A Közgazdász Fórum története a kezdetektől napjainkig
KEREKES KINGA
Aktív közéleti szerepvállalásának köszönhetően Somai Józsefet már a kilencvenes évek elején megismerhettem, de Jóska bácsiról mégis elsősorban a Közgazdász Fórum jut eszembe. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (BBTE KGK) doktoranduszaként váltam 2004-ben a folyóirat rendszeres olvasójává, nem sokkal később néhány tanulmányom is megjelent a lapban, majd 2012-ben főszerkesztővé neveztek ki. Szerzőként és szerkesztőként is sokat tanultam Jóska bácsitól és mindig számíthattam a tanácsaira, támogatására.
Ebben a tanulmányban a Közgazdász Fórum történetét szeretném felvázolni, kitérve a folyóirat eddigi pályafutását meghatározó fontosabb mérföldkövekre. A leírtak alapjául egy interjú szolgál, amelyet 2016 áprilisában készítettem Jóska bácsival. Az interjú során elhangzott kérdések és válaszok szerkesztett formában jelennek meg és a szöveg több utólagos kiegészítést is tartalmaz, amelyhez az információkat a Közgazdász Fórum lapszámaiból gyűjtöttem. Különösen sok hasznos adalékkal szolgáltak azok a cikkek, amelyeket Jóska bácsi a 2006-os jubileumi 50. lapszámban[1], illetve a tízéves évforduló alkalmából a 2007. decemberi lapszámban[2] közölt. A 2012 óta eltelt időszakra vonatkozóan saját főszerkesztői tapasztalataimból is merítettem információkat.
Hogyan kezdődött a Közgazdász Fórum története?
Az ötlet onnan adódott, hogy 1998 januárjában felavattuk a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) székházát, addig ugyanis nem volt saját székházunk. Az avatás alkalmából készítettem egy hírlevelet. A székházavatóra készült a 0-dik szám, azzal az elképzeléssel, hogy folytatni fogjuk, mert az RMKT-nak szüksége volt egy hírlevélre. Szerintem még ez is egy kicsit késve indult, ugyanis 1990-ben alakultunk, de közben beindult egy udvarhelyi havilap (a Pulzus) és Sepsiszentgyörgyön is megjelent egy hetilap (Piac és Pénz). A Pulzus közgazdászoknak szólt, mi, közgazdászok írtunk bele és én voltam a szerkesztője. A lapnak nem volt köze az RMKT-hoz, kiadója egy vállalkozó volt. Úgy négy-öt évig működött, aztán 1997-ben, mielőtt mi megindultunk volna, megszűnt. Átalakították elektronikus folyóirattá, az interneten adták ki egy darabig, de azután megszűnt. Szerintem minden folyóirat, amelyik az internetre megy, valahol megszűnik. A sepsiszentgyörgyi hetilap is csak egy-két évig működött.
Én akkor azt mondtam, hogy a közgazdászoknak szükségük van valamilyen kommunikációs eszközre, mert az nem lehet, hogy míg az 1930-as években 30-40 gazdasági lapot adtak ki Erdélyben, most csak a Pulzus van és az is haldoklik. És akkor elindítottuk az avatóünnepség alkalmából az RMKT Hírlevelet. A 0-ik szám terjedelme négy oldal volt, ebben csak az avatóünnepség anyagát közöltük, a beszédeket, a székház megszerzésének a leírását. Az 1. szám már hatoldalas volt, a 2. számban a szervezeti hírek és beszámolók mellett már egy RMKT-tag által írt szakmai cikk is megjelent.
Rohamosan nőtt az igény a szakmai cikkek iránt is, 1999-ben már a lap 14 oldalon jelent meg. A Hírlevél négyszer jelent meg egy évben, ezen a néven két évig működött.
Az 1999. decemberi (II. évfolyam 4. szám) lapszámot már Közgazdász Fórum néven adtuk ki, de a számozást folytattuk. A következő évben bejegyzési számot igényeltünk és a 2000. szeptemberi lapszám már bekerült az országos nyilvántartásba (ISSN 1582-1986).
