Információ
Az már biztos, hogy a magyar fővárosba érkezik Natasha Khan emelkedett, többszörösen is Mercury Prize-jelölt Bat For Lashes alteregója, ami olyan, mint egy megoldatlan, de csodálatos rejtély: az angol-pakisztáni énekesnő
saját törvények mentén működő, barokkosan meseszerű univerzumokat kreál, amelyeknek pillanatok alatt a közepébe rántja a hallgatót. Nincs is semmi meglepő abban, hogy zenéjét számos alkalommal hasonlították már Björkhöz (aki maga is korai Bat For Lashes-koncertlátogató volt), Kate Bush-hoz, PJ Harveyhoz, Annie Lennoxhoz vagy épp Fiona Apple-höz. Idei, komoly kritikai elismeréseket begyűjtő albuma, a The Bride egy olyan konceptlemez, amin egy menyasszony egyedül indul nászútra, miután vőlegénye az esküvőre tartva halálos autóbalesetet szenved – ez minden bizonnyal egy sor intim pillanattal fogja megajándékozni a Telekom Electronic Beats közönségét.
Khan fennkölt mesélését az Is Tropical fogja ellenpontozni némi bolondozósan fúziós elektro-rockkal. A londoni zenekar bele is illik a 21. századi indie zsánerbe, meg nem is: 2009-es megalakulásuk után nem sokkal a francia Kitsuné kiadó képében elég hamar bekopogott a siker, más szempontból viszont egyáltalán nem követték pályatársaikat. Ahelyett, hogy közepes méretű brit klubokban kezdtek volna miniturnézni, inkább minden pénzüket arra költötték, hogy a világ legtávolabb eső helyein léphessenek fel, legyen az venezuelai rockfesztivál, orosz házibuli vagy akár Mongólia, ahol az egyik első nyugati bandaként zenélhettek. Ez a hozzáállás egybevág zenei arculatukkal is: máig szivárványos, furcsán félegzotikus számokat írnak, amik remek előkészítői lesznek az este későbbi részének.
A nemzetközi klubélet egyik legkeresettebb elöljárója, Julio Bashmore. A bristoli basszusfészekben felnőtt producer gyerekként idősebb testvéreinek hip-hop kazettáin pallérozódott, az első Daft Punk-trekkek aztán az elektronikus zene felé lökték, 2009-ben pedig azon kapta magát, hogy Claude VonStroke kiadójánál jön ki az első EP-je. Az áttörés egy nehéz döntést is hozott magával – egyetem vagy zenélés. A folytatást ismerjük: a sajtó, a klubok és a lemezkiadók egy emberként kapták el azt a mély frekvenciákkal is kikövezett ívet, amire Julio ráállította a house műfaját.
Másik kulcsszereplője az idei fesztiválnak a manchesteri születésű, londoni székhelyű Sam Shepherd, azaz Floating Points. Egyöntetűen ünnepelt tavalyi bemutatkozó albuma, az Elaenia egy rendkívül különleges hanganyag lett, ami éppúgy merít a klasszikus zenéből, mint a jazzből, a soulból vagy a brazil könnyűzenéből. De Floating Points már jóval a debütlemeze előtt beírta magát az elektronikus zene megújítóinak nagykönyvébe: rengeteg elismerést kapott páratlan, előremutató dj-szettjeiért, ez pedig olyan, a tánczenével örömmel trükköző nevek mellé helyezte őt, mint Caribou vagy Four Tet, és bejárást jelentett a világ legnagyobb klubjainak keverője mögé is.
Itt lesz továbbá KiNK, aki a bulgáriai Szófiából mindenféle kampány, médiahype és menedzsment nélkül tört fel úgy, hogy annál gyorsabban süvítő üstököst nem mostanában láthatott a techno szcéna. Nevilla Watsonnal való online találkozása után egy Rush Hour-os közös zene irányította rá először a figyelmet 2008-ban, de egy meggyőző erejű dobgéptekergetős YouTube-videó után kapott meghívást a berlini legendás Panorama Barba. Azóta már többször körbejátszotta a bolygót és a legkeresettebb remixerek között jegyzik.