Bodó Barna – Tehetségek a szórványban 2

Erdély Tudástár

Bodó Barna

Tehetségek a szórványban 2

Tehetségek a Bánságban

 

Bánság. Történelmi Bánság.

Ez egy olyan fogalom, amelyre szűkebb pátriánkban mindenki pozitívan gondol. Ne feledjük: Erdély, a történelmi Erdély az itt élő románokban ritkán ébreszt pozitív érzéseket, miközben Bánság igen. Bánság mindig befogadó közeg volt. A mai Bánság kialakulása is befogadáshoz köthető: a törökök 1716-os kiűzését követően itt alig élt helyi lakós, ide a hatóságok telepítettek – elsősorban németajkúakat – és folyamatos volt a beszivárgás, még akkor is, ha a XVIII. században például a magyarokat az osztrák hatóságok és helyi képviselőik nem kivánatos személyeknek minősítették, kitoltották Temesvárról.

Befogadó Bánság. Legutóbbi kutatásunkban, 2009-ben, a kisvállalkozók világát vizsgáltuk, s az 500 fős felmérés adatai azt mutatják, hogy az agráriumban tevékenykedő kisvállalkozók, egyéni gazdálkodók 41 százaléka tekinthető bánságinak/szóletett itt, a 39 százalék iskolás korban vagy még idősebben érkezett ezekre a tájakra.

Az is a helyi legendák közé tartozik, hogy aki ide jön és megkapaszkodik, az innen már nem mozdul el: marad. Egy korábbi kutatásunkban az ország megyéi közötti mozgásokat vizsgáltuk, és Temes volt az egyetlen olyan megye, ahonnan kevesebben mentek Bukarestbe, mint ahányan onnan ide érkeztek, vagyis még Bukarest vonatkozásában is pozitív a migrációs mérleg.

Vagyis a Bánság úgy él a helyi köztudatban, mint a megtartó világ, ahova jönnek és ahonnan alig vagy egyáltalán nincs tovább vándorlás. Ez természetesen a mai világban nincs így: vannak olyan érettségiző osztályok, amelyek Németországban tartják találkozójukat, mert többen élnek ott, mint az országban – és nem csupán a német líceum osztályairól van szó.

Érdemes szembe nézni a helyzettel: mi a helyzet a tehetségek kitermelése és megtartása területén nálunk, a Bánságban, vagy ha szükebbre vesszük a kört: Temes megyében. Egy tehetségek feltérképezését célzó kutatás nemcsak arra a kérdésre adhat választ, hogy „kik vagyunk”, illetve hogy „mit érünk”, hanem olyan kérdések megválaszolásában nyújthat támpontokat, mint: van-e régiós sajátság, specifikum és milyen feladatok léteznek, mit kell/lehet tenni, hogy a Bánság – Bánság maradjon a fent idézett értelemben.

Erre a feladatra vállalkoztunk a szegedi Innoratio Kutatóműhellyel közösen futtatott, EU-s forrásokból támogatott kutatási projektünkkel. A CartTalent projekt keretében összegyűjtöttük és adatbázisba rendeztük azon kivételes eredményt elért temesiek és csongrádiak eletrajzi és tevékenységével kapcsolatos adatait, akiknek a munkássága nem kötődött közvetlenül az anyanyelvhez – egy író nem vándorolhat szabadon, a román írónak külföldön az anyanyelvi érvényesülésre nincs esélye, vagyis ha elmegy, váltania kell.

A tehetségek, a fiatalok, valamint a fiatal szakemberek vándorlása több területen is lényeges következményekkel járó jelenség: a szakmai felkészítés, a munkaerőpiac, és nem utolsósorban a szociális védelem terén. Ezt a dokumentumot a tehetségek kérdéskörének (problematikájának) ajánlottuk. Olyan személyek/személyiségek életútját közelítjük meg és elemezzük, akik az eredményeiknek, valamint a fontos vagy kivételes sikereiknek köszönhetően, becsületére válnak annak a közösségnek, amelyhez tartoznak és nemcsak. Még akkor is, ha néhány életút szociális-társadalmi elemzését tűztük ki célul – egyéni eredményeket egy bizonyos időszakban és földrajzi területen – nem tekinthetünk el a vándorlás jelenségétől, amelyre már korábban is utaltunk. A modern kort a tehetségek mozgása/vándorlása jellemzi. Mindig is létezett egy bizonyos (valamilyen) vándorlás, még akkor is, ha a jelenség intenzitásának és jellegének más-más alakja volt a különböző korszakokban.

A tanulmány, amelyet a jelenség iránt érdeklődők figyelmébe ajánlunk, nem a munkaerő-vándorlásra vonatkozik, nem is érinti azt, hanem olyan személyiségek „mozgását” elemzi térben és időben – néhány tevékenységi területről –, akik tevékenységük egy részének vagy bizonyos életrajzi adatoknak (születés, elhalálozás) köszönhetően egy bizonyos területhez, Temes és Csongrád megyéhez kötődnek.