Milyen szerkesztői tapasztalattal rendelkeztél a Hírlevél/Közgazdász Fórum előtt?
68 éves voltam, amikor elkezdtem a folyóiratot szerkeszteni. Azért mertem nekifogni, mert a szerkesztésben gyakorlatom volt, azelőtt már több kötetet szerkesztettem (összesen 36 kötetet szerkesztettem meg, ebből kilencet 1998 előtt) és a kilencvenes években kiadott Pulzus havilap szerkesztésében is részt vettem.
1990 előtt csak négy cikket írtam, de azt is abbahagytam, mert a hetvenes évek közepén küldtem egy nagyon jó, 30-40 oldalas cikket a Revista Economică folyóirat számára és visszaírták nekem, hogy egyezzek bele, hogy az első oldalra tegyék be Ceaușescut és a rendszerelméletben (amelyről a cikk szólt) játszott szerepét. Ebbe nem egyeztem bele, aztán néhány hónap múlva egy Haralambie nevű szerző megjelentette a cikket, kicsit átírva, természetesen a Ceaușescura vonatkozó résszel kiegészítve. De akkor a plágium miatt nem lehetett panaszt emelni, az ötvenes évektől megszűnt a szerzői jogvédelem.
A rendszerelméletről magyar nyelven én írtam először Romániában. Nagyon érdekelt ez a téma és bosszantott, hogy – bár az egész világ foglalkozik a rendszerelmélettel – az erdélyi magyar szakirodalomban nincs erről szó. Komoly dokumentációt gyűjtöttem össze tiszta élvezetből. Első tanulmányom Az általános rendszerelmélet címmel A Hét hetilap 1972/11-es számában jelent meg. A Korunk 1974/1 lapszámában jelent meg cikkem A közgazdasági rendszerek viselkedése címmel és ugyanebben a számban egy összefoglaló írást is közöltem A gazdasági törvények rendszerjellege címmel. Egy másik cikkem A Hét hetilap 1975. június 6-i lapszámában jelent meg. Arra vagyok büszke, hogy A közgazdasági rendszerekről című tanulmányomat bekerült A Hét 1980-ban megjelent gyűjteményes kötetébe (Azok a lázas hetvenes évek), ahová a hetvenes évek legjobb írásait válogatták be.
Aztán, mivel olyan csúnyán bántak velem Bukarestben, nem írtam többet semmit 1990-ig. A nyolcvanas években már semmi sem jelenhetett meg, ami nem dicsőítette Ceaușescut, én meg erre nem voltam hajlandó.
Hogyan alakult ki az új kiadvány szerkesztő bizottsága, és kik voltak a tagjai?
A Hírlevelet én kezdeményeztem és én voltam a lap szerkesztője egészen 2009-ig.
A nulladik számot három személy állította össze: Somai József felelős szerkesztő, Kerekes Jenő és Colțea Tibor. Az 1. lapszámban már megjelenik a szerkesztőbizottság elnevezés, ennek tagjai Colțea Tibor, Kelemen Emőke, Kerekes Jenő, Somai József (felelős szerkesztő) és Szécsi Kálmán voltak. Ebben a felállításban dolgoztunk 2000. decemberig, ekkor Lázár Anna és Szőke Erzsébet váltotta Kelemen Emőkét. A főszerkesztő megnevezést 1999 decemberétől (II. évfolyam 4. szám) kezdve használjuk.
A szerkesztőbizottsági tagok felelőssége a kezdetektől fogva az volt, hogy ők véleményezték azokat a cikkeket, amelyek a szakterületemen kívül estek. A véleményezés eleinte főleg szóbelileg történt, csak akkor kellett referátumot írni, ha az illető szerkesztőbizottsági tagnak ajánlásai voltak, vagy ha elutasította a cikket.
2001 júniusában Szőke Erzsébet visszavonult, helyét decembertől Kelemen (Ciotlăuș) Judit vette át. A szerkesztőbizottság összetétele a következő három évben nem változott, 2004. szeptemberben csatlakozott Kiss Andrea.
