Civil kép a médiában II.

Bodó Barna és Brînzan- Antal Cristina Erdély Tudástár

Romániai magyar civil szervezetek tevékenységeinek változása a rendszerváltást követően

V.8. Tartalomelemzés

A tartalomelemzés elkészítéséhez az első határ 2013. augusztus 27-e, amikor a Ponta-kormány benyújtotta a Pl-x 520/2013 számú törvénytervezetet.  A tartalomelemzésben keresett cikkek másik határa 2014. június harmadika, amikor a bányaprojektnek dedikált Verespatak-törvénytervezetet – amely minden jogi és közigazgatási akadályt elhárított volna a ciántechnológiás aranybánya útjából – a képviselőház véglegesen elutasította.[35]

Az ebben az időszakban megjelent Transindexen és Krónikán megjelent cikkek számát a civilekről az alábbi diagram mutatja:

5.sz.diagram: A vizsgált sajtóban 2013-2014-ben közölt, Civilekkel kapcsolatos cikkek száma – heti bontásban

A fenti diagram vertikális vonala (ordináta) mutatja a két sajtóorgánumban megjelent civilekről szóló cikkek számát. A horizontális vonal (abszcissza) mutatja a verespataki ügy fordulópontjának kezdeti dátumát el egészen a végső dátumig, a Ponta- kormány verespataki törvényének benyújtásától annak elutasításáig.

A 2013. augusztus 27 és 2014. június 3. közötti időszakban megjelent cikkek száma a Krónikán összesen 73, a Transindexen pedig 108. A civil szervezetek tevékenységének változásait vizsgálva a verespataki bányaprojekt fordulópontjának első hónapját és lezárulásának utolsó hónapját vizsgáljuk, valamint a köztes időszakot tematikai táblázatba fogaljuk. A Krónikán megjelent cikkek száma 2013.08.27-2013.09.24 között 4, Transindex hírportálon megjelent cikkek száma 11. A Krónikán megjelent cikkek száma 2014.05.06-2014.06.03 között 3, a Transindexen 6. Azért kívánjuk részletesebben elemezni az első és utolsó hónapját a vizsgált időszaknak, mivel a két időpont közötti civil szervezeti tevékenységváltozás itt kell megjelenjen a legintenzívebben.

A 2013.08.27-2013.09.24 közötti időszakban megjelent cikkek szemmel láthatóan mozgalmiságra toborozzák a civil szervezeteket. A civilekről szóló cikkek különböző szövegkörnyezetben jelennek meg. Ezek között szerepelnek törvénytervezet módosítása mellett való kiállásra való felkérés. Ez és ehhez hasonló cikkeket a Krónikán találtam:„Borboly Csaba arra kérte fel a gazdaegyesületeket, a civil szervezeteket, valamint az RMDSZ honatyáit, hogy tiltakozzanak a tervezet elfogadása ellen, mert az jelentős mértékben akadályozza az ország mezőgazdaságának fejlődését.”[36] A cikkekben a civil szervezetek megmozdulásait tapasztalhatjuk különböző törvényekkel kapcsolatosan (pl: kutyatörvény, cigányság titulusait eltörlő törvénytervezet melletti kiállás, a rossz földtörvény elleni fellépés). A Transindexen ebben az időszakban a verespataki bányaprojekt ellen találhatunk cikkeket.

A hírportálon 4 cikk jelent meg erről az ügyről ebben az időszakban. A cikkek a civil erőfeszítéseket írják le, például, hogy 21 napja tüntetnek Kolozsváron a civilek: „A tüntetőkhöz csatlakoztak a szintén a fővárosban felvonuló biciklisek is, akik a bukaresti kerékpárutakért szervezték megmozdulásukat. Az élőlánc kialakítása után a tüntetők az Alkotmány térről az Egyetem térre vonultak, ahol további egy órán keresztül folytatódott a tüntetés. Bukarestben már 21-ik napja tartanak a verespataki bányaberuházás elleni tiltakozó akciók.”[37]

Szintén ebben a lapban találtunk cikkeket, amelyben civil szervezetek különböző projekteket és programokat támogatnak. Erre példa a mindkét sajtóorgánumban megjelent a kerékpározást népszerűsítő cikk. Ezekben a cikkekben a Green Revolution környezetvédelmi szervezet és több civil szervezet rendezvényéről olvashatunk.[38] A civil felelősségvállalás témában civil szervezetek tevékenységeiről olvashatunk az állatvédelemről. A Krónikán megjelent cikk a civil szervezetek mozgalmi fellépését taglalja a kutyatörvénnyel kapcsolatosan[39], a Transindexen megjelent cikk pedig mozgalmiságra való felkérést mutat: „Természetesen sok állatot nem vár vissza senki, őket szándékosan rakták utcára. És bár egyre több, még mindig legfeljebb negyven százalék a chipes kutyák száma. Ha minden eb rendelkezne állandó azonosítóval, lényegesen könnyebb lenne a gazdák és a civil szervezetek dolga is – véli Kozma Tamás állatorvos.”[40]

A cikkek tartalmából azt a következetést vonhatjuk le, hogy ebben az időszakban elég erős a civil szervezetek közügyekbe való fellépése. A második meglátás az, hogy a politikum, a vezetőség és a civil társadalom igényt tart a civil szervezetek támogatására. A tartalomelemzés második felében már megfigyelhetjük a tényleges közbelépést egy társadalmi probléma kapcsán.

A második időintervallumban – 2014.05.06-2014.06.03 – szintén civil szerepvállalással kapcsolatos írásokat olvashatunk. Ez az időszak már a Ponta-kormány által benyújtott verespataki törvény elutasításának az időszaka. Ebben az időszakban a Transindex hírportálon 11 cikk szól a civilekről. A cikkekben láthatjuk a változásokat a civil szervezetek tevékenységében. Ezt bizonyítja az is, hogy több cikk jelent meg a kiválasztott időintervallumban. A második civil szervezeti tevékenység változását igazoló tény az, hogy több szövegkörnyezetben találhatunk írásokat a civil szervezetekről.

Az egyik mozgalmi tevékenység, amit a civil szervezetek folytatnak megtalálható az első idő intervallumban szereplő cikkekben is és ez a civil szervezetek támogatása. „Az emberi környezetben élő denevérkolóniák hosszú távú védelme a helyi közösségek bevonásával című pályázatot a SEE 2009-2014, Civil Alap Program támogatja. A támogatás értéke 133.478,10 euró.[41] A második cikk, ami támogatásról szól az a Hargita megyei civil szervezetekhez köthető. A Hargita megyei Madéfalván az önkormányzat és a civil szervezetek támogatásával korszerű gyümölcsfeldolgozót üzemelnek.[42] A harmadik cikk, ami a támogatásról szól. Ebben a cikkben azt olvashatjuk, hogy a civil szervezet felelősségre vonja az anyaországi civil szervezetet, amely befagyasztotta támogatását egy rendezvény kapcsán.[43]

A második téma, ami szintén megjelent a 2013-as cikkekben az állatvédelem. Itt is láthatjuk a civil szervezetek tevékenységének változásait, mivel ezek már akcióprogramot szerveznek. Egyik példa erre a denevérfajok védelmében tett erőfeszítés, valamint a delfin megmentési akció a Fekete-tenger partján.[44]A harmadik állatvédelmi cikk a farkasokról szól: „Az állam és a civil szervezetek között kevés egyezmény született a farkasokról, egy valamiben azonban meg tudnak egyezni: a farkasok kihalásával radikálisan megváltozna a romániai erdőségek szerkezete.”[45]

Ugyanebben az időszakban jelenik meg az értékvédelem tematika is. Az első cikk, ami a kolozsvári házsongárdi temető megmentéséről szóló konferencia leírását tartalmazza. A cikk kiemeli a civil szervezetek jelenlétét a konferencián.[46] Az értékvédelem mellett megjelenik a családról szóló szöveg is, ami a Transindexen is és a Krónikán is megtalálható. Az egyik cikk, ami mindkét lapban szerepel az örökbefogadásról szól: „A civil szervezetek azonban továbbra is a túlzott bürokráciára panaszkodnak, mert a folyamat így is legalább másfél évig tart. Azoknak a gyermekeknek, akiket két-három éves koruk előtt nem fogadtak örökbe, már alig van esélyük arra, hogy egy szeretetteljes családban nőjenek fel – mutatott rá az egyik civil szervezet felhívása.”[47]

A következő téma, amelyben megfigyelhető a civil szervezetek jelenléte a tehetséggondozás. A cikkek táborok szervezéséről[48] és az oktatásról szólnak. Vallásoktatásról szóló törvénytervezet: „A téma azóta is lázban tartja a „közbeszélőket”, természetesen az ortodox egyház főméltóságai rögtön tiltakoztak, a képviselő felé pedig majd félszáz civil szervezet jelezte, hogy támogatják a törvénytervezetet, több liberális szakíró is kihangsúlyozta a tervezet fontosságát.”[49]

A két sajtóorgánumban maradt cikkek a civil szervezeteket, mint igazságszolgáltatókat mutatja be. Az első cikk, amely mindkét sajtóorgánumban fellelhető egy civil csoportosulásról szól, akik a kerékpártolvajok ellenében lépnek fel.[50] A második cikk egy védett területen való bányászat betiltására való azonnali fellépésről szól. Felsőcsertésen a civilek tiltakoznak a cianidos technológia ellen. Ebben a cikkben megemlítik Verespatakot is, mint a civil beavatkozás egyik követendő példát.[51]

V.9. Tematikai táblázat a 2013.09.24-2014.05.06 közötti időszakról

A tematikai táblázat azért került erre az időszakra, mivel a Ponta verespataki törvénytervezet benyújtásának és elutasításának első és utolsó hónapját már részletesen vizsgáltam.

A Transindexen a kiválasztott időintervallumban 91 szótalálat van a civilekről. A Krónika napilap hivatalos online oldalán a 2013.09.24-2014.05.06 időszakban összesen 61 civil szótalálat van. 2014 április 9. és 15. között egy cikk sem jelent meg a civilekről.

 

VI. Következtetés

A dolgozat elkészítése során nem egy alkalommal ütköztem nehézségbe a minta kiválasztásánál. A cikkek száma közötti eltérés és a Verespatakkal kapcsolatos hiányos médiajelenlét akadályoztatta a dolgozat elkészítését, de végül sikerült megtalálni a kutatható sajtómintát.

Az egyik felmerülő probléma a kutatással kapcsolatosan az, hogy a kiválasztott időszakban, amikor a legtöbb tüntetés zajlott a verespataki bányaterv megakadályozása érdekében, az általam kiválasztott két sajtóorgánum által nem volt elégséges számban publikáció ahhoz, hogy egy hiteles képet kapjunk a civil szervezetek tevékenységének változásairól. Ez a publikációhiány arra enged következtetni, hogy az erdélyi magyar sajtó nem sokat foglalkozik a verespataki üggyel. Ezen állításomat bizonyítja az is, hogy a román nyelvű hírportálok és napilapok Verespatakkal kapcsolatosan a kiválasztott időszakban több száz – esetenként több ezer (lásd adevarul.ro) cikket tártak a nyilvánosság elé.

