I. BEVEZETŐ
Az Alkotmányban szavatolt anyanyelvű tájékoztatás – az oktatás, a művelődés, a hivatalos
nyelv- és íráshasználat mellett – kulcsfontosságú a vajdasági magyar közösség számára.
A Szerb Köztársaság Alkotmánya (75. szakasz) kimondja: A nemzeti kisebbségek tagjai
kollektív jogaik által, közvetlenül vagy képviselőik révén részt vesznek a
döntéshozatalban, vagy önmaguk döntenek a kultúrájukra, oktatásukra, tájékoztatásukra,
nyelvük és írásuk hivatalos használatára vonatkozó egyes kérdésekről, a törvénnyel
összhangban.
Minden állampolgárnak joga van a sajtó útján közölni alkotásait, nézeteit, amennyiben
azok nem sértik a Szerb Köztársaság alkotmányos rendjét. A sajtószabadság és
szólásszabadság elemi, demokratikus követelmény. De a szólásszabadságnak csak akkor
lehet igazán értelme és eredménye a magyar közösség számára, ha párosul a szólás
esélyével is, a magyarul szólás, tájékoztatás és vélemény-nyilvánítás tényleges
lehetőségével. Az anyanyelvű tájékoztatás, tájékozódás és szabad információ-áramlás
rendkívül fontos nemzeti öntudat-erősítő, közösségfenntartó és érdekérvényesítő tényező
a vajdasági magyarság számára.
A nemzeti tanácsokról szóló törvény elfogadásával újabb lehetőségek nyíltak a magyar
nyelvű nyomtatott és elektronikus média hatékonyabb megszervezésére és fejlesztésére.
Ennek egyik előfeltétele egy olyan médiafejlesztési stratégia kidolgozása, amely a
helyzetfelmérésen, a tendenciák értékelésén alapszik, továbbá meghatározza azokat a
középtávú célokat, amelyek megvalósítására konkrét programokat irányoz elő. A
fennmaradásra csak akkor van esély, ha összefognak a szerkesztőségek, a politikum és a
civil szervezetek. Ez a dokumentum megjelöli a legfontosabb közösségi érdekeket, a
nemzeti jelentőségű intézményeket, a közösségi tevékenység alapelveit és módozatait, a
fejlesztés irányait, valamint a Magyar Nemzeti Tanács legfontosabb feladatait a média
területén. A jelölt időszakban útvezető az ésszerű, működőképes vajdasági magyar
médiarendszer kialakításában, amely felöleli egész Vajdaságot, ugyanakkor kapcsolatban
van a Kárpát-medence magyar médiahálózatával is.
II. HELYZETKÉP – TENDENCIÁK
A nemzeti identitáspolitika fontos színtere a média, és kiemelkedő szerepe van az
identitás megőrzésében, ezért lényeges, hogy a megjelent tartalmak mit és hogyan
közvetítenek a kisebbségi közösség tagjainak. De ahhoz, hogy feladatai teljesítésével
eredményesen szolgálja a közösséget, a médiának törekednie kell arra is, hogy minél több
fogyasztóhoz eljusson, és nem kevésbé arra, hogy mindenütt, ahova eljut, „fogyasszák” is.
A közvélemény-kutatások szerint a vajdasági magyarság zöme elősorban televíziót néz és
rádiót hallgat, esetleg napilapot olvas, de az írott sajtó és az internet mindenképpen
háttérbe szorul az elektronikus média mögött. A Magyar Nemzeti Tanács megbízásából a
Regionális Tudományi Társaság (Szabadka) 2011 szeptemberében az egész vajdasági
magyarságot felölelő reprezentatív mintán alapuló közvélemény-kutatást végzett a
lakosság médiafogyasztási szokásairól és igényeiről. A kutatás1
adatai azt mutatják, hogy
a megkérdezettek zöme (50%-uk gyakran, további 44%-uk ritkábban) a vajdasági magyar
médiából tájékozódik. 65%-uk a magyarországi média rendszeres fogyasztója is.