Az általunk elemzett jelenség nem a szó valódi értelmében vett vándorlás, hanem egyes szakemberek „mozgása”, amelyet egy adott időszakon belül létező, bizonyos gazdasági/szociális kapcsolatok váltottak ki. Ennek ellenére a vándorlásra (migrációra) is utalni fogunk, ugyanis nagyfokú hasonlóság van a globalizációs viszonyok mellett zajló munkaerő-vándorlás, valamint egy olyan személy életútja között, aki a 19. században, térben és időben haladt azért, hogy kövesse a hivatását: a szülőföld jelentőségéről és a nemzeti öntudatról van szó, arról, hogy miképpen viszonyulunk ehhez a mindannyiunk számára egyedi helyhez.

Ma is születnek tehetségek. Igazolni tudjuk, hogy a demográfiai jellemzők által előidézett arányokat megtartva, az idő múlásával nem változik egy adott földrajzi térségben élő tehetségek száma. Létezhetnek jelentéktelen változások, és ha ezek a változások és különbségek nagyobb értéket mutatnak, akkor egy ellenőrizhetetlen vagy kevésbé ismert külső tényező lép közbe. A különböző történelmi időszakokban mindegyik közösség a tehetségek otthon tartására törekedett – ez ma is így van. A vándorlás jelensége és magas aránya, amelyet elért, azt bizonyítja, hogy manapság a helyi közösségek nem igazán érik el, hogy otthon tartsák a jó képességű fiatalokat. A tanulmány hipotéziseként előrevetítjük, hogy a múltban a szülőföldnek nagyobb jelentősége volt az egyén számára, nehezebben mondott le róla, gyakoribbak és mélyrehatóbbak voltak a visszatérések. Ugyanakkor azt is megelőlegezzük, hogy az emberek és a különféle csoportok régión belüli és régiók közötti kapcsolatai is erőteljesebbek voltak.

 

————————————————————————

 

Bevezető                                                                                                                  4

A projektről                                                                                                            17

Adatok értékelése                                                                                                   19

  1. Fejezet Születési hely 20
  2. Fejezet Iskolai tanulmányok helyszínei 24
  3. Fejezet Tevékenységi területek 30
  4. Fejezet Alkotási helyszínek 32
  5. Fejezet Elnyert címek és rangok 35
  6. Fejezet Díjak és kitüntetések 43
  7. Fejezet Alkotási korszakok 44
  8. Fejezet Temesvár – Szeged korrelációk 46
  9. Fejezet Javaslatok a tehetségek régióban való megtartására 56
  10. Melléklet. Grafikák 59
  11. Melléklet. Térképek 63

 

 

 

 

A tehetségek régióban való megtartása

– Munkaerő-migráció –

 

Bevezető

A tehetségek felfedezésének és támogatásának problémája

 

A tehetség megjelenése és természete kétségtelenül az emberiség egyik történelmi problémája lett. A tehetség iránti nagymértékű szociális érdeklődést bizonyítja, hogy ezt a problémát a médiában és a tudományos szaklapokban is megközelítik, majd újra feldolgozzák. Ennek hátterében az áll, hogy a posztindusztriális (iparosodás utáni) időszakban egyre fontosabbá válik a humánerőforrások fejlesztése, valamint a produktív (alkotó) és a konstruktív (építő) gondolkodás. Egyszóval: a tehetség értékké válik, és nagy harc folyik a birtoklásáért – a tehetségek azonosítása, toborzása, és néha elcsábítása.

Hogyha csak a tehetségekre szorítkozunk, akkor a társadalom fő jelmondata, hogy mindegyik tehetség fejlődjön és a valós értékei szerint alkosson. Azoknak, akik a munkaerőt a kevesbé fejlett országokból toborozzák, a fő érvük, hogy a tehetségek ennek a folyamatnak köszönhetően olyan országba kerülnek, ahol jóval nagyobb lehetőségük van a fejlődésre.

Figyelembe kell venni, hogy bármilyen tehetség helyi feltételektől függ: az emberben megtalálhatók és fejleszthetők az „emberi állapot” bizonyos jellemzői, nagy hiba lenne, ha a tehetséget gazdasághoz kapcsolódóként és attól függőként fognánk fel. A tehetség egy földrajzilag is jól behatárolt társadalmi és történelmi kontextusban nyilvánul meg – az ember, a tehetség kulturális kontextusban érvényesül. A kultúrember majdnem önkéntelenül értékeli és támogatja a tehetséget. A tehetségnek egy bizonyos helyhez, egy földrajzi térséghez való kötése – ott, ahol született – egy elfogadott nézet azok körében, akik olyan személyes ajándékként fogják fel a tehetséget, amelyet a társadalom szolgálatába kell állítani. A mi régiónk, amely a Duna-Körös-Maros-Tisza régió része egy rendkívüli fejlődésen ment át a 19. század második felében. Temesváron megjelent az elektromos közvilágítás, előbb megjelent a lóvasút, majd a villamos, illetve megjelent a telefonközpont – és még lehetne folytatni. Ez a régió mindig is büszke volt a helybeliek eredményeire, a kommunizmus összeomlásával egy időben pedig újjászületett/újjászülettek az identitás/az egykori sajátosságok és ezek a tényezők hosszú távon fejtik ki a hatásukat.

