Tóth Károly: A civil szektor Szlovákiában[1]
E rövid összefoglalóban megpróbálom áttekinteni a szlovákiai civil szektor főbb jellemzőit. A rendszerváltás, illetve az 1993-ban bekövetkezett államváltás (Csehszlovákia szétválása) gyökeresen alakította át a civil szektort. Mindezek nagyban befolyásolták a szlovákiai magyar intézményrendszer fejlődését is, amely mindig a szlovákiai civil szektor szerves részének tudta ma- gát, még ha olykor tőle függetlenül, szinte öntörvényűen létezett is. Néhány szlovákiai magyar civil szervezetnek – főleg a kezdetekben, de később is – komoly hatása van a szlovákiai civil szektor fejlődésére (Márai Sándor Alapítvány, Fórum Információs Központ stb.).
Szlovákiában a civil szektor 1989 után egyike volt a legerősebbeknek Közép-Európában. Csehszlovákiában a bársonyos forradalom gyakorlatilag pár hónap alatt átalakította az emberi és polgári jogokat (az úgynevezett Emberjogi Charta alkotmánytörvényként való elfogadása). A civil szektor fejlődése szempontjából a polgári társulásokról (egyesületek) 1990 márciusában meghozott törvény volt a legfontosabb. Ez máig létezik, 1993-ban átöröklődött az önálló Szlovák Köztársaság jogrendjébe is. 1990-ben 158 szervezet alakult, és 1994-re a kormányon kívüli szervezetek száma elérte a hatezret. Ma, amikor Szlovákiában kb. 25 000 civil szervezet létezik, nem tűnik nagy számnak, de az akkori feltételek között, amikor a civil szervezetek finanszírozása, gazdálkodása, belső szervezeti élete, emberi erőforrásai teljesen megoldatlanok voltak, nagyon jelentős számnak tekinthető. Ebben az időszakban már 380 000 önkéntes dolgozott a civil szervezetekben, az alkalmazottak száma pedig 3500 volt.rövid összefoglalóban megpróbálom áttekinteni a szlovákiai civil szektor főbb jellemzőit. A rendszerváltás, illetve az 1993-ban bekövetkezett államváltás (Csehszlovákia szétválása) gyökeresen alakította át a civil szektort. Mindezek nagyban befolyásolták a szlovákiai magyar intézményrendszer fejlődését is, amely mindig a szlovákiai civil szektor szerves részének tudta ma- gát, még ha olykor tőle függetlenül, szinte öntörvényűen létezett is. Néhány szlovákiai magyar civil szervezetnek – főleg a kezdetekben, de később is – komoly hatása van a szlovákiai civil szektor fejlődésére (Márai Sándor Alapítvány, Fórum Információs Központ stb.).
Tevékenységét tekintve a civil szektor ebben az idő- szakban elsősorban a humanitárius és karitatív tevékenységre, az ifjúságra, művelődésre, tudományra és kutatásokra, a környezetvédelemre, illetve az emberi és polgári jogokra, a nemzeti, valamint egyéb kisebbségek- re összpontosított. Létrejöttek a civil szektor meghatározó intézményei, amelyek a következő időszakban komoly szerepet vállaltak a szektor megszervezésében (Szlovákiai Akadémiai és Információs Ügynökség [SAIA-SCTS], a Harmadik Szektor Grémiuma, Nyitott Társadalomért Alapítvány [OSF] stb.).
A Szlovák Köztársaság létrejötte, a mečiari korszak (1993–1998)
A Szlovák Köztársaság létrejötte a mečiari éra kiteljesedésével volt egyenlő. Az államalapító pártok monopolhelyzetbe kerültek, és ennek minden negatív, a diktatúra esz- közrendszerét felidéző gyakorlatát alkalmazták a társadalmi életen belül. A civil szektor gyakorlatilag az egyet- len olyan területe maradt a társadalmi életnek, ahol érvényesíthető volt a demokratikus értékrend. Ennek következtében a civil szektor szerepe felerősödött, és országos szinten is megszervezhetővé vált.
A „civil kampányok” időszakának is nevezhető ez a korszak. A nonprofit intézmények a demokratikus normák olyan eszköztárát alkalmazták az autoratív törekvésekkel szemben, amelyek a jogállam értékrendjét kép- viselték az állampolgárok előtt. 1993-tól a külföldi magánalapítványok nagyon jelentős anyagi eszközökkel támogatták a civil szférát. Nagyszabású programok indultak a nonprofit szektorban dolgozó emberi erőforrások fejlesztésére – tréningprogramok, képzések, előadások, tanulmányutak stb. Felerősödött az érdekvédelmi képviseletek szerepe (a Harmadik Szektor Grémiuma), amelyek országos szinten képviselték a szervezetek érdekeit itthon és főleg külföldön. Szakmai szervezetek és irodahálózatok segítették a szervezetek tevékenységét: a PDCS (Partners for Democratic Change Slovakia), SAIA, Márai Sándor Alapítvány. Szakmai-tudományos szervezetek alakultak: Köz- életi Kérdések Intézete (IVO), Šimecˇka Alapítvány, Fórum Kisebbségkutató Intézet stb. A civil szervezetek internetes oldalt indítottak www.changenet.sk címen (máig működik), ahol a pályázati lehetőségektől kezdve az aktuális közéleti és politikai történésekig mindenről informálták a szektorban dolgozókat. Nonprofit címmel havilap jelent meg, amely színvonalasan informálta és művelte az olvasóit.
