Adománygyűjtés II. rész

Erdély Tudástár

Angela Rosati – Adománygyűjtés

  1. Második lépés: Határozzuk meg a szervezet célkitűzéseit!

Célkitűzésnek azt nevezzük, amit a szervezet meg akar valósítani. Egy szervezetnél mindenkinek a célkitűzések érdekében kell dolgoznia. A következő gyakorlat segítségével kiderítheti, hogy Ön, munkatársai és az irányító testület gyetértenek-e a célok tekintetében. Mindenki külön-külön írja fel a válaszát az alábbi kérdésre:

Mire költenél 100 millió lejt, ha ennyihez jutna a szervezet? Szerinted melyek a szervezet legfontosabb tennivalói?

Vizsgálja meg a válaszokat! Megegyeznek? Ha egyetértés van a munkatársak között a legfontosabb tennivalók tekintetében, ezek lesznek a célkitűzések. Ha a válaszok nagyon eltérők, melg kell beszélni a különbségeket, tisztázni kell a félreértéseket, addig, amig teljes egyetértés nem születik. Fontos, hogy a szaervezet ne akarjon mindenki számára mindent nyújtani. Ne csináljunk sokféle középszerűtlent, inkább keveset, de azt jól!

Az adományozók a célok megvalósításához adnak pénzt, tehát a szervezetnek világosan meghatározott célkitűzésre van szüksége.

 

  1. Harmadik lépés: Határozzuk meg a szervezet feladatait!

A célok kitűzése után meg kell határozni azokat a feladatokat, amleyek a célok eléréséhez szükségesek. A szervezet feladatait az határozza meg, hogy mi szükséges a célok megvalósításához. A feladatok mérhetők. Amikor a szervezet pénzt gyűjt, meg kell indokolnia, hogy az összeg szükséges a cél megvalósításához, a szervezetnek ki kell számolnia, hogy mennyibe kerül a célkitűzés megvalósítása. Ehhez költségvetésre van szüksége. Ha mér tudjuk, mennyibe kerül a szervezet puszta létezése, a költségvetésben fel kell sorolni azokat a tételeket is, amelyek a célok eléréséhez sükségesek. A feladat az összköltség előteremtése.

A költségvetési tételek és az egyes tételek kiszámításának folyamatát munkanapokon érdemes összesíteni. Ezek segítségével felidázhető, hogyan számította ki az egyes összegeket. A munkalapnak hasznát láthetja a javaslat kidolgozásánál a finanszírozókkal való tárgyalásokon, továbbá ennek segítségével ellenőrizheti a program végrehajtását.

4. Negyedik lépés: Készítsük el az ismertetőt!

Az adománygyűjtésnél az ügy szót használhatjuk a szervezet igényének leírására. Egy ismertető jó eszköz lehet arra, hogy nyomtatott formában megjelenjenek azok az információk, amelyek ismeretében a potenciális adományozók az ügy mellett állhatnak. (…)

 

5. Ötödik lépés: Hajsuk végre a stratégiai tervet!

Amikor megvan a küldetés, a jövőkép, a célok, a feladatok tervbe és a jól összeállított ismertető, ezeket olyan hosszan kell beágyazni, amleyek a szervete 3-5 éves létezését biztosítják. A stratégia olyan, mint egy ételrecept. (…)

 

6. Hatodik lépés: Kezdjük a kézenfekvő adományokkal!

Kész van a terv, meghatároztuk az összegyűjtendő adomány összegét, most kell eldönteni, hogy kitől kérünk pénzt. Az első szabály, hogy előbb nekünk kell adnunk, csak utána kérhetünk másoktól. Nem várhatjuk el, hogy mások adjanak, ha a szervezet tagjai nem adtak. Ez a “vízbe dobott kavics” elmélete. Amikor a tóba beledobunk egy kavicsot, a hullámok a becsapódástól kifele gyűrűznek. A kavicshoz legközelebbi tér jelenti Önt és szervezetét, azokat, akiknek legelőször kell adniuk.

 

  1. Hetedik lépés: Potenciális adományozóból önkéntest!

Kevesen hajlandók olyan szervezetnek pénzt adni, amelyet nem ismernek. Ezért célszerű, hogy mielőtt adományt kérünk önkéntesként vonjuk be a potenciális adományozókat. Mihamarabb bekapcsolódnak a szervezet tevékenységébe, annál inkább felismerik a szervezet igényeinek létjogosultságát, tehát annál sikeresebb lesz az adománygyűjtésikampány.

 

 

  1. Nyolcadik lépés: Kutassuk fel a lehetséges adományozókat
  2. Kilencedik lopes: Kapcsolatápolás