Ugyanakkor a vajdasági szerb médiából a megkérdezettek 32%-a tájékozódik gyakran, a
többség ritkán, vagy egyáltalán nem. 2007-ben a megkérdezettek 28%-a válaszolta, hogy
gyakran tájékozódik szerb médiából, a gyakori magyar médiafogyasztók aránya 64% volt.
Tehát a szerb média felé fordulás tapasztalható. Erre feltétlenül reagálni kell, és
megakadályozni, hogy tartósan elhódítsa a vajdasági magyar médiafogyasztók
jelentősebb részét.
Változatlanul a televízió a legnépszerűbb médium, hiszen a válaszadók 96%-a naponta
több-kevesebb időt tölt a képernyő előtt. 52%-uk nézi az Újvidéki Televízió magyar adását,
25%-uk a Pannon TV, 7%-uk a Mozaik TV műsorát. Ezek a százalékarányok nagyjából
megegyeznek az elérhetőségi adatokkal.
A televízió egyben az első számú tájékozódási eszköz.
A vajdaságiak legszívesebben a magyarországi televíziók műsoraiból tájékozódnak. A
rangsor első helyezettjei azonosak a 2007-ben végzett felméréskor kapott eredményekkel:
a TV2, az RTL klub, az M1 és a Duna TV vezetnek, majd következik az Újvidéki TV. A
Pannon TV a 9. helyezett, a Mozaik TV a 22.
Az ábrán felsoroltakon kívül még számos, a kábel- és műholdas rendszerben fogható helyi
és külföldi televíziót neveztek meg a válaszadók, de közöttük vannak az országos
sugárzású szerbiai adók is. Feltehetően éppen a gazdag kínálat és a bővülő választási
lehetőség következménye, hogy megcsappant a vezető TV csatornák közönsége.
A magyarországi televíziók nagy arányú nézettsége részint könnyebb elérhetőségüknek
tudható be, amit a következő ábra szemléltet.
A megkérdezettek 80-87%-a számára elérhetők a magyar TV csatornák. Az Újvidéki TV
magyar adását 71%-uk fogja, a Pannon TV-t 54, a Mozaik TV-t 25%-uk.
Legtöbben híradót, hírműsorokat néznek a leggyakrabban (22%). A második
legnépszerűbb kategória a filmek (16%), majd a sorozatok (12%). A legkevésbé
népszerűek a politikai vitaműsorok, melyek nézettsége mindössze 1,5%.
A megkérdezettek 79%-a hallgat rádiót, akár passzívan is, más tevékenység mellett.
2007-ben a Szabadkai Rádió volt a legnépszerűbb, utána az Újvidéki, a Sláger és a
Kossuth Rádió következett. Az idei felmérés szerint az Újvidéki Rádió a leggyakrabban
hallgatott, majd a Pannon, a Szabadkai, a Radio S és az MR1.
Leggyakrabban hallgatott rádiók
Több magyarországi, vajdasági lokális, valamint néhány szerb rádiót is szívesen
hallgatnak a vajdasági magyarok. 2007 óta megcsappant a helyi jellegű rádiók
népszerűsége, és helyükbe, igen magas helyezettséggel, szerb rádiók kerültek.
Népszerűek a kereskedelmi és zene-rádiók, ami a vajdasági magyarság növekvő
szórakozási igényeire utal.
Nyomtatott sajtót közösségünk 28%-a olvas rendszeresen, napilapot 19%-a, csaknem
egynegyede nem olvas újságot. Az újságolvasók között a legtöbben a Magyar Szót
preferálják (52%), 10%-al kevesebben, mint 2007-ben (62%), ezt követi a Blic, akár 2007-
ben (12%) is, de megnövekedett részesedéssel (20%). A vásárlás gyakoriságát illetően a
többség (53%) hetente egyszer, vagy néhány alkalommal vesz napilapot, beleértve a
Magyar Szót is.
A témák közül a politika, illetve a belföldi hírek iránt a legnagyobb az érdeklődés, de
hasonló arányban válaszolták azt, hogy minden rovatot olvasnak. Viszonylag sokan
kedvelik a sport,-, valamint a művelődési és a külföldi híreket is, akárcsak négy évvel
ezelőtt.
