Egyéni adományok gyűjtése

Magyarország Tudástár
A sikeres támogató toborzáshoz érdemes utánajárni, hogy az adott téma iránt érdeklődőknek mi a legfontosabb, mi motiválja őket az adományozásban, mik a legfőbb jellemzőik. A célcsoport ismerete hatékonyabbá, könnyebbé teheti mind az adományszervezést, mind a szervezet külső kommunikációját.

 

Természetesen a sikeres adománygyűjtés érdekében tisztában kell lennünk azzal is, hogy a civil szervezeteknek milyenszabályokat kell betartania adománygyűjtés során.

Milyen területeket támogat szívesen a magyar lakosság?

A kutatások szerint az egyéni adományozók elsősorban az egyházi, vallási szervezeteket, illetve a szociális ellátás és az egészségügy területén működő szervezeteket támogatják. Ezen kívül szívesen adományoznak kulturális, oktatási, sport- és szabadidős tevékenységekre, valamint környezetvédelemre, de a határon túli magyarokat segítő, illetve a településfejlesztésért tevékenykedő civil szervezetek támogatottsága is számottevő. Általában elmondható, hogy az adakozással a támogatók ismeretlen rászorulókat kívánnak segíteni, és sokan érzik úgy, hogy adományuk a közösség általános érdekét szolgálja.

Milyen összegű adományokat ajánlanak fel az egyéni adományozók és milyen gyakorisággal?

Az adományok értéke egy adományozóra számítva éves szinten leginkább 1000 forint és 5000 forint között változik, de az adományozók egynegyede 1000 forint alatti összeget adományoz. A támogatók mintegy 20 százaléka ad csak 10 ezer forint feletti összeget. A felajánlók háromnegyede évi egyszer vagy kétszer adományoz.

Kik az egyéni adományozók?

Legnagyobb arányban a nők, illetve a 31-40 éves korosztályba tartozók adományoznak. Ezen felül a házassági vagy élettársi kapcsolatban élő 2 gyermekes családokra legjellemzőbb az adakozás, iskolázottsági szint szerint pedig az egyetemet és főiskolát végzettek körében, valamint a diplomás szellemi foglalkozásúaknál, és természetesen az aktív keresők körében. Általában elmondható, hogy az erős kapcsolati hálóval, nagy ismeretségi körrel rendelkező személyek épp a közösségi, társadalmi kapcsolódások miatt (pl. munkahelyi közösségek, baráti kör, gyermekek oktatási intézményei stb.) a legjobb adományozók. A szervezeti tagsággal rendelkező vagy egyházi kötődéssel bíró személyek több támogatást nyújtanak, mint a szervezetekhez nem kötődő személyek. A kutatások arra is rámutatnak, hogy a személyi jövedelemadó 1 százalékát felajánló személyek jobb adományozók, mint mások.

Hogyan szereznek az adományozók információt az adományozási lehetőségről?

A legtöbben a nagy szervezetek felhívásaival szembesülnek elsősorban a televízión, rádión illetve kisebb mértékben a folyóiratokon, napilapokon keresztül. Az adományozók egyharmada ismerősökön keresztül, vagy szórólapok, személyre szóló levelek segítségével szerez tudomást a civilek tevékenységéről. Személyes otthoni megkereséssel (bekopogtatás), illetve utcai gyűjtés hatására is gyakran nyújtanak adományt a magánszemélyek. De népszerűek a DM (Direkt Marketing, pl: postai levelek) eszközök, és az internetes kampányok is.

Milyen formában támogathatnak az egyéni adományozók?

Az egyéni adományozók a szervezetet pénzbeli (pl. csekken befizetett, bankszámlaszámra küldött, online adományozott vagy gyűjtődobozba bedobott módon) vagy tárgyi eszközökkel (pl. ruhák, bútorok stb.) támogathatják, de felajánlhatják szakértelmüket, segítő kezüket is önkéntesség formájában.

Milyen módszerekkel érhetjük el a lehetséges adományozókat?

Bármely eszközt is választja a szervezet, az adománygyűjtés céljáról egyértelműen tájékoztatnia kell az adományozót, és meg kell ismertetnie a támogatóval, hogy hol és hogyan tudja megismerni és figyelemmel követni az adománya sorsát.
Az adománygyűjtés minden esetében (internet, telefonos adománygyűjtés esetében is) biztosítani kell, hogy az adományozott és/vagy az adománygyűjtő szervezet beazonosítható legyen. A szervezet nevét, székhelyét, és ha van, telefonszámát, weboldalának címét meg kell adni.
Az adományozott megbízhat adományszervezőt, vagy adománygyűjtőt. Az adománygyűjtőnek (akkor is, ha a szervezet saját munkatársa) igazolnia kell tudnia magát az adományozók előtt: a személyazonosság igazolásán túl rendelkeznie kell az adományozott által adott írásbeli felhatalmazással, valamint az adományozott vagy az adományszervező adatait tartalmazó törvényszéki hiteles kivonattal.

Mi történik az adományozás után:

A szervezetnek – amennyiben a támogató nem névtelenül adományozott – be kell számolnia az adományozó felé a támogatás felhasználásáról. (Erre alkalmas lehet postai, vagy online levél, az email, melyben az összes támogatónak egy egységes beszámolót lehet küldeni).

Az adománygyűjtést követően az adománygyűjtés során megnevezett formában nyilvánosan is tájékoztatást kell adni, elsősorban a szervezet saját honlapján (vagy ahogy a szervezet általában kommunikál – pl. hírlevélben). A pénzügyi adatok mellett közérthető, rövid szöveges tájékoztatás is szükséges, amely bővebb, mint az amúgy is közzétett számviteli beszámoló. Az Adománygyűjtő Szervezetek Etikai Kódexének ajánlásai szerint (bővebben: atlathatosag.eu) pl. az alábbi adatokat érdemes közzétenni: mikor zajlott az adománygyűjtés, milyen célra, és a cél szerinti felhasználás hogyan történt meg, különös tekintettel arra, hogy az adományok (amennyiben pénzbeliek) hány százaléka lett a célra, és hány százaléka a célt támogató működésre felhasználva.

Amennyiben a szervezetnek lehetősége van arra, hogy személyes kapcsolatban legyen az adományozóval, azaz rendelkezik pl.címlistával, akkor érdemes a beszámolón túl a következő adománygyűjtési akció tervéről, idejéről és céljáról előre tájékoztatni az adományozót.

Forrás: nonprofit.hu