AZ EGYESÜLET TAGSÁGA
KI LEHET EGY EGYESÜLET TAGJA?
Egy egyesület tagja lehet bármelyik hazai vagy külföldi, természetes vagy jogiszemély, teljesen egyenlő feltételek mellett. Az alapító- és a később csatlakozott tagok jogaiban és kötelezettségeiben sincs különbség. Egy egyesületbe való belépés, illetve a már létező tagság megszűntének feltételeit az egyesület alapszabálya szabályozza, azonban nem tehet semmiféle megkülönböztetést aszemélyek között. Így például a tagság megszűnhet amennyiben az egyesület bármely tagjának tevékenysége során súlyosan sérül az egyesület tekintélye. Az alapítási szabályoktól eltérően egy már létrejött egyesülethez életkortól függetlenül bármelyik természetes személy csatlakozhat. A 14 év alatti gyermek helyett a törvényes képviselője tehet csatlakozási nyilatkozatot, míg a 14 évnél idősebb kiskorú már saját maga megteheti azt, azonban csak a törvényes képviselője hitelesített írásbeli beleegyező nyilatkozatával együtt. Kiskorú személy természetesen nem lehet egy egyesület megválasztott képviselője.
A tagok egyenlőségének elvével kapcsolatban felmerülhet az a kérdés, hogy jogszabályellenes az egyesület azon rendelkezése, ami szerint az egyesület tagjai kizárólag magyar nemzetiségű szerbiai állampolgárok lehetnek. Ezzel kapcsolatban elsősorban a diszkrimináció tilalmának alkotmányos alapelvét kell figyelembe venni. Másodsorban, megállapítható, hog y az adott kérdésre adandó válasz esetfüggő. Természetszerűleg nem lehet alkotmányos az az alapszabályi rendelkezés, mely valamely nemzet ellen irányuló, gyűlölködő tartalommal bír. De, nem látjuk akadályát annak, hogy egy a magyar néphagyomány kincseit őrző egyesület tagságát a fenti módon korlátozza az alapszabály, hiszen ez a megkülönböztetés nem más nemzetiségű személyek ellen irányul, illetve az egyesületnek nem a megkülönböztetés a célja.
MILYEN KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI VANNAK AZ EGYESÜLETI TAGOKNAK?
Az egyesület tagja: részt vehet az egyesület tevékenységében, választhat és választható az egyesület szerveibe és bírósági eljárást indíthat az egyesület jogszabályt sértő aktusai ellen. Az egyesület tagja alapszabályi rendelkezéssel sem kötelezhető szavazásra, hiszen ez a tag joga, nem pedig kötelezettsége. A tagok egyenlőek a szavazati jog szempontjából. Így például nincs különbség az alapító tagok és az egyesülethez később csatlakozó tagok szavazata között, az egyesület tisztségviselőinek a szavazata éppen olyan súlyú mint az egyesület más tagjaié, stb. A tagokat szavazásra kötelezni nem lehet, illetve a tag maga
dönti el, hogy ilyen formában részt kíván-e venni az egyesület életében. Az egyesületi tagok egyenlő szavazati joggal rendelkeznek. A szavazati jogot nem lehet életkor szerint korlátozni, így a 18 év alatti tagok is szavazhatnak. A szavazati jog nem függhet a befizetett tagdíj mértékétől sem (más kérdés a tagsági díj befizetésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása). A tag az egyesület szervezeteibe választható. Az egyesület képviselője kizárólag cselekvőképes, Szerbia területén lakó-, illetve tartózkodási hellyel rendelkező személy lehet. Ezzel szemben a tag köteles eleget tenni az alapszabályban foglalt kötelezett-
ségeinek és köteles tagdíjat fizetni. Amennyiben a tag nem teljesíti a rögzített kötelezettségeit, tagsága az alapszabályban előírt módon szűnhet meg.
KÖTELES-E TAGSÁGI NYILVÁNTARTÁST VEZETNI AZ EGYESÜLET?
Az egyesület köteles nyilvántartást vezetni a tagjairól, bár ennek elmulasztását a törvény külön nem bünteti. A nyilvántartás vezetése során az egyesület köteles betartani a személyes adatok védelméről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit.
A naprakész tagnyilvántartás elősegíti annak pontos ellenőrzését is, hogy az alapszabály alapján ki rendelkezik a tagokat megillető jogokkal. Ez különösen a közgyűlésen fontos, ahol egy meghozott határozat törvényességét és jogerősségét pont az határozza meg, hogy jelen volt-e a közgyűlésen a szükséges számú tag, s ott megszavazta-e a döntést az alapszabályban előírt arányban. Másrészt a tagok nyilvántartása amiatt is fontos, hogy követhető legyen, nem csökkent-e le a tagság a törvényben előírt minimum alá.
SZERVEZETI FELÉPÍTÉS
Az egyesület két kötelező szerve a közgyűlés és az egyesület képviselője.
1. A KÖZGYŰLÉS
Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet az egyesület tagjai alkotnak,azonban lehetőség van az alapszabályban e kérdést úgy is szabályozni, hogy azon a tagok megválasztott képviselői vesznek csak részt. A törvény alapján a közgyűlés kizárólagos illetékességi körébe tartozik az alapszabály elfogadása (illetve módosítása), az egyesület képviselőinek megválasztása, szövetségbe való belépésének eldöntése, az évi pénzügyi jelentés elfogadása, az egyesület státusbeli változásainak az elfogadása, s végül az egyesület megszűnésének kimondása. Az alapszabály azonban e kérdések mellett további kérdéseket is utalhat a közgyűlés illetékességébe, illetve minden olyan kérdésben, amely nem tartozik az egyesület más szervének a hatáskörébe, szintén a közgyűlés dönt.