A legolvasottabb hetilap a Családi Kör (44%), majd a Hét Nap (21%). Az olvasók 8%-a a
Magyar Szót is hetilapnak tartja, és valójában valamely heti melléklete vonza. A fenti
ábrán megfigyelhető, hogy legtöbben a csütörtöki számot vásárolják, amelyben
elsősorban a tévé- és rádióműsort is tartalmazó melléklet keresett.
Folyóiratot a megkérdezettek több, mint a fele egyáltalán nem olvas, és alig 25%-uk olvas
magyar folyóiratot. Biztató viszont, hogy 2007-hez képest több a gyermeklapok olvasója: a
Jó Pajtásnak 40%, a Mézeskalácsnak 46%. Négy évvel ezelőtt ezek a mutatók 30% körül
alakultak.
Az internetes tartalmak térhódítása egyre erőteljesebb ugyan, azonban a megkérdezettek
mindössze 29%-a él rendszeresen ezzel a tájékozódási lehetőséggel. Jóllehet ez nagy
előrelépés 2007 óta, amikor a megkérdezettek mindössze 20%-a használt számítógépet,
és azoknak is csak a fele böngészte a világhálót. De a napi- és hetilapok, illetve a
hírlevelek számítógépes olvasása nem elég elterjedt, az internetezés sem kielégítő. Az
adatok ugyanis arra utalnak, hogy a vajdasági magyarság 59%-a egyáltalán nem
használja a számítógépet tájékozódásra.
A médiakínálatot illetően annak érdekében, hogy a vajdasági magyar tájékoztatási
rendszer szereplőiről áttekinthető képet kapjunk, célszerű csoportosítani azokat:
1. nyomtatott sajtó,
2. elektronikus média,
3. internetes sajtó
II.1. NYOMTATOTT SAJTÓ
A nyomtatott sajtót sokan temetik. Annak idején a rádió és a tévé okozott riadalmat a
nyomdásztársadalomban, majd a 90-es években az online média megjelenése.
Mostanság újabb veszély az IT és a mobil hálózatok, továbbá az e-könyv formátum.
Szakértők szerint a papírújság „maga hozta magát válságos helyzetbe azzal, hogy az
elmúlt tizenöt évben képtelen volt alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, lustán
dagonyázott a mocsárban, fittyet hányt az internetre, nem innovált, nem lépett, nem
változtatott az addig bevált üzleti modelljein.”3 Mégis, a globális pénzügyi válság ellenére
2008-ban 1,3%-kal nőtt a terjesztett lapok száma a világon, ami rácáfolt a nyomtatott sajtó
haláláról szóló elméletekre. Annak ellenére sem csökkent a napilapok száma, hogy ma
már rengetegen az internetről tájékozódnak. Sokan azt gondolják, hogy azért nem halt
még ki a nyomtatott sajtó, mert az emberek szeretik lapozgatni, szeretik az illatát stb.
Hiszen az újságot nyugodtan olvasgathatjuk akár az ágyban, vagy a lakás legkisebb
helyiségében, míg a számítógéppel elég körülményes az ágyba bújni.
A vajdasági magyar nyomtatott sajtó keretében az alábbi kategóriákat vizsgáljuk:
a. napilap,
b. hetilapok,
c. kistérségi kiadványok,
d. folyóiratok, egyházi lapok
II.1/a Napilap
Az 1944 óta létező Magyar Szó a vajdasági magyarság egyetlen napilapja és egyik
legfontosabb azonosságtudat-megőrző intézménye. Kiadja a Magyar Szó Lapkiadó Kft. A
megjelenések száma évente 300–310 (ünnepnapoktól függően). Hétköznapi számai 20
oldalon jelennek meg, a szombat-vasárnapi összevont kiadás pedig 44–52 oldalon.
„…A ’60-as és ‘70-es években a Magyar Szó volt a világ legjobb magyar nyelvű napilapja”
– írta Dr. Kiszely István őstörténet-kutató, A magyar ember I-II. c. könyvében. A Forumnak
mintegy 1500 foglalkoztatottja volt (zömmel magyarok), a napilap átlagos kinyomtatott
példányszáma 1965-70-ben hétköznaponként 35000 körül mozgott, a vasárnapi szám
meghaladta a 62300-at.