A tartalomelemzés pozitív oldala A tartalomelemzés negatív oldala
rengeteg cikket jelent meg a civil tematikában kevés a Verespatakkal kapcsolatos szöveg
találhatunk cikket a civil szerepvállalás mozgalmivá alakulásáról a civil szervezetekkel és civilekkel kapcsolatos cikkek nem a verespataki ügyet taglalják
a civilek érzékenyek különböző problémákra (pl: kisebbségi kérdés, környezetvédelem) a verespataki üggyel kapcsolatos civil fellépés nem szerepel a két sajtóorgánumban
a civilek akciói sikeresnek bizonyulnak Verespatakkal kapcsolatosan a két sajtóorgánum nem publikál elegendő cikket a témával kapcsolatosan

 

Megfogalmazható, hogy a román és a magyar sajtó viszonyulása a bányaprojekthez eltérő. További vizsgálatokra volna szükség az okok és a körülmények elemzésére – a dolgozat keretei között a megállapítás további elemzés tárgyát képező tétel.

A dolgozat bevezetőjében tételmondatokat fogalmaztam meg. Az első észrevételem a dolgozat elkészítését követően az, hogy a jelenleg működő, verespataki ügy után megjelent civil szervezetek tevékenysége már nem szolgáltatói szerepvállalás, hanem mozgalmi. Erre bizonyíték a verespatakon történt illegalitásra adott közbelépés milyensége.

A tartalomelemzésből tisztán láthatjuk a civil szervezetek tevékenységeinek változásait. Verespatak felébresztette a civileket. A kutatási rész első mintájában láthatjuk, hogy a civil szervezetek kevesebb ügybe avatkoztak be, mint a második mintában. A második rész azt mutatja, hogy a média többet foglalkozik a civilekkel. Másodsorban a médiaanyagból kiderül az, hogy bizonyos ügyekkel szemben a civil szervezetek és a civil társadalom hatékonyabban lép fel. A cikkekből kiderül az is, hogy gyakrabban avatkozik be egy civil szervezet a helyszínen. Ez lehet azért is, hogy a civil szerveztek érzékenyebbé váltak a társadalmi, szociális, politikai, környezetvédelmi és gazdasági problémákra.

A civil szervezetek gyors közbelépése rengeteg problémát old meg. Ezt bizonyítja az, hogy Felsőcsertésen a civilek tiltakoztak a cianidos technológia ellen. Ebben a cikkben megemlítik Verespatakot is, mint a civil beavatkozás egyik követendő példáját. Ez a cikk mutat rá arra, hogy mind verespatak, mind más bányaprojekt, amely illegalitást takar maga mögött a civil felelősségvállalásé, mivel civil közbelépés nélkül olyan környezetvédelmi katasztrófa várható, mint a nagybányai ciánkatasztrófa, vagy a Felsőcsertésen történt baleset, amely 1972-ben 89 ember életébe került.

A kutatás kimutatja, hogy több közérdekű kérdésben – a vizsgált időszakban – a politika különböző szintű képviselői megszólították a civileket, hívták őket, hogy ügyeket támogassanak. Erre a magyar kisebbségi közéletben nem volt példa. A civilek saját lelkiismeretük szerint jelen voltak a fontosnak ítélt ügyek nyilvános rendezvényein, tiltakozásokon, tehát jelentkezik a mozgalmi jelleg. Ezt a sajtó tudomásul veszi, külön nem elemzi. Nem találtunk olyan szöveget, amely a civilek új szerepét elemezte volna, de az megállapítható, hogy a civilek szerepléséről általában pozitív szövegkörnyezetben számolnak be.

Bibliográfia

  1. Bodó Barna 2015: Civil szerepek – civil szereplők, Gordian Kiadó, Temesvár
  2. Bodó Barna 2015: Kisebbségi civil társadalom In: Fábián Gyula – Jakab A. Zsolt (szerk.): Bíró Gáspár emlékkönyv, Nemzeti Kisebbségkutató Intézet-MTA TK Kisebbségkutató Intézet, ISBN 978-606-8377-36-0, 978-963-9218-89-5 Kolozsvár, pp.47-59.
  3. Csiha Tünde 2009: A civil társadalom elméleti- és fogalmi megközelítése, Debreceni műszaki közlemények
  4. Kiss Dénes 2006: Az erdélyi magyar civil szféráról, Civil Szemle, sz.
  5. Max Weber: Államszociológia. In Az egyetemes politikai gondolkodás története, Kézirat. ELTE-ÁJK – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993
  6. Márton Orsolya 2012: Mindennapok Verespatakon, a civil társadalom szerepe, államvizsga dolgozat, Sapientia EMTE, Kolozsvár
  7. Papp Z. Attila: A romániai magyar sajtónyilvánosság a kilencvenes években. A működtetők világa (tézisek). KORUNK, 2006/4.

 

Online szakirodalom:

  1. Bakonyi Eszter: A glokalizáció kiáltványának kritikai olvasata http://epa.oszk.hu/01900/01963/00014/pdf/infotars_2005_05_03_095-104.pdf, letöltés ideje, 2016.02.11
  2. A Krónika napilap Facebook oldala: https://www.facebook.com/kronika.ro/info/?tab=page_info, letöltés ideje: 2016.02.14
  3. Greenpeace protesteaza in biroul lui Borbely: ecologisti legati in lanturi, http://www.bihon.ro/greenpeace-protesteaza-in-biroul-lui-borbely-ecologisti-legati-in-lanturi/1049261, letöltés ideje: 2016.02.14
  4. NISTOR LAURA – KOVÁCS LÁSZLÓ ATTILA: Verespatak – falu az arany árnyékában, Web · 13 szám, 2004/2. December · települések, változó társadalmi terek, http://web.adatbank.transindex.ro/pdfdok/web13_11_nistor.pdf
  5. Romániai magyar civil szervezet a verespataki aranybánya megnyítása ellen, http://www.erdon.ro/hetvenhet-romaniai-magyar-civil-szervezet-a-verespataki-aranybanya-megnyitasa-ellen/1755447, letöltés ideje: 2016.03.17
  6. A verespataki ciánnal több milliárd embert lehetne megölni, http://www.erdelyinaplo.ro/aktualis/a_verespataki_ciannal_tobb_milliard_embert_lehetne_megolni, letöltés ideje:2016.03.17
  7. Verespatak, https://hu.wikipedia.org/wiki/Verespatak, letöltés ideje:2016.04.02
  8. http://www.cdep.ro/pls/proiecte/upl_pck.proiect?idp=13777, letöltés ideje:2016.04.02
  9. Hideg Edina: A verespataki események és az ügy érdekében környezetvédelmi síkon érvényesíthető jogi eszközök, Budapest, 2006, http://verespatak.transindex.ro/, letöltés ideje:2016.04.02
  10. http://elib.kkf.hu/edip/D_12053.pdf , letöltés ideje:2016.04.12
  11. http://www.origo.hu/idojaras/20110812-verespatak-cianid-aranybanya-kulszini-fejtes-hiaba-utasitja-el-magyarorszag-a.html, letöltés ideje:2016.04.12
  12. http://www.origo.hu/nagyvilag/20100630-verespatak-aranybanya-egyre-nonek-a-rosia-montana-gold-corporation-eselyei.html, letöltés ideje:2016.04.20
  13. http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/17833-tiltakoznak-a-verespataki-banyaterv-ellen-a-tortenelmi-magyar-egyhazak, letöltés ideje:2016.04.02
  14. http://szekelyfold.ma/hirek/nemet-mondanak-a-cianra , letöltés ideje:2016.04.20
  15. https://hu.wikipedia.org/wiki/Verespatak , letöltés ideje:2016.04.12
  16. http://greenfo.hu/hirek/2014/06/04/verespatak-roman-parlamenti-nem, letöltés ideje:2016.04.22
  17. http://atlatszo.blog.hu/2013/09/25/korrupciogyanu_tuntetesek_avagy_verespataki _csiki-csuki, letöltés ideje: 2016.04.22

 

TRANSINDEX:

  1. http://itthon.transindex.ro/?cikk=22136, letöltés ideje:2016.04.05
  2. 2013 August, Think outside the box, http://think.transindex.ro/?m=201308&paged=3, letöltés ideje:2016.04.05
  3. Újabb utcai tiltakozások a fafeldolgozó miatt, http://kronika.ro/erdelyi-hirek/rety-ujabb-utcai-tiltakozasok-a-fafeldolgozo-miatt/print letöltés ideje:2016.04.05
  4. http://itthon.transindex.ro/?hir=33985, letöltés ideje:2016.04.04
  5. transindex.ro/?cikk=22320, letöltés ideje: 2016.04.20
  6. http://regithink.transindex.ro/?p=25408, letöltés ideje: 2016.04.22
  7. http://regithink.transindex.ro/?tag=orokbefogadas , letöltés ideje: 2016.04.21
  8. http://regithink.transindex.ro/?p=25613, letöltés ideje: 2016.04.22
  9. http://regithink.transindex.ro/?p=32578, letöltés ideje: 2016.04.22
  10. http://regithink.transindex.ro/?p=32090 , letöltés ideje: 2016.04.20
  11. http://regithink.transindex.ro/?tag=ciantehnologia , letöltés ideje: 2016.04.22
  12. http://itthon.transindex.ro/?hir=36450 , letöltés ideje: 2016.04.22
  13. http://welemeny.transindex.ro/?cikk=23381, letöltés ideje: 2016.04.20
  14. http://itthon.transindex.ro/?cikk=23392 -, letöltés ideje: 2016.04.21
  15. http://itthon.transindex.ro/?hir=36473, letöltés ideje: 2016.04.20 
  16. http://itthon.transindex.ro/?cikk=23452 , letöltés ideje: 2016.04.22
  17. http://regithink.transindex.ro/?m=201405, letöltés ideje: 2016.04.22
  18. http://regithink.transindex.ro/?p=32008, letöltés ideje: 2016.04.20

 

 

KRÓNIKA:

