Simon Eszter
A helyi civil szféra tevékenysége
A helyi civil szervezetek közül három olyan szervezetet emelek ki, mint a Hóvirág Néptáncegyüttes, a Gránátalma Egyesület illetve a gyergyói Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet. A Hóvirág Néptáncegyüttes 1972-ben alakult meg Gyergyószentmiklóson, azóta állandó nép-táncoktatási illetve néptáncelőadói tevékenységet folytat, néptánctáborokat is szervez. Az oktatás és előadás mellett fontos szerepet játszanak a gyergyószéki táncok, a népviselet és dalok megörökítése, továbbadása. Míg a Hóvirág a fiatalságot (óvodások, kis- és középiskolások, ifjak) fogja össze hagyományőrzés céljából, addig a Gránátalma Egyesület az idősebb, tevékenykedni kívánó korosztályt csalogatja a mindennapjaiba. A 2003-ban alakult egyesület célkitűzése az úrihímzések technikáinak összegyűjtése és elkészítése. Szintén az egyesület nagy megvalósítása, hogy máig is sikerrel tevékenykednek annak érdekében, hogy a kézzel varrást a gyergyói fiatalságnak átörökítsék. Az egyesület tagjai mai napig elemi iskolákba járnak be, és a kézimunka órák ideje alatt a varrás fortélyait tanítják meg a gyerekeknek. Az egyesület elnöke Kisné Portik Irén.
Kisné Portik Irént a gyergyói hagyományőrzés kiemelkedő egyénisége. Amellett, hogy a gyergyói Gránátalma Egyesület elnöke, helyi néprajzkutató, két könyv szerzője (Öltések üzenete és Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte c. művei), a város díszpolgára. Gyergyó életében felbecsülhetetlen értékű munkát végez. Ő a gyergyói hagyományok és népviselet elismert kutatója. Hagyományőrzésünkben, kultúránk és szokásaink fennmaradásában, megörökítésében sokat köszönhetünk a Tarisznyás Mártonnak és Orbán Balázsnak. Jelenleg Irénke néni tesz meg mindent annak érdekében, hogy a gyergyói hagyományőrzés éljen, és közösségépítő szerepet tölthessen be a vidéken.
Az egyik komoly kérdés az utánpótlás kérdése. Ki veszi majd át a feladatokat, és gondoskodik arról, hogy az eredeti formájában adja tovább az elkövetkezendő generációk számára? El kell ismerni, hogy vannak hagyományőrző egyesületeink, amelyeknek tagjai prioritásként kezelik a helyi tradíciók megőrzését, sikeresen végzik munkájukat és hivatásként is tekintenek rá.
Ha a hagyományokról beszélünk, Gyergyószentmiklóson évente kiemelt szerephez jut a farsangi mulatság és farsangtemetés. Fontos megemlíteni, hogy a februári időszakban két esemény is megrendezésre kerül, ilyen a gyergyói Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet által megszervezett farsangi mulatság, illetve a Gyergyószentmiklósi Városháza által megrendezett farsangtemetés a népművészeti alkotóház (a Benedek Kúria) udvarán. A gyergyói Lorántffy Zsuzsanna Nőegyletről 1991-ben alakult, célja a hagyományápolás, rászorulóknak való segítségnyújtás, adományozás és karitatív megmozdulások, a városi rendezvényeken való részvétel és szervezés. A Nőegylet idén februárban már hatodik alkalommal rendezi meg farsangi bálját a hagyományőrzés jegyében. A tradíciók követése nemcsak a ruhákban és eszközökben, hanem a tombolára szánt tárgyakban, a terem díszítési stílusában, az ételekben (szárhegyi káposztából készült töltött káposzta, kürtőskalács, pánkó[2]) a fellépő gyerekcsoportok előadásában is mind-mind megjelenik.