A Magyar Szó heti mellékletei a következők: Sportvilág (hétfő), Magvető (kedd), Tarka
Világ (csütörtök), Teátrum (havonta egy péntek), Gyógykalauz (havonta egy péntek),
Hétvége (szombat). Az Üveggolyó (hétfő) és a Kilátó (szombat) a Magyar Szó két
művelődési melléklete.
2004 óta a napilap a Magyar Szó Kft. keretében működik, melynek alapítója a Magyar
Nemzeti Tanács.
A gyermek- és az ifjúsági sajtó is a Magyar Szó Lapkiadó Kft. kiadványai. A Képes Ifjúság
egykor a fiatal értelmiségiek megmutatkozási lehetősége volt, szerkesztőségéből neves
írók, újságírók kerültek ki. Példányszáma a hetvenes években a tízezret is elérte. 2005-től
a Magyar Szó szerdai melléklete.
A Jó Pajtás jelenleg a világ egyetlen magyar nyelvű gyermekhetilapja, a Mézeskalács az
óvodások és kisiskolások havilapja. Ezek fokozatosan alakultak át oktató-nevelő és
tananyagpótló lapokká, melyeknek elsődleges célja, hogy anyanyelvüket a magyar
gyermekek a nehéz körülmények között is minél jobban megtanulják, ugyanakkor számos
olyan ismeretanyagot nyújtanak az olvasóknak, ami a tantervekből kimaradt. A lapok
tulajdonosa eleinte közvetlenül az állam volt, később a Forum Lapkiadó Vállalat, majd a
szerkesztőség dolgozói által alapított magánvállalat. 2008 szeptembere óta mindkettő a
Magyar Szó Lapkiadó Kft. része. A Jó Pajtás a tanévben hetente, azaz évente 38-42-szer
1800 példányszámban jelenik meg 36 oldal terjedelemben. A 36 oldalas Mézeskalácsot a
tanévben havonta (évente 10-szer), 4000 példányszámban nyomtatják. A remittenda
szinte nulla, ugyanis a példányszámot előrendelés alapján állapítják meg.
A modernkori irányzatok szellemében a Magyar Szó folyamatosan fejleszti honlapját és
internetes megjelenését. A Magyar Szó Online internetes kiadás mintegy 6000 egyedi
látogatót vonz naponta. 54%-uk szerbiai, 24%-uk Magyarországról kattint a honlapra, de
számos olvasója van Németországból, Kanadából, Ausztriából, az Egyesült Államokból,
Romániából, Ausztráliából, Svédországból. A korosztályt illetően a honlap
olvasótáborának közel 50%-a húsz és negyven, 33%-a pedig negyven és hatvan év
közötti. A www.magyarszo.com 2011 februárjától szerb nyelvű felülettel is rendelkezik,
ahol helyet kapnak az adott napon megjelent napilap legfontosabb cikkeinek kivonatos,
szerb nyelvű változatai. A szerb nyelvű rovat híreit naponta követi és átveszi a Beta
Hírügynökség, valamint a legnagyobb szerbiai hírgyűjtő portálok, pl. a Naslovi.net és a
Vesti.rs.
A nyomda külön is gazdasági erőt képez: jó felszereltségével, korszerű gépeivel és kiváló
szakembereivel, akik egy részét maga iskoláztatta, közismerten jó munkát nyújtott. A
magyar sajtóházról a 60-70-es években alakult ki az erős Forum-kép, amelynek indokolt
meghatározója volt, hogy szakmai körökben mindenütt minőséget jelentett. Kiadványai
rendszeresen jelen voltak és számon tartották őket a legjelentősebb nemzetközi
könyvvásárokon is. A nyomda 2010 áprilisától ISO 9001 és ISO 14000 minőségbiztosítási
tanúsítvánnyal rendelkezik, a belgrádi tankönyvkiadóval folytatott tárgyalások
eredményeképpen a kisebbségi nyelveken megjelentetett tankönyvek jelentős részét
nyomtatja. Ugyancsak fontos tevékenység a bélyegek nyomtatása. Valamikor a Forum
ebben is élen járt, manapság a Magyar Szó Lapkiadó Kft. keretében működő nyomda
megfelelő gépesítéssel igyekszik lépést tartani a korszerű nyomdaipari trendekkel.