  1. ro/aktualis/csikszek/nagybojti-szeretetmorzsa-civil-osszefogasbol, letöltés ideje: 2016.04.20
  2. http://www.kronika.ro/agrarvilag/gyumolcsfeldolgozo-letesul-madefalvan, letöltés ideje: 2016.04.20
  3. http://www.kronika.ro/szines/delfin-mentesi-akcio-a-fekete-tenger-partjan, letöltés ideje: 2016.04.20
  4. http://kronika.ro/erdelyi-hirek/nyomkoveto-a-drotszamaron-a-erdelyben-a-tolvajkergetok, letöltés ideje: 2016.04.21
  5. http://www.kronika.ro/erdelyi-hirek/ujabb-siroknak-biztositananak-vedettseget-a-hazsongardban letöltés ideje: 2016.04.20
  6. http://www.kronika.ro/erdelyi-hirek/burokratikus-orokbefogadas, letöltés ideje: 2016.04.21
  7. http://www.kronika.ro/belfold/kikozositett-roma-kiralyok, letöltés ideje: 2016.04.20
  8. http://kronika.ro/agrarvilag/aggalyos-foldtorveny, letöltés ideje: 2016.04.24
  9. http://www.kronika.ro/archivum/offline/cikk/163661/sportcsarnok-ketmilliobol, letöltés ideje: 2016.04.24
  10. http://kronika.ro/erdelyi-hirek/megsurgetett-kutyatorveny/print, letöltés ideje: 2016.04.24
  11. kronika.ro/aktualis/…/civil-tiltakozas-az-osztrak-beruhazas-ellen letöltés ideje: 2016.04.20
  12. kronika.ro/aktualis/csikszek/erdelyi-magyarnak-lenni letöltés ideje: 2016.04.20
  13. kronika.ro/aktualis/haromszek/ujabb-fordulo-az-osztrak…/print letöltés ideje: 2016.04.20
  14. ro/erdelyi-hirek/tiltott-magyar-felirat-kolozsvaron letöltés ideje: 2016.04.20
  15. kronika.ro/szempont/tortenetek-elhurcoltakrol-es…/print letöltés ideje: 2016.04.20
  16. ro/erdelyi-hirek/tobb-vasarhelyi-pekseg-megbukott-a…/print letöltés ideje: 2016.04.22
  17. kronika.ro/erdelyi-hirek/a-retyi-nyirt-felti-a-zold-erdely-egyesulet letöltés ideje: 2016.04.24
  18. kronika.ro/vilag/ujabb-zaszlougyek-szekelyfoldon letöltés ideje: 2016.04.24
  19. ro/aktualis/csikszek/gyorshir-halalos-autobaleset-csikszeredaban letöltés ideje: 2016.04.24
  20. kronika.ro/erdelyi-hirek/gyujtest-szerveznek-a-szacsvay-szoborra letöltés ideje: 2016.04.24
  21. kronika.ro/aktualis/haromszek/sing-sing-sokkerdojeles-koltoztetes letöltés ideje: 2016.04.24
  22. ro/erdelyi-hirek/rety-ujabb-utcai-tiltakozasok-a…miatt/print letöltés ideje: 2016.04.24
  23. kronika.ro/aktualis/csikszek/borton-jar-a-bekacombert letöltés ideje: 2016.04.24
  24. kronika.ro/erdelyi-hirek/florea-lemondasat-keri-lako-peterfi-tunde letöltés ideje: 2016.04.24
  25. ro/…/nyomkoveto-a-drotszamaron-a-erdelyben-a-tolvajkergetok letöltés ideje: 2016.04.24
  26. kronika.ro/vilag/brusszeli-peticio-a-szekelyfoldi-autonomiaert letöltés ideje: 2016.04.25
  27. ro/aktualis/…/magyararoman-egyuttmukodes-a-rotary-clubban letöltés ideje: 2016.04.25
  28. kronika.ro/…/szamon-keri-a-ketnyelvuseget-nagy-zsigmond-alpref… letöltés ideje: 2016.04.25
  29. kronika.ro/erdelyi…/megorizni-domokos-geza-szellemi-hagyatekat letöltés ideje: 2016.04.25

Függelék

Interjú Bethlendi Andrással, az Igen, tessék! mozgalom ügyvezetőjével

2016.04.05

 

Honnan jött az ötlet az Igen, tessék! létrehozására?

Előjáróban hadd mondjam el, hogy az Igen, tessék! megalakulásánál még nem voltam a mozgalom alkalmazottja, tehát a megalakulást követő másfél év után csatlakoztam.

Az Igen, tessék! mozgalom ezelőtt 1992-ben Szilágyi N. Sándor nyelvész egy törvényjavaslatában fogalmazódott meg, melyet dr. Horváth István szociológus 2011-ben ültetett gyakorlatba. Ez az a logika elvén történt, hogy Kolozsváron nagyon sok magyar románul szólt egymáshoz azért, mert a román nyelv a domináns a városban. Az idegeneket románul szólítjuk meg magyarként, és így olyan szituációk alakulnak ki, hogy lehetőség volna arra, hogy magyarul kommunikáljanak egymással, az emberek mégis románul beszélnek egymással és ebből a szituációból, ha sikerül nagyon nehéz kilépni. Valójában, azzal, hogy matricákkal jelölnék azokat a helyeket, ahol magyarul is ki tudják szolgálni a klienseket, akkor ezeket a szituációkat el lehetne kerülni. Mindez a cégek számára várhatóan profitnövekedést eredményez, mert a magyarok szeretettel mennek olyan helyre, olyan közegbe ahol beszélik a magyar nyelvet.

Mennyire elismert a tevékenységetek, mint a kisebbség részéről, mint a románok részéről?

Én nem szeretnék mérőszámokat mondani arról, hogy mennyire vagyunk ismertek, vagy mennyire vagyunk elismertek. Úgy gondolom, hogy Erdély porondon a legláthatóbb nyelvhasználati mozgalom vagyunk. Annak köszönhetően, hogy lassan 650-700 cég a partnerünk, azt mondhatjuk, hogy a mozgalom sikeres és látnak benne értéket, lehetőségek, mint a cégek, mind a magyar lakosság.

A sikerek mellett szerinted vannak problémák, amelyekkel a szervezet küzd, és ha vannak milyen akadályokkal áll szemben az Igen, tessék! mozgalom?

Vannak olyan típusú problémák, amellyel bármely szervezet, bármely civil szervezet találkozik. Az egyik a szervezet fenntarthatósága, ugyanis a pályázatok általában szervezeteket támogatnak nem működést. A másik, ami komolyabb, nehezebben áthidalható probléma, hogy a társadalomban megfogalmazni azt az igényt, hogy magyarul szóban, meg nyilvános terekben, – ahol az elmúlt 20 évben a magyar nyelvhasználat visszaszorult – a magyar cégtulajdonosok ne érezzék valamilyen etnikai kiállásnak azt, hogy jelezzék azt, hogy magyarul is ki tuják szolgálni a kliensüket. Ezt a lehetőséget egy ingyen igénybe vehető marketingfogásnak kellene a cégtulajdonosok tekintsék, és én úgy gondolom, hogy ez az amit Kolozsváron elért a mozgalom.

Hallottál már a verespataki ügyről?

Persze.

Ha igen, akkor az Igen, tessék! mozgalom foglalkozott ezzel az üggyel?

Nem, mivel mi nyelvhasználati kérdésekkel foglalkozunk. Olyan szinten foglalkoztunk vele, hogy mi fenntartunk egy médiaorgánumot, az Igen tessék! kolozsvári havilapot, és felmerült az a kérdés, hogy mit kezdünk azzal, hogy a Gold Corporation nálunk akar reklámot. Ez nem történt meg, ők akartak nálunk reklámozni, és így valójában helyesnek érzem úgy is, hogy teljesen fölöslegessé vált ez a beszélgetés, és ennek a kérdésnek a megvitatása.

Szerinted a verespataki ügy, milyen hatással volt a civil szervetekre? Ez alatt értem azt, hogyha ti nem is ezt a célt szolgáljátok, hogy környezetvédelmi problémákat oldjatok meg, mégis foglalkoztatott az ügy. Szerinted a veresparaki ügy milyen hatással volt azokra a civil szervezetetekre, amelyeknek lehet, hogy nem a környezetvédelem a célkitűzése, de mégis érintettek a témában?

Úgy gondolom, hogy minden ilyen szervezet, ami valamilyen szinten figyelemfelkeltő akciókat folytat, ügyekre hívja fel a figyelmet, illetve a társadalmat érzékennyé teszi, ilyen kérdésben indirekt módon is hatással van más ügyekre is. Egy tudatosabb anyanyelvhasználó tudatosan fogyasztó is, és egyúttal egy környezetvédő ember tudatosabb, könnyebben ráérez a szociális problémára.

Úgy gondolom, hogy minél inkább érzékennyé válik az ember egy ügyre, úgy a többire is kialakul a készsége, hogy érzékeny legyen. Ha megvan a szükséges érzékenység, akkor annak következményei is vannak, például, hogy az ember hogyan is viszonyul a kérdéshez, hogy mennyire vállal szerepet bizonyos ügyekben. Ennek a tudatában a verespataki ügy Kolozsváron nagyon komoly hatással volt a civil társadalomra. Meggyőződésem, hogy a kolozsvári civil társadalom érzékenyé vált egy ügyre, ami kihatással lehetett és volt a más ügyekre való érzékenységre is.

Mit tud tenni egy nonprofit szervezet egy a verespatakéhoz hasonló helyzetben?

Nyilvánosságot teremt. A nyilvánosság kereteit megteremti a sajtóban és bizonyos kérdéseket kibeszél, egyszóval a döntéshozóknak felteszi azokat a fontos kérdéseket, amelyeket amúgy elkerülnének, és a társadalmat tudatosítja, hogy mivel állnak szemben és ezek milyen következménnyel járnak.

Mennyire szabad belefolyni egy a verespatakéhoz hasonló ügybe? Mi a határ?

Úgy gondolom, hogy egy európai országon belül az emberi jogok a határai bárminek, azt sosem lehet átlépni. A törvényes kereteket bizonyos esetben egy ügy érdekében át lehet lépni. Az engedetlenségnek egy velejárója sokszor az, hogy a törvényi kereteket feszegetik és ez egy olyan dolog, amelyiknek mindig az abszolút határa szerintem az emberi jogok tiszteletben tartása.

Mindaddig, amíg az ember kiteljesülése érdekében sérülnek az állami törvények, addig nem gondolom azt, hogy illetéktelen volna a törvénysértés.

A ti mozgalmatok globális, vagy lokális szinten gondolkodik?

Én úgy gondolom, hogy a mi mozgalmunk egy jó eszköztár más nyelvi közösségek számára is. Természetesen a magyar nyelvhasználat mellett elkötelezettek vagyunk, mert mi magunk is, és a csapat nagy része magyar anyanyelvű, és valójában a magyar nyelvi közösség egy olyan életű közösség, amelyiknek van gazdasági felhajtó ereje. Az Igen, tessék! mozgalom gazdasági logikára épül. Ugyanakkor Magyarországon, határmenti vidéken azt már láthatjuk is, hogy román nyelven oda figyelnek, hogyan szolgálják ki a klienseket, vagy Szlovákiában a fürdőhelyeken, azért figyelnek tudatosan arra, hogy minél inkább bevonzzák ezeket a klienseket. Úgy gondolom, hogy az értékrendünk globális a tevékenységünk inkább területileg és nemzeti szinten is bővülni fog a jövőben.

A Transsindexen megjelent februárban egy cikk a mozgalom elnökével (Talpas Botond) készült beszélgetésről, hogy az Igen, tessék! országos mozgalommá válik az új honlapjának segítségével. Jelenleg több mint 600 partneretek van. Számomra ez egy óriási szervezeti feladattal járó munkának tűnik. Ilyen mértékű tevékenység mellett szerinted lesz időtök más országos, vagy nemzetközi ügyeket is figyelembe venni?

Az Igen, Tessék!-nek nem célja és felvállalt feladata a gazdasági nyelvhasználati kérdésen túl foglalkozni ügyekkel. Ki milyen más üggyel foglalkozik a fő célja mellett, mindenki maga dönti el. Ez pont olyan mintha azt mondanánk, hogy egy tűzoltóság foglalkozik a közhigiéniával is. A válasz az, hogy nem. Nem foglalkozunk nyelvhasználati ügyeken túl más ügyekkel a szervezet keretén belül.

Miért fontos, hogy egy civil szervezet a szolgáltatási szerepvállaláson túl mozgalmi nonprofit szervezet is legyen?

Én úgy gondolom, hogy a mi mozgalmunkat az igény nélkül nem lehetne fenntartani. Pontosan arra kell építsünk, hogy létezik a magyar társadalomban egy olyan hajlandóság, hogy az ember anyanyelvét használja az életnek különböző szituációban, nyilvános szerepek között, a hétköznapi gazdasági interakciókban is. Azért kell nekünk formánk legyen, mert egy közösségtudatosító munkát végzünk.