Általában jellemző volt, hogy a szektorban képzett és szakmailag felkészült szakemberek dolgoztak – sokuk az utóbbi években az EU-s adminisztrációban, a profit szférában vagy az államigazgatásban találtak munkahelyet, ahol szakmai tapasztalataik révén keresettek és megbecsültek lettek. A szektor kiépítette külföldi kapcsolatait is. Több nagy nyugati magán és állami alapítvány működtetett irodát Pozsonyban, helyi szakemberek vettek részt a támogatások elosztásában. Szlovákiáról ezekben az években két dolog jutott a nemzetközi érdeklődő eszébe: Mečiar kelet-orientáltsága és a civil szektor demokratikus elkötelezettsége és erőssége.
Több országos kampányt is folytattak a civil szervezetek ebben az időszakban. Az első nagyobb kampány a „Harmadik szektor SOS” volt (1996). A mecˇiari kormányzat gyökeresen akarta átalakítani a civil szektort befolyásoló törvényeket. Elsőként az alapítványokról szóló törvényt módosította (1997): az alaptőke megemelésével és állami felügyelet alá vonásával ellehetetlenítette a munkájukat. Az SOS-kampány ugyan nem érte el célját (a törvényt elfogadták), de első ízben mozgósította országos szinten a harmadik szektort. A kampány annyiban még- is sikeresnek volt tekinthető, hogy a polgári társulásokról szóló törvényt már nem módosította a kormányzat. Hasonló kampányt folytattak a civil szervezetek Szlovákia NATO-ba való belépéséért, illetve a közvetlen köztársasági elnökválasztásért. A civil szervezetek tevékenységének kicsúcsosodása az „OK ’98” kampány volt. A Polgári Kampány 98 (Obcˇianska kampanˇ ’98) megnevezésű több elemű aktivitás a szlovákiai civil szektor egyik leg- eredetibb kezdeményezése és legnagyobb hazai és nemzetközi visszhangot kiváltó országos megmozdulása volt. Fő céljai közt szerepelt a fiatal és az ingadozó választók mozgósítása, hogy vegyenek részt a parlamenti választásokon, de nagyon fontos eleme volt az egész kampánynak az ún. párhuzamos szavazatszámlálás is.
Az EU-integráció időszaka (1998–)
Az új kormányzat éppen ezért nagy figyelmet szentelt a harmadik szektornak. A Harmadik Szektor Grémiuma helyet kapott több konzultatív testületben az egyes szaktárcák mellett, a civil szervezetekkel pedig miniszterelnök-helyettesi szinten kiemelten foglalkozott a kormányzat. Ennek az időszaknak a legmeghatározóbb jegye a nyugat-orientáltság volt: fel- zárkózni a NATO-ba belépő közép-európai országokhoz, és megteremteni az EU- csatlakozás feltételeit Szlovákiában. A civil szektor ezekben a kérdésekben félre- érthetetlenül és egységesen lépett fel. Tette mindezt akkor, amikor a nagy nyugati és amerikai alapítványok (arra hivatkozva, hogy immár demokratikus kormánya van az országnak) gyakorlatilag elhagyták Szlovákiát. A korábbi stabil anyagi források egyik napról a másikra elapadtak, és a kormányzati támogatások új rendszere még nem alakult ki. Ez nagyon érzékenyen érintette az egész szektort. A hazai források nem tudták pótolni azt a nagyarányú támogatást, amelyet korábban a legfontosabb civil szervezetek élveztek.
Ennek is köszönhetően a civil szektoron belül a hang- súlyok a vidéki központok irányába tolódtak el. Míg korábban a nagy alapítványi és koordinatív központok (adományozók, szakmai, érdekvédelmi és képző szervezetek stb.) Pozsonyban voltak, 2000-től több vidéki szervezet szerepe felerősödött. Ezt a folyamatot csak erősítette a TRUST-program (amelynek a koordinálásában komoly szerepet kaptak vidéki szervezetek is) és a regionális és vidékfejlesztést, illetve a decentralizált szociális jut- tatásokat preferáló programok. A korábbi civil intézményfejlesztő programok helyett elsősorban a roma fel- zárkóztatási programok kerültek előtérbe, amelyek szintén Közép- és főleg Kelet-Szlovákiára összpontosultak. Ugyanígy kiemelt szerepet kapott a határon átnyúló kapcsolatok, illetve regionális programok kialakításának ösztönzése, ami úgyszintén a vidéki programok erősítését szolgáló projektumok körébe tartozott (CBC, Visegrádi Alap, Kárpátok Alapítvány stb.).