A kilencvenes években történt szakmai és anyagi leépülés, a karbantartás hiányában
elavult felszerelés és épület, a folyamatosan apadó állami támogatás és halmozódó
veszteségek ellenére a Magyar Szóban még megvan az a szellemi tőke, amely
értékteremtő lehet a magyar közösség részére. A szerkesztőség három városban,
Újvidéken, Szabadkán és Zentán van. A Magyar Szó Lapkiadó Kft. élén a Taggyűlési
Jogokat Gyakorló Testület áll, amelynek tagjait és elnökét, továbbá az igazgatót, a
Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait, valamint a lap főszerkesztőjét az Alapító nevezi ki,
illetve menti fel tisztségéből. A szerkesztőségnek 84 állandó munkaviszonyban lévő
dolgozója van (22 egyetemi, 12 főiskolai, 45 középiskolai végzettségű), továbbá mintegy
130 külmunkatársa. Rendszeres tartományi dotációban részesül, emellett igénybe veszi
az anyaországi és a szerbiai pályázati lehetőségeket is. Működési költségeit
támogatásokból, illetve pályázatokon nyert eszközökből (49%), a nyomdai bevételből
(26%), a lapeladásból (20%), hirdetésekből (5%) fedezi.
II.1/b Hetilapok
Az 1946-ban indult Hét Nap túlélte az 1990-es évek nehéz időszakát, amikor külső
segítség nélkül tartotta fenn a hetilapot a szerkesztőség, amely mindig erőteljesen
szolgálta a közösség érdekeit. De a megpróbáltatások az egykor egységes olvasótábor
széttöredezéséhez vezettek. 2004-ben a hetilap alapítója a Magyar Nemzeti Tanács lett,
kiadja a Hét Nap Lapkiadó Kft. A kiadvány 76 oldalon, 5500 példányban jelenik meg.
Olvasottsága, sem gazdaságossága azonban nem kielégítő.
Mellékletei a Szabadkai Napló és a Bánáti Újság. Az utóbbi nagyon fontos szerepet tölt be
a bánsági szórványmagyarság tájékoztatásában. A Bánáti Újsághoz fűződik – immár több,
mint egy évtizede – a tiszaszentmiklósi nyári újságíró-iskola rendszeres megszervezése
is. A Vajdasági Magyar Kalendárium, amely másfél évtizedes hagyományra tekint vissza,
a Hét Nap értékmegőrző kiadványa. A Kalendáriumból namcsak itthon, hanem az
anyaországban, a Kárpát-medence egészében és Nyugaton is tájékozódnak
nemzettársaink, hiszen a sok identitásőrző tartalom mellett minden évben legfontosabb
intézményeink, civil szervezeteink, művelődési intézményeink, iskoláink, magyar többségű
önkormányzataink, egyházi hivatalaink címtárát is közli. A Kalendárium 320 oldalon,
mintegy 3000-5000 példányban jelenik meg minden év decemberében.
A Hét Nap Lapkiadó Kft. élén a Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testület áll, amelynek tagjait
és elnökét, továbbá az igazgatót, a Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait, valamint a lap
főszerkesztőjét az Alapító nevezi ki, illetve menti fel tisztségéből. 22 állandó
munkaviszonyban lévő alkalmazottja van (12 középiskolai, 3 főiskolai, 7 egyetemi
végzettségű), mellettük még mintegy 80 külső munkatárs működik közre. Rendszeres
tartományi dotációban részesül, emellett igénybe veszi az anyaországi és a szerbiai
pályázati lehetőségeket is. A működési költségeket a támogatásokból (65%), lapeladásból
(20%), pályázatokon nyert eszközökből (10%), reklámokból (5%) fedezi.