Minél több ember nyilvánosan felvállal valamit, és ettől mozgalom a mozgalom, mert az emberek nyilvánosan tesznek valamit. Az, hogy vegetáriusan élünk látszik, az hogy ezt nyilvánosan is felvállaljuk, nem leszünk egy vegetáriánus mozgalom tagja. Attól leszünk egy mozgalom tagja, mert egy ügyet nyilvánosan felvállalunk. A magyar nyelvhasználati ügyet nyilvánosan felvállalni nem azt jelenti, hogy egyszerűen csak használjuk a magyar nyelvet. Ez a kommunizmus után már igenis egy felvállalást jelent. Bízunk benne, hogy ez annyira részévé válik a hétköznapi életnek néhány éven belül, hogy már egyáltalán nem lesz szükséges a mozgalom szó, mint megnevezés.

Meséltél már egy keveset a jövőbeni terveitekről. Kifejtenéd az előző kijelentést?

Az Igen, tessék! célkitűzése az, hogy a magyar nyelvhasználat minél inkább terjedjen a gazdasági szférában, hogy minél nagyobb igény legyen arra, hogy a kliensekkel kapcsolatba álló emberek magyarul is ki tudják szolgálni őket.

Ennek a célnak az elérése érdekében vannak olyan új projektek, ötletek, amelyek még tervben vannak?

Egyik célunkat sem realizáltuk teljesen. Valójában, ha minden célunkat elérnénk, azt hiszem, hogy „le kellene tennünk a lantot” és új projektbe kezdjünk. Egyik célunk sem valósult meg teljesen, nem is valósulhat meg. Természetesen tettünk mindezért: a közösségi havilapunk egy nagyon fontos kommunikációs eszközünk. Ezen keresztül rendszeresen foglalkozunk a kisebbségi nyelvhasználat témájával. Próbáljuk a magyar közösséget érzékennyé tenni, felébreszteni az igény, hogy tisztán lássák a magyar nyelvet, és a reklámokban megerősíteni a cégeket afelől, hogy azzal, hogy magyarul kommunikálnak, még több klienst vonzanak be.

 

 

Interjú Kovács Zoltán Csongorral, a Zöld Erdély Egyesület elnökével

2016.06.09

Mesélj a verespataki folyamatról

A folyamat nagyon összetett. Már meghalkulásunkkor, ami 2003-2004-re tehető bekapcsolódtunk az ügybe ilyen olyan módszerekkel. Már akkor téma volt – ami érdekes ebből a szempontból – hogy több mint 10 év kellett kiforrjon ez az ügy és rettenetesen sok munka volt benne. Ami érdekesség az egész dologban az, hogy, akik részt vettek benne, azok már a kezdetek kezdetén, nem egy formális rendszerben vettek részt.

Kezdetben az egész ügy mozgalmiságot, informális szerveződést alakított ki. Ennek több okát látom, de az volt az egészben az egyik legszebb dolog, hogy nem arról szólt, hogy most: Tessék, itt van 100 millió lej, vagy itt van 2 millió forint és erre írjunk egy projektet, hanem az emberek felfigyeltek egy adott problémára, és mindenki próbált mozdítani ennek a megakadályozásában.  Ez, ahogyan mi szoktuk nevezni egy igazán civil dolog volt. Az embereket nem gazdasági és nem politikai érdekszféra mozdította elő egy támogatási rendszer által, hanem az emberek fedeztek fel egy problémát és saját erőforrásaikat próbálták ennek a problémának a megoldása fele irányítani.

Az ügy kezdetektől fogva ilyen módon szerveződött és ez volt a vonzó benne, mert egyetemistaként, teljesen tapasztalatlan emberként olyan közegben voltunk ahol szívesen fogadták a segítséget. Ott tudtál segíteni bármilyen apró dologban, és nem másnak dolgoztál, hanem magadnak, tehát nem volt benne az, hogy: Én beszállok a verespataki harcba, akkor nem segítem sem a Szociáldemokrata Pártot sem az RMDSZ-t, sem semmit, hanem ez egy különálló, egyedüli és önálló dolog, tényleg civil.

Hogyan történt a problémába való beavatkozás? Ti honnan hallottatok az ügyről?

Nem emlékszem, hogy hol hallottunk az ügyről, talán több helyről is. Az elején valahogy úgy működött, hogy adódott egy probléma, jött a vállalkozó, hozott egy ötletet: Mindent leseprünk az asztalról, újjáépítünk mindent és kitermeljük az összes aranyat és semmi nem számít! Ezt a problémát helyben ismerték fel, azt hogy a település megszűnik létezni, és azt, hogy ez nagy veszélyforrás környezetvédelmi szempontból. A helyieknek nem a környezetvédelmi probléma volt az elsődleges mozgatórugó, hanem a létüket féltették és ezt jelezték minden fele: Segítség! Nézd meg mi történik itt – mert ez egy eldugott kis településen zajlott, senki nem tudott róla semmit.

A lakosok „levet” írtak a Green Peace-nek és mindenkinek, akit interneten és telefonkönyvekben találtak. Két évig az ügy helyi szintről nem mozdult ki, és az emberek a kocsmában vitatkoztak erről, hogy kell ez nekik, vagy sem. Egy idő után a probléma kilépett a helyi szintről: Jó, ezek az emberek féltik a lakásaikat, de nézzük meg környezetvédelmi szempontból az egészet, mert ez egy olyan probléma ami határon átnyúlik. A bányaprojektben óriási potenciál volt, és az ügyre kezdek rámozdulni falunk kívüli emberek is. Mindez elsősorban Kolozsváron kezdődött. A kialakulni főleg fiatal körökben történt, mivel Verespatak környékéről is jöttek fiatal egyetemisták Kolozsvárra. Ők otthonról hozták a hírt, itt pedig az emberek beszéltek róla.

Ami nagy fordulópontot hozott az, hogy felfigyelt erre Stephanie Roth[52], akinek egy jelentős nemzetközi tapasztalata volt, mivel ő a Verespatakéhoz hasonló problémákra felfigyelt fel: Álljatok meg! Ez tényleg egy nagyon fontos dolog! Ebből még lesz valami, és erre rá kellene állni! Ő egy olyan kapcsolatrendszert és tapasztalatot hozott be, ami az egész ügynek mozgatórugójává vált. Attól a fellépéstől kezdve az ügy mozgalmivá nőtte ki magát országon belül is és azon kívül is. Tehát én azt hiszem, hogy Sthephanie-nak a bekapcsolódása egy tapasztalatot és egy nagyon erős külföldi kapcsolatot jelentett, ami az elején egy nagyon fontos határ, illetve lépcsőfok volt.

A telefonbeszélgetésben mondtad, hogy egy másik nagy fordulópont az ügyben az, amikor a Ponta-kormány verespataki-törvénytervezetet adott ki. Ez miért volt fordulópont?

Eljutottunk arra a lépcsőre, amikor kezdtek komolyan foglalkozni a témával és kilépett helyi szintről országos és kicsit nemzetközi szintre. Én azt mondanám, hogy ez a munkának az a periódusa volt, amikor mint az itteni civil szervezetetek, mint a külföldi kapcsolatokon keresztül próbáltuk megmutatni ennek a projektnek a környezeti, szociális és gazdasági hátrányait. Ekkor kezdődtek a projekt engedélyeztetési procedúrái, ami azt jelentette, hogy olyan kapaszkodók jöttek létre, amelyeket meg lehet fogni jogilag és szakmailag. Ehhez mozgósítani kell az embereket, szakembereket kell keresni. Ez után elindultak a perek, ami egy óriási munkával járt. Mindez nem látszott annyira, viszont rengeteg információt tudtunk begyűjteni, és lett egy halmaz információnk, egy halmaz munka, egy halmaz részeredmény.

A következő nagy fordulópont 2013-ban az volt, amikor úgy-e mindenki Romániában ismerte Verespatakot, és tudott mondani két szót róla, vagy megvolt a véleménye róla. Akkor érkezett el a fordulópont, amikor a kormány azt mondta, hogy: Kész! Ezek a civilek folyamatosan ott állnak a projekt útjában. Nagy projektről van szó, nagy pénzekről van szó. Csináljuk úgy, hogy induljon be a folyamat! Ennek eredményeként beterjesztettek egy törvénytervezetet, ami arról szól, hogy ez a vállalat milyen törvényeket szeghet meg. A törvénytervezet arról szólt tételesen, hogy a Verespatak-beruházó mentesül X, Y, Z törvény alól, és X, Y, Z jogokkal ruházzuk őt fel egyénileg. Ez egy nagyon célzott törvénytervezet volt, és annyira durván, merészen és egyenesen volt ez megfogva és tálalva, beterjesztve a kormány által, hogy az emberek megijedtek. A törvénytervezetben nagyon súlyos kitételek voltak, például benne volt az, hogy felruházta a céget magánszemélyekkel szemben -a helyi jelenlegi tulajokkal szemben-, hogy kitelepíthesse és elkobozhassa a tulajdonaikat, ami azonban nagyon durva. Az emberek megijedtek, hogyha a kormány ilyent terjeszt be és ezt megszavazza, holnap lehet az én falumba az én városom mellett is lesz valamilyen nagy projekt és kisemmizik őket a saját tulajdonukból. Ez a 21. században egy jogállamban nem helyes. Rögtön megijedtek az emberek, nem tudták lenyelni az igazságtalanságot, és ekkor volt az, hogy a tömegek képesek voltak kimenni az utcára és mondani, hogy: Idáig és ne tovább! Ez nagyon lényeges volt, és erre, ami ráerősített az azt megelőző évtized, ami alatt rengeteg információ gyűlt be, illetve jutott el az emberekhez, és mindenki tudta, hogy miről van szó. Akkor lett ez egy erős úton megjelenő mozgalom, amikor felfigyelt rá a világ: Mi történik itt? Miért vonulnak az emberek az utcára és mi ez a durva szinte forradalom Romániában? Ez volt a mozgató.

Szerinted ez a verespataki ügy milyen hatással volt a civil szervezetekre? Tevékenységváltozáson kívül mi változott?

Azt hiszem volt egy jelentős szerepe olyan szempontból, hogy a mozgalmiság fele irányította a figyelmet, ha nem is feltétlenül a tevékenységet. Nagyon sok civil szervezet bekapcsolódott ilyen mozgalmi jelenségbe. Ez arról szól, hogy igen, ő is aláírt egy ilyen petíciót, ő is tiltakozott valami ellen, és olyan fórumokon tiltakozott Verespatak ügyébe, amit máskor nem tett meg. Máskor elsőbbséget élvezett az érdekszféra, de itt ő is azt mondta, hogy meghúzza a határt, és nem érdekli, hogy szembe kell menjen egy -példaként mondom- RMDSZ-el, vagy egy kormánnyal, vagy egy minisztériummal. Megteszem kulturális szervezetként azt, hogy ellentmondok a petícióban a Kulturális Minisztériumnak, még akkor is, ha ezzel kockáztatom a Kulturális Alapnál a pályázatot, esetleg, bár nem kellene, de mindenki tudja, hogy lehetőség van rá, sőt a gyakorlat azt mutatja, hogy ezzel hátrányba kerülünk. Ilyen szempontból azt hiszem Verespatakkal kapcsolatos civil szervezet, mert egyet lép afelé, hogy nem csak bólogat, amikor neki valami jó, hanem még azt is kimondja, hogy nem és tiltakozik. Ilyen szempontból az ügy a civil szervezetekre hatással volt.