Kezdetben a szerkesztőbizottság tagjai az RMKT Elnökség és a területi szervezetek képviselői közül került ki, 2004. novemberében azonban visszavonult Szécsi Kálmán (aki az 1. lapszámtól kezdve hét éven át vett részt a szerkesztőbizottsági munkában), Lázár Anna (öt évig volt tagja a szerkesztőbizottságnak) és Kiss Andrea, ugyanakkor a Somai József, Kerekes Jenő és Colțea Tibor alkotta kezdőcsapat aktív egyetemi oktatókkal egészült ki: Péter György (a Partiumi Keresztény Egyetem egyetemi tanára), Vincze Mária egyetemi tanár és Juhász Mónika Anetta tanársegéd (mindketten BBTE KGK). Az egyetemi oktatók bevonásával a lap szakmai-tudományos színvonalát igyekeztünk növelni.
Ahhoz, hogy a folyóirat hazai és nemzetközi ismertségét növeljük és megszerezzük a Nemzeti Tudományos Tanács minősítését, nagy segítséget nyújtottak a külföldi (esetünkben főleg magyarországi) tudományos élet képviselői. 2005 júniusától illetve Csanády András (a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa), júliustól pedig Török Ádám (egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja) csatlakozott a szerkesztőbizottsághoz.
2006 januárjában a szerkesztőbizottság Nagy Ágnes docens (BBTE KGK) személyében újabb kolozsvári egyetemi oktatóval bővült. Ebben az évben nagy veszteség érte a szerkesztőbizottságot, ugyanis májusban elhunyt Kerekes Jenő egyetemi tanár, az RMKT tiszteletbeli elnöke, aki a lap alapításától kezdve aktív részt vállalt a Közgazdász Fórum szerkesztésében.
2006 májusától két éven keresztül nem változott a szerkesztőbizottság összetétele, majd 2008 májusában Juhász Mónika Anetta helyét Nagy Bálint Zsolt vette át, aki 2009 januárjától a főszerkesztő-helyettesként segítette a munkámat, majd 2009 júniusától, a 88. lapszámtól kezdve átvette a főszerkesztői szerepet. Tehát összesen 12 évfolyam 88 lapszámát (a nulladikat is beszámítva) szerkesztettem. Azóta az alapító főszerkesztő pozíciót töltöm be.
A 2009. év folyamán – a főszerkesztő-váltáson kívül – több személyi változás történt a szerkesztőbizottságban és tovább nőtt a nemzetközi részvétel. Az év elején kilépett Csanády András, viszont csatlakozott Pete István (a BBTE KGTK docense). Októbertől vállalta – a főszerkesztő felkérésének eleget téve – a szerkesztőbizottsági tagságot Bélyácz Iván akadémikus (a Pécsi Egyetem egyetemi tanára), Marton Katherin (a New York-i Fordham University egyetemi tanára) és Száz János (a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára). Ugyanakkor a BBTE képviselete is hangsúlyosabbá vált Benedek József (a BBTE Földrajz Karának egyetemi tanára), és Juhász Jácint (a BBTE KGK adjunktusa) belépésével. Decemberben visszavonult a szerkesztőbizottsági munkától Vincze Mária.
2012 januárjában visszatért a szerkesztőbizottságba Alt (Juhász) Mónika Anetta (a BBTE KGK adjunktusa), és akkor kezdte el a szerkesztőbizottsági munkát Kerekes Kinga (tanársegéd, BBTE KGK), főszerkesztő-helyettesi pozícióban. A 2012. júniusi (106.) lapszámtól kezdve ő vette át Nagy Bálint Zsolttól a főszerkesztői szerepkört. Így Bálint összesen négy évfolyam 28 lapszámát szerkesztette, továbbá nevéhez fűződik az első angol nyelvű lapszám kiadása és a folyóirat nemzetközi tudományos adatbázisokba való felvétele. 2012 októberétől már nem tagja a szerkesztőbizottságnak Colțea Tibor sem, aki a nulladiktól kezdve 15 évfolyam 108 lapszámának szerkesztésében vett rész. Így mostanra csak én maradtam a szerkesztőbizottságban a lapot beindító csapatból.