Célul tűztük ki, hogy a projekt keretében a tehetség kérdését (problémáját) és a történelmi szempontból való meghatározását elemezzük. Előrebocsátjuk, hogy bármelyik korszakban születnek tehetségek, de fejlesztésüket sajátos körülmények között kell biztosítani. Célunk a tehetség sokrétű elemzése, vagyis az, hogy miként jelenik meg és milyen esélyei vannak az itthon tartásának. Tehát a tehetség szocio-földrajzi elemzésére kerül sor. Megvizsgáljuk, hogy a tanulmányhoz választott régióban milyen tehetségek születtek az elmúlt időszakban, miként fejlődtek, melyek azok a területek, ahol sok tehetséges ember van és melyek azok, amelyek hiányosak e tekintetben.

A tehetség térbeliségét többféleképpen foghatjuk fel – a nyugati országokban jobban megbecsülik a tehetségeket. A tehetségek térbeliségének tanulmányozása érdekében tehetségtérképeket készítenek és elemzik a tehetségek közlekedését (mozgását). Az első tehetségtérképeket a 19. században készítették. A 20. században, az egymást gyors ritmusban követő változások kontextusában a tehetséggel kapcsolatban is sok minden megváltozott. Manapság a különböző alkotóközpontok közötti kapcsolatokra és hálózatokra vonatkozó elemzéseket készítenek, átfedéseket és feltételrendszereket keresnek.

A CartTalent projektet kezdeményező és lebonyolító csapatunk kiegészíti a több szerző által is azonosított politikai dilemmákat: szorosabban kapcsolódik a szülőföldhöz egy olyan régióban, amelyet kivételesnek tekintenek és magas fokú fejlődési potenciállal rendelkezik. Ebben az összefüggésben a tehetségek itthon tartása – a régió településein – egy viszonylag egyszerűbb problémává válik. Ebből kifolyólag a korábban megállapított módszertani előfeltevésekre alapozva egy adatbázist hoztunk létre, amelybe 1195 személyiség került be a régióból, Temes és Csongrád megyéből.

 

 

A tehetségek régióban való megtartása (CartTalent) című projekt

 

A temesvári Szórvány Alapítvány, a szegedi Innoratio Kutató Intézettel partnerségben egy, az Európai Unió által a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében támogatott programot bonyolított le „A tehetségek régióban való megtartása” címmel.

 

A projekt célja Temes és Csongrád megyék tehetségeinek beazonosítása, illetve Temes-Csongrád viszonylatban a tehetségeink migrációjának, gócpontjainak megfigyelése és feltérképezése.

 

A program időtartama 8 hónap volt: 2012. március – október

 

Megvalósítás:

A projekt első felében a régiónk (Temes és Csongrád megyék) jeles személyiségeinek beazonosítása zajlott, majd az összegyűjtött adatokat végül egy egységes adatbázisba foglaltuk.

 

A személyiségek adatbázisba való bekerülésének 3 fő (módszertani) szempontja:

  • Életük során kötődjenek a két megye valamelyik településéhez (itt születtek, itt jártak iskolába, itt dolgoztak)
  • A megadott 5 területen tevékenykedtek: technika, tudomány, művészet, sport, közélet
  • A 20.-ik században (is) éltek.

 

Ezen módszertani elvek mentén beazonosítottuk a személyiségeket, illetve létrehoztunk egy olyan adatbázist, mely a személyiségek életútjából különböző információkat tartalmaznak:

  • I rész: személy azonosítása és rövid bemutatása. Adatai a név, cím, rang, születési hely és idő, a halálozási hely és idő, tevékenységi terület, tudományos fokozat, díjak, kitüntetések, tagság, rokoni viszony
  • II rész: az adott személy életútját, tevékenységét kisebb-nagyobb részletességgel feltáró szövegrész főleg iskolai és szamkmai tevékenységekre vonatkozóan
  • III rész: az illető fő műveit, írott munkáit tartalmazza
  • IV rész: a személyiségre vonatkozó könyvészeti hivatkozások

 

Eredmények:

  • 1195 rögzített személyiség
  • Az adatbázis által nyújtott információkra építve elkészült egy honlap (www.talentmaps.eu), mely a program bemutatásán túl, kutatási eredményeket is közöl, illetve a Személyiségek és Eredmények menüpontok alatt lehetővé teszi térképek generálását, személyek keresését és listázását különböző szempontok szerint.