Szerinted milyen mértékben, és meddig szabad beavatkozni egy civil szervezetnek egy ügybe? Teljesen át kell venni az irányítást vagy nem, hogy megakadályozzunk egy Verespatakhoz hasonló ügyet?

Én nem hiszem, hogy az irányítást át lehet venni, nem is az a cél. Azt hiszem, hogy a civil szervezeteknek a mai napig az kellene legyen a szerepük, hogy bizonyos dolgokat megakadályozzanak. Amikor átlépik azt a piros vonalat, akár a döntéshozók, akár az állami szervek, akkor a civil szervezet érvényesítsen egy kontrollt, ahogy történt a Verespatak törvénytervezet kapcsán, hogy: Igen, akkor kimegyek az utcára és döngetem a kormány kapuját, hogy ez nem jó, ezt nem szabad, és megakadályozok valamit, ami nekem nem tetszik. Az hogy irányítást átvenni az én értelmezésemben azt jelentené, hogy: Jó, akkor mondjátok meg ti, hogy mi legyen. A civil szervezetnek javasolni lehet, de a döntés felelősség nem a civil szervezeteké. A döntés szakmai szinten intézményeknél, politikai szinten pedig a megválasztott döntési joggal felruházottaknál kell legyen. A civil szervezeteknek a kontroll szerepét mindenképpen fontosnak tartom, és azt hiszem, hogy még nagyon messze állunk attól, hogy egy reális kontrollt jelentsen a civil szféra. Itt a civil szféra alatt nem feltétlenül arra gondolok, hogy megszervezett jogi személyiséggel rendelkező civil szervezet, hanem akár az állampolgárok összessége. Amikor János bácsi is kimegy az utcára, hogy nem akarja a törvényt, akkor ő is civil kontrollt gyakorol a megválasztott politikusok felett: Nem ezt nem akarom, mert, ha megszavazod, akkor nem, hogy nem választalak meg négy év múlva, hanem akár bemegyek az irodádba és az asztalodra csapok. Ha nem engedsz be, akkor betörjük az ajtót. Azt hiszem, hogy ez egy egészséges kontroll lenne, természetesen megfelelő keretek között és ez nagyon hiányzik. Én azt látom Romániában egyre inkább annak ellenére, hogy ilyen mozgalmak születtek és ilyen múltra tekinthetünk vissza, hogy a civil kontroll egyre gyengébb és egyre kisebb a hatása.

Szerinted ez minek tulajdonítható be? Kommunizmus hagyatékából hátramaradt félelem, vagy politikától, gazdasági szervezetektől való függőség eredménye?

Az is benne lehet. Egyrészt az idősebb korosztály szempontjából, aki ebbe nőtt fel és ebből kellett váltania. A fiatalabb generációnál azt látom, hogy annyira kiábrándult és annyira nem hisz a döntéshozásba való beleszólási lehetőségbe, hogy meg sem próbálja ezt. A közepes korosztály (se nem fiatal se nem idősebb, hanem az aktív generáció) kicsit bele van fáradva a sok próbálkozásba, másrészt pedig a politikum és a gazdasági szféra részéről egyre nagyobb a ráépülés. Tehát, ha van egy civil kezdeményezés, van egy jó kezdeményezés, mindegyik politikus -ez az általános hozzáállás-, hogy nem segíteni próbál, hanem ráépülni. Tehát ugyanúgy a verespataki tiltakozásoknál is megjelentek az ilyen olyan politikusi arcok, akik az utcai mozgalmat megpróbálták becsatornázni. Hála Istennek, ez nem sikerült és ugyanez történik például forráselosztás szempontjából.

Azok a szervezetek, akik nyíltan, vagy nyílt tikokként felvállalták annak idején ezt a verespataki mozgalmat rengeteg forrástól estek el. A gyakorlati életben nagyon sok szervezetnek úgymond az akasztófáját jelentette az, hogy ebbe teljes erőbedobással beavatkozott. Utána effektív nem kapott támogatásokat, sőt nagyon sok ilyen eset volt, hogy például szerveztük Verespatakon a széna fesztivált. Támogatásra volt szükség. Támogatott egy adott cég, de azt mondta, hogy az ő neve sehol meg ne jelenjen, mert úgy-e ez neki hátrányt jelentett volna. Tehát a cégnek a tulajdonosa, vezetője érezte, hogy ez egy jó ügy, ez egy hasznos ügy, de nem merte felvállalni és tudta, hogy miért nem meri felvállalni. Nagyon sok civil abba a hibába esett, hogy “ezt felvállalta” és ezzel hátrányt szenvedett. Azt hiszem, hogy ezt a kontrollt kellene megfordítani, amikor nem a politikum és a gazdasági szféra kontrolálja a civil szférát mint jelenleg, hanem fordítva.

Szerinted miért fontos az, hogy egy szolgáltatási szerepvállalás mellett mozgalmi legyen egy civil szervezet. A kontrollgyakorlás érdekében?

Gyakorlatilag a szolgáltatás az egy, most attól függ mit értünk szolgáltatás alatt. A szolgáltatást egy civil szervezet akkor végzi, amikor valamilyen állami, vagy akár gazdasági feladatot próbál meg helyettesíteni. Ez akkor történik, amikor a civil szervezet egy állami tevékenységet végez el szolgáltatásként. A szolgáltatás lehet olcsóbb, lehet, hogy jobb, mint amit a piac, vagy állam tud biztosítani, de mindenképpen egy olyan tevékenység, amely valami hiányt helyettesít.

A másik oldala a civil szervezeteknek, ami egy verespataki dologról szól, vagy egy mozgalomról, teszem fel itt hogy ne csak Verespatakról legyen szó, úgy-e a Kolozsváron beindult Muszály – musai Kolozsvárt mozgalomról, mely kétnyelvűséget követel. Az szolgáltatás lenne, ha fognák magukat és kitennék a kétnyelvű táblát, de nem az a lényeg. A lényeg az, hogy megváltoztassanak valamit, jelen esetben a Muszály – musai Kolozsvárt  mozgalommal, pozitív értelemben, a Verespatak esetében negatív értelemben. Tehát a verespataki mozgalom megakadályozni akart valamit, a Muszály – musai Kolozsvárt el akar érni valamit, tehát azt, hogy legyen reális kétnyelvűség. Egy hatásgyakorlásnál nem végzem el szolgáltatásként azt amit szeretnék, hanem követelem, hogy az arra illetékes hatóságok, döntéshozók elvégezzék azt amire hivatottak.

Azt hiszem, hogy mind a két dolog fontos, viszont a szolgáltatást végző civil szervezetként beleesünk abba a hibába, hogy azt hisszük egy idő után, hogy az a mi feladatunk, valamint sikerül kiépítenünk egy rendszert és valójában nem tudjuk, hogy állam feladatát végezzük. Erre példa a védett területek kezelése: Nagyon sok civil szervezet próbál ezzel küszködni, és az a banális helyzet áll elő Romániában, hogy egy védett területre a Hollandiából, Magyarországról és Németországból hozzuk be a forrásokat, hogy ott valami történjen, hogy az az érték ne vesszen el és erre építjük a civil szervezetet. Az államnak kutya kötelessége lenne a védetté nyilvánított területekre forrásokat keresni és ennek a menedzsmentjét ellátni. Ha már én látom el ezt a menedzsment feladatot, és forrásokat szerzek be, nem marad időm kikövetelni az államtól, hogy: Te kellene ezt elvégezd. Ha nem tudod elvégezni, adj forrást, mert én jól elvégzem ezt a munkát. Tehát megszakad ez a jövőkép és a szolgáltatásként abba a rossz irányú jövőképbe fogom beleélni magam, hogy igen, ezt a szolgáltatást végezzem én továbbra is, minél több forrást behozzak, és minél jobban végezzem a munkámat és az állam csak hagyja, hogy csináljam a dolgomat, holott kutya kötelessége, hogy az adómból ezeket a feladatokat elvégezze, nem értem el nagy eredményt.

Mesélj egy kicsit a Zöld Erdély Egyesületről.

Egyetemistákként hoztuk létre. Nagyon egyszerű, fiatalos lelkesedésből, mert úgy-e olyan szakokon jártunk egyetemre, hogy földrajz, biológia, geológia. Jártuk a vidéket és sok helyen szembesültünk azzal, hogy itt szemét van, ott bűz van, itt füstöl a gyár. Eldöntöttük, hogy valamit elő kell mozdítani ezen ügyekbe. Így álltunk össze fiatalokként és azt hittük, hogy megváltjuk, ha nem is a világot, de Erdély egy részét, és ezt valamilyen szinten fel tudjuk számolni a problémát.

Ami különleges bennünk az, hogy kezdettől fogva Erdélyben gondolkoztunk, szóval Erdély minden szegletéből Kolozsvárra beözönlött fiatalokból álltunk össze. A másik az volt, hogy próbáltunk minden környezetvédelmi problémát felölelni, tehát nem szakosodtunk, nem szakosodunk túl így területileg nagynak számítottunk és úgymond a tematikáink  mozgalomba illettek. Másrészt tevékenység szempontjából már az elején nagy hangsúlyt fektettünk a reaktív tevékenységekre, mint Verespatak. Azt mondtuk: Igen fiatalok vagyunk. Nem akarjuk, hogy ez legyen, kiállunk és megakadályozzuk. Ugyanakkor ilyen proaktív tevékenységeket is folytattunk, például természetvédelmi területnek voltunk a kezelői, átvéve az államtól egy bizonyos feladatot.

Azt mondtad nem előnyös ez a tevékenység.

Nem az mondtam, hogy nem szabad csinálni. Szerintem a jövőképbe nem szabad ez dominánssá váljon. Tehát, ha mi úgy-e kezeltük a szénafüveket Kolozsvár mellett, nem lehetett az a célunk, hogy ezt mindörökké megtartsuk, és ezt folytassuk, hanem célként párhuzamos, hogy igen, az állam biztosítson erre forrást, vagy nekünk, vagy a saját intézményének hatóságának, hogy tudják ellátni azokat a feladatokat, amit mi gyakorlatilag képesek lennének ellátni. Ott őrködtünk a területen és veszekedtünk a juhászokkal, hogy ne legeltessenek ott, stb. Mi a két lábon álltunk úgymond, és amint egyre erősebben görgettük a tevékenységeket és egyre erőteljesebben jelentünk meg például a Verespatak, vagy voltak még hasonló, csak kevésbé ismert kisebb léptékű hasonló projektjeink, annál inkább szorult a hurok úgy a proaktív tevékenységeinkre bejövő forrásoknál.

Érezhetően minél forróbb volt a helyzet, minél több borsót törtünk bizonyos érdekcsoportok orra alá, nem közvetlenül kimutathatóan, de a forrásaink mindenképpen csökkentek. Azt hiszem, hogy itt, ha nem is lehet kimutatni a direkt összefüggéseket, de mindenképpen a tendencia az relevánsan követi ezt. Ez által gyakorlatilag annyira lecsökkentek 2013-tól a forrásaink, hogy a proaktív tevékenységeinket teljesen fel kellett számolni. Egy olyan helyzetbe kerültünk, amikor új utat kell találnunk magunknak ahhoz, hogy fenntartsuk, mint szervezet magunkat. Ezt az utat még nem találtuk meg.

Ezzel szemben nem tudtok borsót törni az illetékesek orra alá?