Hangsúlyeltolódás állt be az egész szektor szerepét illetően is. Míg korábban a szlovákiai civil szektor jelentős mértékben a hatalommal szemben szerveződött meg, az új demokratikus viszonyok és az EU-s értékrend értelmében az együttműködés legkülönbözőbb formáit „kellett” kialakítania az üzleti, állami és önkormányzati szférával. Nem volt ez könnyű feladat, hiszen a másik oldalon – főleg az állami középszintű vezetés részéről – nem mutatkozott akarat az együttműködésre.
Mindezek fokozatosan ahhoz vezettek, hogy a szektor közéleti szerepvállalása gyengült, a Harmadik Szektor Grémiuma gyakorlatilag elveszítette korábbi pozícióit kicserélődött a vezetése, és ugyan az információhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény (ami egyébként példaértékű volt egész Közép-Európában) előkészítésében még utoljára a civil szervezetek újra mozgósíthatóak voltak, és komoly nyomást gyakoroltak a hatalomra, országos kampányok helyett inkább a lobbytevékenységek, helyi és mikroregionális civil koalíciók kezdeményezései kerültek előtérbe.
Egy-két százalék
Az 1998 utáni időszak legnagyobb jelentőségű kezdeményezése az 1%-os, illetve a 2%-os törvény elfogadtatása volt. 2000-ben ügyes lobbytevékenységgel sikerült rábírni a pénzügyminisztériumot, hogy komolyan foglalkozzon a témával, és több hónapos nehéz tárgyalás után a parlament el is fogadta a törvényt. Ennek kimunkálásában, elfogadtatásában és az első kampányok megszervezésében komoly szerepe volt az Első Nonprofit Központnak és a Fórum Információs Központnak. Az eredeti 1%-os törvény (igazából nem külön törvény, hanem az adótörvény része) lehetőséget adott minden magánszemélynek, hogy személyi jövedelemadója 1%-át valamely civil szervezetnek juttassa. 2004-től 2%-ra emelték az átutal ható összeget, és a cégek, vállalatok – tehát a gazdasági társaságok – is élhettek ezzel a joggal.
Ugyanakkor el kell mondani, hogy a kormányzat nem teljesen önzetlenül állt hozzá a kérdéshez. A 2%-os tör- vény elfogadásakor megszüntette az úgynevezett szponzoringot – vagyis azt a lehetőséget, hogy a cégek leírhatták adóalapjukból a nonprofit intézményeknek nyújtott támogatásokat. A szponzoringon keresztül juttatott összegek jóval meghaladták a 2%-ból származó bevételeket. Az is igaz, hogy ez elsősorban a sportklubok támogatásánál volt jellemző, tehát a szektor jelentős részét nem érintette. Minden negatívum ellenére ez a törvény rendkívül fontos és értékes a szlovákiai civil szektor számára, sokat segít a kisebb, regionális szervezetek finanszírozásában, melyeknek ez a forrás könnyen elérhető, és sokszor életmentő.
Szlovákiai magyar szervezetek
A szlovákiai magyar civil szektor 1989 után hatalmas változásokon ment keresztül. Kialakult az értékrendje, kapcsolatrendszere, erőforrásai stabilizálódtak, a politikától való korábbi függősége az évek során egyre csökkent, és nagyon fontos olyan területeket fed le tevékenységével, amelyeket sem az állam, sem más önkormányzati és gazdasági intézményrendszer nem tud ellátni. Bár a szlovákiai civil szektoron belül meglehetősen specifikusnak és egyoldalúnak mondható, az etnikai igényekhez mérten komplex egészet alkot. El kell mondani azt is, hogy – főleg a kezdeti időszakban – sokkal rugalmasabban reagált a kihívásokra, mint a szlovák szervezetek. Jelenleg kb. 2000 szlovákiai magyar szervezetről lehet beszélni, melyeknek a felét azonban a nagy országos szervezetek (Csemadok, Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége stb.) alapszervezetei alkotják, és csak 300-400-ra tehető a bejegyzett szervezetek száma (a többi valamely más szervezet, intézmény mellett működik meglehetős önállósággal).