A 2013-as év folyamán tovább bővült a szerkesztőbizottság, februárban Kovács Levente (a Miskolci Egyetem docense), majd decembertől Berács József (a Budapesti Corvinus Egyetem és a BBTE KGK egyetemi tanára). A főszerkesztő-helyettesi pozíciót 2013 júniusától Alt Mónika Anetta tölti be.
2014-től a főszerkesztő felkérésére újra szerkesztőbizottsági munkát vállalt Vincze Mária egyetemi tanár, illetve az időigényes szaklektori feladatok hatékonyabb ellátása végett tovább bővült a szerkesztőbizottság a BBTE KGK oktatóival: Benyovszki (Dézsi-Benyovszki) Annamária és Petru (Szabó) Tünde Petra egyetemi docensekkel, Fekete Szilveszter, Kovács Gyöngyvér, Molnár Judit, Săplăcan Zsuzsa és Szász Levente adjunktusokkal, illetve Kovács Imola tanársegéddel. Mivel ettől az évtől kezdve két angol nyelvű lapszám kiadásáról döntött a szerkesztőbizottság, újabb külföldi tagokat vontunk be a munkába: Andrew Fieldsend-et (a budapesti Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársát, a Studies for Agricultural Economics folyóirat főszerkesztőjét) és Vatroslav Škare-t (a University of Zagreb docensét).
2015-ben elhunyt Péter György nyugalmazott egyetemi tanár, aki 11 éven át segítette a szerkesztőbizottság munkáját, továbbá megváltunk Martin Katherintől és Kovács Imolától. Az év folyamán erősítés is érkezett Poór József (a gödöllői Szent István Egyetem egyetemi tanára), Cardoș Ildikó-Réka és Györfy Lehel-Zoltán (mindketten a BBTE KGK adjunktusai) személyében.
Amint látható, a Közgazdász Fórum szerkesztőbizottságának összetétele az évek során folyamatosan változott, bővült, nemzetközivé vált. Minden korosztály képviselve van, idősebbek, középkorúak és fiatalok is részt vesznek a szerkesztőbizottsági munkában. A létszám a kezdeti háromról 24-re nőtt, ami annak tudható be, hogy a beérkező cikkek igen sok szakterületet fednek le és a szaklektori munkát méltányosan el kell osztani, ugyanis a szerkesztőbizottsági tagok mind igen elfoglalt emberek, akik ezt a munkát önkéntesen végzik, ezért nem lehet egy személyt túl sok feladattal megterhelni.
A folyóirat kiadása rengeteg adminisztratív és technikai feladatot is jelent, előbbieket az RMKT kolozsvári irodájának munkatársai látták el az idők során, utóbbiakat külső szakemberek. Felelős kiadói szerepkört töltött be Muntean Andrea Erzsébet, Marton Ágnes, Szőcs Endre, Kisgyörgy Réka és jelenleg Mikó Gergely, szerkesztőségi titkári feladatokat látott el Ciotlăuș Judit, Zemba Orsolya, Muntean Andrea Erzsébet, Nagy Henrietta és Lakatos Réka.
Nyelvi lektorálást és korrektúrát végzett Fegyveresi Anikó, Boda Edit, Benedek Sándor, Incze Éva és Szenkovics Enikő, aki kis megszakítással 2003. júliusa óta segíti a főszerkesztő munkáját. Fordítók, illetve az angol nyelvű lapszámok lektorai voltak Muntean Andrea Erzsébet, Emilia Plăcintar és Oana Livarciuc, illetve szükség esetén a szerkesztőbizottság tagjai is besegítettek.