De igen, csak volt egy olyan dolog, hogy két lábon álltál, volt proaktív és reaktív tevékenységed. A reaktív aránylag több időt, több energiát és kevesebb pénzt kér. A proaktív több forrást, viszont nem annyira idő és energiaigényes, és a forrásokkal lavírozni lehet. Kaptál egy proaktív tevékenységre, egy kutatásra például a szénafüvekre X összeget, hogy készíts felméréseket és tanösvényt, akkor meg volt a kereted, ha egyébre nem is gondolunk, az iroda fenntartására. Akkor megvolt az a pénz, megvolt a helyed, megvoltak a humán erőforrások, az eszközeid, amit tudtál használni arra is, hogy a reaktív dolgaidat vigyed.

Amint csökkennek a források, amint a proaktív projekteket egyre kevésbé finanszírozták a szervezetek fele, arra ébredtél, hogy nincs forrásod, nem tudod fenntartani az irodádat, hogy nincs forrásod. Ezért kerültünk egy olyan helyzetbe, amikor gyakorlatilag anyagilag, erőforrásilag felébredtünk, hogy: Állj meg! Eddig lehetetlen helyzetben vagyunk, és ezt gazdaságilag is át kell gondolni. Ezt szervezetként hogyan lehet ezt továbbvinni? Én azt mondom, hogy szervezetként mélyponton vagyunk 2012-től errefele, anélkül, hogy lássuk a kiutat.

Ennek mi a jövője? Mi történik, ha nem tudtok tenni semmit az iroda és szervezet fenntartása érdekében?

Rövidzárlat! Volt egy ilyen tendencia, hogy megjelentünk, ezzel is azzal is foglalkoztunk, jöttek a proaktív projektek, a finanszírozások. Jó volt, szép volt, növekedtünk, és ahogy ezek a konfliktusok egyre csúcsosodtak, kezdtek csökkeni a finanszírozások és eljutottunk olyan pozícióba, hogy effektív nincs pénz, nincs mozgástér.

Mi volt az a legnagyobb dolog amit Verespatakért tettetek?

Szervezetként azt hiszem az volt az egyik legnagyobb eredményünk, amikor 2007-2008-ban talán sikerült egy kormány álláspontot megváltoztatni a projekttel kapcsolatosan. Mégpedig az úgynevezett hatástanulmány véleményezési folyamatában a kormány kiadott egy támogató véleményezést és sikerült egy olyat lépnünk, egy olyant taktikáznunk, amivel két hét alatt megfordult a helyzet és a kormány visszavonta véleményezését, és 180 fokos fordulattal leadott egy ellenkező véleményezést. A kormány ellenezte a hatástanulmány jóváhagyását. Szervezetként és Verespatak kapcsán azt hiszem ez volt a legnagyobb lépés, amire nagyon büszkék vagyunk. Igen ezt is meg lehet csinálni!

Mozgalomként pedig azt hiszem, hogy a 2013-as tüntetéseknek a koordinálása és úgymond kordában tartása volt nagy siker. Sikerült azokban a hónapokban úgy kézben tartani ezt a tüntetés sorozatot, hogy nem lettek durva következményei. Ezalatt azt értem, hogy nem volt gyújtogatás, tömeges erőszak, és a tüntetésekre nem sikerült egyetlen politikai erőnek sem ráépülnie. Mindegyiket sikerült távol tartani a tüntetésektől és elértük azt, hogy a kormány azt mondta, hogy ez így nem fog menni és végül is zuttyba dobták ezt a törvénytervezetet, holott amikor beterjesztették, a kormány, ha beterjeszt egy törvénytervezetet ráadásul egy 2/3-ot parlamenti támogatottság mellett, akkor az evidens, hogy ez törvénynek és végszónak volt szánva, és ezt sikerült elkerülni. Ez volt a mozgalom csúcsa.

Szerinted most hol tart a verespataki ügy? Vannak próbálkozások, mozgások?

Azt hiszem a verespataki ügy egy „klinikai halott”, de életben tartják. Verespatak, amíg az a 300 tonna arany ott a földbe, soha nem lesz lezárva, de nem látom annak esélyét, hogy ez a projekt olyan formában, ahogy megszületett és próbálták végigerőszakolni, illetve ez a beruházó felállás ez az állami illetve RMGC felállás meg tudná valósítani eredeti elképzeléseit. Ebben szinte 100 százalékig biztos vagyok. Azt nem hiszem, hogy mindent veszni hagynak. A projektbe óriási pénzt fektettek bele, és ez valamilyen szinten újból fel fog bukkanni. Valószínűleg el fogják adni jogaikat, kicserélődnek a befektetők, a projekt is változni fog, de mindenképpen egy bányaprojekt, és ez a befektetőknek meg kell térülnie.

Szerinted mi a megoldás a verespataki ügyre? Hogy lehet úgy véghezvinni ezt a folyamatot, hogy a „kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon”?

Én nem azt mondom, és nem is mondtam, hogy Verespatakon nem kell egyáltalán bányászni. Én azt látom, hogy Verespatakon olyan formában, ahogy az el volt képzelve, nem szabad és nem lehet bányászni, viszont elképzelhetőnek tartom, hogy bányászati tevékenység legyen az elkövetkezőkben. Ezt úgy kell megvalósítani, hogy az ott élő emberek elfogadják, másrészt pedig olyan környezeti ártalmakat be kell vállalniuk, amelyek kordában tartható, és amely egyáltalán átláthatóak. Ebben az esetben lehet bányászni is Verespatakon, de Verespatakon és nem annak a helyén. Tényleg az a lényeg hogy a kecske is és a káposzta is: Van arany, lehet bányászni, de van egy település is és vannak emberek, valamint van környezet. A fontos az, hogy mindenki megmaradjon épségben.

Szerinted miért lenne fontos, hogy a ZEE fennmaradjon? Miért fontos a kisebbség számára egy Zöld Erdély Egyesület?

Romániában, ha megnézzük az jellemző a civil szervezetekre, hogy bizonyos szinten valamilyen magyar kérdéssel foglalkoznak. Dominálnak a magyar szervezetek között a kulturális, az ifjúsági témák, ami szintén azt jelenti, hogy bulikat szerveznek, vagy kiállításokat, vagy kulturális művészeti jellegű dolgokat és ezek dominálják a “piacot”. A Zöld Erdély Egyesület és még néhány szervezet, ami elég későn jelent meg a többiekhez viszonyítva viszont szakmai szervezet. Az Egyesület olyan kérdéseket tud magyarul tematizálni, amely románnak, magyarnak egyaránt fontos. Nem utolsó sorban, Erdélyt nézve, Magyarországnak nagyon fontos témákat nyújtunk, illetve ezeket a megoldás fele mozdítjuk. Egyebet ne mondjak: A Verespatakra és a tiszai ciánszennyeződésre gondolva Magyarország megtanulta, hogy mit jelent az, hogy Romániából egy felhagyott bánya mocska lefolyik a Tiszán, és ez bizony komoly gazdasági mutatókkal értékelhető környezetszennyezés. Erdélyben rengeteg ehhez hasonló probléma van, ami bármikor kiéleződhet, például, amikor Nagybányán kiszakadt a gát. Ezeket tudatosítani kell az emberekben, ezekért lobbizni kell, hiszen ezeknek a felszámolása a román állam felelőssége. De ha az érintettek ezért nem küzdenek, vagy a helyi lakosok, vagy akár a határon túli alvizi magyarországiak, akkor senki nem fog. Tehát Bukarestbe köszönik szépen jól vannak, attól mi itt tele vagyunk bányahulladékkal, ráadásul a bányák utáni koncessziós díjak, és minden Bukarestbe folyik be. Gyakorlatilag mi maradunk a problémákkal, a zagytározókkal és az összes bevétel Bukarestbe csapódik le.

Ezek olyan dolgok, amivel magyarként is foglalkozni kell Romániában, hiszen magyarként is itt élünk Erdélyben és ezek a mi problémáink. Ugyanúgy magyarként tudatosítani kell azt a magyar gyerekekben is, hogy igen, az fontos, hogy a Hargitán legyen erdő, mivel 20 év múlva nyakon önt az árvíz, mint oly sokszor az utóbbi időben. Az is egy olyan erőforrás, egy olyan érték, ami a megmaradást szolgálja szülőföldünkön, Erdélyben és ezt hiába mondják el románul a székely gyereknek, vagy a magyar gyereknek, mert egyrészt nem jut el hozzá az üzenet, másik pedig nem is fogják megtudni a románoktól sem.

Melyek a jövőbeni terveitek?

Mindenképpen meg kell találnunk azt a működőképes utat, ami a kényes problémák melletti kiállás mellett a szervezetnek a működését is tudja folyamatosan biztosítani. Legyen ez akár továbbra is külföldi támogatásokkal való finanszírozás, vagy pedig saját szolgáltatói vállalkozói termékenység, illetve ehhez hasonló alternatív források, de ezt nagyon szépen össze kell tudnunk rakni, mert a reaktív tevékenységi területen nagyon kevesen maradtak lábon és nagyon nagy az energiahiány. Nagyon sok a tennivaló ezen a területen. Ezzel kapcsolatosan elmondanám azt, hogy például: Most fogadták el, hogy felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt polgármesterek, vagy helyi tanácsosok is hivatalba maradhatnak. Hova jutunk?

A Transindexen és Krónikán megjelent cikkek Verespatakról 2013-2014-ben

 

A két sajtóorgánumban talált Verespatakról szóló cikkek 2013-2014-ben
TRANSINDEX Krónika
Verespatak- A bányairtás kronológiája Három év múlva nyílik a verespataki bánya?
2013 August, Think outside the boksz Az Alburnus Maior szerint a kormány bármire képes Verespatak-ügyben
2013 legjei a leghitelesebb forrásból Verespatak hosszú várólistán
Illés Zoltán: legyen ugyanolyan prioritás a környezetvédelem is, mint az autonómia Réty: Újabb tiltakozások a fafeldolgozó miatt
Verespatakon a bányanyitást támogatták polgármesterek, az országban ezrek tüntettek Ökológiai katasztrófa Kanadában

 

– NEMZETI KISEBBSÉGKUTATÓ INTÉZET ADATBÁZISÁBÓL KIVETT KOLOZS MEGYEI CIVIL SZERVEZETEK NEVEI, ALAPÍTÁSUKNAK ÉVE, VALAMINT TEVÉKENYSÉGÜK 1872-2009 KÖZÖTT[53]

 

