Zelei Miklós: Hubertusz

Szatmárnémeti Kultúra, kommunikáció

Zelei Miklós: Hubertusz

SZEPTEMBER 24. – VASÁRNAP

17:00 – Szakszervezetek Művelődési Háza, nagyterem
Zelei Miklós: Hubertusz – Konszolidációs móka egy részben (rendező: Berettyán Nándor)
a Budapesti Gózon Gyula Kamaraszínház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös produkciója (HU)

Zelei Miklós
Hubertusz – konszolidációs móka egy részben

Díszlet: Sebők Júlia
Producer: Szabó Ágnes
Rendező: Berettyán Nándor

Szereplők:
Lőrinc barát: Kacsur András
Juli: Balogh Marianna
Hubertusz: Ferenci Attila
Kádár: Szabó Imre
Kádárné: Orosz Ibolya
Montág anyja: Vass Magdolna
Galambos elvtárs: Orosz Melinda
Sarlós elvtárs: Sőtér István
Munkásőr: Kacsur Andrea
Prostituált: Gál Natália
Leányanya: Tarpai Viktória
Újságos: Fornosi-Domáreckájá Júlia/Kovács Judit Katalin
Vőlegény: Deák Dániel
Jóska: Jackanics Vaszja

Az előadás időtartama: 1 h. 40 min. szünet nélkül

Budapesti történet a beregszászi társulat előadásában.
Zelei Miklós a darabnak azt a műfaji jelzőt adta, hogy konszolidációs móka. A cím is kettős érzetet kelt – mint ahogyan a kor, amiben játszódik – és remélem maga az előadás is. Az 1956-os forradalom éppen véget ért, a romok között temetnek egy forradalmárt. Ez az alaphelyzet, amiből az egész mese kibontakozik. Ebből nő ki a nagyon erős és határozott cselekményszál egy fiatal lány és egy álpap között, ami viszonylag zártan és foszlányosan egy árulástörténetet mesél el; arról szól, hogyan árulunk el és hogyan árultatunk el. Emellett, eközben zajlik az élet és megelevenednek képek, rövid jelenetek, amik a kor hangulatát, atmoszféráját, közegét hivatottak átadni, gyakran nagyon ironikusan, szabadon, humorosan. Az emberek lottóznak, munkásmozgalmi dalokat énekelnek, felvonulnak, viccet mesélnek, Yves Montand Magyarországra látogat. Ezek a rövid helyzetek, életképek sokat mesélnek arról az időről.