A számítógépes tördelést és szerkesztést az évek során többen is végezték: Piskolti Éva, Incze Emma, Kelemen Judit, Incze Ferenc, Gáti Attila, Szabó Géza, Kercsó Csaba, Sütő Ferenc, Murad Betty és Adorján Piroska, 2009 augusztusa óta pedig Balázs Bence a Közgazdász Fórum tördelőszerkesztője.
Hogyan került be társkiadóként a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara?
2006-tól kezdve a Közgazdász Fórum kiadásában intézményileg is szerepet vállal a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara, kezdetben a Vincze Mária dékánhelyettes által képviselt Magyar Tagozat, majd 2011-től az új tanügyi törvény hatására megalakult Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet révén.
Az intézményi kapcsolat kialakításának az volt az indoka, hogy kössük össze a lapot a tudományosság fellegvárával, ami az egyetem. A Babeș-Bolyai Tudományegyetemen 2000-ben indult a magyar nyelvű közgazdászképzés és igény volt arra, hogy kapcsoljuk össze a két intézményt. Az RMKT-nak nehezebb kapcsolatba lépni az egyetemi oktatókkal és az együttműködés formálisan is lehetőséget ad az oktatók bekapcsolódására a lap írásába.
Az akkreditációs követelmények miatt kezdtem el bevonni egyetemi oktatókat a szerkesztőbizottságba, de közben rájöttem, hogy ez a kapcsolat nagyon fontos, mert a Közgazdász Fórum a szakmának szól, nem csak az RMKT tagságának. A lap kiadója továbbra is az RMKT maradt.
Milyen gyakorisággal jelent meg a Közgazdász Fórum?
1998-2001 között évente négy lapszám jelent meg, 2002-ben hat, 2003-ban pedig már kilenc lapszámot adtunk ki. A folyóirat hivatalos elismertetésére készülve a 2003. júniusi számtól kezdve a cikkek román nyelvű kivonatát is megjelentettük.
A 2000-es évek elejétől kezdve a szerzők között megjelentek a magyarországiak is, akadémikusok, elismert professzorok, és doktoranduszok is írtak a Közgazdász Fórumba. Több anyag érkezett Miskolcról, mind bárhonnan.
2004-ben hat lapszámot adtunk ki. Ebben az évben is újítottunk, a 2004/6-os számban közöltünk meg először angol román és angol nyelvű tartalomjegyzék, illetve angol nyelvű kivonatokat. Bár a fordítás sok erőfeszítéssel járt, az akkreditáció szempontjából fontos előrelépést jelentett.
2005-ben 9 lapszámot adtunk ki. Ettől az évtől a román és angol nyelvű kivonatokat külön fejezetbe szerkesztettük, hogy a magyarul nem értő olvasók könnyebben eligazodhassanak. A folyóirat címét is lefordítottuk, románul a Forum Economic, angolul pedig az Economist’s Forum nevet használtuk.
2006-ban a Nemzeti Tudományos Tanács (CNCSIS) tudományos folyóiratnak minősítette (akkreditálta), ami bizonyítja a lap tartalmasságát, színvonalát, de a formai követelményeknek való megfelelését is. Ebben az évben változtattunk a lap formátumán és ettől az évtől kezdve három éven át (2008 végéig) minden hónapban, vagyis évente 12-szer jelent meg, ami nem kis erőfeszítésbe került. 2008-ban új fedőlapot terveztünk, a mi kisebb módosztásokkal a mai napig megmaradt.
2009-ben kilencre, majd 2010-ben hatra csökkent a megjelenés gyakorisága. A gazdasági válság hatása a lap méretén is érezhető volt, 2009 és 2012 között egyre kisebb formátumban jelent, míg 2012 közepén, határozott fellépésemre és az RMKT támogatásával sikerült visszatérni a 2009-es mérethez.
Nagy Bálint Zsolt főszerkesztő erőfeszítéseinek köszönhetően a folyóirat 2010-ben (a 92-es számtól kezdődően) bekerült két nemzetközileg elismert tudományos adatbázisba (ProQuest és EBSCO). Ez az elismerés egyben a szerzők szempontjából megnövelte a folyóirat vonzerejét, ugyanis a romániai egyetemeken a fokozatszerzésben döntő kritérium a nemzetközileg elismert publikációk száma.