Civil szervezet neve Alapításának éve Jogi személyiség Tevékenység
Apáczai Csere János Baráti Társaság 0 0
Ars Ludens Alapítvány 0
Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diáktanács 0 sport/ oktatás/ kutatás
Cifra Egyesület 0
Consiliul Elevilor al Liceului Teoretic Onisifor Ghibu 0 tehetséggondozás
Diaszpóra Alapítvány 0
Helikon Kulturális Egyesület 0
Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány 0
János Zsigmond Diákegylet 0 nincs jogi személyiség kultúra/ szabadidős tevékenység
Keresztény Ifjak Szervezete 0 vallás/
Kide Egyesület 0 hagyományőrzés/ kultúra/ oktatás/ kutatás
Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet 0 oktatás/ kutatás
Kriza János Néprajzi Társaság 0 kultúra/ hagyomány
Little People Egyesület Románia 0
Pro Philosophia Alapítvány 0
Reménység az Esélyegyenlőségért Egyesület 0 kultúra/ sport/ szabadidős tevékenység
Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége 0 tehetséggondozás/kutatás
Romániai Magyar Közgazdász Társaság 0
Szarkaláb Kulturális Egyesület 0 kultúra/hagyományőrzés
Szentmihályi Vegyes Dalkör Egyesület 0 0 kulúra/hagyományőrzés
Terra Incognita 0
Thamó Gyula Közművelődési Egyesület 0
Tranzit Alapítvány 0
Verbum Keresztény Kulturális Egyesület 0 kultúra/vallás
“Valkai” Kulturális Egyesület 2009 2009 Turizmus/gazdaság/vidékfejlesztés
Ars Saltandi Egyesület 2009 2009 kultúra/ eseményszervezés
Dinamika Egyesület 2009 2009 területfejlesztés/gazdaság/emberjogvédelem
Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság 2009 2009 kultúra
Jósika Miklós Iskolai Szövetség 2009 2009 tehetséggondozás
Live Music Egyesület 2009 2009 eseményszervezés/ kultúra/ sport/ szabadidős tevékenység
PONT csoport 2009 2009 gazdaság/ regionális fejlesztés/ informatika
Prisma Egyesület 2009 2009 oktatás/ kutatás/ gazdaság/ területfejlesztés
Pro Gyalu Egyesület 2009 2009 kultúra/ sport/ szabadidős tevékenység
Pro Telep Egyesület 2009 kultúra/ sport/ szabadidős tevékenység
Zene Liceum Magyar Diáktanácsa 2009 2009 oktatás/ kutatás/ sport/ szabadidős tevékenység
Zúgóberek Kulturális Egyesület Szucság 2009 2009 kultúra/ gazdaság/ területfejlesztés
Alterego Irodalmi Előadócsoport 2008 nincs jogi személyiség kultúra/ sport/ szabadidős tevékenység
Bioterra – Románia Biogazdalkodók Egyesülete 2008 2008 kultúra/ nemzetközi kapcsolatok
Bonaventura Társulás 2008 2008 kultúra
Éden 75 Egyesület 2008 2008 egészségügy/ szociális munka
Jósika Miklós Elméleti Líceum Diáktanácsa 2008 oktatás/ kutatás/ sport/ szabadidős tevékenység
Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum- A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) Kolozs megyei szervezete. 2008 0 oktatás/ kutatás/ sport
Mezőségi Tóvidék Közösségi Egyesület 2008 2008 Kultúra/ emberjogvédelem
Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium 2007 vallás/ oktatás/ kutatás
Cafemedia Egyesület 2007 kultúra
Fundamentum Egyesület 2007 2007 oktatás/ kutatás/ gazdaság/ területfejlesztés
KVART Egyesület 2007 2007 kultúra/ eseményszervezés
Ördöngösfüzesi Kulturális Egyesület 2007 2007 kultúra/ szociális munka
Pro Brassai Sámuel Egyesület 2007 2008 oktatás/ kutatás/ kultúra
Szabadságra Nevelés Alapítvány 2007 2007 kultúra/ oktatás/ kutatás
Apáczai Csere János Elméleti Líceum Diáktanácsa 2006 kultúra/ oktatás/ kutatás
Dési Kádár József Kultúregyesület 2006 2006 kultúra/gazdaság/területfejlesztés
Kolozs Megyei Magyar Diáktanács 2006 nincs jogi személyiség kultúra, emberjogvédelem
Magyarlónai Kulturális Egyesület 2006 2007 kultúra/oktatás/kutatás
Pro Körösfő Társaság 2006 2006 területfejlesztés/ gazdaság, kultúra
Pro Oeconomica Egyesület 2006 2006 oktatás/ kutatás
Tectum Egyesulet 2006 2006 sport/ szabadidős tevékenység
ARGO Audióvizuális Egyesület 2005 szórakoztatás/adattárolás
Életfa Családsegítő Egyesület 2005 2005 kultúra/szociális munka
Filmtett Egyesület 2005 2005 kultúra
Flauto Dolce-Passamezzo Egyesület 2005 2005 kultúra/ oktatás/ kutatás
Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége 2005 2005 emberjogvédelem, ernyőszervezet
Medea Egyesület 2005 2005 kultúra/ szociális munka
Mirakolix Játékklub Egyesület 2005 2006 sport/ szabadidős tevékenység/ oktatás/ kutatás
Áldás Népesség Egyesület 2004 2005 szociális munka
Georgius Aranka Társaság 2004 2004 kultúra/ oktatás/ kutatás
GroundFloor Group Egyesület 2004 2004 kultúra
Kodiak Egyesület 2004 2004 sport/ szabadidős tevékenység/ környezetvédelem/ ökológiai- projektek
Ördögtérgye Egyesület 2004 2004 kultúra/hagyományőrzés
Pro Egeres Egyesület 2004 2005 sport/ szabadidős tevékenység/ kultúra
Sapientia Hallgatói Önkormányzat Kolozsvár 2004 2004 kultúra/ rendezvényszervezés
Vivarte Alapítvány 2004 oktatás/ kutatás/ kultúra
Areopagus Alapítvány 2003 2003 oktatás/ kutatás/ gazdaság/ területfejlesztés
Kolozsvár Társaság 2003 2003 kultúra/ emberjogvédelem/
Silvanus Ökológiai Egyesület 2003 2004 környezetvédelem/ sport/ szabadidős tevékenység
Zöld Erdély Egyesület 2003 2003 környezetvédelem
Agnus Media Alapítvány 2002 2002 kultúra/ oktatás/ kutatás
Aranyosszék Alapítvány 2002 2002 kultúra/ sport/ szabadidős tevékenység
Bánffy István Kulturális Egyesület 2002 2002 kultúra/tehetséggondozás
Báthory Szülői Szövetség 2002 2002 kultúra/ sport/ szabadidős tevékenység
Bogáncs-Zurboló Egyesület 2002 2002 kultúra
Erdélyi Gondolat Egyesület – ERGO 2002 2002 gazdaság/ területfejlesztés/ segítségnyújtás/ önkéntesek toborzás- működtetése
Erdélyi Magyar Ifjak Egyesület 2002 2005 oktatás/ kutatás/ kultúra
Erdélyi Magyar Írók Ligája – EMIL 2002 2002 kultúra
Kalotaszentkirályi Vendégfogadók Egyesület 2002 2002 turizmus
Magyar Ifjusági Értelezlet 2002 ifjúsági érdekképviselet
Moebius Egyesület 2002 2002 kultúra
Politeia – Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület 2002 2002 kultúra/ oktatás/ kutatás
Pro János Zsigmond Szövetség 2002 2002 oktatás/ kutatás/ kultúra
Apáthy István Egyesület 2001 2001 tehetséggondozás
Diakónia Keresztyén Alapítvány 2001 2001 egészségügy/ oktatás/ kutatás
Encyclopaedia Egyesület 2001 2001 kultúra/ tehetséggondozás
Media Index Egyesület 2001 2001 kultúra
Pro Kisbács Egyesület 2001 2002 kultúra/ sport/ szabadidős tevékenység
Excalibur Projekt Egyesület 2000 2000 kultúra/ oktatás/ kutatás
Kolozsvári Dónáth Alapítvány 2000 2000 oktatás/ kutatás/ kultúra
Magyarfenesi Vegyeskar 2000 2006 kultúra
Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium 2000 2004 oktatás/ kutatás
Pro Urbe Szék Alapítvány 2000 2000 kultúra/ sport/ szabadidős tevékenység
Sapientia Alapítvány 2000 2000 oktatás/ kutatás/ kultúra
Schola Társaság 2000 2000 kultúra
Tordaszentlászlói Közösségfejlesztési és Európai Integrációs Civil Szervezet 2000 2000 kultúra
Bokréta Kulturális Egyesület 1999 1999 kultúra/vidékfejlesztés/gazdaság
Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány 1999 1999 kultúra/ oktatás/ kutatás
Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány 1999 1999 kultúra/ gazdaság/ civil szféra terjesztése
Házsongárd Alapítvány 1999 értékvédelem/ kultúra/ oktatás/ kutatás
Lyceum Alapítvány 1999 1999 oktatás/ kutatás/ sport/ szabadidős tevékenység
Paget János Kulturális Egyesület 1999 1999 kultúra/sport/szabadidős tevékenységek
Petőfi Társaság 1999 1999 kultúra
Pro Schola Montessori Egyesület 1999 1999 oktatás/ kutatás/ kultúra
Reményik Sándor Művészstudió Alapítvány 1999 1999 kultúra
Csemete Alapítvány 1998 1998 szociális munka/ oktatás/ kutatás
Főiskolás Keresztény Ifjúsági Egyesület 1998 vallás/ önkéntesek működtetése
Jakabbfy Elemér Alapítvány 1998 1998 oktatás/ kutatás/ kultúra
Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány 1998 1998 oktatás/ kutatás
Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság 1998 1988 kultúra
Archivum Kulturális Alapítvány 1997 1997 kultúra/ sport/ szabadidős tevékenység
Ars Pedagogica Alapítvány 1997 1997 kultúra
Homo Ludens Alapítvány 1997 1997 kultúra/ oktatás/ kutatás
Szentimrei Alapítvány 1997 1997 oktatás/ kutatás/ kultúra
Szülőfalum Alapítvány 1997 1997 kultúra/ emberjogvédelem
Alapítvány a Fiatal Irodalomért 1996 1996 kultúra
Iskola Alapítvány 1996 1996 oktatás/ kutatás
Kós Károly Kulturális Egyesület 1996 1996 kultúra/sport/szabadidős tevékenység
Minimum Party Társaság 1996 2000 kultúra/ eseményszervezés
Rákóczi Kultúregylet 1996 1997 kultúra/nemzetközi kapcsolatok
Tordaszentlászlói Kalotaszegi Tájmúzeum 1996 2006 kultúra/ emberjogvédelem
Transylvania Trust Alapítvány 1996 1996 oktatás/ kutatás/ kultúra
Ady Endre Kulturális Egyesület 1995 1995 kultúra/tehetséggondozás
Corvineum Alapítvány 1995 1995 kultúra
Erdélyi Műemlék-Restaurátorok Egyesülete 1995 1995 emberjogvédelem/ gazdaság/ vidékfejlesztés
Georgikon Alapítvány 1995 1995 egészségügy/ kultúra
Horváth István Alapítvány 1995 1995 értékvédelem/ kultúra
Janovics Jenő Baráti Társaság 1995 1995 kultúra/segítségnyújtás/önkéntesek toborzása-működtetése
Kolozsvári Fizikus Klub 1995 sport/ szabadidős tevékenység
Magyar Ifjúsági Tanács 1995 2002 kultúra/ tehetséggondozás
Napsugár Alapítvány 1995 1995 kultúra
Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület 1995 1995 kultúra/gazdaság
Pro-Iuventute Szocio-Kulturális Egyesület 1994 1994 eseményszervezés/ kultúra/ szociális munka
Providenţa – Gondviselés – Fürsorge Egyesület 1994 1994 szociális munka/ oktatás/ kutatás
RMCsSz 51es Számú Czetz János Cserkészcsapat 1994 kultatás/ szabadidős tevékenység/ sport
Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság 1994 2002 kultúra/ nemzetközi kapcsolatok
Teodidaktos Humanitárius Alapítvány 1994 1994 oktatás/ kutatás/ szociális munka
Bölöni Farkas Sándor Gazdasági Kultúráért Alapítvány 1993 1993 oktatás/ kutatás
Genézius Társaság 1993 1997 kultúra/ regionális tevékenységek
Katolikus Egyetemi Lelkészség 1993 2007 vallás/ kultúra
Koinónia Kiadó 1993 1993 kultúra
Korunk Baráti Társaság 1993 1993 kultúra
Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet 1993 1996 kultúra
Pósta Béla Egyesület 1993 2003 oktatás/ kutatás/ kultúra
Téka Művelődési Alapítvány 1993 1993 kultúra/ hagyományőrzés/ oktatás/ civil szféra bővítése
Amaryllis Társaság 1992 2002 kultúra/hagyományőrzés
EMKE Kőváry László Honismereti Kör 1992 származtatott személyiség kultúra/ oktatás/ kutatás
Kallós Zoltán Alapítvány 1992 1992 oktatás/ kutatás/ kultúra
Kolozsvári Művelődes Egyesület 1992 1992 kultúra
Minerva Művelődési Egyesület 1992 1992 kultúra/tehetséggondozás
Szentmihályi Gazdakör 1992 2005 nemzetközi kapcsolatok/ emberjogvédelem
Unitárius Nők Országos Szövetsége 1992 1997 szociális munka/ vallás
Arménia Magyar-Örmény Baráti Társaság 1991 kultúra
Brassai Véndiák Alapítvány 1991 1991 gazdaság/ vidékfejlesztés/ oktatás/ kutatás
Erdélyi Kárpát Egyesület 1991 1991 kultúra/ környezetvédelem
Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság 1991 1991 kultúra/ oktatás/ kutatás
RMCsSz – 25. számú Báthory István Cserkészcsapat 1991 1991 sport/ szabadidős tevékenység
Aranyeső Egyesület 1990 2004 sport
Báthory DT – Báthory István Elméleti Líceum Diáktanácsa 1990 emberjogvédelem/ sport/ szabadidős tevékenység
Bolyai Társaság 1990 1990 oktatás/ kutatás/ kultúra
Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság 1990 1990 oktatás/ kutatás
Kolozsvári Magyar Diákszövetség 1990 1990 oktatás/ kutatás/ sport/ szabadidős tevékenység
Országos Magyar Diákszövetség – OMDSZ 1990 1990 emberjogvédelem/ oktatás/ kutatás
RMCsSz – 122. számú Jósika Miklós Cserkészcsapat 1990 sport/ szabadidős tevékenység/ kultúra
RMCsSz – 81. számú Makkai Sándor Cserkészcsapat 1990 1990 kultatás/ szabadidős tevékenység/ sport/ oktatás
Romániai Magyar Zenetársaság 1990 1990 kultúra
Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub 1965 1992 környezetvédelem/ oktatás/ kutatás
Erdélyi Múzeum Egyesület 1959 1999 oktatás/ kutatás/ kultúra
Romániai Magyar Dalosszövetség 1944 2002 kultúra/ oktatás/ kutatás
Barabás Miklós Céh 1929 1994 kultúra
Erdélyi Ifjúsági Keresztény Egyesület 1910 1994 vallás/ oktatás/ kutatás
Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1885 1991 kultúra
Tordai Magyar Dalkör 1872 1999 kultúra/hagyományőrzés

