő.

Az SZKA a vállalkozó számára egy közösségi marketingszolgáltatást is végez. Folyamatosan építi és erősíti a vállalkozás közösségi arculatát, folyamatos kapcsolatot tartva a kártyahasználókkal és a pályázó civil szervezetekkel.

Azáltal, hogy a civil szervezetek projektjeiről a kártyahasználók döntenek, egy indirekt marketing is megvalósul, hiszen a civil szervezetek csapatai mindig informálják és mozgósítják a közösségi hálózataikat. Így ők a közösségi kártyahasználók körét is bővítik. Ugyanakkor az utóbbi évek során sokat fejlődött eme civil szervezetek kommunikációs tevékenysége is. Egyes civil szervezetek sajátos arculatú népszerűsítési kampányt készítenek elő a szavazási időszakra.

Évente háromszor kerül sor a közösségi alap kipályáztatására. Az Ön dönt keretében a civil szervezetek eszköz- és anyagbeszerzésre, illetve kommunikációs és népszerűsítési kampányokra, akciókra pályázhatnak. Egy pályázat maximálisan 4.000 lejt kaphat, és minimum 10% önrészt kell biztosítani a pályázathoz.

Ma már több mint 15.000 kártyahasználó van Udvarhelyszéken. Az aktív kártyahasználatnak köszönhetően átlagosan havonta 9.000-10.000 lej gyűl a közösségi alapba.

2014-ben a közösségi alap felhasználásának diverzifikációja mellett döntött az SZKA. Ez a következőképpen valósult meg:

  • az Ön dönt program keretében kipályáztatott pénzösszeg rögzítésre került, minden alkalommal 12.000 lejt pályáztatunk ki.
  • a harmadik Ön döntből Vidéki Alap lett, azaz csak az udvarhelyszéki vidéki civil szervezetek pályázhatnak rá.
  • a fennmaradó közösségi alapból további 2 támogatási programot indítottunk: Jó ötlet, melynek átfogó célja a környezetében felelősen és tudatosan, egészségesen élő, aktív közösség építése; továbbá a Kis Góbé Alap, amit egy helyi vállalkozással közösen indítottunk, és melynek átfogó célja rendszeres és csoportban, csapatban gyakorolt sportolásra ösztönözni a 6-14 év közötti gyermekeket és fiatalokat.

Az utóbbi három évben a közösségi kártya program számokban a következő fejlődést mutatja:

2013                           2014                            2015

 

 

A Közösségi kártya programnak köszönhetően eddig 82 pályázatot támogattunk több mint 300.000 lej értékben. Hadd álljon itt egy támogatott helyi civil szervezet vallomása, hogy számukra mit is jelent a közösségi kártya program és az abból kapott támogatás.

„A székelyudvarhelyi AREOPOLIS Floorball Sportegyesület alaptevékenysége a helyi közösség sportos és egészséges életmódra ösztönzése, továbbá – ahogyan a neve is mutatja – a floorballsport népszerűsítése, hivatalos romániai elismertetése. 2013 óta egyesületünk amatőr sportrendezvények színes palettáját szolgáltatta a város sportéletének fejlesztése terén, úttörőkként felvállalva a floorball meghonosítását Romániában.

Fiatal sportegyesületünk a lakosság (korosztálytól függetlenül) egészségesebb, sportosabb életvitelre ösztönzésében, a floorballsport népszerűsítésében, továbbá a szervezetfejlesztésben elért eredmények tekintetében is roppant sokat köszönhet a Közösségi kártya használatából származó pályázati lehetőségek kiaknázásának, a közösségi ügyeket e módon támogató forrásoknak. Többek között a városi iskolák számára sporteszközöket szereztünk be – így rendszeresítettük az iskolai floorball-edzéseket –, népszerűsítő anyagokat készítettünk, programokat szerveztünk a Közösségi Kártya-program jóvoltából és így tovább.

2014-ben – szintén a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány támogatásával – egy program keretén belül felvállaltuk a Közösségi Kártya székelyudvarhelyi népszerűsítését is, egyesületünk tagságát, a programokon résztvevőket, a floorballsport által mozgósított lakosokat a Közösségi Kártya használatára ösztönöztük, és tesszük ezt folyamatosan azóta is. Hiszen nekünk – a floorballsportot amatőr szinten gyakorlók népes csoportjának – fontos a helyi közösségben pozitív változásokat eredményező programok kezdeményezése és támogatása, illetve kivitelezése.” – Somogyi Attila, projektvezető.

A program stratégiai vállalkozó partnerei Székelyudvarhelyen a Merkúr – a Székelyföldi üzletlánc hét élelmiszerüzletével, a Réka Gyógyszertár, a Harmopan Rt., a Petry és a Mátyus Dental Stúdió. A program sikere elsősorban az ők haladó és közösségi vállalkozói szemléletüknek és magatartásuknak köszönhető. A vállalkozók bevonása a program sarkalatos pontja. A kártyahasználók és a civil szervezetek motiválása és bevonása sokkal egyszerűbb. Ugyanakkor ki kell emelnünk, hogy nagyon fontos a program minden szereplőjével a folyamatos kapcsolattartás, az átláthatóság biztosítása és az elért eredmények, a közösségi hatás megfelelő kommunikálása.

E programban az a csodálatos, mindamellett, hogy több társadalmi szereplő sikeres együttműködését teszi lehetővé, hogy követhető és sokak számára „élvezhető” módon mutatja meg, hogy mire képes egy közösség, a közös felelősségvállalás. Helyi vállalkozókkal, helyi civil szervezet koordinálásával, a helyi közösség aktív részvétele révén generálunk helyi forrást azokra a kezdeményezésekre, tevékenységekre, amelyektől jobb az életünk Udvarhelyen és környékén. Igen, ezáltal kezünkbe vettük a sorsunkat és példát mutatunk hazai és nemzetközi szinten is.

 

[1] A közösségi alapítványi forma (Community Foundation) amerikai civil szervezeti forma. Az első Közösségi Alapítványt 1914-ben Cleavelandben jegyezték be. Azóta világszerte elterjedt eme szervezeti forma, mely az egyes országok és azon belül is a közösségek sajátos jegyeit hordozza magán. A világon működő minden közösségi alapítvány sajátos ismérve azonban, hogy két-három fő tevékenységük van: adománygyűjtés, támogatási programok és közösségépítés a filantrópia építése révén.