2010-2014 között az évente kiadott hat lapszámból öt magyarul és egy angol nyelven jelent meg, a 2010. decemberi 97. lapszám volt az első, amelyben angol nyelvű cikkeket közöltünk.
Mivel 2012-ben megszűnt a közgazdasági folyóiratok országos rangsorolása és azóta a nemzetközi besorolás a mérvadó, a 2013. áprilisi (111.) lapszámtól kezdve lemondtunk a román nyelvű tartalomjegyzék és kivonatok közléséről.
A szerkesztőbizottság döntése alapján 2015-től évente négyszer jelenik meg a folyóirat, ebből két lapszám magyar nyelven (angol tartalomjegyzékkel és kivonatokkal), kettő pedig angol nyelven.
Ugyancsak 2015-től kezdve az angol nevét Forum on Economics and Business-re változtattuk, ugyanis a szerkesztőbizottság megítélése szerint ez a név jobban kifejezi a folyóirat nyitottságát az üzleti tudományok irányába, mint a viszonylag szűk szakterület lefedését feltételező régi angol név, az Economist’s Forum.
Most már a 19. évfolyamnál tartunk és kiadtunk 125 lapszámot, aminek nagyon örvendek, mert az elején nem gondoltam volna, hogy ennyi ideig fennmarad ez a folyóirat. Azt gondolom, hogy most már nagyon fontossá vált és minél tovább életben kell tartani.
Mit gondolsz arról, hogy angol nyelven is megjelenik a Közgazdász Fórum?
Minimum két előnye van annak, hogy angolul is megjelenik a Közgazdász Fórum. Az első az, hogy talán így a folyóiratunkat nyugaton is kézbe veszik, mert el tudják olvasni. A fiatal tanároknak pedig nagyon fontos, hogy kommunikáljanak kifele is. Sajnos kevesen vannak, akik elég jól tudnak angolul írni ahhoz, hogy a nyugati lapok közöljék a cikkeiket.
A másik előnye pedig az, hogy lehetőséget ad a külföldi kapcsolatrendszer kibővítésére, magyarul nem értő szakemberek és oktatók bevonására, a külföldi (nem magyarországi) egyetemekkel való együttműködésre.
A magyar nyelvű megjelenés azonban továbbra is fontos számunkra, mert ezáltal kommunikáljuk a szakmai újdonságokat és tudományos eredményeket az erdélyi magyar szakemberek fele. Van, aki nem tud idegen nyelvet, 20% tud angolul, de 80% nem és feléjük is kell kommunikálni.
Hogyan történik a folyóirat terjesztése?
Kezdetben a Hírlevelet postán küldtük ki a tagoknak, nem volt rá előfizetés, mert nem volt annyira igényes a lap. Az előfizetés-alapú terjesztést 2000-ben kezdtük el, az előfizetők a tagságból kerültek ki. Aki igényelte a lapot, több tagdíjat fizetett. Néhány évig a Közgazdász Vándorgyűléseken pénzért is értékesítettük a lapot, de nem sokat adtunk el, mert a tagok megkapták a lapot az előfizetés alapján.
A Magyar Közgazdász Társaságnak és más testvérszervezeteknek postán küldtük már a Hírlevelet is. Eleinte 300-400 példányban jelent meg a lap, külföldre is száznál többet postáztunk. Az RMKT-nak nagyon széles a kapcsolatrendszere, egyetemekkel, kutatóintézetekkel, szakmai egyesületekkel épültek ki kapcsolatok, ezeknek mind küldtünk tiszteletpéldányt. Különböző könyvtárak és szakmai társaságok is megkapják a lapot a partnerkapcsolat alapján.
A könyvtárakon és a partnerszervezeteken kívül tiszteletpéldányt küldünk a szerzőknek és a szerkesztőbizottsági tagoknak, további néhány példányt megtartunk az archívum számára. Az előfizetésre új rendszert dolgoztunk ki, de jelenleg nincsenek előfizetőink.