2009 UTÁN MEGJELENT KOLOZS MEGYEI CIVIL SZERVEZETEK NEVE, ALAPÍTÁSÁNAK ÉVE ÉS TEVÉKENYSÉGE

 

Szervezet neve Alapításának éve Jogi személyiség Tevékenység
Arkhai Sculpture Park Egyesület 2012 értékvédelem
Igen, Tessék!  Mozgalom

 

[1] Bodó Barna:  Civil szerepek – tanult szerpek? http://civilforum.ro/t/wp-content/uploads/2014/03/0.Bod%C3%B3_Barna_Civil_szerepek_-_tanult_szerepek.pdf A SÁRGÁVAL JELÖLT HIVATKOZÁSOK MÉG NEM KERÜLTEK BE A BIBLIOGRÁFIÁBA

[2]Interjú Kovács Zoltán Csogorral, a Zöld Erdély Egyesület elnökével, 2016.06.09.

[3]Michael Walzer: A civil szféra, és a társadalomban betöltött szerepe, http://www.policy.hu/flora/miacivilszfera.htm

[4] Kötô József: Gondolatok a civil önépítkezés modelljérôl. Krónika, 2002. május 25, in. Bodó Barna- Civil önépítkezés, http://magyarkisebbseg.ro/index.php?action=cimek&lapid=20&cikk=m020303.html

[5] Interjú Kovács Zoltán Csongorral, a Zöld Erdély Egyesület elnökével, 2016.06.05

[6] Saját szerkesztés, adatforrás: http://ispmn.gov.ro/page/institutiile-minoritatilor

[7] Saját szerkesztés, adatforrás: http://ispmn.gov.ro/page/institutiile-minoritatilor

[8] Rosia Montana Gold Corporation

[9] Pro: Abrudbányai Magyar Kulturális Egyesület, Kontra: Alburnus Maior település nevét, Zöld Erdély Egyesület.

[10] http://www.bihon.ro/greenpeace-protesteaza-in-biroul-lui-borbely-ecologisti-legati-in-lanturi/1049261

[11] http://www.erdon.ro/hetvenhet-romaniai-magyar-civil-szervezet-a-verespataki-aranybanya-megnyitasa-ellen/1755447 -be kell tenni

[12] http://www.erdelyinaplo.ro/aktualis/a_verespataki_ciannal_tobb_milliard_embert_lehetne_megolni

[13]Úgy gondolom, hogy minden ilyen szervezet, ami valamilyen szinten figyelemfelkeltő akciókat folytat, ügyekre hívja fel a figyelmet, illetve a társadalmat érzékennyé teszi, ilyen kérdésben indirekt módon is hatással van más ügyekre is. Egy tudatosabb anyanyelvhasználó tudatosan fogyasztó is, és egyúttal egy környezetvédő ember tudatosabb, könnyebben ráérez a szociális problémára. Minél inkább érzékennyé válik az ember egy ügyre, úgy a többire is kialakul a készsége, hogy érzékeny legyen. Ha megvan a szükséges érzékenység, akkor annak következményei is vannak, például, hogy az ember hogyan is viszonyul a kérdéshez, hogy mennyire vállal szerepet bizonyos ügyekben. Ennek a tudatában a verespataki ügy Kolozsváron nagyon komoly hatással volt a civil társadalomra. Meggyőződésem, hogy a kolozsvári civil társadalom érzékenyé vált egy ügyre, ami kihatással lehetett és volt a más ügyekre való érzékenységre is.” Bethlendi Andrással készített ínterjú, 2016.04.05

[15]KÉP:Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat, Szakdiplomácia szakirány, ARANYBÁNYA – POTENCIÁLIS KÖRNYEZETI VESZÉLYFORRÁS?, A VERESPATAKI ESEMÉNYEK ÉS AZ ÜGY ÉRDEKÉBEN KÖRNYEZETVÉDELMI, SÍKON ÉRVÉNYESÍTHETŐ JOGI ESZKÖZÖK, Budapest, 2006 Készítette: Hideg Edina, 17.o. Hogyan hivatkozom le a képet? Forrás: és beírja….

[16] Bethlendi Andrással készített interjú, 2016.04.05

[17] A kutatás első szakaszában magyar sajtót elemzek. Tervezem, hogy a következő szakaszban román sajtót is vizsgáljak.

[18] https://hu.wikipedia.org/wiki/Verespatak

[19] http://greenfo.hu/hirek/2014/06/04/verespatak-roman-parlamenti-nem

[20] Interjú Kovács Zoltán Csongorral a ZEE elnökéve, 2016.06.09

[21] http://atlatszo.blog.hu/2013/09/25/korrupciogyanu_tuntetesek_avagy_verespataki_csiki-csuki

[22] A Transindex hivatalos honlapja: www.transindex.ro

[23] https://www.facebook.com/kronika.ro/info/?tab=page_info

[24]http://www.libertatea.ro/stiri/stiri-interne/compania-de-exploatare-de-la-rosia-montana-joaca-tare-statul-roman-plateste-4-miliarde-daca-pica-proiectul-924251

[25] http://www.libertatea.ro/stiri/stiri-interne/peste-2000-de-oameni-la-protestul-din-bucuresti-fata-de-proiectul-rosia-montana-foto-920301

[26] http://ziuadecj.realitatea.net/eveniment/peste-7000-de-oameni-de-ziua-minerului-la-rosia-montana-primarul-cere-sustinere-pentru-mineri-foto–116761.html

[27] http://www.libertatea.ro/monden/vedete-de-la-noi/mircea-badea-s-a-dezlantuit-impotriva-protestatarilor-anti-rosia-montana-pana-acum-au-stat-in-budele-din-centrul-vechi-inundati-in-alcool-video-921304

[28] http://ziuadecj.realitatea.net/economie/korodi-attila-spune-ca-rmgc-e-departe-de-a-obtine-ok-ul-ministerului-mediului–126582.html-

[29] http://ziuadecj.realitatea.net/intern-and-extern/ardealul-cumparat-la-metru-patrat–121928.html

[30] http://think.transindex.ro/?m=201308&paged=3

[31] http://itthon.transindex.ro/?cikk=22136

[32] http://itthon.transindex.ro/?hir=33985

[33] http://kronika.ro/erdelyi-hirek/rety-ujabb-utcai-tiltakozasok-a-fafeldolgozo-miatt/print

[35] http://www.cdep.ro/pls/proiecte/upl_pck.proiect?idp=13777

[36] http://kronika.ro/agrarvilag/aggalyos-foldtorveny

[37] http://regithink.transindex.ro/?p=25613

[38] http://regithink.transindex.ro/?p=25408

[39] http://kronika.ro/erdelyi-hirek/megsurgetett-kutyatorveny/print

[40] http://regithink.transindex.ro/?tag=orokbefogadas

[41] http://regithink.transindex.ro/?p=32578

[42] http://www.kronika.ro/agrarvilag/gyumolcsfeldolgozo-letesul-madefalvan

[43] http://itthon.transindex.ro/?cikk=23392

[44] http://www.kronika.ro/szines/delfin-mentesi-akcio-a-fekete-tenger-partjan

[45] http://regithink.transindex.ro/?p=32090

[46] http://www.kronika.ro/erdelyi-hirek/ujabb-siroknak-biztositananak-vedettseget-a-hazsongardban

[47]Transindex: http://itthon.transindex.ro/?hir=36473   Krónika: http://www.kronika.ro/erdelyi-hirek/burokratikus-orokbefogadas

[48] http://regithink.transindex.ro/?m=201405

[49] http://regithink.transindex.ro/?p=32008

[50] Transindex: http://welemeny.transindex.ro/?cikk=23381, Krónika: http://kronika.ro/erdelyi-hirek/nyomkoveto-a-drotszamaron-a-erdelyben-a-tolvajkergetok

[51] http://regithink.transindex.ro/?tag=ciantehnologia

[52] Svájci aktivista: Európai szinten – területi szempontból – a verespataki bányaprojekt ellen harcolt: „Verespatakból csak a holttestemen keresztül lesz aranybánya. Mindenemmel harcolni fogok ellene.”

[53] http://ispmn.gov.ro/page/institutiile-minoritatilor

Képek/Ábrák/Diagramok