A közintézmények hagyományőrző szerepe
Közintézmények sorában fontos említést tenni a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumról, amelynek évente egyik legkiemelkedőbb ünnepsége a hagyományőrző napok.
A rendezvény célja, hogy nemcsak a líceum diákjai, tanárai, hanem a szülők, a város lakói és az ide látogatók is megismerhessék a helyi népi kultúra elemeit. A rendezvény elhagyhatatlan eleme, hogy a diákok aznap népviseletbe öltözve menjenek iskolába, magyar/székely népdalokat énekeljenek és táncoljanak, emellett régi tárgyakból tematikus osztálymúzeumokat rendezzenek be, táncházat szervezzenek és körtáncokat ropjanak a gimnázium épülete előtt. A szervezők bevallása szerint a rendezvény nemcsak az iskolai közösséget, de az egész várost is megmozgatja, és ez a fajta lelkesedés bizonyítja azt, hogy hagyományainknak igenis jövője van.
Az előbbiekben említettem, hogy a Nőegylet által szervezett farsangi mulatság mellett minden évben sorra kerül a helyi önkormányzat és a Gyergyószentmiklósi Művelődi Központ által megszervezett farsangtemetés is. Az esemény helyszínét nem más, mint a helyi tájház, vagyis a nemrégiben helyreállított Benedek kúria biztosítja évek óta. A farsangtemetés a nagymisével kezdődik, majd ezt követi a felvonulás a tájház udvaráig, és végül bemutatásra kerül a Cibere vajda és Konc király, a böjt és a farsang jelképes párviadalát színre hozó dramatikus játék is. Az érdeklődőket a helyszínen pálinkával, teával és fánkkal kínálják.
A farsangtemetés mellett, minden évben a tájház ad otthont a Húsvétot megelőző időszakban a hagyományos tojásíró foglalkozásnak is, amelynek szervezői között ismét említhetjük a Gránátalma Egyesületet illetve az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítványt is. Ez utóbbinak is nagy szerepe van a gyergyói hagyományőrzésben, sőt, a kúria helyreállításának sikere a Gyergyói Önkormányzattal való együttműködés révén nekik is köszönhető.
Összegzés
Helyi önkormányzatunkat, civil szervezeteinket, művelődési központunkat és iskoláinkat tekintve úgy látom, hogy panaszra nem lehet okunk, ugyanis a helyi politikum, a közintézmények és a civilek, általában a magánszféra kiemelt feladatként, felelősséggel kezeli a helyi kulturális jegyek fennmaradását és megőrzését, a hagyományok tiszteletben tartását és átörökítését. Hagyományápolás terén mindenki felelősséget vállal, és ne hagyjuk ki az egyházat sem. Hiszen az összefogásnak, együttműködésnek a magyarázata: egyrészt a keresztény kultúra hagyományainak fennmaradása, másrészt pedig a politikum által nyújtott támogatás, amely által a közösség nemcsak összetartóbbá válik, de lehetőséget kap a cselekvésre, kulturális jegyeiben (pl. népviselet) megmutatkozik identitása.
Irodalom
Orbán Balázs (1868) A Székelyföld leírása. Történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. Frohna Könyvnyomda, Pest.
Ortvay Tivadar (1892) Magyarország egyházi földleírása a XVI. század elején a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve 2. Franklin Nyomda, Budapest.
Tarisznyás Márton (1982) Gyergyó történeti néprajza. Tíz tanulmány. Kriterion könyvkiadó, Bukarest.
Török István (1811) Az erdélyi nagy fejedelemség 1809-dik esztendőről 1810-dikre által nyújtatott és Sz. Jakab havának 9-dik napjától fogva, Kolozsvár városában folytatva tartatott országos gyűlésének jegyző könyve. Református Kollégium, 1811.
Vofkori György (2004) Gyergyószentmiklós, várostörténet képekben. Polis könyvkiadó, Kolozsvár.
Kép forrás: Gyergyószentmiklós Önkormányzata