A nyomtatott változaton kívül a folyóirat elektronikus változata is elérhető, az 50. lapszámtól kezdve a teljes tartalom ingyen hozzáférhető. Régebben a lapszámokat az RMKT honlapjáról lehetett letölteni (ez jelenleg is működik), 2014-ben pedig, Alt Mónika Anetta főszerkesztő-helyettes kezdeményezésére létrehoztuk a saját honlapunkat, ahol a cikkek kulcsszavas keresésre alkalmas formában találhatóak meg.
Hogyan alakult a Közgazdász Fórum célja az idők során?
A kezdeti szándék az volt, hogy a lap az RMKT tagjainak, közgazdászoknak és gazdasági szakembereknek híreket és szakmai információkat szolgáltasson. Hamarosan megnőttek az igények a lap iránt és az igényekhez mérten alakultak a célkitűzések is. A tájékoztató írások mellett növeltük a szakmai tárgyú írások terét azzal a meggyőződéssel, hogy ezzel hozzájárulunk közgazdászaink, gazdasági kérdésekben érdekelt szakembereink pontosabb tájékoztatásához, s talán a hazai közgazdaságtan fejlesztéséhez is.
A Közgazdász Fórum céljának azt tekintettük, hogy az erdélyi magyar közgazdász társadalom, a vállalkozói réteg, valamint a gazdasági kérdések iránt érdeklődők szakmai, tudományos és tudománynépszerűsítő sajtóorgánuma legyen, mivel ilyen jellegű média Erdélyben addig nem létezett. Ez a lap csak egy szegmense a gazdasági szakírásnak, nem követi a gazdaság pulzusát, a mindennapi eseményeket és nem a nagyközönséget, hanem csupán a szakmabelieket célozza meg. Lapunkat eszköznek tekintjük, amely közgazdászaink és a gazdasági kérdések iránt érdeklődők gazdasági kultúrájának emelésére szolgál, valamint lehetőséget teremt a fiatal kutatók számára dolgozataik, tudományos eredményeik közlésére. Fontosnak tekintettük azoknak a neves személyiségeknek a bemutatását is, akik hozzájárultak az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás fejlődéséhez. Rendszeresen közöltünk beszámolókat az RMKT és a RIF rendezvényeiről és azokról a szakmai rendezvényekről, amelyeken közgazdászaink meghívottként vettek részt. A szerkesztésre és kiadásra szánt munkát és anyagi ráfordítást mindig is hivatásnak tekintettük.
Főszerkesztői munkád során mi jelentette a legnagyobb kihívást?
A legnagyobb kihívást a helyes fogalmazás és a helyesírás jelentette, ugyanis 2000 előtt román nyelven tanultak a közgazdászaink – 90-ig még magyar nyelvű gazdasági anyagok sem jelentek meg – és ez nagyon érezhető volt a cikkek magyarságán, a helyesíráson. A romániai magyar közgazdászok középgenerációja ma sem igen tudja az anyanyelvét teljes értékkel használni a szakmában, mert hiányos a magyar szakmai szókincsük. Most már javult a helyzet.
Az anyagi háttér biztosítása nem jelentett gondot, kezdetben a lapot az RMKT tagdíjaiból és pályázatokból finanszíroztuk. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt könnyebb volt pályázni, mint most. Az RMKT is folyamatosan támogatta a lapot, szellemileg és anyagilag is, soha nem tapasztaltam ellenvetést senki részéről. Reméljük, hogy ezentúl is támogatni fogja, mert jelenleg nincs más alternatíva.
[1] Somai, J. 2006. Jegyzet a Közgazdász Fórum 50. jubileumi száma alkalmából. Közgazdász Fórum 9 (50), 3-8.
[2] Somai, J. 2007. Szakírás és a tízéves Közgazdász Fórum. Közgazdász Fórum 10 (71), 9-19.