A Családi Kör 1990-ben lépett a Dolgozók szakszervezeti lap örökébe. A megerősödésig
élvezte a Forum-Dolgozók Kft. nyújtotta vegyes tulajdonviszony kedvezményeit, valamint a
Soros Alapítvány támogatását. Példányszáma gyorsan fölfutott 20-30000-re annak is
köszönhetően, hogy a 90-es években a 7 Nap válságban volt.
A 68 oldalon, 15000 példányban megjelenő, független hetilapként jegyzett újvidéki családi
magazin magánvállalkozás, alapító és kiadó a Családi Kör Kft. Mint neve is mondja, nem
politikai jellegű lap. A viszonylag magas példányszáma olvasmányosságának, az emberi kíváncsiságra alapozó témáinak, jórészt szórakoztató tartalmának köszönhető,
érintőlegesen közösségi problémáinkkal is foglalkozik. A szerkesztőségnek 19 belső és
15-20 külmunkatársa van. A lap mellett különkiadványokat, könyveket jelentetnek meg. A
Családi Kör Kft. piaci alapon működik, de önkormányzati, tartományi, köztársasági
pályázatokon is pénzeszközökhöz jut. Működési költségeit a lapeladásból (90%), továbbá
támogatásokból (2-3%), hirdetésekből (5-10%) fedezi.
II.1/c Kistérségi kiadványok
A megjelenés dinamikájától (heti-, havilapok, időszakos kiadványok), a tulajdonosi
szerkezet alapján (magánkiadás, civil szervezet, vagy helyi önkormányzat által kiadott
lap), vagy a nyelvtől függően (egynyelvű, kétnyelvű) tovább csoportosíthatók, a könnyebb
áttekinthetőség érdekében azonban célszerű ezeket a kiadványokat egy csoportként
szemlélni. Közös jellemzőjük ugyanis, hogy egy-egy kisebb térség (község, esetleg
település) olvasóközönségét célozzák meg tartalmukkal.
A helyi lapok kiadója az önkormányzat vagy a helyi közösség, a községi Tájékoztatási
Közvállalat, civil szervezetek, csoportok, esetleg művelődési otthon. Azoknál, amelyek
hetente, kéthetente jelennek meg, szerkesztőségi munka folyik, vannak állandó
munkaviszonyban lévő újságírók. A többit külmunkatársak írják, szerkesztik, esetenként
nem újságírói végzettséggel, ami gyakran tükröződik a lapok minőségén is – tartalmi és
külalaki szempontból egyaránt. Ebből következően a műszaki felszereltségük is teljesen
eltérő. A kiadványokat az önkormányzat hozzájárulásával, pályázatok útján, esetleg
adományokból, szponzori támogatásból pénzelik, ezért – főleg az időszakosak – gyakran
késnek a megjelenéssel.
I.1/d Folyóiratok, egyházi és vallási témájú lapok
A vajdasági magyar sajtópalettát a folyóiratok, valamint az egyházi és vallási témájú lapok
teszik teljessé, hiszen ezeknek is nagyon fontos közösségmegtartó, illetve értékmegőrző
szerepük van.
Több irodalmi, művészeti folyóirat is megjelenik, nagy részük negyedévenként (pl. Sikoly,
DNS), vagy digitális, online formátumban (Jelfolyam). A vajdasági magyar vonatkozású,
nemzeti kisebbségi létünkkel, közösségünk problémáival foglalkozó társadalomtudományi
témájú folyóirat-kiadás azonban szegényes. Ennek oka elsősorban feltehetően a
pénztelenség, továbbá a kezdeményezés, tervezés, kockázatvállalás hiánya.
Egyházi és vallási témájú lapok.
Az egyházi és vallási témájú lapok mellet a plébániák közlönyöket, értesítőket adnak ki. A
Nagybecskereki Egyházmegye honlapja (www.catholic-zr.org.rs) sajátos hírportálként
működik, ahol az érdeklődők folyamatosan értesülhetnek a legújabb hírekről,
történésekről, megtekinthetik az egyházmegye eseménynaptárát.
Forrás: www.mnt.org.rs