2. RENDES ÉS RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉS
A közgyűlés ülése lehet rendes és rendkívüli. Rendes ülést legalább évente egyszer kell tartani, de az alapszabály meghatározhatja ennél gyakoribb időszakonként is. Rendkívüli ülést akkor kell összehívni, ha azt írásos formában legalább a tagok 1/3-a kéri (de az alapszabály e tekintetben is meghatározhat kisebb arányt), s kötelező azt összehívni a kérelem beadásától számított 30 napon belül.
3. HOGYAN DÖNT A KÖZGYŰLÉS?
A közgyűlésen való döntéshozatalt a törvény nem részletezi, azt teljes egészében az alapszabály illetékességi körébe utalja. Mivel a közgyűlésen hozzák az egyesület életében a legfontosabb döntéseket, így nagyon fontos, hogy a döntéshozatal szabályai teljesen precízen, félre nem érthető módon legyenek meghatározva.
Az egyes döntések fontosságához mérten, különféle mértékű részvételi arányt szabhatnak meg. Általában egy közgyűlés határozatképességéhez a tagok felének, plusz egy tagnak a részvételét írják elő, s a jelenlévők egyszerű többsége tud a kérdésekben dönteni. Fontosabb ügyekre előírhatják a jelenlévők 2/3-os szavazati szükségességét is, illetve kivételesen fontos esetekben pedig az egyesület összes tagjának (s nem csak a jelenlévőknek) a felét vagy 2/3-adát is (ennek a kérdésnek a függvényében látható, hogy milyen fontos is a naprakész tagnyilvántartás vezetése).
4. AZ EGYESÜLET KÉPVISELŐJE
Az egyesület képviselője végzi el az egyesület nevében a szükséges jogi aktusokat (pl. szerződések kötése, számlák kifizetése). Képviselőnek csak szerbiai tartózkodási hellyel vagy állandó lakcímmel rendelkező (vagyis Szerbiában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi személy is), cselekvőképes természetes személy választható (vagyis 18 évnél idősebb, gondokság alatt nem
álló személy). Egy egyesületnek lehet egyszerre több képviselője is, s nincs akadálya annak sem, hogy egyúttal az egyesület más szervében is tag legyen (pl. igazgatóbizottság elnöke), azzal a különbséggel, hogy a képviselői tisztség bejegyzésre kerül a Ügynökség nyilvántartásában, a más szervekben betöltött szerep viszont nem.
A képviselőt a közgyűlés választja és nevezi ki, ha csak az alapszabály másként nem rendelkezik (pl. gyakorlat, hogy amennyiben az egyesület igazgatóbizottsággal is rendelkezik, akkor annak tagjait választja meg a közgyűlés, míg azok pedig tagjaik közül az egyesület képviselőjét).
5. AZ EGYESÜLET EGYÉB SZERVEI
A fenti kötelező szervek mellet az egyesületnek más szervei is lehetnek. Az egyesületi törvényben hiába keressük, sem a formájukkal sem az elnevezésükkel kapcsolatban nem rendelkezik, ami teljesen összhangban van az egyesülés
szabadságának elvével. A szervezeti felépítés kialakításakor az egyesület alapítói, illetve későbbi tagjainak egyrészt figyelembe kell venni, hogy a közgyűlés kötelező illetékességei más szervekre nem ruházhatók át, másrészt pedig arra kell figyelni, hogy a szervezeti rendszer megfeleljen a tagság és az egyesületi élet igényeinek. A leggyakrabban előforduló „plusz” szervek az igazgató-, az ellenőrző- és a fegyelmi bizottságok, amelyek rendszerint páratlan tagú szervek, s melyek tagjai mandátumuk lejárta után újraválaszthatók.Ezekre a szervekre a nagyobb tagságot számláló egyesületeknél vagy szövetségeknél van szükség. Míg az igazgatóbizottság a képviselőhöz hasonlóképpen ügyintéző szerv, amely az évi rendes közgyűlések megtartása közötti időszakban dönt az alapszabály végrehajtására vonatkozó legfontosabb „operatív” kérdésekben, addig az ellenőrző bizottság átlalában 3-5 tagot számláló testület, mely az egyesület tevékenységének, pénzügyeinek törvényességét ellenőrzi. A fegyelmi bizottság rendszerint az egyesület tagja ellen indított eljárásban vizsgálja meg, hogy az tevékenységével sértette-e az alapszabály rendelkezéseit. Az említettek mellett a pénztáros is gyakori szereplője az egyesület szervezeteinek, de találkozunk titkárral és szakosztályi vezetőkkel is. Az illetékesség pontos meghatározása mellett az alapszabály tartalmazza az egyes
szervek tagjainak számára, megválasztására és visszahívására vonatkozó pontos szabályokat. Az egyesület tagjai szabadon nevezhetik el ezeket a szerveket is, így az igazgatóbizottság elnevezés helyett ugyanúgy használható például az elnökség, fórum vagy kerekasztal elnevezés.
6. KI DÖNT, A KÖZGYŰLÉS VAGY AZ IGAZGATÓBIZOTTSÁG?
Ez a kérdés leginkább a nyilvántartott adatok változására irányuló kérelmek esetében merül fel, ahol az Ügynökség kivétel nélkül az „illetékes szerv” döntését is kéri. Azt, hogy az adott kérdésben való döntésben az egyesület mely szerve illetékes minden esetben a szervezet alapszabálya dönti el. A változásokról szóló döntésekben kötelező azokra az alapszabályi rendelkezésekrehivatkozni, amelyek az adott szerv döntési illetékességét írják elő.
Forrás: Civilportal