Egy teljes szervezettségű intézményrendszerről van szó. Forrásait tekintve elsősorban a magyarországi támogatásokra szorítkozik, de 1998 óta jelentős forrásokhoz jut a szlovákiai minisztériumoktól is, miközben megoldatlan a Szlovák Köztársaságon belüli társadalmi pozíciója. Egy autonóm intézményrendszerről van szó, amely fontos önkorlátozó funkciókat lát el az egyébként felfokozott társadalmi és etnikai konfliktusoktól sem mentes időszakokban a szlovákiai magyarok körében.
Tevékenységi köreit tekintve az utolsó ilyen jellegű felmérés szerint (2004) első helyen a kultúra áll, de szinte minden olyan kérdéssel foglalkozik, amelyet a helyi és regionális közösségek megkövetelnek. Az eltelt időszakban ez az arány jelentősen nem változott, csak a kistérségi és a régiófejlesztéssel foglalkozó intézmények száma növekedett az EU-s erőforrásoknak köszönhetően.
1.ábra. A szlovákiai magyar szervezetek elsődleges tevékenységi körük szerinti százalékos megoszlása (2004)
Forrás: Fórum Kisebbségkutató Intézet felmérése, 2004.
A szlovákiai magyar szervezetek elsősorban a kultúra területén tevékenykednek. A fenti grafikon jól szemlélteti ennek részarányát (68,5%). Meglepő lehet az oktatási intézmények viszonylag alacsony aránya. Ennek oka abban keresendő, hogy az elsődlegesen oktatással foglalkozó szervezetek száma alacsony, de a legfontosabbak (Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Katedra Társaság, Szlovákiai Magyar Pedagógusok Fóruma, Katedra Alapítvány stb.) országos hatáskörrel dolgoznak, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének pl. járási szervei vannak, a Katedra Alapítványnak pedig klubjai, így a területi lefedettségük messze meghaladja a statisztikai súlyukat. A civil szektorra jellemző területek viszont az elsődleges tevékenységi körben alig képviseltetik magukat (szociális, sport, ifjúsági stb.), a környezetvédelem és egészségügy (egyéb kategória) pedig szinte meg sem jelenik. De az olyan területeken működő intézmények száma is riasztóan alacsony, mint az érdekvédelem, közélet, egyház.
- ábra. A szlovákiai magyar szervezetek másodlagos tevékenységi körük szerinti százalékos megoszlása (2004)
Forrás: Fórum Kisebbségkutató Intézet felmérése, 2004.
Árnyaltabb és megnyugtatóbb képet kapunk, ha a szervezetek másodlagos tevékenységi körét vizsgáljuk. A másodlagos tevékenységi kör azt jelenti, hogy a demonstratív profil mellett a szervezetek még milyen tevékenységet folytatnak. Ez akár meghatározó is lehet egy kisebbségi szervezet életében, csak nemzeti-ideológiai és egyéb megfontolásokból elsődlegesen nem ilyen arculatú szervezetnek tünteti fel magát. A grafikon érzékletesen mutatja, milyen eltérések vannak az elsődleges tevékenységi formákhoz képest. Egyben arról is tanúskodik, hogy a legtöbb szlovákiai magyar szervezet nagyon sok feladatot vállal magára a helyi és regionális szükségletek szerint és a közösségépítés terén.
A dél-szlovákiai Civil Információs Hálózat kezdeményezésére 2006-ban alakult meg a Civil Fórum – Önépítkező civil társadalom informális szerveződés, amely évente rendezi meg a szlovákiai magyar szervezetek országos konferenciáját. Az első összejövetelre Somorján, majd Rimaszombaton, és tavaly szintén Somorján került sor. Ezen e konferencián kerül kiosztásra a Civil Társadalom Fejlesztéséért Díj, melyet 2006-ban Scsaurszki Tamás, a MOTT Alapítvány akkori közép-európai igazgatója, 2007-ben Huncˇík Péter, a Márai Alapítvány volt igazgatója, mecénás, 2008-ban pedig Dittel Laura, a Kárpátok Alapítvány szlovákiai igazgatója kapta.
A Civil Fórum kezdeményezte a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala összehívását, melyen ez év januárjában a legfontosabb ötven szlovákiai magyar civil szervezet és intézmény, magánvállalkozók és jeles személyiségek vet- tek részt. Itt került sor először a szlovákiai magyar intézményrendszert átfogó egyeztetésre. A tanácskozás köz- ponti témája az asszimiláció volt. A Kerekasztal évente többször is ülésezik, és a politikai képviselet mellett (MKP) érdekvédő, illetve érdekérvényesítő szerepeket kíván felvállalni a szlovákiai magyarok körében.
Fontosabb linkek:
Szlovákiai Magyar Adatbank – www.foruminst.sk
Szlovákiai magyar szervezetek adatbázisa és Civil Tükör, internetes folyóirat – www.forumic.sk
Fórum Kisebbségkutató Intézet – igazgató
[1] A dolgozatot a Civil Fórum 2009/1-es számából vettük át.